Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-29 / 224. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Főtitkárt választanának Brüsszel. Az Európa Tanács új főtitkárának a megválasztá­sa is szerepel a strasbourgi székhelyű intézmény parla­menti közgyűlésének tegnap kezdődött, péntekig tartó ülés­szakán. A tisztséget ideiglene­sen a holland Maud de Boer- Buquicchio tölti be, miután mandátumának lejártával tá­vozott a posztról a brit Terry Davis, de helyette júniusban nem volt hajlandó új főtitkárt választani a közgyűlés. A tagál­lamok külügyminisztereiből álló testület ugyanis kihúzott a listáról a négy jelölt közül ket­tőt - Eörsi Mátyást és a belga Luc Van den Brandét -, amit a közgyűlés sérelmezett. A teg­napi nyitóülésen a kaukázusi térségben folytatott gyakorla­ta miatt bírálatok kereszttüzé­be került Oroszország. Olyan javaslat is volt, hogy füg­gesszék fel a 18 orosz képviselő szavazatijogát. (MTI) Rasmussen visszavág Brüsszel. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár va­sárnap Brüsszelben emlékez­tette Washingtont az európai és a kanadai csapatok afga­nisztáni szerepvállalására. El­fogadhatatlan, hogy valaki azt mondja, Európa és Kanada nem fizeti meg az árát annak, hogy Afganisztánban sikert érjenek el. Több mint 20 or­szág szenvedett el katonai veszteségeket az ázsiai or­szágban - tette hozzá Ras­mussen. Robert Gates ameri­kai védelmi miniszter több­ször szóvá tette, hogy az euró­paiak túl kevés katonát külde­nek az Afganisztánba. (MTI) Sorozatos öngyilkosságok Párizs. Újabb öngyilkosság történt tegnap a France Télé- comnál: a távközlési vállalat egyik 51 éves munkatársa a dél-franciaországi Annecy kö­zelében egy viaduktról leug­rott és a helyszínen szörnyet­halt. Búcsúlevelében „a válla­laton belüli hangulattal” indo­kolta tettét. Tavaly február óta ez volt a 24. öngyilkosság a francia távközlési vállalatnál. A kormány nyomására alig két hete jelentette be a cég vezető­sége, hogy többek között az üzemorvosok számának növe­lésével, ingyenesen hívható pszichológiai segélyvonallal és a humánpolitikai részleg meg­erősítésével kíván véget vetni a cégen belüli öngyilkossági hul­lámnak. (MTI) Lesz brit bankártörvény London. A brit kormány pár héten belül törvénnyel vet véget az automatikusan járó bankári jutalmak gyakorlatá­nak. Alistair Darling pénz­ügyminiszter ezt a brit Mun­káspárt tegnap kezdődött éves kongresszusán jelentette be, a küldöttek tapsvihara kö­zepette. (MTI) Adócsökkentési ígéret konkrét időpont nélkül - a szociális piacgazdaság szociális tartalmára helyezi a hangsúlyt Merkel teljes sebességre kapcsolna Guido Westerwelle FDP-vezér arra iszik, hogy a szocdemek fejreálltak a katasztrofális eredménytől. A mun­kások máris eltakarítják az SPD kancellárjelöltjének, Frank-Walter Steinmeiemek a választási plakátjait. (TASR/AP-felvételek) Berlin. Mielőbb meg szeret­né alakítani az új kormányt Angela Merkel, akinek teg­nap a világ számos vezetője gratulált az újraválasztá­sához. Az új német koalíci­ónak azonban nem min­denki örül, például a törö­kök katasztrófának tartják. ÖSSZEFOGLALÓ Ankarai kommentárok szerint nehéz idők várnak Törökország EU- csatlakozási ambícióira, mert Né­metországban a törökellenes tábor aratott győzelmet. Egybehangzóan úgy vélik, a német kancellár és a francia elnök ezentúl még hango­sabban bírálhatja Törökország maj- daniEU-felvételét. Haladéktalanul meg akaija kez­deni a koalíciós tárgyalásokat a kan­cellár asszony, akinek pártja, a ke­reszténydemokrata CDU a vasárna­pi szavazás eredményeként az eddi­gi nagykoalíció helyett a kisebbik konzervatív párttal, a bajor CSU-val és a liberális FDP-vel alakíthat kor­mányt. Merkel tegnapi sajtóértekez­letén utalt arra, hogy az új Bundes­tag október 27-én tartja alakuló ülé­sét, s kifejezte azt a reményét, hogy november 9-én, a berlini fal leomlá­sának 20. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken már az új kormány élén fogadhatja az EU tagországainak állam- és kormány­főit. Hangsúlyozta, pártjának gyen­gébb szereplése ellenére is elégedett a választási eredményekkel. Úgy értékelte, az elmúlt négy év­ben az általa vezetett konzerva- tív-szocdem koalíció jó munkát végzett, de az új kormányzati szö­vetség határozottabban és gyorsabb ütemben képes kivezetni az orszá­got a válságból. Megismételte a kampány során az adócsökkenté­sekkel kapcsolatban - konkrét idő­pont nélkül - elhangzott ígéreteket, és hangsúlyozta: a következő kor­mányzati időszakban nagy súlyt kí­ván helyezni a szociális piacgazda­ság szociális tartalmára. Utalt arra, hogy a koalíciós tár­gyalások során partnerével, Guido Westerwelle FDP-elnökkel egyez­tetni kíván az atomerőművek 2020 után is folytatódó használatáról. Az új kormány legfontosabb feladatá­nak a növekedés biztosításán túl a költségvetés rendbetételét és a ban­kok hitelezési tevékenységének ösz­tönzését nevezte. Ezzel egy időben meglehetősen különös sajtóértekezletet tartott a liberálisok elnöke, Guido Wester­welle is. Az FDP vezetője jóformán egyetlen tartalmi kérdésre sem adott választ, csupán azt hangoztat­ta, hogy pártja tartja magát a válasz­tási kampány során elhangzott ígé­retekhez. Kiemelte a volt külügymi­niszter és tiszteletbeli FDP-elnök, Hans-Dietrich Genscher tanácsadói szerepét, és közvetve megerősítette, hogyNémetország újkülügyminisz- terekíván lenni. A tegnap hajnalban hivatalosan bejelentett végeredmény szerint a vasárnapi választások nyomán Né­metország legerősebb politikai ereje továbbra is a konzervatív CDU/CSU, amely a szavazatok 33,8 százalékát szerezte meg. Ez a második leg­rosszabb eredmény az uniópártok történetében. A CDU/CSU 2005- ben 35,2 százalékot szerzett. A Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) a voksok 23 százalékát kapta (2005: 34,2). Az SPD még soha nem szere­pelt olyan rosszul, mint most. A libe­rális Szabad DemokrataPárt (FDP) a szavazatok 14,6 százalékához jutott (2005: 9,8), ami az eddigi legjobb szereplést jelenti a párt történeté­ben. A Baloldal pártja 11,9 százalé­kon végzett (2005: 8,7), a környe­zetvédő Zöldek pedig a szavazatok 10,7 százalékát szerezték meg (2005:8,1). Az FDP-hez hasonlóan ez a két párt is eddigi legjobb ered­ményétérte el. A Bundestagban a CDU/CSU 239 képviselői helyhez jutott (2005: 226). Az SPD mandátumainak szá­ma 146-ra csökkent (2005: 222). A liberális FDP 93 mandátumot szer­zett (2005:61), aBaloldal 76 (2005: 54), a Zöldek pártja pedig 68 (2005: 51) képviselői helyhez jutott. (A többletmandátumok egyébként a választási rendszer sajátosságaiból adódóan ezúttal mind a CDU-nakju- tottak.) A választási részvétel mind­össze 70,8 százalék volt. (MTI,ú) Moszkva mindent lát - a közepes hatótávolságú iráni rakéták Oroszország területét is elérhetik Teherán újabb provokatív rakétakísérletei ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Moszkva/lsztambul. Újabb rakétákat próbált ki tegnap Irán, állítása szerint sikerrel. Előző nap két rövid hatótávolságú rakétá­val hajtott végre kísérletet a Forra­dalmi Gárda a többnaposra terve­zett hadgyakorlat nyitányaként. Tegnap a 350 km hatótávolságú Sahab-1 és a 750 km hatótávolságú Sahab-2 típusú rakétákat próbálták ki, egyszerre több robbanótöltettel - közölte az angol nyelvű Press TV. A Forradalmi Gárda vasárnap Fateh (Diadalmas) típusú föld-föld raké­tával, illetve hajóról indítható Ton- dar (Villám) rakétával kísérletezett, továbbá tesztelt egy rakétaindító állványt is. Az iráni állami rádió sze­rint tegnap Sahab-3 rakétával is végrehajtottak kísérletet. Ez utóbbi 2000 km hatótávolságú, ezért elér­heti Izrael területét, az öbölbeli amerikai támaszpontokat és Délke- let-Európátis. Oroszország a rakétatámadáso­kat jelző eszközeivel ellenőrizte a tegnapi iráni kísérleteket - közölte az Interfaxszal Nyikolaj Rogyionov, az illetékes egységek volt parancs­noka. Az iráni kísérletek folyamatos figyelése az azerbajdzsáni Gabalá- ban lévő lokátorállomás feladata. Az altábornagy szerint a vasárnap felbocsátott iráni közepes hatótá­volságú rakéták Oroszország terüle- tétSzaratovigérhetikel. Az Armavir mellett épített, új ge­nerációs megfigyelő állomás főleg délnyugat felé irányul, s azt a terüle­tet kell lefednie, amelyet korábban az Ukrajnában maradt szevasztopo- li és munkácsi állomásokfigyeltek. A gabalai állomás 1984 óta működik, 6000 kilométernyire „lát el”, és az interkontinentális ballisz­tikus rakéták déli féltekén történő felbocsátását ellenőrzi. így az ame­rikai tengeralattjárókról az Indiai­óceánon történő felbocsátásokat, valamint a kozmikus és légteret, amibe beletartozik Irán, Törökor­szág, India, Irak, Pakisztán és Kína egy része, továbbá több más ázsiai és afrikai ország térsége. A gabalai ál­lomásjogi státusát egy2002-ben kö­tött, 2012-ig érvényes orosz-azeri szerződés rögzíti, amelynek értel­mében Oroszország évi 7 millió dol­lár bérleti díjat fizet Azerbajdzsán­nak. Moszkva korábban többször felajánlotta az USA-nak a gabalai ál­lomás közös használatát. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő az iráni atomlétesítmé­nyek elleni esetleges katonai csapás veszélyeire figyelmeztetett tegnap. Szerinte egy ilyen csapás őrültség lenne, és nem csak Iránra nézve jár­na negatív következményekkel. „Mi ellenezzük az atomfegyvereket a Közel-Keleten. Viszont a térségben már van olyan ország, amelynek van atomfegyvere, például Izrael. Míg azonban Irán tagja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, Izrael nem” - idézte a Radikal napilap Er- dogant, aki hamarosan Teheránba utazik. (MTI, ú) Uniós védelmi politika Teljesen új megközelítés Göteborg. A katonai és a civil együttműködés erősítéséről, vala­mint az európai uniós harccsopor­tok alkalmazásáról tárgyaltak az EU-tagországok védelmi miniszte­rei a svédországi Göteborgban teg­nap kezdődött kétnapos értekezle­tükön. A katonai és civil együttmű­ködés az európai védelmi politika végrehajtásában teljesen új megkö­zelítés, hiszen ezek a területek ha­gyományosan önállóan, egymástól elkülönülten mozogtak. Ha az EU hatékonyan akar erősíteni egy kül­detést, az anyagi forrásokat pedig ésszerűen és célszerűen felhasznál­ni, úgy ezt az együttműködést-sőt a fejlesztéseket is - teljesen összehan- goltankellvégezni. (MTI) XVI. Benedek főhajtása Szent Vencel ereklyéi előtt Nyertek a kormányzó szocialisták, kisebbségi kormányt valószínűsítenek Klaus hízelgett a pápának Sócrates marad, bár kissé meggyengülve KOKESJÁNOS Prága. Szent Vencelnek, Csehor­szág védőszentjének földi marad­ványai előtt hajtott fejet délelőtt a pápa a Stará Boleslav-i bazilikában, majd a hagyományos búcsújáró he­lyen több mint 50 ezer ember előtt szentmisét mutatott be. XVI. Bene­dek, aki tegnap kora este befejezte háromnapos hivatalos látogatását Csehországban, a helyi Szűz Mária Mennybemenetele templomban megtekintette az ott őrzött csodate­vő Szűz Mária képet, az ún. palládi­umot is, amely a koronázó ékszerek­kel és a prágai Kis Jézus szoborral (Bambini di Praga) együtt a három leghíresebb cseh egyházi ereklye. Második csehországi miséjét a pápa a fiatalságnak szentelte: „Ha Istenhez fordulnak, és a szellemi ja­vakra törekszenek, boldogabbak lesznek.” A misén megjelent Václav Klaus államfő és több más vezető politikus. A hívők között sok lengyel és német zarándok is volt. Stará Bo- leslavból a pápa visszatért Prágába, ahol - elutazása előtt - az érseki pa­lotában a cseh katolikus egyház püspökeivel ésvezetőivel ebédelt. Federico Lombardi vatikáni szó­vivő azt nyilatkozta, XVI. Benedek elégedett csehországi látogatásá­val. „Különösen nagyra értékeli, hogy Klaus államfő üdvözlő beszé­dében hangsúlyosan szólt arról, hogy a cseh kultúra a keresztény ér­tékrenden alapul” - fogalmazott Lombardi. Klaus a repülőtéren szel­lemi nagyságnaknevezte apápát. Cseh politikai elemzők Maus kije­lentéseit meglepőnek nyilvánítot­ták, de egybehangzóan állítják: nem szabad túl nagy jelentőséget tulaj­donítani nekik, mert egy magas ran­gú vendéget üdvözlő, protokolláris jellegű beszédrőlvoltszó. ÖSSZEFOGLALÓ Lisszabon. A kormányzó Szoci­alista Párt nyerte a vasárnapi par­lamenti választásokat Portugáliá­ban, de már nem lesz abszolút többsége - jelentették be a voksok több mint 99 százalékának össze­sítése alapján. A hivatalos vég­eredményt október 7-én hirdetik ki, mert még meg kell várni a kül­földön leadott szavazatok beérke­zését. Ezek négy mandátumról döntenek a 230-ból, és rendszerint a két nagy párt között oszlanak meg egyenlő arányban. A Jósé Sócrates kormányfő ve­zette Szocialista Párt (PS) a szava­zatok 36,5 százalékát szerezte meg, a legerősebb ellenzéki párt, a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) 29 százalékot ért el. Manuel Ferreira Leite, a PSD miniszterel­nök-jelöltje elismerte pártja vere­José Sócrates (TASR/AP) ségét, és felelős ellenzéki politizá­lást ígért. A két nagy mellett három kisebb párt jutott be a parlament­be: a jobboldali Néppárt 10,5 szá­zalékkal, a radikális Baloldali Blokk 10 százalékkal és a kommu- nista-zöldpárti szövetség a szava­zatok 8 százalékával. A választási részvétel 60,5 százalékos volt. Sócrates egyelőre elhárította a koalíció lehetőségét firtató újság­írói kérdéseket, mondván, még korai erről beszélni. Azt mondta, az államfővel és a többi párttal le­folytatott konzultáció után, októ­ber közepére „mindenki tudni fog­ja, mi lesz a politikai megoldás”. Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a szocialis­ták kisebbségi kormányt alakíta­nak, amely azonban nem biztos, hogy kitölti négyéves megbízatá­sát. Az új kormány legsürgetőbb feladata a gazdaság fellendítése lesz. A portugál össztermék idén 4 százalékkal csökken, az államház­tartás hiánya csaknem 6 százalék, a munkanélküliség pedig megha­ladja a 9 százalékot. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom