Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-26 / 222. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 26. Régió 5 Állásbörze a továbbtanulók, pályakezdők és munkanélküliek számára Érsekújvárban Nevetségesnek tartják a hazai béreket a diplomás pályakezdők Érsekújvár. Hagyományos őszi állásbörzét rendez október 6-án az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal a külföldi állásokat közvetítő Eures T Danubius szolgáltatóval közösen, a Millennium Sportcsarnokban. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A körzeti munkahivatalnak kétszáznyolcvan alkalmazottja van, az Érsekújvári és a Vágsellyei járásban összesen négy kirendeltsége működik: Érsekújvárban, Vág- sellyén, Nagysurányban és Párkányban. Az állásbörzére ezekből a térségekből várják az alapiskolák kilencedikes tanulóit, a pályaválasztási tanácsadással foglalkozó pedagógusokat és szülőket. A reggel kilenc órakor kezdődő börzén bemutatkoznak kínálatukkal és a diákok munkáival a régió középiskolái. A munkahivatal dolgozói tájékoztatják az érdeklődőket a hazai és külföldi álláslehetőségekről, ami befolyásolhatja a fiatalok iskb- la- és szakmaválasztását. Az elmúlt években az állásbörze második napján a pályakezdők mellett a munkát keresők, szakmát váltók kaptak teret. Idén egynapos lesz a rendezvény. Várják a külföldről hazaérkező munkavállalókat, akik állás nélkül maradtak. A körzeti munkahivatal dolgozói ezen a napon tájékoztatják a jelenlévőket a hivatal nyújtotta szociális szolgáltatásokról, a továbbképzési lehetőségekről, az EURES külföldi munkaajánlatairól. Az Érsekújvári járásban idén januárban 8,31 százalékos volt a munkanélküliség, július végére 11,87 százalékra emelkedett. Két évvel ezelőtt ilyentájt csak 8,21 százalékos volt a munkanélküliek aránya ebben a térségben. A körzeti munkahivatalban 535 végzős diákot tartanak nyilván. A hátrányos helyzetben lévő, gyakorlattal nem rendelkező pályakezdőknek a hivatal dolgozói abszolvens gyakorlatot biztosítanak. Idén már 350 fiatal élt ezzel a lehetőséggel, közülük néhányan már elhelyezkedtek. A bejelentett szabad munkahelyek száma jelenleg 280. Érsekújvárban 87, Vágsellyén 23 munkáltató kínál állást, Párkányban 4, Nagysurányban 8 vállalatnál akadnak betöltendő helyek. Elsősorban a műszaki végzettségű szakemberek és a gyári szalagmunkát végzők iránt van kereslet. (száz) Az egykor külföldön dolgozók között akad, aki gyermekgondozási szabadságra megy, amíg nem talál jól fizető állást (Csuport István felvétele) Szegényes a választék Az egyik friss diplomás közgazdász fiatalember elpanaszolta, hogy 400 euró kezdő fizetést ajánlottak neki egy bankfióknál. Ennyiért nem hajlandó munkába állni. Úgy döntött, inkább részt vesz a családi vállalkozásban, ahol ugyan nem sok hasznát veszi az egyetemen tanultaknak, de jóval többet pénzt fog keresni. Az egykor külföldön munkát vállalók között olyan is akad, aki gyerekgondozási szabadságra megy a feleség helyett, amíg nem talál jól fizető állást idehaza, (száz) Huzavona a terület közművesítése körül - a kivitelező a város beleegyezése nélkül dolgozta át a tervet Újabb gondok a párkányi lakóparkkal GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Bontják az épülő Sobieski Rezidencia elnevezésű lakópark területén az útburkolatot. A város részéről ugyanis kifogások merültek fel az Apartment Slovakia által épített közművekkel kapcsolatban. A városvezetés elsősorban azt kifogásolja, hogy az Apartment a város jóváhagyása nélkül változtatott az eredeti elképzeléseken. A társaság saját költség- vetésén, de a város beleegyezése nélkül dolgoztatta át az eredeti (1998 és 2003 között készült) terveket, és ezek alapján látott neki a közművesítésnek, így kőburkolat került a tervezett aszfaltburkolat helyére, mely esztétikusabb ugyan, de nincs összhangban az eredeti elképzelésekkel. „Gondot okoz az is, hogy a gázvezeték az út burkolata alá került. A villany- oszlopok kihelyezésénél is megszegték a megállapodást” - tájékoztatta lapunkat Proszonits László, a város építésügyi bizottságának elnöke. A szerződés értelmében, amelyet Ján Oravec polgármester és az Apartment Slovakia ügyvezetője kötött 2008 áprilisában, a cég annak fejében, hogy közművesíti az említett területet, jutányos áron jut 5840 négyzetméternyi városi telekhez, amelyen később lakásokat építhet. A szerződés alapján 2009. szeptember 30-ig kellett volna befejezni a közművesítést. A változtatások miatt a cég az időpont meghosszabbítását kérte a várostól. Párkány képvise- lő-testülete - kedden megtartott rendkívüli testületi ülésén - 2009. december 31-ig hosszabbította meg a szerződést. „Értesüléseim szerint a beruházó az eredeti elképzelésektől eltérően mélygarázs helyett felszíni parkolók kialakítását tervezi, ehhez viszont újabb területeket kell felvásárolnia. Ráadásul a tervezett 44 helyett 114 lakás építésén gondolkodnak. Mivel ehhez új tervdokumentációkra, egyeztetésekre és ügyintézésre lesz szükség, előreláthatólag újabb időpont-eltolódásokkal kell számolni” - tette hozzá Proszonits. A város ragaszkodik az aszfaltburkolathoz (A szerző felvétele) Egyesek a névváltoztatással hergelik a polgárokat Nem módosulnak az utcanevek Komáromban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A városi képviselőtestületlegutóbbi, szeptember eleji ülésének napirendi pontjai között szerepelt több utcanév megváltoztatásának kérdése. Bár az anyagot még a szavazást megelőzően levonatták a képviselők, az érintett lakosok körében az a hír terjed, hogy megváltoznak az utcanevek, ami bizony nem csekély többletkiadást és ügyintézést ró az ott lakókra - hiszen minden okmányukat ki kellene cserélni. E tévedés eloszlatása érdekében tartott tegnap sajtótájékoztatót Bastmák Tibor polgár- mester. „Sajnos az utóbbi napokban egyesek, mégpedig valószínűsíthetően képviselők, annak az általános érvényű rendeletnek a fénymásolatát teijesztik a lakosok között, amelyről nem is szavazott a testület. Azt a látszatot keltve, mintha eldöntött dolog lenne a névváltoztatás. Felesleges elégedetlenséget, indulatokat gerjesztve ezzel az érintettek körében”- mondta. Megtudtuk: a Palatínus Polgári Társulás kérvénye - amely hat utca átnevezését, valamint két utca magyar nevének pontosítását tartalmazta - augusztus 14-én érkezett a városi hivatalhoz. A szokványos ügymenet szerint tárgyalt róla az önkormányzat megfelelő szakbizottsága, majd a tanács, így került az anyag a testület elé, amelynek hatáskörébe tartozik a végső döntés meghozatala. Már a szakbizottsági és tanácsi megvitatás során felmerült, hogy a jelenlegi gazdasági válság idején nem lenne szeComenius utca lehetne a magyar megfelelő (Kis Kata felvétele) Mit javasolt a PPT? A Palatínus Polgári Társulás a fent említett módosításokon kívül azt indítványozta, hogy a Villanytelep utat (Elektrárenská) Mária Terézia útra, a Határőr utcát (Pohraničná) Deák Ferenc útra, a Dohánygyár utcát (Tabaková) IV. Béla útra, a Duna rakpartot (Dunajské nábrežie) Mátyás király rakpartra, az Augusztus 29. utcát pedig Augusztus 20. utcára kereszteljék át. (vkm) rencsés a névváltoztatással kapcsolatos többletkiadásokkal terhelni a polgárokat. Ezért a szakbizottság csupán a Komenský és a Handlová utca nevének „magyarosítását” javasolta Comenius és Nyitrabányai utcára (jelenleg ugyanis magyar megfelelőként a Komensky, illetve Handlovai utca szerepel az utcanévtáblákon), a tanács pedig a Lúdpiac tér átnevezését támogatta Szent István térre. Itt helyezték el ugyanis nemrégiben Szent István lovas szobrát. Végül a testületi ülésen az MKP-frakció javaslatára az anyagot levették a programról, elsősorban a polgárokra való tekintettel. Bastmák Tibor ugyanakkor megjegyezte: azt el tudja képzelni, hogy a közeljövőben a Komenský és a Handlová utca esetében mégis megtörténik a magyar nevek módosítása; ez azonban semmilyen módon nem érinti a lakosokat, csupán néhány utcanév-táblát kellene kicserélni. A Lúdpiac tér esetében hasonló a helyzet, annak megváltoztatása nem érintene magán- személyeket, mert nincsenek ott lakóházak, sőt bejegyzett vállalkozás sem. Más vélemények szerint azonban nem lenne szerencsés a Komárom történelméhez hozzátartozó Lúdpiac tér név megváltoztatása. (vkm) ________ AJÁNLÓ Szeptember 26. (szombat) Szádalmás - 10.00:1. Tized- beszedő fesztivál a felújított Granáriumban, a valamikori Esterházy tizedelő pincében. (kov) Kassa - 16.00: Balczó András, az öttusa háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnoka, minden idők egyik legjobb magyar sportolója, a Nemzet Sportolója tart előadást Sport, Politika, Hit címmel a Márai Stúdióban, (ú) Szeptember 28. (hétfő) Léva-18.00: Grendel Lajos író és Karol Wlachovský műfordító beszélget a szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokról a Reviczky Házban, a Reviczky Társulás szervezésében. (fm) Magyar oldalról Rajka, Mosonmagyaróvár és Dunakiliti, szlovák oldalon Vajka, Somorja és Pozsonypüspöki érintett az egyéves programban Közös projektet indít a Magyar Tudományos Akadémia és a Fórum intézet MTl-HÍR Győr/Somoija. A Pozsony környékén egyre bővülő, a magyar-szlovák határon is átnyúló agglomeráció sajátosságainak megismerésére közös projektet indít a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (MTA RKKNY- UTI) és a Somoiján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet. Az Európai Unió által támogatott projekt azokat a változásokat vizsgálja, amelyek a beköltözőket fogadó településeken bekövetkeznek. Magyar oldalról Rajka, Mosonmagyaróvár és Dunakiliti, szlovák oldalon Vajka, Somorja és Pozsonypüspöki érintett az egyéves projektben. Ennek célja, hogy határon átnyúló agglomerációs hálózat szerveződjék az ön- kormányzatok, a civil szervezetek, a szolgáltatók között a felmerülő gondok megoldására - ismertette a projekt lényegét a projektmenedzser, a győri székhelyű akadémiai intézet igazgatója. La- dos Mihály kifejtette: évek óta érzékelhető, miként terjedt a pozsonyi térség agglomerációja előbb Ausztria felé, s bővül Magyarország irányába. Magyar oldalon elsősorban Rajkára és Du- nakilitibe költöztek szlovák családok, de további szigetközi települések válhatnak az áttelepülés célpontjává. Szlovák oldalon pedig korábban észak-keleti és nyugati irányba terjedt az agglomeráció, az utóbbi években pedig a csallóközi községek iránt is fokozódik a beköltözők érdeklődése. Ennek a folyamatnak hatása van egyebek között az érintett települések lélekszámúra, az ingatlanpiacra, a közműrendszerre, a szolgáltatásokra, hiszen a betelepülők új lakóhelyükön kezdik használni az óvodát, az iskolát, az egészségügyi ellátást - mutatott rá a szakember. Lados Mihály a felmerülő kérdések közül kiemelte azt is, vajon hogyan tudja biztosítani a magyar helyi önkormányzat a letelepedő szlovák anyanyelvű emberek számára a szolgáltatásokat. „Mit lehet kezdeni az adózás problematikájával, azzal, hogy a két ország adózási rendszere különbözik? Kérdés az is, miként tudnak az újonnan érkezett lakók beilleszkedni a befogadó település társadalmába” - sorolta a lehetséges problémákat a kutató. A feltárt gondok megoldásához egy határon átnyúló hálózati együttműködés kialakításával nyújtanak támogatást az érintett településeknek az uniós pályázaton győztes intézetek. A 200 ezer eurós projektet az Európai Unió Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Együttműködési Programja támogatja. A költségvetés 95 százaléka uniós forrás és nemzeti társfinanszírozás mindkét ország részéről, a fennmaradó 5 százalékot a projektpartnerek teszik hozzá.
