Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-25 / 221. szám, péntek

12 Kertészkedő - hirdetés UJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Kutyáknál is veszélyes betegség a tetanusz A német vizsla kutyusomat szeretném beoltatni tetanusz ellen. El akarom ugyanis ke­rülni azt, ami az előző ku­tyámmal történt: a lábát fel­sértette valami, az állatorvos kivizsgálta, de a tetanusz már olyannyira elhatalmaso­dott benne, hogy nem lehe­tett segíteni rajta. Mikor ajánlatos az oltás beadatása? (H.A.) DR. NAGY KORNÉL A tetanusz ellen érdemes védekez­ni. A tetanuszt a Clostridium tetani nevű baktérium okozza, a tünete­kért pedig az álta­la termelt toxinok a felelősek. A baktérium spórái a talajban min­denütt előfordulnak, de különö­sen a trágyázott, művelt terüle­teken gyakoriak. A szövetek kö­zé jutott baktériumspóra, ha kedvező körülmények közé ke­rül, kicsírázik, elszaporodik és toxint termel. A bejutás útja álta­lában sebzés, kutyákban eseten­ként fogváltással összefüggő nyálkahártyasérülés, a bélnyál­kahártyán idegen test, paraziták által okozott sérülések vagy bár­milyen mélyebb idegen test okozta sérülés. A baktériumok oxigéntől el­zárt környezetben szaporodnak, tehát a mély szúrt vagy zúzott seb, a gennyesedés különösen veszélyes. A baktériumok által termelt toxin a központi ideg- rendszerbe jutva fokozott refle­xingerlékenységet és izomgör­csöket okoz, a légzőizmok gör­cse nagyon gyakran kimúlást von maga után. A háziállatok kö­zül a betegségre leginkább a ló érzékeny, a kutyák megle­hetősen rezisztensek a toxinra, mégsem ritka a tetanusz előfor­dulása. A továbbiakban a kutyákra vo­natkozó ismereteket foglalom össze. A sebzés után az első tü­netek 1-2, néha 3 hét múlva je­lennek meg a fej izmain. A fülek megmerevednek, mintha az ál­lat mindig figyelne. Álló fülű faj­tákban a fülhegyek közelebb ke­rülnek egymáshoz. A homlokbőr ráncolódik, a szemrések és a száj hátrahúzódnak, ezáltal a kutya sajátságos „nevető” arckifejezést ölt. A száját csak nehezen vagy egyáltalán nem tudja kinyimi, az evés-ivás is akadályozott. Ha a görcsök a törzs és a végtagok iz­maira is átterjednek, az izomzat mindenhol deszkakemény lesz, a járás merevvé válik, ám lehet, hogy az állat már járni sem tud. Ha felemeljük az ebet, a lábait mereven kinyújtja, a hát izmai mintegy ívbe feszítik testét. Az izomgörcsök minden ingerre (hangra, érintésre) fokozódnak. A tudat végig ép, emiatt a me­revgörcs fájdalmakkal jár. A tetanuszos kutya minden­képpen intenzív, ha lehet, állat­kórházi kezelést igényel, folya­matos gyógyszerezés (nyugta­tok, görcsoldók, mesterséges táplálás, sebellátás) mellett. A gyógyulás kilátásai viszonylag jók, ha az állat az első hetet jól túlélte, ha a görcsök lassan jelen­nek meg és csak a fej, nyak izma­ira korlátozódnak. Ha a görcsök az egész testre kiterjednek, a túl­élési esély - még intenzív ellátás mellett is - mindössze 30-40%. A tetanusz tehát nagyon ko­moly betegség, ezért is fontos a megelőzése, a sérülések, hara­pások szakszerű és gyors ellátá­sa, az ellenszérum alkalmazása. Ott, ahol a betegség gyakori, a vakcinázás is javallott. Tetanusz ellen már a 12 hetes kutyusokat is be lehet oltani. Ahol téli almát raktározunk, ott ne tároljunk zöldséget, főleg burgonyát, ám hullott almát is csak rövid ideig Egész télen egészséges gyümölcsöt Fotó: Képarchívum Szüreteljük az almát, körtét. Korántsem mindegy azon­ban, hogy a téli fogyasztásra szánt gyümölcsöt mikor szedjük le a fáról, illetve mi­ként tároljuk, milyen sor­rendben fogyasszuk. A cél a család önellátása és a táro­lási veszteségek minimalizá­lása. BELUCZ JÁNOS A múlt héten már foglalkoztunk azzal, hogy miért kell a leszüretelt almát betárolás előtt nagyság sze­rint osztályozni. Azt is boncolgat­tuk, hogy az alma mikor éri el a bi­ológiai, illetve szedési érettséget. Tisztázásra szorul még egy foga­lom, ez pedig a konzumérettség. A nyári és az őszi fajtáknál a kon­zumérettség egybeesik a szedési érettséggel, esedeg egy-két nap, ritkább esetben 1-2 hét az eltérés. Érés szerint vannak korai téli al­mafajták (üyen például a Bohémia, Angold, Delor, Denar, Gala, Karini­na, Rubin, Selena, Šampión), téli fajták (pl. Domino, Düblet, Gloster, Golden D., Jolana, Jonagold, Jona­gored, Jonalord, Melodie, Melroze, Pinová, Rubinola, Topaz és Vanda) valamint kései téli fajták (pl. Brae- bum, Fiorina, Fuji, Idared, Jonat­han, Mutsu és Ontário). A korai téli fajtákat a szedési szezon elején szedjük. Kertészkedői raktározás mellett ez az alma már november­ben, decemberben konzuméretté válik, miközben februárig raktároz­ható. Szeptember végén szedjük a téli almákat. Ezek decemberben érik el a konzumérettséget, a gaz­daságos raktározás márciusig elhú­zódik. A kései téli fajták akár októ­ber derkán is szedhetők, januárra érik el a konzumérettséget, raktá­rozásuk áprilisig ajánlott. Természetesen a fenti megálla­pítás nagyban függ a tárolóhely minőségétől is. A fajtabesorolás­ról azért jó tudni, mert ez is befo­lyásolja az alma raktározásának a helyét a tárolóban, valamint a gyümölcsfogyasztás sorrendjét. Áki több almát termel, és rendsze­resen tárol, annak érdemes egy hűtött, szigetelt helyiséget kiala­kítania a tárolási veszteségek mi­nimalizálása érdekében. A hűtés nélküli helyiségben az alma többnyire már a szedés utáni meleg októberben, novemberben beérik, konzuméretté válik, a kel­leténél intenzívebben zajlik a disszimiláció, azaz a gyümölcsben lévő cukrok, savak lebontása. Ilyenkor az alma nem kevés ener­giát, hőt termel, ezzel is növelve a helyiség hőfokát. Kertészkedői körülmények kö­zött, amikor csak önellátásra ter­melünk, általában kamrában, pin­cében, veremben stb. tároljuk a család téli fogyasztására szánt gyümölcsöt. Azonban itt is gyak­ran kell szellőztetni és a padlót vízzel fellocsolni. Ajánlatos felsze­relni szúnyoghálós pótajtót is, me­lyen keresztül éjjel szellőztetünk. Nappal a helyiség ajtaját tartsuk zárva, sőt tegyünk árnyékolót is a bejárati ajtóra. A felsoroltakat a télies idő beáll­táig végezzük. Ott, ahol almát tá­rolunk, ne tároljunk zöldséget, főleg burgonyát. Hullott, ám egészséges almát is csak ideiglene­sen tároljunk ebben a helyiségben. A szerző kertészmérnök A keserűfoltosság a szedési érettségkor szüretelt gyümölcsöket kevésbé károsítja, mint a később szüreteiteket Az alma leggyakoribb piaci betegsége GARAMI AAÁRTA Az alma leggyakoribb tárolási betegsége a termésfoltosság vagy lenticella foltosság, amely már a szüret előtt, a fákon levő gyümöl­csökön is megjelenik. A betegség leggyakrabban a Jonathánon és más púos gyümölcsű almafajtákon fordul elő. A nálunk közkedvelt Golden Delicius is hajlamos rá, de a Mutsu fajtán is gyakori. Leginkább tárolás során lép fel, vagy a piacra szállításkor, száraz időszakban ki­fejezettebb. A gyümölcsfoltok íze keserű, ezért a betegéget keserűfoltosság­nak is nevezik. Leginkább a na­gyobb és jól színeződött gyümöl­csökön jelenik meg. A foltok nem csupán a lenticella (paraszemölcs) körül, hanem a gyümölcshéjon bár­hol elszórtan előfordulhatnak. Egyes fajtákon kerek, más fajtákon barnás, szabálytalan foltok jelent­keznek. A foltot kettévágva a gyü­mölcshús a héj alatt száraz, sziva­csos állományúvá válik. A keserűfoltosság a szedési érett­ségkor szüretelt gyümölcsöket ke­vésbé károsítja, mint a később szü­reteiteket. A szüret után azonnal betárolt gyümölcs kevésbé károso­dik. A magas hőmérsékleten tárolt gyümölcs gyorsabban öregszik és jobban károsodik. Az élettani betegség oka a mész- hiány. Részben a káliumban esetleg magnéziumban gazdag talajon for­dul elő. Kiválthatja a savanyú tala­jokon nagy adagú káliumtrágyázás is. Minden esetben a növény által felvehető kalcium tartalom csök­ken. A kalcium felvételét az időjá­rás is befolyásolja. Szárazság ese­tén a növény tápanyagfelvétele csökken, ilyenkor a korábban ki­fejlődött növényrészekből az újon­nan növekvők felé áramlik a leg­több tápanyag, kivéve a kalciumot, melynek eredményeképpen a gyü­mölcs sejtfalak közötti pektinréte- gében kalciumhiány áll elő. Ha kiskertünkben termett al­máink esetében jövőre nem aka­runk ilyen gondokkal küzdeni, többféle megoldást választha­tunk. Ha savanyú a talajunk, de csak akkor, meszezzük. Á vegetá­ció alatt alkalmazzunk mésztar­talmú levéltrágyákat. A talaj felja­vítása érdekében forgassunk a ta­lajba komposztot. Óvakodjunk a túltrágyázástól. CrVtíjW receptívük6*­Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA U anöeyW^J "" ß\)V\N A SZEXSZEL? f A dalai lama • > 0andoU»Wí vasárnap terítéken f a Vasárnapi asztal A tartalomból: • Miért nő a válások száma és a váló felek életkora? • Igazán szétverheti a családot egy gonosz anyós? • Párkapcsolatban a szex fontosságáról! • Kell-efizetni a nőgyógyásznak? Micsoda VASÁRNAP! Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa szeptember 23-án szeptember 23-án szeptember 23-án szeptember 23-án szeptember 12-én , szeptember 23-án szeptember 23-án sárgarépa 0,60 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg ( ,40-0,70 euró/kg, 0,70-0,80 e/c ; 0,59 euró/kg 0,70 euró/cs petrezselyem 1 euró/kg 0,80-1 euró/cs 1,66 euró/kg 0,50 euró/cs ,40-1,50 euró/kg, 0,60-0,70 e/c 1,29 euró/kg 0,70euró/cs burgonya 0,40 euró/kg 0,30-0,35 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,25-0,30 euró/kg 0,33 euró/kg 0,15-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,10 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 e/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,35 euró/db 1,33 euró/kg 0,30 euró/db 0,40-0,60 euró/db 0,69 euró/kg 0,40 euró/db paprika 0,60-1 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 1 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 0,40-1,20 euró/kg 0,59 euró/kg 0,70-1 euró/kg paradicsom 0,60-1 euró/kg 0,40-0,70 euró/kg 0,90 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,40-1 euró/kg 0,99 euró/kg 0,50-1 euró/kg görögdinnye/sárgadinnye 0,40/0,80 euró/kg x/1 euró/kg 0,50/1 euró/kg 0,40/0,80 euró/kg 0,40/0,80 euró/kg 0,54/1,89 euró/kg 0,49/0,90 euró/kg őszibarack 1 euró/kg 0,90 euró/kg 1,20 euró/kg X 0,70-0,80 euró/kg 1,29 euró/kg 0,60 euró/kg alma/körte 0,35-0,80/1 euró/kg 0,40-0,50/0,90-1,20 euró/kg 0,66/0,80 euró/kg 0,35/0,50 euró/kg 0,80/0,50-2,20 e/kg 0,69/1,09 euró/kg 0,59-0,65/0,40-1,50 e/kg szőlő 1 euró/kg 0,60-0,90euró/kg 0,66-1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,80-1,10 euró/kg 1,39 euró/kg 0,70-1 euró/kg karfiol/karalábé 0,50-1,30/0,40 euró/db 0,60-1/0,30-0,40 euró/db 1/0,35 euró/db 0,50/0,35 euró/db 0,80-1,10/0,50 euró/db 0,99/0,30 euró/db 1-1,80/0,20-0,80 euró/db káposzta/kukorica 0,40 euró/kg/0,15-0,30 e/db 0,30 euró/kg/0,10 e/db 0,40 euró/kg/0,30 e/db 0,50/x euró/kg 0,20-0,30 e/kg/0,20-0,25 e/db 0,40 euró/kg/x 0,40 e/0,10-0,20 e/db uborka/tök 0,80-1/x euró/kg X x/0,80 euró/kg 0,30/x euró/kg 0,40-0,80/0,20-0,30 e/kg 0,39/0,40 euró/kg 1-1,50/0,40 euró/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom