Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-24 / 220. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Állami támogatás a gazdáknak Pozsony. A kormány tegnap elfogadta azt a rendeletet, amely szerint az agrárágazat foglalkoztatottságának a növe­lésére idén 6,64 millió, jövőre pedig 9,96 millió eurós támo­gatást fordítanak az állami költségvetésből. Ennek kö­szönhetően idén ezer, jövőre pedig 1500 új munkahely jöhet létre, a támogatás megszerzé­séhez a cégeknek ugyanis vál­lalniuk kell új munkahelyek te­remtését. (SITA) Autóbiztosítás az Uniontól Pozsony. Néhány éves szü­netelés után újra belép a hazai gépkocsi-biztosítás piacára az Union biztosító. Újdonságnak számít, hogy a baleset- és a kö­telező biztosítás összegét a gépkocsi súlya és a teljesítmé­nye alapján fogják kiszámolni. Az új klienseknek 50%-os en­gedményt kínálnak, és ha az el­ső 10 hónapon belül nem okoz­nak kárt, akkor a biztosító a kö­telező biztosítás éves összegé­nek 10 százalékával jutalmazza meg őket - a pénzt automatiku­san átküldik a számlájukra. To­vábbi részleteket az Autó-Mo­tor melléklet hétfői számában olvashatnak, (dem) Több ezren juthatnak utcára Nyitranovák. A Nyitranová- ki Vegyiművek esedeges csődje miatt az elkövetkező időszak­ban emberek ezrei kerülhetnek utcára az egyébként is magas munkanélküliséggel küszködő régióban. A Szlovák Vegyipari Szövetség szerint közvedenül 2 ezer ember maradhat munka nélkül, a cég beszállítóinál azonban további 5 ezer ember veszítheti el a munkáját. Az ágazat szakmai szövetsége sze­rint a kormánynak diplomáciai úton is be kellene avatkoznia, hogy az Európai Bizottság visszavonja a társaság számára kiszabott 19,6 millió eurós (590,47 millió Sk) büntetést, amely elviselhetetlen terhet je­lent a társaság számára. Az uniós felügyelet a céget azért büntette meg, mert állítólag 8 másik céggel együtt kartellt ho­zott létre. (TASR) Vakvágányon a tejautomaták Nyitra. Míg az előző föld­művelésügyi miniszter, Stani­slav Becík a tejautomaták beve­zetése mellett kampányolt, az új miniszter, Vladimír Chovan tegnap kijelentette, hogy az au­tomaták bevezetése ellentétben van az uniós jogszabályokkal. Becík korábban 664 ezer eurót különített el a friss tehéntejet biztosító automaták támogatá­sára, 7 ezer eurós dotációt ígér­ve minden egyes gépre. A jelen­legi miniszter szerint először tisztázni kell az EU-val a jogi kérdéseket, és csak azután lát­hatnak hozzá a támogatások fo­lyósításához. (SITA) Ausztria már nem adóparadicsom Bécs. Az OECD hivatalosan törölte Ausztriát az adóparadi­csomok „szürke listájáról” és a „fehér listára” vette fel. Az adó­titkok lazítására vonatkozó egyezményben ugyanis Auszt­ria vállalta, hogy gyanús ese­tekben a hatóságok könnyeb­ben férhetnek majd hozzá az osztrák bankoknál lévő adatok­hoz. Ennek azonban az a felté­tele, hogy a gyanúsítottak nem Ausztriában fizetnek adót. Az OECD Aruba szigetét és a hol­land Antillákat is levette a „szürke listáról”. Ezzel a lista a tavaly áprilisban történt közzé­tétele óta tíz országgal lett rövi- debb. (MTI) Újabb mélyrepülés előtt a forint? Bécs/Budapest. Miután a magyar valuta az utóbbi hóna­pokban jelentősen erősödött márciusi mélypontjához képest, mostanság egyre több elemző vélekedik úgy, hogy ismét a le­értékelődés időszaka jön, írja tegnapi számában a Der Stan­dard. Az osztrák napilap idézi a német Commerzbank friss elemzését, amely a forint rövid- és középtávú leértékelődéséből indul ki. A bank szerint a ma­gyar valuta a 290-es szintig gyengülhet az euróval szem­ben, ami valóban komoly zuha­nás lenne a jelenlegi 270-es szinthez képest. A lap a magyar bankárokra is hivatkozik, akik szintén a forint gyengülésére fi­gyelmeztetnek. (MFor) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8994 Lengyel zlotv 4,1925 Cseh korona 25,244 Magvar forint 271,27 Horvát kuna 7,2682 Román lei 4,2283 Japán ien 134,96 Svájci frank 1,5123 Kanadai dollár 1,5794 USA-dollár 1,4783 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,52-1,43 25,98-24,47 283,59-259,17 OTP Bank 1,52-1,43 25,98-24,49 279,48-263,41 Postabank 1,53-1,43 26,07-24,30­Szí. Takarékpénztár 1,53-1,43 25,92-24,48 283,64-259,22 Tatra banka 1,52-1,44 25,89-24,58 282,07-260,63 Dexia banka 1,52-1,44 25,90-24,59 278,32-264,22 Általános Hitelbank 1,52-1,44 25,95-24,51 283,59-259,17 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Meglena Kunévá uniós fogyasztóvédelmi biztos: a kereskedelmi bankok becsapják az ügyfeleiket A legdrágább uniós pénzintézetek Az interneten közzétett banki illetékek az esetek többségében rendkívül bonyolult formában vannak feltüntetve (Képarchívum) Brüsszel/Pozsony. Az Európai Unióban a szlovákiai bankok all. legdrágábbnak számí­tanak a lakossági folyószám­lák díjait illetően - derül ki az Európai Bizottság által közzé­tett elemzésből. Abrüsszeli fogyasztóvédelmi hatóság górcső alávette az uniós ban­ki szolgáltatásokat is, s nem vidította fel, amit talált. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakosság fokozódó eladósodá­sa, a pénzügyi válság eleve ráirá­nyította az unió figyelmét a banki szolgáltatásokra, s a fogyasztóvé­delmi biztos alá tartozó főigazgató­ság most mind a huszonhét tagál­lamra összehasonlítható adatokat tett közzé. Az Európai Bizottság az uniós országok 224 bankját vizs­gálta, amelyek a piac 81 százalékát fedik le. A tanulmányból kiderül, hogy Szlovákiában a folyószámlá­hoz köthető költségek - például számlanyitás és -zárás, tranzakci­ók, hitel- és fizetési kártyák - 74 eu­rót tesznek ki éves szinten egy áda- gos banki ügyfél számára. Csehor­szágban ez például 95 euró, amivel a nyugati szomszédunk a 7. legdrá­gább ország. Magyarország ezúttal a 15. helyre szorult. Bár a jövedelmi különbségeket nyilván érdemes fi­gyelembe venni, mégis érdekes, hogy a legdrágább Olaszországban például a költség 253 euróra rúg, miközben a bankok által nyújtott tájékoztatás színvonala átlagon aluli. Németországban viszont át­lagon felüli, holott a díjtételek 89 eurót érnek el csupán. De Belgium­ban ez az összeg 58, Hollandiában 46 euró, s ebben a két országban is az átlagosnál jobb a termékek és szolgáltatások ismertetése. Ehhez képest Franciaországban 154 euró, s ez jelzi azt is, hogy a banki szolgál­tatások tekintetében egyáltalán nem működik a belső piac. A legol­csóbb Bulgária, 27 euróval, de ala­csonyszintűtájékoztatással. A banki szolgáltatásokért szám­lázott díjak rendkívül szövevénye­sek az Európai Unión belül, az ügy­felek számára így rendkívül nehéz kiszámítani, hogy végül mennyit is lesznek kénytelenek fizetni a pénz­intézetüknek- áll a Bizottságjelen- tésében. Mindezt figyelembe véve, nem kizárt, hogy a Bizottság min­dent megtesz majd az uniós banki illetékek egységesítésének az érde­kében. ,A kereskedelmi bankok hazud­nak a lakossági ügyfeleiknek. Bizo­nyítékaink vannak arra, hogy az alapvető fogyasztói jogokat sértik.” - nyüatkozta Meglena Kunévá fo­gyasztóvédelmi biztos. Szerinte a mostani elemzés is fényt derített arra, hogy a bankok az egyes illeté­keket igyekeznek a komplex szol­gáltatói csomagok mögé rejteni, az ügyfelek így sokszor nem is tudják, hogy miért fizetnek. Az ügyfelek számára gondot okoz azonban az is, hogy a pénzintézetek a velük kö­tött szerződésekben olyan bonyo­lult jogi nyelvet használnak, amit csak a beavatottak értenek meg, miközben épp a legfontosabb ré­szeket tüntetik fel a lehető legki­sebbbetűkkel. Az interneten közzétett illeté­kek a pénzintézetek 66 százaléká­nak az esetében olyan bonyolult formában voltak feltüntetve, hogy a bizottsági jelentést készítőknek fel kellett venniük a kapcsolatot a bankok szakértőivel, pontosítva az adatokat. Nem sokkal jobb a hely­zet azonban közvetlenül a bankfi­ókban sem. ,A banki tanácsadókat gyakran az eladott termékek után díjazzák, így akkor is megpróbál­nak ráerőszakolni az ügyfélre egy- egy folyószámlatípust, ha az nem is kifizetődő az ügyfél számára” - nyilatkozta a jelentést kidolgozó egyik szakember. Az Európai Bizottság részéről a legtöbb kritika az osztrák, francia, olasz és spanyol bankokat érte, ez­zel szemben a legjobb értékelést a belga, holland, dán és portugál pénzintézetek kapták. Az Európai Bizottság most abban bízik, hogy novembertől, amikor életbe lép az európai bankok számára kidolgo­zott etikai kódex, valamelyest ja­vul a helyzet. Az Európai Bizottság tegnap közzétette a bankok szigo­rított ellenőrzéséről szóló terveit is. Ezek szerint az ágazatban fel­merülő rizikófaktorok felismeré­sére egy tanácsot hoznak létre, amely szélesebb jogkörökkel bír­na, mint az eddigi ellenőrző szer­vek. (mi, t, m, č) A termelőktől már 25 centért is vehetünk egy kiló almát, többnyire azonban 45-50 centet kérnek érte Idén gazdag almatermésre számíthatunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában idén gazdag almatermésre számítha­tunk, miközben folyamatosan nő a behozatal is. A nagy üzletláncok, a hazai termés mellett, Lengyelor­szágból, Olaszországból és Brazíli­ából hoznak be almát. A kínálat nö­vekedése természetesen az árakat sem hagyta hidegen. Közvetlenül a termelőktől már 25 centért (7,50 Sk) is vehetünk egy kilogramm al­mát, többnyire azonban ezek is 45-50 centet (12-15 Sk) kémek. Az üzletekben természetesen drágáb­ban juthatunk hozzá. Augusztus­ban egy kiló valamivel egy euró alatt mozgott. Az elkövetkező idő­szakban az árak tovább eshetnek, hiszen Marián Varga, a Gyümölcs- termesztők Szövetségének az el­nöke szerint rekordtermésre szá­míthatunk. A hazai gyümölcsösök­ben idén akár 60 ezer tonnányi al­ma is megteremhet. Ha az üzletben vásároljuk az almát, Varga szerint érdemes alaposan utánanézni, honnan is származik. A divatos Pink Lady fajtát, amelynek egy küó- ját 99 centért adják, Brazíliából hozták be a hazai üzletekbe, mi­közben a hazai termelőknél is meg­találhatjuk. A különbség annyi, hogy ez utóbbiakat nem kellett éretlenül leszedni, hogy kibírják a több ezer kilométeres utat. Az al­matermelők szerint mára végleg búcsút intettünk annak a korszak­nak, amikor az emberek a tél előtt akár 300 kilogrammnyi almát is vá­sároltak. Manapság pár kilónál többet senki sem vesz, hiszen a nagy üzletláncokban egész télen friss almához juthat. A magánter­melők ennek ellenére még mindig képesek konkurálni a nagyobb üz­letekkel, hiszen egyre többen jön­nek rá, hogy az itthon megtermett almát nem lehet összehasonlítani a tartósítószerekkel agyonkezelt be­hozataltól. (p,mi) Az autókiállítás október 2-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt, s az érdeklődőket október 5-ig várja Szerényebb szalon Nyitrán ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony/Nyitra. Bizonyára idén is lesznek csalódott látoga­tók, de a lényeg, hogy nem szüne­tel és folytatódik az őszi Nemzet­közi Autószalon Nyitrán - jelen­tették ki tegnap a kiállítás szerve­zői, akik látszólag csalódottak voltak, amiért a szalont a gazda­sági válság miatt szerényebb kö­rülmények között kell megren­dezni. Ennek ellenére állítják: a nehézségeket áthidalva megpró­bálják az őszi szezon legjobbját bemutatni a látogatóknak, így néhány szlovákiai premiert is fel­sorakoztatnak. A 10 kiállítóteremben megren­dezett szalon egyik legnagyobb újdonsága a Luxory Emotion (Lu­xus érzelmek) pavüon lesz, amelyben 12 luxusjárgányt néz­hetnek majd meg az érdeklődők - köztük a Ferrari, a Maserati és a Lotus márkák autóit. Emellett azonban a Peugeot, a Fiat, a Lan­cia, a Škoda, a Seat, a Chevrolet, az Opel, a Renault, a Dacia is fel­sorakoztatják modelljeiket. A szalon idén október 2-án nyit­ja meg kapuit a nagyközönség előtt, az újságírói nap egy nappal korábban lesz, s az érdeklődőket október 5-ig várja. A parkolás a helyszínen ingyenes, a belépő 3 euróba kerül, minden harmadik látogató pedig ingyen nézheti meg a kiállítást. Az összes jegy kö­zül a szalon végén kisorsolják a fődíjat, egy Škoda Yetit. A szalon­ról és a kiállított gépkocsikról, az újdonságokról és a kísérő prog­ramról bővebben az Autó-Motor következő, hétfői számában ol­vashatnak. (dem) A belépő 3 euróba kerül, minden harmadik látogató pedig ingyen néz­heti meg a kiállítást (SITA-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom