Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-18 / 215. szám, péntek
www.ujszo.com UJSZO 2009. SZEPTEMBER 18. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ KRÓNIKA Folyik az állóháború a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálása ügyében a felújítási tervet kidolgozó szakértők és a kivitelezők között - írta a Krónika kolozsvári napilap. A szoborcsoport restaurálási tervét kidolgozó tervezők vezetői szerdán egyeztettek a felújítással megbízott nagyszebeni kft.-vei. A tervezők úgy vélik: nem kezdhetik el a kőtalapzat helyreállítását, amíg nem helyezték biztonságba a szobor- csoportot, s amíg a restaurálásra vállalkozó cég fel nem mutatja a kivitelezés technológiai koncepcióját. Szabó Bálint építőmérnök a lapnak elmondta, a megbeszélésen a Concefa az általuk igényelt koncepció 5%-át bocsátotta rendelkezésükre. (mti) (Gyenes Gábor karikatúrája' CSAK TUDNÁM, MELYIK OKOS VÁLASZTOTTA EZT A SALFÉKET A KOALÍCIÓSA... Balázs Péter magyar külügyminiszterrel közölt interjút a Süddeutsche Zeitung A mai kisebbség a tegnapi többség Balázs Péter külügyminiszterrel közölt interjút a Süddeutsche Zeitung. A liberális német napilap tudósítója, Michael Frank mindenekelőtt a magyarszlovák viszonyról és a nacionalizmusról kérdezte a minisztert. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A lap újságírója emlékeztetett arra, hogy a nacionalizmus mindig is válságot okozott Európában és ennek kapcsán feltette a kérdést, vajon Magyarország szomszédainak van- e okuk ma különös félelemre. Válaszában Balázs Péter kifejtette, hogy Magyarország különbséget tesz a nemzeti és a nacionalista között. A nemzeti - mint fogalmazott - védi a nemzet jogait és érdekeit, a nacionalista sérti azokat. „Számunkra Magyarország az anya, és ugyanez a külföldön élő magyar kisebbségek számára is” - jelentette ki Balázs Péter, emlékeztetve arra: az alkotmány kötelezi Magyarországot arra, hogy védelmezze és javítsa a külföldi magyarság életét és jólétét. Azt azonban mindig világosan kell látni, hogy ezek a magyarok - akik a nemzetnek körülbelül egyharmadát teszik ki - más országokból élnek. A miniszter elismerte, hogy ezzel - mint a kérdező fogalmazott - nem mindig törődnek a magyarság hangos képviselői. A történelemnek vannak romantikus felfogásai - jelentette ki Balázs, utalva arra is, hogy egyes emberek - éppen a nacionalisták - nem mindig tartják tiszteletben az államhatárokat. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak hét szomszédja van. „A szomszédokkal - és mindenekelőtt Szlovákiával - a párbeszédet mindig annak hangsúlyozásával kezdjük, hogy tiszteletben tartjuk területi és politikai integritásukat” - jelentette ki. Utalt arra, hogy valamennyi szomszédos országban élnek magyarok, Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában nagyon sok. Elutasította ugyanakkor Ivan Gašparovič szlovák államfőnek azt az állítását, hogy Magyarországnak éppen ezért vannak problémái valamennyi szomszédjával. „Amit Helmut Kohl Németországra utalva mondott, azt mondom én is Magyarországra vonatkozóan. Történelme során első ízben Magyarországot csak barátok veszik körül” - fogalmazott Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy Ausztriával nincsenek politikai problémák, Szlovéniával rendkívül jók a kapcsolatok, és Budapest támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását. A fiatal nemzetnek számító Szlovákia „természetes érzékenységét” firtató kérdésre a külügyminiszter ugyanakkor kifejtette: ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel történik, az a Ceausescu alatti Romániára emlékeztet. A Ceausescu-rezsim a nyelvhasználat mesterséges egységesítését hajtotta végre. „Magyarország Szlovákia idősebb testvére. De a kisebb testvért európai modorra is tanítanunk kell” - jelentette ki a miniszter, utalva arra, hogy nem maga a nyelvtörvény jelenti a problémát. Mint kifejtette, Szlovákiában a többségi nyelv védelme különösen a magyar kisebbségnek jelent korlátokat. Kicsit hasonló a helyzet, mint a balti államokban élő oroszokkal. „A mai kisebbség a tegnapi többség” - fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy Szlovákia egykor Magyarország része volt. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a hyelvtörvényben „egy kis bosszú is szerepet játszik”. Utalt arra, hogy a XIX. században elődeink a vegyesen lakott területeken magyarosítást hajtottak végre. „Most ezért fizetünk” - jelentette ki. Arra a kérdésre, vajon bölcs dolog volt-e, hogy Sólyom László köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromban kívánta leleplezni az államalapító István király szobrát, Balázs kijelentette: „Nem bírálhatom az államfőt. Mégis azt mondanám, hogy ez a lépés bizonyosan nem segítette a nyelvtörvény ügyében való közbenjárásunkat.” „Rendkívül udvariasan megpróbáltuk őt lebeszélni” - válaszolta az újabb kérdésre a külügyminiszter, utalva arra, hogy az elnök független a kormánytól. „Meg tudom érteni a szlovákokat. Most végre -1993 óta - van egy önálló államuk. Végre önállósággal és saját területtel rendelkeznek. Azutánjön az Európai Unió a schen- geni megállapodással, és elveszi tőlük a szép, új határokat. Szegény szlovákok már megint nem vonhatják fel többé zászlójukat egyenruhában az országhatáron” - fűzte hozzá a miniszter. Egy kérdésre Balázs Péter kijelentette, hogy annak idején nem támogatta azt a meghiúsult kezdeményezést, amely magyar állampolgárság megadását célozta a külföldön élő valamennyi magyarnak. „Ez rossz időben rossz kezdeményezés volt. A válasz erre csak egy nem lehetett” - vélekedett a külügyminiszter. JEGYZET Elomondomhát mindenkinek JUHÁSZ DÓSAJÁNOS Egyik hetilapunkban arról olvasok, müyen jogai vannak a munkavállalóknak, s a cikk mint csodaszert, idézi az egészségügyi minisztérium 544/2007-es rendeletét, amely egyebek között optimális mikroklimatikus feltételekről, palackos ásványvízről és módosítható munkaidőről papol. Egyik reggel a vonatban összefutok egykori osztálytársammal, aki éjszakai műszakból tart hazafelé. Meglepődöm, hiszen már évek óta csak két műszakban dolgoztak a környék egyetlen valamirevaló üzemében, de felvilágosít, hogy a nyári hőség miatt átálltak a 12 órás műszakra, így reggel hattól este hatig ül. este hattól reggel hatig dolgoznak. A változtatásra nem a szakszervezet vagy a munkások kényszerítették rá a céget, hanem feltűnt a munkavédelmiseknek, hogy a mentő állandó vendég lett a cégnél, mivel volt olyan nap, amikor nyolcszor is kiszálltak, mert még vécére sem engedték az alkalmazottakat a negyvenfokos hőségben. De a céget a kiszabott büntetések sem rettentették el, akinek nem tetszett a meló s a körülmények, valamint az új, 12 órás munkaidő, mehetett. Sőt, három hónap után a munkások zömét el is bocsátották, hiszen volt kikkel pótolni őket, sőt még komoly összegeket is kaptak egy-egy tartósan munkanélküli felvétele ürügyén. De a munkaidőt is szigorúanbetartatták, 22.00 óra előtt senki nem léphetett ki a gyár területéről, sőt még a táskájukat is ellenőrizték, miközben az utolsó busz 22.05-kor indult a 200 méterre levő buszmegállóból. Előfordult, hogy az orruk előtt ment el a busz, s ott maradtak az éjszakában. A szombat elvileg pihenőnap, de alig volt olyan hétvége, amikor ne rendelték volna be őket. Megtörtént az is, hogy a hallgatólagos megállapodás szerint ugyan csak egyig dolgoztak, de mivel sok volt a munka, este hatig benntartották őket. Egyik kollégája lakodalomra volt hivatalos, szeretett volna hamarabb elmenni, de legnagyobb meglepetésére bezárt ajtó fogadta. Senkit nem engedtek ki. Miután tiltakozott, elmehetett, de hétfőn reggel már várta a felmondólevél. Hónapok óta munkanélküli, négy gyerekkel a nyakán. Rohadtul utáltam azt a melót, de már négykézláb másznék vissza-mondja. Barátom megállás nélkül mondja a magáét, szitkozódik, de mielőtt elválunk, szinte könyörgőre fogja a dolgot. A régi barátságunkra való tekintettel kéri, el ne mondjam senkinek, ami köztünk elhangzott. ígéretemet természetesen szigorúan megtartom. ■ KOMMENTÁR Fatal error LOVÁSZ ATTILA Azt mondja a miniszterelnök, hogy az ő vezetése alatt ezerrel teljesíti programját a kormány. Jó példákat is említett, ezek között az autópályák és a gyorsforgalmú főutak építéséről értekezett, mega PPP projektek felettébb hatásos voltáról. Az már kimaradt a legutóbbi tájékoztatásból, hogy az R-1 tervezett költségei miként nőttek több mint a kétszeresére, valamint azt is elfelejtette elmondani, hogy az a néhány kilométernyi autópálya és néhány- 3,5 tonnát meghaladó gépkocsi számára - fizetett főút díját elektronikus módon szedi be, és az erre kiírt pályázat sikerrel zárult. A pályázatot ugyanis a legdrágább ajánlat nyerte, ami nem volna baj, mert lehet, hogy a több pénzért lényegesen többet is nyújtana a cég. A gond ott kezdődik, hogy a győztes Ibertax versenytársait mondvacsinált formai apróságokkal zárták ki. A plebejus romantika egyik nagyon fontos pszichológiai fegyvere az irigység, mi most nem élünk vele. Nem gondoljuk, hogy az a jó állami alkalmazott, aki 200 euró bruttóért dolgozik napi 8 órát, s azt sem gondoljuk (mint miniszterelnökünk), hogy az ötezres menedzserbér önmagában erkölcstelen. Azt gondoljuk, hogy a minőség pénzbe kerül, s akkor nem baj, ha a drágább ajánlat nyer, de az legyen is annyival jobb. Az Ibertax egyébként lehet, hogy valóban j ó lesz, de megint csak folt esett a miniszterelnökjó hírnevén. Ugyanis a plebejus romantikától eltérően mi nem az árat irigyeljük, nekünk az a gyanús, hogy a tender megnyerése után ebben a vállalatban megjelent tulajdonosként egyjól ismert cég. Körülírva: ennekacégnekajachtjánleledzett anno az euró árfolyam megállapítása előtt a pénzügyminiszter, ennek a cégnek a repülőjén utazott, ez a cég ma a szlovák éter domináns műsorszórójához köthető, ugyanennek a cégnek ma van egy országos televíziója és a digitális szórásban is érdekelt lészen. Eltalálták: a J&T nevű pénzügyi csoportosulásról van szó. Emellett már csak apróságként jegyeznénk meg, hogy az Európai Bizottság bizony nem szereti, hogy a legdrágább ajánlatok nyernek, ha már beszáll némi közpénzzel (igaza van Slotának, Szlovákia nem protektorátus, hanem szuverén ország, no jó, de ha bak- sist akar, akkor az adományozó csak megkérdezheti, mire). Azt is csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az említett cég alapító atyái bizony 1997-ben az OTP Slovensko elődjét, az IRB Bankot juttatták kényszerfelügyelet alá. De ezt valóban csak mellékesen. Ezek az apróságok olyanok, mint a vírusok és a sok szemét a számítógépben. Minden megy a maga rendje-módjatszerint, de valahol a merevlemez tájékán komoly gondok vannak, s a gép egyszer csak kiírja: fatal error. Aki megélte, tudja, mit jelent a két szó, s tudja azt is, hogy néha a következmények nagyon drágák, akár szoftverben, akár az addig elvégzett munka elveszítése miatt. Egyébként jó tudni, hogy a kormányprogram mégsem ezerrel valósul meg. Jó, ha százzal megy. Vannak lassító tényezők: egy-egy nyelvtörvény, diplomáciai botrány, egy-két kormányzati közbeszerzés gyanús lebonyolításának leleplezése és az azt követő minisztercsere, az efféle botrányokból adódó koalíciós zűröcskék, hogy csak a legismertebbet'említsük. S talán valóban így jó. Mert hogy a Jóisten mentse az országot attól, hogy a jelenlegi kormány- garnitúra programtéziseit egy az egyben megvalósítsák. FIGYELŐ Szerződés - a közelgő írországi népszavazás jóváhagyásával - a jövő év elején életbe léphet. Ez azt jelentheti, hogy növekszik az EP súlya, és lehetővé válik ajelöltek közötti igazi versengés. Egy olyan európai választást, melynek során nem legalább két jelölt áll egymással szemben, többé semmi nem igazolhat - írta az újság. A lap fontosnak nevezte azt is, hogy legközelebb olyan személyt válasszanak a bizottság élére, akinek erős „tartalmi profilja” és erős politikai vezetői képességei vannak. Ehhez azonban elengedhetetlen annak az íratlan szabálynak az eltörlése, amely szerint csak volt kormányfők tölthetik be a hivatalt. Ennek kapcsán az újság emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság korábbi legsikeresebb elnökei, a német Walter Hallstein és a francia Jacques Delors soha nem állt egyetlen kormány élén sem. Úgy vélte: olyan Európa-szerte elismert politikusok, mint Wolfgang Schäuble német belügyminiszter, Pascal Lamy, a Világkereskedelmi Szervezet francia igazgatója vagy Mario Monti olasz versenyügyi biztos minden bizonnyal most is jobb jelölt lehetettvolna. (mti) Nem dicsérik Barrosót Nem bővelkedett az Európai Bizottság élére újjáválasztott Jósé Manuel Durao Barroso dicséretében a német sajtó, sőt az újságok bírálatokat fogalmaztak meg a „régi-új” elnökkel szemben. Barroso újraválasztása az EU történelmének lehangoló fejezetei közé tartozik - értékelte a FinancialTimes Deutschland. Az üzleti és politikai napüap szerint a bizottsági elnök első hivatali ideje alatt elégtelenre vizsgázott. Változatlanul felvetődik a kérdés, milyen politikát és milyen Európát képvisel - vélekedett az újság, rámutatva arra is: Barroso mindenekelőtt azért maradhatott hivatalában, mert egyetlen más jelölt sem akadt. Kommentárjában a lap előre is tekintett, a Barroso utáni időkre, és igyekezett levonni a tanulságokat a bizottsági elnök újraválasztásából. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi uniós jogi helyzetből fakadóan az Európai Parlament csak mellékszerepet tölthetett be a bizottsági elnök jelölésében. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Lisszaboni
