Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-03 / 203. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com Rófusz Kinga illusztrációja Magyar képzőművészek kiállítása Pozsonyban Fókuszban az illusztrációk JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Akik ma délután 16.30-kor ellátogatnak a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházába (Palisády 54.), egy nem mindennapi kiállítás megnyitójának részesei lehetnek. A tárlat a Magyar Illusztrátorok Társaságának (MIT) legújabb munkáiból nyílik. Az 1994-ben alakult, jelenleg ötven tagot számláló társaság célja a magyarországi könyvillusztrátorhagyományok őrzése, továbbépítése. A kiállítást Sárkány Győző, az MIT alapító elnöke nyitja meg. A társaság megalakulása óta 42 hazai és 58 nemzetközi kiállításon és szakmai programon vett részt. „Az eddig kiadott nyolc katalógus is híven tükrözi az elért eredményeket, és átfogó képet ad a társaság tevékenységének sajátos magyarországi helyzetéről és illeszkedéséről a nemzetközi illusztrációs életbe. A pozsonyi kiállítás mindig ennek az illeszkedésnek egy fontos metszéspontja, hisz ebben az időszakban Pozsony az illusztrációs szakma »világfővárosa«. De kiemelhetném még az 1999-es frankfurti, illetve a 2006-os bolognai díszvendég megjelenést is. Ezek az eredmények méltóképpen reprezentálták a magyar illusztráció- és gyermekkönyvkultúra értékeit, eredményeid’ - írja megnyitóbeszédében Sárkány Győző, hozzátéve, hogy az elmúlt másfél évtized tevékenysége új helyzetet teremtett a magyar illusztráció számára mind magyarországi, mind nemzetközi viszonylatban. A kiállítók között a legkülönbözőbb műfajok és stílusirányzatok képviselőit találjuk, elég, ha annyit elárulunk, hogy együtt állít ki Jan- kovics Marcell, a leghíresebb, művészi értékű magyar rajzfilmek megalkotója és Stark Attila, a graffiti műfaj első számú magyarországi képviselője. Rajtuk kívül láthatja még a közönség többek között Kalmár István, Olajos György, Szik- szai Károly, Szurcsik József, Keresztes Dóra, Elek Lívia és Kárpáti Tibor műveit, amelyek mind egy- egy könyv illusztrációjaként láttak napvilágot. Holnap mutatják be a hazai mozik a Jánošík. A valós történet című, szlovák-cseh-lengyel koprodukcióban készült filmet, amely, amint azt a világhírű rendező, Agnieszka Holland megjegyezte, megpróbálja valósághűen ábrázolni a legendás rabló életét. A címszerepet a fiatal cseh színésznemzedék egyik markáns egyénisége, Václav Jiráček alakítja. (Képarchívum) Dito Montiéi filmjében megvannak ugyan a durva koreográfiák, de a gyengéd érzelmek sem hiányoznak Bunyó - a pofonok kiemelő ereje Egy film, amely nem zavar sok vizet. Nem árt, nem használ, fantáziát nem mozgat meg különösebben, gondolatokat túlságosan nem ébreszt. Érzelmeket is csak olyan irányban kelt, hogy mostantól figyelni fogunk egy induló színészre, Channing Ta- tumra: százöt percen keresztül megnyerő filmbéli alakjáért, Sean Arthurért izgulunk, hogy megússza a kemény bunyókat, ám a filmidőn túl elsősorban Tatum karrierjéhez drukkolunk majd, aki egyre fényesebben tündöklő csillag Hollywood egén. TALLÓSl BÉLA Érzelmekben kavarhatna intenzívebb indulatokat is a film: elsősorban erőszak- és bunyóelle- nességet válthatna ki a nézőben, ám a megoldása (végkifejlete) túl mesébe illőre sikeredett ahhoz, hogy olyan komolyan vegyük a témát: a kesztyű nélküli bunyózást, az emberviadalokat, mint amilyen komoly a valóságban - a Bunyó című film tétjétől eltérően. Ebben az akciófilmben, Dito Montiéi rendezésében inkább csak egy vonzó kis sztorit követhetünk nyomon a pusztakezű bokszmeccsekkel terhelt küzdelmes kiválásról és a felemelkedésről, amilyet mintha már láttunk is volna valahol. Talán nem is véletlen a deja vu csalóka érzése: a belga oroszlán, az akciók első-generációjának nagymestere, Jean-Claude Van Damme nyújtott már hasonló teljesítményeket, 1988-ban a Véres játékban, majd nagy kiugrásában, a két évvel későbbi klasszikus akciódarabjában, az Oroszlánszívben. ígéretes kockákkal indul a film, hangulatos utcaképpel, ahogy egy fiatalember, Sean elindul a zsibongó tömegben, kiteríti kicsi üz(Fotó: Bontonfilm) az érzelmeket, naivan bárgyú, nagy gyerekként tudja elfogadtatni magát, több mint egy kidolgozott testű akcióteremtmény, s váltunk még rá jegyet moziba könnyedebb műfajban is, az szinte majdnem biztos. Nem eget rengető film a Bunyó. De nem zavar, hogy kis költségvetéssel megcsinálták, hiszen nézni jó. Alvilági kusza viszonyain nincs értelme eszelni, a Harvey és Sean cselekedeteit mozgató összefonódások követésétől el lehet tekinteni, elég átadni magunkat a látványnak: annak a számító atyáskodásnak, ahogy Harvey felkarolja Seant, annak a humornak, amelyet Zulay bevándorló édesanyja képvisel Seannal szemben, nem utolsósorban annak a kedves bájnak, ahogy a levakarhatatlan Sean behálózza Zulay tartózkodó figuráját. A kemény öklök harca meg hozzátartozik. Sean (Channing Tatum) tigrisszívvel feszül az ellenségnek letét, egy ponyvát, rárakja könyveit, és várja a vevőket. A placcot bitorló bitang rosszfiúk megpróbálják kirabolni, de Seant se meghajtó szomorúfűzből faragták, szétcsap a támadói között, olyan bunyós technikával, hogy a rosszfiúk főnöke, Harvey üzletet ajánl neki. Egy bokszcsatát olyan meccsen, amelyre gazdagok fogadnak. Sean belemegy az első kísérletbe, s nyerőként, pénzre éhezve elfogadja a mind nagyobb téteket, támadó tigrisként mind erősebb ütéseket véd ki és viszonoz. De nemcsak a püfölésről szól a Bunyó. Beleépül egy finom love story is, amelyben pedig a nyers erő ellensúlyozására azt mutatja mega produkció, hogy amilyen kemény- öklű bunyógép Sean a kötélkorlát nélküli ringben, olyannyira el is tud lágyulni tigrisszíve, s kitartó, de finom közeledésű, gyengéd szeretőnek bizonyul, miként furfangos taktikákkal, lopakodva hódítja meg az egzotikus szépségű Zulay Valezt (Zulay Henao). Az, ami kiemeli ezt a filmet az akciómozik sorából, az a lélek, a szív és a tudás, amit elsősorban a Seant felkaroló rosszember, Harvey Boarden figurája képvisel - aki minél mélyebbre engedi magába látni Seant és a nézőt, annál finomabb lelkületű embernek tűnik. S hogy ez így, léleknyitoga- tó módon tud működni a filmben, az mindenképpen a figurát életre keltő Terrence Howard drámai alakításának köszönhető. Channing Tatum ifjú akcióhősként nálunk pár nap eltéréssel foglalta el a vásznat két filmjével is, a világmentő hős szerepében tetszelgő Duke szerepében G. I. Joe: A kobra árnyéka című opusában. Tény, hogy bunyós mozgását ületően jól tud bánni a testével, hatásosan ülteti ki az ábrázatára A weboldal legnagyobb újdonsága a történész a Rajk-per című, kiadatlan kéziratának néhány részlete lesz Honlap a 100 éve született Fejtő Ferenc tiszteletére MH-JELENTÉS Budapest. Számos írásos, filmes és hanganyaggal, valamint egy eddig kiadatlan Fejtő-kézirat részleteinek közreadásával kíván tisztelegni a 100 éve született Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas történész, író, újságíró előtt a www.fejtolOO.hu internetes oldal. Földes Anita elmondása szerint a weboldal ötlete az általa Fejtő Ferencről írt életrajzi kötet munkálatai közben merült fel, az augusztus 31-i kerek évforduló pedig jó alkalmat teremtett az induláshoz. Mint a fiatal újságíró hozzátette, könnyen befogadható honlapot szerettek volna, ezért munkatársaival képben, hangban, írásban és fotóban is igyekeztek „mutatni valamid’ a tavaly júniusban, kilencvennyolc éves korában elhunyt polihisztor munkásságából, életéből. Földes Anita tapasztalatai szerint a 30 éven aluliak közül kevesen ismerik Fejtő Ferenc nevét, ezért a 100 év Vagány munkacímmel írt kötetével ehhez a korosztályhoz is szeretné közelebb hozni József Attila egykori barátját. A honlap készítése során azonban munkatársaival, a grafikai koncepciót jegyző Sallai Józseffel és a weboldalt megvalósító Kalá- nyos Lászlóval arra törekedtek, hogy fiatalok és idősek egyaránt kedvüket leljék benne - jegyezte meg a szerkesztő, hozzátéve: ez az elképzelés egyaránt megmutatkozik az arculatképen, de a menüsorok elrendezésében és a tartalmakban is, melyekhez a Magyar Televízió archív felvételekkel, a Párizsi Magyar Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig fotókkal járult hozzá. Földes Anita a Mások szemével elnevezésű menüpontot hozta fel példaként: itt öt interjú hangfile- ként szerepel, másik öt anyag azonban írásos formában azok kedvéért, akik nem tudják lejátszani a felvételeket. A szerkesztő kiemelte az Egy hölgy vallomása című írást, melyben Fejtőre mint Fejtő Ferenc (1909-2008) (Képarchívum) férfira, „a hölgyek nagy barátjára” emlékezik egy nőismerőse. A weboldal legnagyobb újdonsága valószínűleg a történész a Rajk-per című, 1949-ben készült, kiadatlan kéziratának néhány közétett részlete lesz. A „relikviáról” Thomas Schreiber újságíró, politológus készít értékelést, amely hamarosan a honlapon is olvasható lesz - árulta el a szerkesztő. Az anyagok közt megtalálhatók Földes Anita Fejtő Ferenccel készített interjúi, amelyekben a polihisztor saját életének fontosabb állomásait idézi fel: többek között az első publikáció történetét a Nyugatban, József Attilához fűződő barátságának részleteit, a kommunizmus vonzását, majd az ellene folytatott harcot, végül a párizsi emigráció időszakát. A szerkesztő azonban hangsúlyozta: nem szerette volna, ha csak az ő Fejtő-képe tükröződne a weblapon, ezért ott 35 egykori barát, Fejtő-kutató és pályatárs - például Tamás Gáspár Miklós, Méray Tibor, Glatz Ferenc, Rajk László és Romsics Ignác - írásai is helyet kaptak, köztük 24 nekrológ, illetve a Magyar Távirati Iroda tudósítása magyar politikusok emlékezéseiből.
