Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-16 / 213. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 16. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Halálra vert cseh kamionsofőr Romániában halálra vertek egy cseh kamionsofőrt szombaton, a magyar határhoz közeli parkolóhelyen - írta a Právo című cseh napilap. A középkorú cseh férfi a vendéglőben ült, amikor mintegy húsztagú, ittas fiatal romákból álló csoport provokálni kezdte. Amikor a férfi felállt, a romák kihurcolták az épület elé és halálra rugdosták. További három cseh kamionos, akik megpróbálták védeni társukat, súlyos sérüléseket szenvedtek. Egy másik cseh kamionos, aki röviddel a verekedés után érkezett a helyszínre, szintén azt mondta a lapnak, hogy a támadók romák voltak. A román rendőrség eddig a csoport hét tagját vette őrizetbe. (mti) Olyan nyelvtörvényt kellene elfogadni, hogy te ne szólalhass meg társaságban (Peter Gossónyi karikatúrája’ Azok az országok és cégek fognak megerősödni, amelyek kihasználják a válságot a megreformálásra Távolodóban a szakadék szélétől Bár Közép-Európát 2009 elején még a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette, a nemzeti kormányok, az Európai Unió, a különböző nemzetközi szervezetek és a régió vezető vállalatainak intézkedései miatt a térség mára már eltávolodott a szakadék szélétől - állapította meg a Deloitte tanácsadó cég legfrissebb összeállításában. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A tavalyi árbevétel alapján összeállított listán az első ötven cég között 8 magyar vállalat, a teljes összeállításban hatvan társaság szerepel. Az első a lengyel olajipari vállalat, a PKN Orlen volt, a második helyen a Mól végzett, a harmadik az ukrán bányaipari és fémfeldolgozó Metlnvest Holding lett, a negyedik a Škoda Auto, az ötödik pedig a cseh ČEZ energetikai vállalat volt. A Deloitte idei Régiós 500 jelentését a térség 500 legnagyobb vállalatának rangsorolása mellett vezető közgazdászok, akadémikusok és más szakértők véleményének felhasználásával készítette el a társaság. A Deloitte felmérésében a régiós országok várható jövőbeli teljesítménye alapján három csoportra osztotta az államokat. Az első csoportba azok az országok kerültek, ahol további kihívásokat jelenthet a recesszió megállítása. Ilyen például Horvátország, Észtország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Szerbia, Ukrajna és mellettük Magyarország is. A másik csoportba azok az országok tartoznak, ahol valamelyest enyhébb a recesszió: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Montenegró, Csehország, Moldova, Románia, Szlovénia és Szlovákia. A harmadik csoport pedig egyetlen tagból áll, amely speciális helyzetben van: Közép- Európa országai között Lengyelországot sajátos módon nem érintette a válság - GDP- növekedése 2009 első két negyedévében 0,8 százalék, illetve 1,1 százalék volt. A tanulmányban megállapítják: a régió számára a kérdés jelenleg nem az, hogy vajon lesz-e kilábalás, hanem inkább az, hogy ez a kilábalás mennyire lesz gyors és fenntartható. A tanulmány emlékeztet arra, hogy várhatóan azon cégek és országok fognak leginkább megerősödni a régióban, amelyek képesek megragadni a válság nyújtotta megismételhetetlen lehetőséget arra, hogy átalakítsák, megreformálják elavult rendszereiket, szervezeteiket és folyamataikat. Tavaly 388 vállalat (a régiós első 500 cég 78 százaléka) átlagosan 20 százalékkal növelte árbevételét. 2009 első negyedévében viszont - azon cégek körében, amelyekről idei pénzügyi adatok is a Deloitte rendelkezésére álltak - a vállalkozások háromnegyede, 76 százaléka már átlagosan 23 százalékos árbevétel-csökkenésről számolt be 2008 első negyedévéhez képest. A bankszektorban külön, az eszközök alapján összeállított 20-as listát az OTP vezeti, amelyet a lengyel PKO BP, majd a cseh Česka Sporitelna követ. VENDÉGKOMMENTÁR ' Rossz, de a népnek tetsző GÁL ZSOLT Sajnos, röviden így is lehet jellemezni a szlovák kormány gazdaságpolitikáját; a szakadék felé vezeti az országot, de a választók többségét ez továbbra sem zavarja. Az elmúlt napokban két világranglistán is visszacsúszott Szlovákia. A Világbank által készített, a vállalkozói környezet minőségét összehasonlító Doing Business 2010 jelentésben - amely az elemzett államok 2008júniusa és 2009 májusa közötti teljesítményét vizsgálta - Szlovákia hét helyet visszacsúszva a 42. pozíciót szerezte meg. A kanadai Fraser Institute vezetésével készülő, 141 országot értékelő, a gazdasági szabadságot mérő listán a 27-ik helyen végeztünk, hat helyet visszaesve. Ez utóbbi azonban még csak a 2007-es év adatai alapján készült, így előre borítékolható a további lecsúszás. Az elvont számoknak tűnő rangsorok kapcsán nem árt két dolgot figyelembe venni. Először is az ilyen, a gazdasági szabadságot, vállalkozóbarát környezetet, versenyképességet és a korrupció elteijedtségét mérő világlisták élén folyton a legfejlettebb és leggazdagabb országok trónolnak, miközben a listák végén nagy a tolakodás a nyomorgó diktatúrák között. Leegyszerűsítve: a gazdasági szabadság egyenesen arányos a fejlettséggel és a jóléttel (a korrupcióval meg fordítva áll a dolog). Ez alól csak a nyersanyagban (főként kőolaj, földgáz) nagyon gazdag országok képeznek kivételt, nekik nincs szükségük a gazdasági szabadság megteremtésére, az olajdollárok e nélkül is érkeznek. Másodszor: Szlovákia gyors gazdasági felemelkedése 2002 és , 2007 között párhuzamosan zajlott az említett világranglistákon való gyors előremeneteléssel. Jelenleg ellenkező irányba tartunk, és ez kizárólag a Fico-kormány gazdaságpolitikájának következménye. Ezt nem lehet a válságra fogni, a listák ugyanis nem a gazdaság teljesítményét mérik, hanem a növekedéshez szükséges feltételek (intézményrendszer, törvények, jogállam, korrupció, gazdaságpolitika) meglétét és minőségét rangsorolják. A kormány intézkedései tehát rontják a növekedés és a versenyképesség esélyeit, a vállalkozóbarát környezetet, viszont a korrupciót növelő módon avatkozik a gazdaságba - de ez a lakosság többségét nem zavarja. Elég egy pillantást vetni a közvélemény-kutatási adatokra, és nem csak azokra, amelyek a pártok és politikusok népszerűségét mutatják (bár már ez is elég a rosszulléthez). Ivan Miklóst, az előző kormányok fő gazdasági sikerkovácsát például egy (az amerikai German Marshal Fund alapítvány által 11 uniós tagországban - köztük Szlovákiában -, az Egyesült Államokban és Törökországban elvégzett) nemzetközi közvélemény-kutatás adatai döbbentették meg. Jogosan. A felmérésben a szlovákiai megkérdezettek mindössze 4 százaléka gondolta úgy, hogy a kormány túl sokat költ a válság elleni küzdelemre (szemben az amerikaiak 55 vagy az EU-ádag 23%-ával), míg 58% gondolta azt, hogy túl keveset (ezzel minden megkérdezett nemzetet megelőzve elsők lettünk). Mindez akkor, amikor a szlovák államháztartási hiány veszélyes és tarthatatlan szintekre emelkedik. Míg az emberek túlnyomó többsége a válság hatására (helyesen) visszafogta saját költekezését, az államtól pontosan ennek az ellenkezőjét várja, mert képtelenek felfogni, hogy az állam pénze az ő pénzük (az általuk fizetett adókból származik), az államadósság pedig az ő adósságuk (ők fogják kamatostul törleszteni). Ilyen ostoba választókkal (tisztelet a kivételnek) a hátuk mögött Fico és csapata továbbra is nyugodtan szórhatja két kézzel a pénzt, amiből bőségesen megtömhetik saját és támogatóik zsebeit is. Volt, aki irodája ablakán ugrott ki, volt aki értekezlet alatt hasba szúrta magát - a cég 22 ezer alkalmazottjától vált meg fokozatosan az .elmúlt 13 évben Öngyilkossági hullám a France Télécomnál - 23-an végeztek magukkal MT1-F1GYELŐ Újabb munkavállaló lett öngyilkos a France Telecom távközlési óriásnál, ezért Xavier Darcos francia munkaügyi miniszter találkozik a France Telecom elnökvezérigazgatójával, Didier Lom- bard-ral - írja a Wall Street Journal. Legutóbb pénteken a cég egyik munkavállalója vetette ki magát irodája ablakán. A szak- szervezetek szerint az öngyilkosságok gyakorivá válása mögött a társaság átszervezése húzódik meg, a cég ugyanis 13 év alatt egy tipikus állami vállalatból piaci céggé vált, aminek következtében felmondtak 22 ezer munka- vállalónak is, mégpedig végkielégítés nélkül. A France Telecom ugyan már nem állami vállalat, de a francia állam így is a cég legnagyobb részvényese: 26,97%-os részesedése van a társaságban. A francia kormány felszólította a France Télécom vezérigazgatóját, hogy tegyen valamit. A cégnél 2008 februárja óta 23 alkalmazott vetett véget életének, további 13 pedig ön- gyilkosságot kísérelt meg, de sikerült megmenteni őket. A szak- szervezetek az elmúlt években bekövetkezett átszervezésekre, átcsoportosításokra, létszámleépítésekre vezetik vissza a szaporodó öngyilkosságok hátterében meghúzódó lelki okokat. Az egyre súlyosbodó helyzetre a legutóbbi, napokban történt eset hívta fel a figyelmet, amelyet a francia média kiemelt helyen taglalt: a cég egyik, kelet-franciaországi leányvállalatának ügyfél- szolgálati igazgatóját eszméletle- nül találták irodájában, miután beszedett egy marék nyugtatót, hogy véget vessen életének. Az utolsó áldozat, aki befejezett ön- gyilkosságot hajtott végre, múlt héten halt meg. A 32 éves alkalmazott - az Orange munkatársa - párizsi irodájának negyedik emeleti ablakából vetette ki magát. Tettét azután követte el, hogy átszervezésről volt szó, amely addigi munkahelyét, az ügyfélszolgálatot is érintette. Múlt héten hasonló eset borzolta a kedélyeket Franciaországban: Troyes városában egy 48 éves mérnök értekezlet alatt hasba szúrta magát, mert kiderült, hogy alacsonyabb pozícióba helyezik, és fizetését is csökkentik. Szerencséje volt, a kórházban megmentették az életét. A szakszervezetek és a cég működését kritizálok szerint az alkalmazottak kétségbeesését a vezetőség modernizációs törekvései (a piaci versenyhelyzethez való alkalmazkodás), főképp a sorozatos átszervezések, létszám- leépítések generálják. A dolgozók kétharmada már akkor a France Télécomnál dolgozott, amikor az még állami tulajdonban volt. A köztisztviselői állás nyújtotta előnyöket addig zavartalanul élvezők helyzete 1997-ben változott meg, amikor az első magánberuházók megjelentek a cégnél. .Akik 20 éve dolgoztak a telefonvonalak javításán, frusztráltak lettek attól, hogy call-centerekbe helyezték őket, addigi munkakörüktől eltérő pozícióba. Néhányan nem tudtak megbarátkozni a változásokkal” - elemzi a háttérben meghúzódó lelki okokat Monique Fraysse-Guigline orvos, utalva arra, hogy a változások mindenkire másképp hatnak. Akad, aki jobban és gyorsabban alkalmazkodik a kialakult helyzethez, mások évek alatt sem tudják felvenni a ritmust. A cég egyik alkalmazottja, aki júliusban végzett magával, búcsúüzenetet is hagyott. „Egy roncs lettem, jobb véget vetni az egésznek” - írta. Tettét a munkájával járó stresszel, túlterheltséggel és a cégnél uralkodó szervezetlenséggel indokolta. Mindez azonban, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki végzetes lépésre szánja el magát, a felelősséget nem lehet egyértelműen a munkaadóra hárítani. Az ön- gyilkosság elkövetéséhez ugyanis szükséges az elsődleges rizikófaktor megléte. Ilyen valamely pszichiátriai zavar fennállása - mint a depresszió, alkohol- vagy drogfüggőség, skizofrénia -, vagy a tény, hogy az illető korábban már megpróbálta megölni magát, esetleg a családjában előfordult hasonló eset. A másodlagos rizikófaktorok, mint a munka kiváltotta stressz, feszültség, az anyagiak miatti kétségbeesés, kilátástalan- ság növelheti annak kockázatát, hogy valaki lelkibeteg lesz, ami közvetve hozzájárulhat az öngyilkossághoz. A tragikus esetek arra ösztönözték a cég vezérigazgatóját, Didier Lombard-t - aki 2005 februárja óta áll a France Télécom élén -, hogy sürgős akciótervet dolgozzanak ki. Ehhez a francia munkaügyi miniszter, Xavier Darcos és a France Télécom közép- és felsővezetőinek segítségét kérte. A problémára a pénzügyminiszter, Christine Largarde is felhívta a figyelmet, arra ösztönözve a cégvezetést, hogy minél előbb találjanak megoldást, hiszen véleménye szerint az öngyilkosságok ugrásszerű növekedése komoly bajra utal. A telekommunikációs cég első körben bővíti a személyzeti ügyekért felelős osztályt, munkatársainak feladata lesz, hogy az elégedetlen, kétségbeesett dolgozók problémáit kezeljék. A háborgó közvéleményt és a kritikusokat a France Télécom azzal próbálta leszerelni, hogy vázolta: Franciaországban százezer lakosra évente 17,2 öngyilkos eset jut. A cégnek Franciaországban 102 ezer alkalmazottja van. Ä vezetőség állítása szerint a 23 eset „nem sokkal több”, mint az átlag, (mti, o-o, hvg)
