Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-10 / 209. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 10. Tudomány- hirdetés 13 Miből készült a szobor hetyke kalapja? Már tudjuk. (AP-felvétel Megfejtették a Húsvét-szigeti szobrok újabb titkát Vulkáni kalapok Közeleg az ősz, Tejútunk közepe és a nyári háromszög lassan a horizont alá bukik Búcsúznak a megszokott csillagképek MÉHES OTTÓ Lassan, de biztosan vége a nyárnak, a csillagok állása is erről árulkodik. Ennek fő bizonyítéka a nyári háromszög lassú eltűnése az égboltról. Ezért vessünk még néhány utolsó pillantást az égi jelenségre. A nyár idején többek között három fényesebb csillag szokott világítani a fejünk felett. Ezek a Deneb, amely a Hattyú csillagkép szeme, a Vega, a Lant csillagép és a nyári égbolt legfényesebb csüla- ga, ill. az Altair a Sasból. Mind a három csillag a fehér fátyolszerű ködösség körül csoportosul, amelyet népiesen Tejútként ismerünk, és ha összekötjük őket, egy elnyúlt háromszöget kapunk. A nyári hónapok alatt a háromszög a fejünk felett áll, kora nyáron keletebbre, míg késő nyáron nyugatabbra. Ha kora este kimegyünk a csillagos égbolt alá, és a délnyugati látóhatárra szabad kilátásunk nyílik, keressük meg a déli, délnyugati irányt és nézzünk fel a fejünk fölé. Keressük meg a térkép segítségével a három csillagot és azok csillagképeit. Vegyük figyelembe a Tejút fehéres fátylát is, amely csaknem kettészeli az égboltot és a délnyugati látóhatárnak támaszkodik neki szélesen. Ott ta- ' lálható a nyári égbolt egyik leggazdagabb régiója, amely a Nyüas csillagkép fennhatósága alá tartozik. És nem hiába, mivel ebben az irányban fekszik csillagrendszerünk központja is, ahol óriási mennyiségű anyag sűrűsödik. Mit értünk a csillagrendszerünk kifejezés alatt? A központi csillagunk, a Napunk körül 8 bolygó, köztük a Földünk is kering, továbbá azok holdjai, törpe bolygók, kisbolygók, üstökösök és egyéb apró törmelék. Ezt az együttest nevezzük Naprendszernek. A Napunk viszont egy óriási csillagrendszer, ill. csillagsziget egyik aprócska csülaga, amely e rendszer központja körül kering a szomszédos csillagok társaságában. Ezt a lapos és spirális karokkal rendelkező korongot, amelyben kb. 150 müliárd csillag van, a csillagászok Galaxisnak vagy Tej- útnak nevezik, mint ahogy Tejút- nak nevezzük az égen látható fátyolos ködösséget is. Pedig az nem is ködfolt, hanem a galaxisunk csillagnulliárdjai, amelyeket az óriási rendszer síkja mentén látunk. Mivel nagyon messze vannak tőlünk, így jóformán összemosódnak a szemünk előtt. A Napunk a központtól, ahol a tudósok egy óriási fekete lyukat gyanítanak, kb. 32 000 fényév távolságra fekszik (1 fényév kb. 10 milliárd küométer), míg a galaxisunk átmérője kb. 100 000 fényév. A Nap 230 millió év alatt repüli körbe a centrumot, másodpercenként 250 km-tmegtéve. Nepáli diákok ötlete Emberi hajból napelem Forradalmasíthatja a megújuló energiaforrásokat nepáli iskolásfiúk találmánya - írja a The Daily Mail: Milan Karki és társai napelemeket vizsgáltak és úgy döntöttek: a szilikon helyett használhatnának egy kevésbé költséges nyersanyagot is-az emberi hajat. Karki és társai azt állítják: ötletük kulcsa a hajszálakban rejlő melanin, ami egyúttal fényérzékeny és vezetőként is hasznosítható, valamint a szilikonhoz képest sokkal olcsóbb is. Minden egyes 96 négyzetcentiméteres panel 9 voltnyi energiát generál és 38 dollárból állítható elő. A fiú abban reménykedik, találmánya kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Először otthonában, majd falujában akaija biztosítani a zavartalan áramellátást, ugyanis a koldusszegény Nepálban még az elektromos vezetékhez kötött otthonokban is gyakran 16 órás áram- kimaradásokvannak. (hvg.hu) Brit régészek megoldották a híres Húsvét-szigeti szobrok egyik ősi rejtélyét. Mintegy egy évezrede a szigetlakok hatalmas vörös kalapokat raktak az emberi fejeket ábrázoló óriás szobrokra. ÖSSZEFOGLALÓ A chilei partoktól 4000 kilométerre fekvő sziget a vüág talán leg- elszigeteltebb ember lakta területe. Hatalmas távolságok választ) ák el a szárazföldtől, a legközelebbi lakott sziget 2000 kilométerre található tőle. A Manchester Egyetem és a University College London kutatóiból álló csapat úgy véli, a kalapokat egy ősi vulkántól görgették le és abból is származnak. A szakembereket egy balta, egy út és egy régi vulkán vezette el a megoldáshoz. A moainak nevezett kószobrok vörös kalapjait a sziget polinéz lakói faragták legalább ezer évvel ezelőtt. Colin Richards és Sue Hamilton brit régészek egyfajta kirakós játékként oldották meg a különös szobrok hasonlóan különös fejfedőinek az eredetét. A kirakós darabjai közt található egy balta, egy út és egy ősi vulkán. „Tudjuk, hogy a kalapokat egy vörös vulkáni salak porral sűrített cementből készült úton görgették végig” - mondta Richards. A több tonnás kalapokat egy korábban még nem tanulmányozott „szent” bányából kitermelt vulkanikus kőzetből faragták ki, majd miután a fent említett úton végiggörgették, elhelyezték a szobrok tetején. A hogyan és a miért jelenleg is ismereden. Hamilton szerint a kalapok a vezetők által viselt, a hatalmat szimbolizáló különleges hajfonatot igyekeznek ábrázolni. A tény, hogy míg közel 1000 szobrot találtak a szigeten, addig mindössze 70-75 kalapot fedeztek fel, szintén arra utal, hogy a faragványokra a hatalom szimbólumaként tekintettek. Ezek elkészítése és feljuttatása a három emelet magas házakkal vetekedő szobrok fejére nem akármilyen munka lehetett. A törzsfők azonban igen heves vetélkedésben voltak egymással, ezért valószínűleg nem volt drága számukra, hogy nagyobb munkaerőt áldozzanak akár egy ilyen szimbolikus tárgy elkészítésére is. A kalapoktól nem messze egy tökéletes állapotban fennmaradt baltát találtak, ami a tudósok szerint egy ősi áldozat része lehetett. ,A kalapokat láthatóan gondosan helyezték el, minél közelebb kerülünk a vulkánhoz, annál nagyobb a számuk. Apolinézekélőlényként tekintettek a tájra, és miután kifaragták a köveket, hitük szerint szellemek költöztek a szobrokba” - állítja Richards. „Megpróbáljuk meghatározni a legkorábbi szobrok korát. Az újabb felfedezések akár újraírhatják Polinézia történetét is”-jegyezte meg a tudós. A Húsvét-szigeten egyébként több száz moaiálll. (SGNatG) Nem elég a faroklengetés, ész is kell a nőstényeknek Imponál a tudás a tojóknak ÖSSZEFOGLALÓ Az Animal Behaviour című szaklapban publikált amerikai kutatásból kiderül, az eszesebb madarak sikeresebbek a madárhölgyek körében, mint kevésbé intelligens ve- télytársaik. Ez az első olyan tanulmány, mely összefüggést talált az értelmi képességek és a párosodási sikerek között. Nehéz olyan madarat találni, mely összetettebb és energikusabb udvarlási szokásokkal rendelkezne, mint az ausztrál lugasépítő madár. A párzási időszakban a hím egy lugast épít az erdő talaján, amit aztán ritka tárgyakkal, például kék toliakkal, csillogó üvegdarabkákkal díszít, hogy magához csalogassa a nőstényeket. A csábítást hangokkal, ugrálással és faroklengetéssel egészíti ki. E külsőségek odavonzzák a nőstényeket, de a tojókat az is érdekli, hogy a választott partner eszes-e? Ennek kiderítéséhez amerikai kutatók 30 lugasépítővel végeztek vizsgálatot. Azt használták fel a kísérlethez, hogy a hím nem szereti a piros tárgyakat a lugasában. Az egyik tesztben piros műanyag tárgyakat helyeztek a lugasba, amit egy ádátszó műanyag dobozzal lefedtek, a másikban pedig piros csempedarabokat csavaroztak a lugas talajához, amit a madár csak levelekkel és ágakkal való letakarással tudott eltüntetni. Kiderült, a legjobb problémamegoldó hímek tudtak a legtöbbször párosodni. A letakart piros tárgyakat egyes madarak alig 20 mp alatt tüntettek el, míg másoknak ez egyáltalán nem sikerült. A legügyesebb hímek nagyjából ádagosan kétszer annyiszor párzottak, mint a leglassúbb problémamegoldók. (Nsz) nyisson • ■ • 1 Ck ‘ \ f% I ctrnnikL ÍVLI \J 1 llivv |Q % # f í I -JH wl í W $ § I £J 1 1 es ne sajnalja a papírtól a szebb sorsol Az elektronikus villanyszámlával most bárki 15%-os kedvezményt kap egyes Whirlpool villamos fogyasztókra a NAY Elektródom hálózatában. www.elektroweb.sk villanyáram interneten keresztül m Západoslovenská energetika Člen skupiny e-on