Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-25 / 197. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 25. ' Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 9 Brandenburgban avatták fel a legnagyobb naperőművet - Németországban a szélerőműparkok jelenleg 90 ezer embernek adnak munkát Megújuló energiaforrásokból fedeznék az áramfogyasztás felét Félmillió napelem alakítja át a fénysugárzás energiáját villamos energiává (Illusztrációs felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az unió tagállamai közül Németország az élenjár az alterna­tív energiaforrások kihasználásá­ban. Egy közelmúltban ismertetett tanulmány szerint Németország áramfogyasztásának közel a felét fedezhetik megújuló energiaforrá­sokból 2020-ra. Berlin arra törek­szik, hogy a nap- és szélenergiát mind nagyobb mértékben állítsa a gazdaság szolgálatába, s az előre­jelzések szerint az áramtermelés­ben a szélenergia marad a megha­tározó a megújuló energiahordo- zókközül. A múlt csütörtökön avatták fel az eddigi legnagyobb németországi naperőművet: a 160 millió eurós beruházás 15 ezer háztartás áram­ellátását biztosítja. A 162 hektár - több mint 210 labdarúgópálya - nagyságú telepen közel félmillió napelem alakítja át a fénysugárzás energiáját villamos energiává. Az 53 megawatt kapacitású erőmű az egykori NDK területén, a Branden­burg tartománybeli Liberose mel­lett épült. Matthias Platzeck bran­denburgi miniszterelnök a megnyi­tón hangsúlyozta: a Solarpark Li­berose modellértékű fejlesztés, mert a csúcstechnológia egy olyan vidéken honosodott meg általa, amely korábban katonai gyakorló­területvolt. A német szélenergia szövetség (BWE) pedig azt szorgalmazza, hogy az ország területéneloegy szá­zalékán telepítsenek szélerőmű­parkokat, amit pülanatnyüag sokan túlzásnak tartanak. Jelenleg a 82 millió lakosú országban az áram­igény 7 százalékát fedezik széltur­binákkal, s a kormány2020-ig a dup­lájára emelné ezt az arányt. A BWE viszont állítja: akár 50 százalékos részarányt is el lehetne érni. A szö­vetség szakértői szerint ehhez egyál­talán nem szükséges az állami tá­mogatás növelése, csupán megfele­lő kereteket kellene kialakítani a fej­lesztéshez. „Mindenekelőtt be kel­lene vonni a termelésbe az ország 357 ezer négyzetkilométeréből leg­kevesebb egy százalékod’ - nyilat­kozta Hermann Albers, a BWE elnö­ke a Berliner Zeitungnak. A szabályozás azonban, főként a szövetségi tartományok szintjén, nem teszi lehetővé szélfarmok tele­pítését kellő nagyságú területen. „A politika alszik, és nem ébred rá, hogy éppen mekkora lehetőséget szalaszt el. A szél erejével gyorsan és szén­dioxid kibocsátása nélkül lehet nagy mennyiségű energiát előállítani.” Albers azt fejtegette, hogy az éghaj­latváltozás miatt nincs is más válasz­tás, mint a megújuló energiaforrá- sokhasználata. A németországi szélerőművek 2007-ben 35 millió tonna szén-dio­xid-kibocsátástól kímélték meg a környezetet. Azóta további kétezer megawattal 24 ezer megawatt fölé emelkedett a termelési kapacitás, amivel Németország az első Euró­pában. Az ágazat jelenleg 90 ezer embemekad munkát. ABWE számí­tása szerint 2020-ig további 120 ezer állás létesül, ezzel a szélenergia adja a megújuló energia területén várható 250 ezer fős foglalkoztatás­bővülés legnagyobb hányadát. A zöld energiával foglalkozó né­metországi vállalkozások szakmai szövetségének (BEE) tanulmánya szerint a tervezett termelőkapacitá­sok kiépítése jelentősen könnyít a nemzetgazdaságra rakódó terhe­ken, hiszen a hagyományos techno­lógiákhoz képest a megújuló forrá­sokra alapozott energiatermelés jó­val kisebb környezeti károkat okoz és az éghajlatváltozást fokozó hatá­sa is kisebb. Amár megkezdett beru­házások révén ráadásul újabb szén alapú erőművek építése nélkül is ga­rantálható Németország biztonsá­gos áramellátása 2020-ra. (mti,ú) Elrugaszkodott a gödör aljáról az eurózóna - a lengyel kormány szándékaival ellentétben csúszhat a csatlakozás az ERM-2-höz Csak lassan bővülhet az euróövezet London/Brüsszel. Gazdasági elemzők szerint az euró­övezet megkezdte a kilába­lást a recesszióból. A Re­uters felmérést készített a közép-kelet-európai or­szágok eurózóna-csatlako- zási időpontjáról, e szerint Varsó kilátásai alaposan romlottak. ÖSSZEFOGLALÓ Lengyelországnak az ERM-2 ár­folyamrendszerhez történő csat­lakozása 2011-re csúszhat, míg Magyarország, Csehország, Lett­ország és Litvánia 2014-ben, Észt­ország egy évvel korábban vezet­heti be az eurót - áll a Reuters leg­frissebb felmérésében. Annak pe­dig minimális esélye sincs, hogy Bulgária és Románia 2015 előtt bevezesse az eurót. A harmincegy feltörekvő piaci szakértővel készített felmérés sze­rint Lengyelország legkorábban 2011-ben csatlakozhat az európai árfolyamrendszerhez, s ez az utolsó, áprilisban készített felmé­réshez képest, egyéves csúszást je­lent. Az euróövezeti belépés előtt két évig kötelező ERM-2 árfo­lyamrendszerben egy-egy valuta plusz-mínusz 15-15 százalékkal ingadozhat az illető ország és az EU-beli pénzügyi hatóságok által közösen megállapított sávközép körül. Távol a három százaléktól Az elemzésben megjegyzik, hogy Lengyelország 2011-es csat­lakozási időpontja is elhalasztód­hat a változékony piaci környezet, így a fizetőeszköz gyenge árfolya­ma, valamint a magas államház­tartási hiány miatt. Pedig a lengyel kormány még a múlt hónapban is azt jelezte, hogy az idei évben ter­vezik a csatlakozást. Avarsói kabinet az idei költség- vetési hiánycélt majdnem az ere­detileg tervezettnek a kétszeresé­re, 27 milliárd zlotyra emelte, mert az eddigi kiadáscsökkenté­sek nem fedezik a gazdaság lassu­lása miatt elmaradó adóbevétele­ket. A pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy jövőre már minden­képp csökkenteni kell a hiányt. A lengyel kormány a hazai össz­termékhez (GDP) képest 4,6 szá­zalékos államháztartási hiányra számít az idén, de az Európai Bi­zottság 6,6 százalékos, jövőre pe­dig 7,3 százalékos hiányt jósol Lengyelországnak, vagyis sokkal távolabbit az euróövezeti tagság­hoz szükséges, de az EU-tagok számára egyébként is kötelező 3 százaléknál. Az unió statisztikai hivatala szerint az euróövezetben a gazda­sági visszaesés kisebb mértékű, mint korábban, ami azt jelenti, hogy megkezdődött a kilábalás a mély recesszióból. A jelentés megállapítja: az euróövezeti or­szágok hazai összterméke átlago­san 0,1 százalékkal csökkent az idei második negyedévben az elő­ző negyedhez képest, és 4,6 száza­lékkal maradt el az egy évvel ko­rábbitól. Rosszabbat vártak Ezzel ötödik negyedéve folyta­tódott a visszaesés az euróövezet­ben, az elemzők viszont ennél rosszabbat, 0,4 százalékos csök­kenést vártak negyedéves, és 5 százalékos zsugorodást éves egy­bevetésben. Az első negyedben az előző negyedhez képest még 2,5 százalékkal csökkent az euróöve­zeti GDP, a tavalyi első negyedhez viszonyítva pedig 4,9 százalékkal esett vissza. Az EU egészében az első negyedhez viszonyított GDP- csökkenés 0,3 százalékos volt, a tavalyi második negyedhez viszo­nyított visszaesés pedig 4,8 száza­lékos. Az első negyedben az unió 27 tagállamában összesítve 2,4 százalékkal esett a GDP az előző negyedhez képest; az éves szintű csökkenés 4,7 százalékos volt. Fellendülés csak jövőre Az Európai Központi Bank (EKB) a bíztató jelek ellenére is csak lassú kilábalást valószínűsít az euróövezet számára: a konjunk­túra a második félévben is gyenge marad, és csak a jövő évben számít fellendülésre - a stabilizációs sza­kaszt követően. Az EU statisztikai hivatalának augusztus közepén készült össze­sítése még nem tartalmazza min­den tagállam adatait. Az összesí­tésben szereplő 17 EU-tagország közül a második negyedben - ne­gyedéves összevetésben - a szlo­vák gazdaság teljesített a legjob­ban, 2,2 százalékos javulással az első negyedévi, 11,0 százalékos zuhanás után, de még 5,3 száza­lékkal zsugorodott az egy évvel ko­rábbihoz képest. Ez jobb a 6,1 szá­zalékos gazdasági visszaesést va­lószínűsítő elemzői várakozások­nál és az első negyedévinél is: ak­kor éves szinten 5,6 százalékkal csökkent a szlovák GDP. Ez volt az első negyedév, amikor a válság nyomán visszaesett a szlovák gaz­daság teljesítménye. litván mélyrepülés Éves összevetésben Görögor­szág teljesítménye volt a legjobb az EU-ban, 0,2 százalékos GDP- csökkenéssel, csakhogy ott az első negyedben még 0,3 százalékos növekedés volt. A negyedéves és éves visszaesés az egész EU-ban Litvániában volt a legnagyobb: 12,3 százalékos az első negyedhez képest, és 22,6 százalékos a tavalyi második ne­gyedhez képest. Berlinben is megtört a jég A német gazdaság a tavalyi első negyedév óta először növekedett negyedévről negyedévre, négy ne­gyedéven át tartott recessziót törve meg. Szezonális kígazítással 0,3 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez képest a legnagyobb EU- beli gazdaságban, miután az elem­zők folytatódó, 0,3 százalékos zsu­gorodást vártak. A tavalyi második negyedhez viszonyítva 5,9 száza­lékkal volt kisebb a német GDP, az első negyedévi, 6,7 százalékos éves visszaesés után. A nagyságát tekintve második euróövezeti gazdaság, a francia, a második negyedben szintén 0,3 százalékkal nőtt az első negyedhez képest, és ezzel - a német gazda­sághoz hasonlóan - ugyancsak ki­jutott a recesszióból. Eves szinten Franciaországban 2,6 százalék volt a visszaesés, kisebb az első negyed­évi 3,4 százalékos mínusznál. A második negyedben 8,8 száza­lékkal csökkent a román GDP az egy évvel korábbihoz képest, míg az elemzők6,9 százalékos zsugorodást vártak. Az első negyedhezképest 1,2 százalékos volt a visszaesés. Az idei első negyedben a román gazdaság éves szintű teljesítménycsökkenése 6,2 százalékos volt. (mti, ú) Adócsalások az unióban Mínusz hatvan milliárd euró Brüsszel. Az áfa-csalás elleni küzdelem jegyében az adóhatósá­gok közötti hatékonyabb együt­tműködést célzó javaslatokat foga­dott el az Európai Bizottság. Arra tö­rekszik, hogy rendeletmódosítással kiterjessze és megerősítse az adóha­tóságok közötti információcsere jogszabályi kereteit, mivel az áfa­csalások miatt az uniós tagállamok évente 60 milliárd euró adóbevétel­től esnek el. A javaslat egyik pillére az ún. Eurofisc jogalapjának megte­remtése: ez a kezdeményezés a tag­állami adóhatóságok közötti opera­tív, gyors reagálású együttmű­ködési rendszert kívánja létrehozni. A brüsszeli bizottság emellett átfogó jelentést is elfogadott az áfa terén történő közigazgatási együtt­működés eddigi teljesítményéről. „Roppant fontosnak tartom, hogy az EU egészét érintő áfa-csalások elleni küzdelemben valamennyi adóható­ság rendelkezésére álljanak azok a technikai és jogi eszközök, ame­lyekkel a többi tagállam adóbevéte­leit legalább olyan hatékonyan tud­ják védeni, mint a sajátjukat” - nyi­latkozta Kovács László adó- és vám­ügyi biztos. Ha a tervet a tagállamok is elfogadjál^ akkor az adófizetők egy biztonsági rendszeren keresztül ellenőrizhetik majd üzlettársuk vagy egy másik közösségi adófizető áfa-számát és kilétét, ami jelentősen elősegítené az EU-n belüli üzleti kapcsolatokban elengedhetetlen jogbiztonságot. (MTI) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%> A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038555 11 775 078,61 0,025 0,035105 62 913 910,74 0,025 0,033596 191 012 481,36 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038319 39 069 186,73 0,025 0,035754 247 591 242,61 0,025 0,035117 525 959 261,91 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037950 23 034 800,62 0,025 0,035232 173 669 001,15 0,025 0,034693 514 090 207,70 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038635 6 850 762,24 0,025 0,034543 41 850 128,52 0,025 0,034095 97 487 115,18 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038342 10 099 828,87 0,025 0,034843 83 264 055,48 0,025 0,034163 194 763 324,71 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037865 21 697 137,43 0,025 0,035181 135 133 765,59 0,025 0,034582 218 951 102,65 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. augusztus 14-i adatok A hozamráta aktuális értéké: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta érteke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom