Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-24 / 196. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 24. Gazdaság és fogyasztók 7 Az év első felében főleg az LCD-televíziók és az élelmiszerek kategóriájában zuhant érezhetően az árszint Vásároljunk vagy félretegyünk? Hol van már a tavalyi hó? Karácsony előtt még lázasan vásároltunk, most viszont annál visszafogottabban rakodunk a kosárba. (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. A gazdasági válság elleni harc nemcsak a kormányok, vállalatok és közgazdászok ügye, hanem a lakosságé is. A fogyasztók is jelentősen hozzá tudnakjárul- ni a válság negatív következményeinek csillapításához. Ez a lényege annak a hazai kampánynak, ami a lakosságot nagyobb fogyasztásra próbálja ösztönözni. Ám az igazi ösztönzést a napjainkban tapasztalható hihetetlen mértékű árkedvezmények jelentik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vásárlókedvet fokozhatják az év első felében tapasztalt áresések, továbbá a nyárutó rendkívüli mértékű árkedvezményei is. Olcsó az LCD-tévé Az első hét hónap adatai szerint 2009-ben leginkább a televíziók és az élelmiszerek kategóriájában zuhant az árszint. „Például 82 cm képátmérőjű LCD-televízió esetében az árcsökkenés mértéke elérte a 40%-ot, napjainkban e kategória készülékei 550 eurónál kezdődnek” - mondta Martin Derňar, a Mall.sk internetes üzletház termékmenedzsere. Gyakorlatilag az összes műszaki cikk olcsóbb mint tavaly, ami egyrészt természetes folyamat, másrészt a válság tovább serkenti az ármérséklődést. ,A fehér háztartási berendezések, azaz a jégszekrények és mosógépek kategóriájában 5-7 százalék közötti az áresés, a kisebb konyhai gépek esetében pedig 6-10% közötti” - állítja Darina Ostroluc- ká, az Electro World Slovensko értékesítési menedzsere. Ez az irányzat viszont megtörhet, ha a parlament elfogadja a reciklációs díjtételek emelését szorgalmazó törvénytervezetet, ami egyes termékek esetében akár 15-20 %-os árugrást is okozhat. Úgy tűnik, a nyomott árak időszaka őszre is áthúzódhat, ami még az olyan idényjellegű cikkekre is vonatkozik, mint a téli sportruházat. „Egy év leforgása alatt a tejtermékek és az étolajok esetében hajtottuk végre a legnagyobb árlefaragást. Bizonyos tejtermékek akár 50%-kal is olcsóbbak” - mondta Erika Pfundtnerová, a Kaufland üzletlánc sajtóosztályának képviselője. Az élelmiszerek átlagosan 10-15%-kal olcsóbbak, mint tavaly ilyenkor, a zöldség és gyümölcs esetében pedig mintegy 20%-os visszaesésről számolhatunk be. Azonban nem árt, ha a vevők mégis óvatosak, mivel az 50 százalékot meghaladó árkedvezmények nem egyszer trükkön alapulnak. Ha megpiszkáljuk az árcédulát, akkor sokszor kiderülhet, hogy az alatta levő címke mindössze 15-20%-kal magasabb árat tükröz, mint a mostani. A valós csökkentés mértéke legfeljebb 20-30% lehet, ennél magasabb arány esetében a kereskedő már egyértelműen ráfizet.' Az 50%, és ennél nagyobb arányú csökkentés mindössze a végkiárusítás, az üzlet felszámolása esetén reális. Jótékony költekezés Az általános pánikhangulat miatt a vásárlások világszerte lényegesen jobban visszaestek, mint amennyire indokolható lenne. Az ilyen viselkedés pedig inkább mélyíti a válságot. A kevesebb vásárlás rontja a cégek értékesítési mutatóit, így a nyereséget is. Kevesebbet tudnak beruházni, kevesebb embert tudnak alkalmazni, sőt elbocsátásokra kényszerülnek. A lakossági takarékoskodás az állam szempontjából is rossz. Az adórendszer alapvetően két pillérre épül: a közvetlen és közvetett adókra. Az utóbbiak közé tartozik az áfa és a jövedéki adó. Minél nagyobb a fogyasztás, vagyis minél nagyobb a jólét, a közvetett adókból annál több folyik be az államkasszába. Ha tehát a lakosságot rá lehetne bírni a nagyobb költekezésre, egyfelől érezhető gazdaság- ösztönző hatása lenne, másfelől javítaná a büdzsé helyzetét. Arról nem is szólva, hogy a kivárás, a fogyasztás elhalasztása deflációt, azaz negatív inflációt okozhat, ami első pillanatban akár még jónak is tűnhet, azonban a defláció ördögi kört jelent: kivárunk, hátha tovább esnek az árak, ezért nincs fogyasztás, le kell állítani a gyárakat, ami munkanélküliséget eredményez, az állástalanok pedig eleve keveset fogyasztanak, és így tovább. Hazai kampány A lapunkban is hirdetett kampányt több szakember szimpátiával fogadta, de rámutattak az ellentmondásra is. Az a tény, hogy a lakosság a válság kellős közepén visszafogja a kiadásait teljesen racionális viselkedésre utal. A bizonytalan időszakban, >a munka- nélküliség növekedése idején érthetően takarékoskodik. Ez a típusú kampány azonban helyesebb, mint a „vásárolj hazai árut” típusú. Ugyanis nem protekcionista jellegű, ehelyett a minőséget helyezi előtérbe. Az ugyanis egy másik racionális fogyasztói viselkedés, hogy mindig az olcsóbbat vásárolja akkor is, ha azt külföldön teszi. A hetek óta tartó kampány tehát kiváltott bizonyos vitát. Hogy többet vagy kevesebbet költsön-e a vásárló, mégis alapvetően a polgár saját döntésén kell alapulnia. A kampány viszont arra alkalmas, hogy jobban feltálja a makrogazdasági összefüggéseket, hogy ebben a hálózatban milyen szerepe van a fogyasztónak. Aki többet költ, valóban segít élénkíteni a gazdaságot, de aki takarékoskodik, az is. Legalábbis abban az esetben, a pénzét nem a párnahuzatban, hanem valamilyen pénzintézeten keresztül a gazdaságban tartja. (Horbzs, shz, Hn) Ha befektetési célból mérjük a vagyon méretét, akkor a szabadon felhasználható megtakarítás számít Hogyan mérik a lakosság vagyoni helyzetét? HORBULÁK ZSOLT Ki számít gazdagnak? A kérdés az első ránézésre egyszerűnek tűnik. A kritériumok viszont sokszor szubjektivek, nagyban függnek a kultúrától vagy a társadalom általános állapotától. Az állam ezt például sokszor az adó- jogszabályokon keresztül határozza meg különböző adósávok alkalmazásával. Akit gazdagnak vél, magasabb adóval sújtja. De az is fontos, milyen célból készül a felmérés. Az alapvető kritérium, hogy legyen egy közös értékmérő. Ezt az utóbbi évtizedekben a dollár tölti be. Szlovákiában az euró bevezetése jelentősen megkönnyíti a feladatot. A helyi állapotokat egy az egyben összehasonlíthatóvá teszi az Európai Unió többi 26 országával. Ha befektetési célból vagyunk kíváncsiak a vagyon méretére, akkor a szabadon felhasználható megtakarítások nagysága számít. Ennek is sok fokozata van, de a vagyonosság alsó küszöbe ott húzható meg, ahonnan már lehetőség van személyre szabott pénzügyi szolgáltatások igénybe vételére. Nálunk a legalsó kerek összeg százezer euró körül van. A vüág valamennyi országában, az Egyesült Államokat is beleértve, 100 000 dollárnyi megtakarítás esetén meg lehet szerezni a kiemelt ügyfél státuszát. Privátbanki szolgáltatásokat Szlovákiában 166-200 ezer eurótól lehet élvezni. Mikor az igazán gazdag emberek listáját állítják össze, más kritériumokat vesznek figyelembe. A vagyonba itt már beleszámít az egyén összes aktívuma: vállalati részesedések, ingatlanok, műtárgyak. Azonban itt sem kerül be valamennyi tétel a listára. Ezek közé tartozik az első lakóingatlan vagy a napi használatra szánt gépkocsi. Mindebből természetesen le kell vonni a kölcsönöket. Szociológiai okokból azonban még ezeknél is átfogóbb felmérések készülnek, amelyek lényegesen több szempontból vizsgálják a kérdést. Ilyenkor már valóban minden tétel számít, mint például az életbiztosítás. Többek között figyelembe veszik a humán tőkét. A tudás és az iskolázottság, illetve a vagyon mérete között egyértelműen pozitív összefüggés van. A felsorolt módszerek abszolút összegekre vonatkoznak. A felmérések másik csoportja relatív mutatókkal kísérli megadni a választ. Az egyik legismertebb, az ENSZ által is használt leggyakoribb mutató, a Lorenz-görbe. Azt fejezi ki, hogy a lakosság egy-egy csoportja a vagyon, illetve a jövedelem hány százalékát birtokolja. A két változót egy koordináta- rendszer x és y tengelyére helyezik el és a 100-as pontok között egy görbét húznak. Minél homorúbb a görbe, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség. A másik ilyen mutató a Gini-index, amelyik azt fejezi ki, hogy a lakosság egy bizonyos százaléka kezében mekkora összvagyon összpontosul. Bár a csillogó Pozsony és az elmaradott kelet-szlovákiai kisrégiók közötti különbséget látva úgy tűnik, hogy nálunk nagyok a vagyoni különbségek, a valóságban még mindig kiegyensúlyozott a helyzet, már-már skandináv szintű egyenlősdi az uralkodó. Régiónk vezető biztosítója a Vienna Insurance Group Izmos a Kooperativa anyja ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bécs. A közép- és kelet-európai térség legnagyobb biztosítójává nőtte ki magát a nálunk piacvezető Kooperativa Biztosítót is felvásárló Vienna Insurance Group (VÍG). A társaság napokban közzétett adatai szerint a Csehországtól Grúziáig jelenlevő VÍG piaci részesedése a visegrádi négyek, a volt Jugoszlávia, valamint Románia és Bulgária térségében a tavalyi 13,6%-ról 2009 első negyedében 16%-ra nőtt. Az osztrák társaság legnagyobb riválisa a Szlovák Biztosítót is privatizáló német Allianz, amelynek részesedése 11,1%-ról 12,8%-ra ugrott, a 3. helyen pedig a nálunk is működő, a Cseh Biztosítót kézben tartó olasz Generali található, 12 százalékos részaránnyal. Bár a válság a biztosítás területén is érződik, a VÍG az első félévben 4,25 milliárd euró bevételre tett szert, adózás előtti nyeresége pedig 230,25 millió euró volt - közölte Günter Geyer, a cég elnök-vezérigazgatója. Ami Szlovákiát illeti, 2009 első 6 hónapjában a Kooperativa csoport révén 324,4 millió euró bevételre tett szert, ez 9%-kal haladja meg a 2008-as teljesítményt. A VÍG a válság, illetve a gyakoribb természeti csapások miatt éves szinten 100 millió eurót szeretne megtakarítani, ráadásul az autóbiztosítás terén is szűkül a piac. (só) SkyEurope: Késéssel, de mégfelszállnak a gépek Bécsi járatok Pozsonyból SZABÓ LÁSZLÓ Pozsony. Továbbra is Pozsonyból szállnak fel a SkyEurope bécsi járatai, és egyelőre azt sem tudni, mikor indíthatja gépeit a szlovák fapados az osztrák légikikötőből. A pozsonyi repülőtéren az elmúlt kilenc nap alatt 25-30%-kal nőtt az utasok száma - éppen a SkyEurope bécsi utasai miatt, ennekköszönhe- tően ebben a hónapban 2008-hoz képest csupán 14 százalékkal esik vissza az utasforgalom. A reptér idén 1,8 millió utassal számol, ami 18%-kal marad el a tavalyitól. A légitársaság továbbra is szeremé elérni a bécsi visszatérést, egyelőre azonban ennek időpontja bizonytalan. A szokatlan menetrend továbbra is késésekkel jár, a fapados szinte összes gépe késve száll fel, nem ritkák a négy-öt órás késések sem. A csődvédelem alatt álló társaság életében a következő mérföldkő augusztus vége lesz, ekkor kell ugyanis kifizetniük az alkalmazottak bérének elmaradt részét. Közben a légitársaság minden eszközt megragad, hogy készpénzhez jusson, szinte naponta küldözgeti az akciós jegyekről szóló ajánlatokat, hiszen szinte mindenhol készpénzzel kell fizetnie-és azonnal. Y _____ GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Özönlik a nép Horvátországba Zágráb. Horvátországban nem váltak valóra az ítéletnapi jóslatok az idegenforgalomban, ellenkezőleg, eddig legalábbis rekord eredmények születtek. A múlt hétvégén 25%-kal több utas és 15 százalékkal több jármű érkezett Horvátországba, mint egy évvel azelőtt. Idén eddig több mint 29,4 millió járművel jöttek vendégek külföldről, ez 1,1 millióval több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Másfél hónappal ezelőtt, amikor a szezon épp csak kezdődött, az elemzők 25%-os visszaesést sem tartottak lehetetlennek a horvát idegenforgalomban, tekintettel a gazdasági világválságra. Ez 6 milliárd euróMAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8616 Lengyel zloty 4,1240 Cseh korona 25,733 Magyar forint 269,20 Horvát kuna 7,3120 Román lei 4,2131 Japán ien 1365,61 Svájci frank 1,5267 Kanadai dollár 1,5509 USA-dollár 1,4294 _____________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,48-1,39 26,20-24,68 280,12-256,00 OTP Bank 1,48-1,39 26,18-24,69 276,18-260,29 Postabank 1,48-1,38 26,33-24,55Szí. Takarékpénztár 1,48-1,38 26,11-24,66 280,38-256,24 Tatra banka 1,47-1,40 26,08-24,76 278,81-257,63 Dexia banka 1,47-1,40 26,15-24,82 275,57-261,61 Általános Hitelbank 1,47-1,40 26,15-24,70 279,98-255,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) nál kisebb idegenforgalmi bevételt jelentett volna. (MTI) Büntetés előtt áll Ausztria bankpiaca Bécs. Az Európai Fejlesztési Bank szigorú büntetést helyezett azokkal az országokkal szemben kilátásba, amelyek a pénzmosást elősegítik a különösen szigorú banktitok-törvényekkel. Ezen a listán szerepel Ausztria is. A döntés következtében 2010 márciusától nem kaphatnának osztrák bankok a szervezet pénzkeretéből egyetlen fillért sem. Ez a lépés azonban fenyegeti térségünk gazdaságait is, mivel az osztrák bankoknak rengeteg befektetésük van a magyar, szlovák, cseh, ukrán, lengyel gazdaság területén. (PÁI)
