Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-20 / 193. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Medvegyev meggondolja Moszkva. Dmitrij Medvegyev orosz elnök megígérte, hogy Moszkva megvizsgálja, szállítson-e Sz-300 típusú légvédelmi rakétarendszereket Iránnak - közölte Simon Pe- resz izraeli államfő tegnap Szocsiban. Peresz, aki a Med- vegyewel folytatott megbeszélései után tévéhíd útján tartott sajtóértekezletet, elmondta: azzal érvelt az orosz elnöknek, hogy az ilyen rakéták Iránnak történő szállítása megbontaná a térségben kialakult erőegyensúlyt. Moszkva szerződést kötött Iránnal a rakéták, illetve a rakétarendszerek eladásáról, de eddig nem szállított egyetlen darabot sem. Teherán Oroszországtól korábban Tor-Ml-es típusú légvédelmi rakétákat vásárolt, de azok hatótávolsága kicsi. (MTI) Három nő is tárcát kapna Teherán. Az újraválasztott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap a parlament elé terjesztette új kormányának névsorát, amelyben - az iszlám köztársaság történetében először - három nő is miniszteri tárcához jut: a közegészségügyi, a szociális és népjóléti, valamint a közoktatási minisztériumok vezetésére kapnak megbízatást. A lista szerint Manusehr Mottaki maradna a külügyminiszter, az igen fontos olajipari tárca élére pedig Maszúd Mir-Kazemi eddigi kereskedelmi miniszter kerül. (MTI) Váratlan bejelentés Szöul. Kim Dzsong II északkoreai vezető tegnap részvétét fejezte ki Kim De Dzsung volt dél-koreai elnök halála miatt, és bejelentette, hogy Észak- Korea ötfős delegációt küld a temetésre. „Velünk maradnak kiemelkedő érdemei, amelyeket a nemzeti megbékélés és népünk egyesülésre való tö- rekvéseinekmegvalósításában ért el” - áll Kim Dzsong II üzenetében. (MTI) Török gesztus a kurdoknak Ankara. A török kormány tervei szerint választható tantárgyként lehetne tanulni a kurd nyelvet az állami iskolákban -jelentette a helyi sajtó a török kormányfő egyik tanácsadójára hivatkozva. Ö- merCelik kijelentette: „Ha ezt nem tesszük lehetővé, az egy kulturális berlini fal felhúzásával lenne egyenlő.” A kurd nyelv oktatását 2002-ben már engedélyezték a magániskolákban, hogy ezzel is növeljék Törökország európai uniós csatlakozásának esélyeit. Ám ezek az iskolák ma már nem működnek, és egyre több kurd szülő szeretné, hogy gyermeke az ingyenes állami oktatás keretében tanulhassa meg anyanyelvét. (MTI) Ma tilos erőszakos cselekményekről tudósítani - hetekig eltart a szavazatok összeszámlálása - százezernél is több megfigyelő Szájkosarat raknának az újságírókra Szamárháton szállították az urnákat és a szavazócédulákat a hegyvidéki falvakba (Reuters-felvétel) Kabul. A sajtót korlátozó döntést hoztak Afganisztánban, Hamid Karzai elnök szóvivője ezt Afganisztán nemzeti érdekének minősítette. A független afgán újságírók szövetsége tiltakozott, mondván: a rendeletek csak a kormány gyengeségét mutatják, és nem fogják megakadályozni a bel- és külföldi tudósítókat abban, hogy tájékoztassák a közvéleményt. ÖSSZEFOGLALÓ A kormányzat arra szólította fel a bel- és külföldi médiát, hogy a mai elnökválasztás alatt ne adjon hírt az erőszakos cselekményekről, amelyek elijesztenék a polgárokat a szavazástól. A tálibok ugyanis megfogadták, hogy megakadályozzák a szavazás megtartását, és a hatóságok attól félnek, hogy a fenyegeté- sekmiatttúl alacsony lesz a részvételi arány a sikeresnek minősíthető választáshoz. Kabulban ezért két rendeletet adtak ki: a külügyminisztérium betiltotta az erőszakról szóló jelentéseket attól kezdve, hogy megnyitják a szavazóköröket, a belügyminisztérium pedig azt követeli a tudósítóktól, hogy maradjanak tá- volatámadásokhelyszínétől. Az utóbbi napok merényletei után tegnap sem volt nyugodt a helyzet az afgán fővárosban. Fegyveresek megszálltak egy bankot Kabul központjában, majd a rendőrség tűzharcban likvidálta őket. „Megöltünk három támadót a bankban. Tálibok voltak” - közölte a bűnügyi rendőrség parancsnoka. Zabihulia Mudzsahid, a tálibok egyik szóvivője rögtön azt állította, hogy húsz, öngyilkos merényletre készülő harcosuk érkezett Kabulba, közülük négyen a bankot támadták meg. Azt is hozzátette, hogy a támadókon robbanómellény van. Az újságírók csak nagy távolságból nézhették az eseményeket. Afganisztánban az elnökválasztással egyidejűleg megválasztják a 34 tartomány élén álló tanácsok tagjait is, összesen 420 főt. A voksolás 223 millió dolláros költségét szinte teljes egészében az Afganisztánban katonákat állomásoztató or- szágokállják. A szavazók bemutatják azt az igazolványt, amely bizonyítja, hogy jogosultak a részvételre, és vegytintába mártják egyik ujjúkat. A lemosha- tatlan jel bizonyítja, hogy az illető már leadta szavazatát. A hatóságok így próbálják meg elejét venni annak, hogy valaki többször szavazzon. A választók két lapot kapnak. Egy zöldet, amelyen a 41 elnökjelölt valamelyikére szavazhatnak, és egy barnát, ezen a tartományi tanácsok tagjaira. (Négy elnökjelölt korábban bejelentette, hogy visszalép Hamid Karzai javára.) Ä tartományi tanácsokban minden negyedik he- lyetanőknek tartják fenn. A választási bizottság 116 ezer megfigyelőtvettnyilvántartásba, de a testület reménykedett abban, hogy ez a szám a választás napjáig felkúszik 200 ezerre. A megfigyelők hada a jelöltek által megnevezett küldöttekből, független külföldi és afgán megfigyelőkből, illetve újságírókból tevődik össze. Az EU 67 megfigyelővel képviselteti magát. A szavazatokat kézzel összesítik, a számlálás szeptember 2-áig is eltarthat. A választások előzetes eredménye szeptember 3. és szeptember 16. között várható. Ha nem jön közbe váratlan esemény, szeptember 17-én bejelentik a végeredményt. Ha az elnökválasztáson ajelöltek egyike sem szerezte meg a voksok abszolút többségét, akkor hat hét múlva, október 1-jén második fordulót tartanak, amelyben a két legtöbb szavazatot szerző jelölt mérkőzikmegegymással. (MTI, ú) Izraeli katonákat gyanúsít egy svéd lap Szervkereskedelem a vád Merkel méltatta Magyarorszag hozzájárulását Németország egyesítéséhez Történelemformáló piknik ÖSSZEFOGLALÓ MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Sopron. Villámlátogatásra Magyarországra érkezett tegnap Angela Merkel német kancellár, aki Sólyom László magyar elnökkel együtt részt vett a páneurópai piknik 20. évfordulójának ünnepségein Sopronpusztán, illetve Fertőrákoson. A kancellár a héten videoüzenetében méltatta Magyarország hozzájárulását Németország egyesítéséhez. Merkel még Berlinben elmondta, látogatásával köszönetét akar mondani Magyarországnak, az ott élő embereknek, és az akkori vezetőknek is. A kancellár asszony Sopronban rövid megbeszélést tartott Baj- nai Gordon kormányfővel. Az ünnepségeken részt vett az unió soros elnökségét betöltő Svédország külügyminisztere, Carl Bildt is. A páneurópai piknik 1989-es rendezvényén megnyitották a magyar-osztrák határt, amelyen át az akkor már hetek óta Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek százai távoztak Ausztrián át azNSZK-ba. Sólyom László délután felavatta Melocco Miklós Áttörés, az európai szabadság szobra című kompozícióját a páneurópai piknik emlékparkjában. Az emlékfnűbe az alkotó beépítette a berlini fal egy darabját, jelezve, hogy a sopronpusztai békemegmozdulás nagyban hozzájárult a berlini fal ledöntéséhez, a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó fizikai és ideológiai határok felszámolásához. Az esti Európa-koncerten Angela Merkel és Sólyom László mondott ünnepi beszédet a fertőrá- kosi Barlangszínházban. Jeruzsálem/Stockholm. Rendkívül dühös reagálásokat váltott ki Izraelben egy svéd napilap cikke, feszültséget keltve a két ország viszonyában. Az Aftonbladet azt írta, izraeli katonák palesztinokat rabolnak el, hogy ellopják szerveiket. Ezzel a legnagyobb példányszámú svéd újság azonnal magára vonta az „antiszemita vérvád” vádját egy másik svéd lap, valamint az izraeli külügyminisztérium részéről. Az ügyről azizraeli Háárecszámoltbe. A baloldali svéd lap kétoldalas cikket szentelt a témának. Olyan palesztin állításokat idéz, amelyek szerint izraeli katonák Ciszj ordániából és a Gázai övezetből fiatalembereket raboltak el, majd holttestüket néhány nap múlva úgy kapta vissza a család, hogy egyes szerveik hiányoztak. A cikkíró Donald Boström összefüggést lát e történetek és egy New Jersey-i bűnszervezet közelmúltbeli felbukkanása között. E szervezet tagja több amerikai rabbi is .valamint egy bizonyos Levy Izhak Rosenbaum, akit vesekereskedelemmel vádolnak. A Sydsvenskan című liberális újság, Dél-Svédország fő napilapja véleményoldalán élesen bírálta az Aftonbladet cikkét, Antisemitbla- det címmel űzve szójátékot az utóbbi nevével. „Ezt a sztorit már hallottuk ilyen-olyan formában, az összeesküvés-elmélet hagyományos sémáit követi. (...) Suttogások a sötétben, névtelen források, híresztelések, csak ennyi kell hozzá. Végül is tudjuk mind, milyenek (a zsidók), nemde: embertelenek, megátalkodottak, képesek bármire. Es a védekezés is megjósolható: antiszemitizmus? - nem, dehogy, csak Izrael bírálata.” Jigal Palmor izraeli külügyi szóvivő kijelentette: „Egy demokratikus országban nincs helyük az ilyen sötét, középkori vérvádaknak. Ez a cikk szégyent hoz a svéd demokráciára és a svéd sajtóra.” Izrael stockholmi nagykövetsége a cikket élesen elítélő jegyzéket küldött a svéd kormánynak és magának az újságnak is. (MTI, ú) A vasfüggöny lebontásának pillanata Alois Mock akkori osztrák kancellár és Hóm Gyula külügyminiszter főszereplésével (TASR/AP-felvétel) Minisztériumok voltak a célpontok - a halálos áldozatok között sok újságíró is van Szörnyű vérfürdő Bagdadban ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Hat pokolgép-, illetve aknarobbanás történt tegnap fontos bagdadi intézmények közelében. Ezek az esti adatok szerint legalább 95 ember halálát okozták, 563-an pedig megsérültek. Azóta, hogy az amerikai erők június végén kivonultak az iraki városokból, ez volt a legvéresebb nap Bagdadban. A legpusztítóbb robbanás a külügyminisztérium épületegyüttese mellett történt, amelynek egyik, tízemeletes tagja súlyosan megrongálódott. Az épületegyüttes a szigorúan védett zöld zóna közvetlen közelében található. Csak itt több tucatnyi ember halt meg, és több mint száz megsérült. A halottak között sok újságíró és minisztériumi alkalmazott van. Rengeteg gépkocsi is megsemmisült. Robbanás történt az ENSZ épületegyüttese mellett is, amely a zöld zónán belül található. Lehet, hogy aknagránát csapódott be az épületbe. További robbanások történtek a pénzügyminisztérium és a központi kormányépület közelében. Az ott megsérültek száma több mint 200-ra tehető. A támadásokat összehangoltan követték el, délelőtt 10-től kezdődően gyors egymásutánban. Volt olyan pokolgép, amelyet személyautóban, illetve teherautóban helyeztek el. A hatóságok a néhai SzaddámHuszein feloszlatott Baasz Pártjának volt tagjait gyanúsítják a támadások elkövetésével. (MTI, ú) Az egykori Szaddám-rezsim embereit gyanúsítják az összehangolt robbantások elkövetésével (Reuters-felvétel) Lockerbie-merénylet Dühösek az amerikaiak Edinburgh. A skóciai felsőbíróság elfogadta, hogy az 1988-as Lockerbie-merénylet miatt elítélt líbiai férfi visszavonta fellebbezési kérelmét. Ezáltal a halálos beteg rabot valószínűleg hamarosan kiengedik skóciai börtönéből, és hazatérhet. Amerikai szenátorok egy csoportja arra kérte Kenny MacÁskill skót igazságügyi minisztert: ne tegye lehetővé, hogy az 5 7 éves Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahi elhagyhassa skóciai börtönét. A levelet John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Ted Kennedy is aláírta. Emlékeztettek: 9/11 előtt a Lockerbie-merénylet oltotta ki a legtöbb amerikai civil életét. (MTI)
