Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-19 / 192. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 19. www.ujszo.com Falunapot rendeztek az ötszáz lelkes községben Zene, tánc, kiállítás ÚJ SZÓ-HÍR Kétfegyvemek. Falunapi ünnepséget szervezett a hétvégén a mintegy 500 lakosú község ön- kormányzata. Először az I. és II. világháborúban elesett helyi lakosok emlékművét koszorúzták meg, majd színes menettánccal nyitották meg ünnepélyesen a rendezvénysorozatot. A kulturális seregszemle az óvoda és az alapiskola tanulóinak fellépésével vette kezdetét, majd a magyarországi Fegyvernek művéReggeltől estig szolt a zene szeti csoportja délalföldi táncokat, kalotaszegi legényest és csárdást mutatott be. Goda Marika magyar és szlovák melódiákkal szórakoztatta a közönséget, a kora esti órákban pedig a régió magyamóta-énekesei, valamint a helyi Paprikás együttes és szólistái vették birtokukba a rögtönzött színpadot. A reggelig tartó utcabálban a Rikkony fivérek zenéltek. A kísérőrendezvények közül nagy sikert aratott Vanek Lajos fényképkiállítása és a méhészeti termékek árusítása, (áb) (A szerző felvétele) Pályázati pénzből újítják fel a házak homlokzatát Színesedik a város ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jolsva. Sikeresen pályázott a kulturális minisztériumnál a helyi önkormányzat. A18 ezer eurós (542 ezer korona) támogatást célirányosan a 17. századból származó városháza épületének felújítására fordítják. Milan Kolesár polgármester elmondta, a projekt öt százalékban önköltséges. A tervek szerint ősszel kezdenek hozzá a renováláshoz, év végéig befejezik a munkálatokat. A város már régen küzd a vandálok ellen, akik a történelmi épületeket sem kímélik. A Coburg kastély tetejét például szinte telje- • sen szétszedték a fémtolvajok. Szerte a városban ellopták a csatornarendszer fémrészeit, ami miatt egy gyerek beleesett a fedél nélkül tátongó csatornába. A kerítések fémkapui is eltűntek és a vandálok a városháza épületét sem kímélik. „A városháza falán mindenütt körbe-körbe cipőtalpak lenyomatai láthatók. Biztonsági kameráink is vannak, mégsem sikerül megakadályoznunk a rongálást” - mondta a polgármester. A városháza felújítása a tavaly elkezdett projekt része - az ön- kormányzat támogatást nyújt azoknak a lakosoknak, akik felújítják házuk homlokzatát. Kérvény ellenében bizonyos összeget kaphatnak azok, akik kifestik, illetve apróbb javításokat végeznek a házukon. A támogatás kifizetését feltételekhez kötik, a kérvényezőnek például nem lehet tartozása az önkormányzattal szemben. A projekt sikeresnek bizonyult, az emberek törődni kezdtek ingatlanukkal. A polgármester igyekezetét, hogy a szürke városból színeset varázsoljon, még a romák is komolyan vették. Házaikat rózsaszínre, pirosra festették. „Elég vad színek, de nem baj. Fő, hogy törődnek az épületekkel” - véli a polgármester, (kov) Mesterségét tekintve hegesztő, de dolgozott már biztonsági őrként is - jelenleg reklámokat készít Kabáth Olivér sok szakmába belekóstolt Léva. Számtalan helyen találkozhatunk Kabáth Olivér munkáival. Fent a magasban és lent a földön, üzlethelyiségben és a homlokzatra erősítve, útszélen és városközpontokban, magánterületen és köztereken, a legkülönbözőbb helyeken. FORGÁCS MIKLÓS Kabáth Olivér reklámokat gyárt és szerel össze. Jelenlegi munkakörében a legkülönbözőbb mesterségekbe kell belekóstolnia. Minden nap veszekedni A 37 éves férfi eredetileg hegesztőnek tanult ki, de másfél év után belépett édesapja őrző-védő cégébe. „Jól kell kommunikálni. Ez a lényeg. Durvának nem szabad lenni, de tétovának, bizonytalannak sem. Amit be kell tartatni, azt be kell tartatni. Az emberek szeretik a dolgok könnyebbik végét megfogni. Ha például minden reggel fel kell mutatniuk az igazolványukat a munkahelyükön, azt is igyekeznek megúszni. Vannak, akik üyen apróság miatt képesek inkább veszekedni” - meséJövő héten Ráez Norbert karatemestert mutatjuk be. felvétele) Szinte mindegyik munka egyedi darab li Olivér. Őrzött telefontársaságot, tömegközlekedési vállalatot, bankokat. Azt mondja tizenöt év után elég volt, már nem tartogatott számára semmi újat ez a munka. Valami másra vágyott, ezért visszatért az eredeti szakmájához. Egy ember - sok szakma A reklámok gyártásában az a legjobb, hogy szinte mind egyedi darab. Az összes tárgy speciális feladatot jelent, új és új kihívást. Világító és egyszerű figurák, forgó és statikus állványok, óriásplakátok, táblák, cégérek, rendhagyó reklámfelületek. Változatos a munka, mivel sokféle anyaggal lehet dolgozni, több mesterség fortélyait is fel kell használni. A reklámok lehetnek négyzet és téglalap alakúak, de ábrázolhatnak valamilyen alakot, figurát is. Készült már félgömb alakú óra, szarvai közt napot tartó bika. Kabáth Olivér elárulta, az ügyfeleknek mindig sietős a dolga, rövid a határidő, minden tegnapra kellene. Egy-egy munkánál a kiindulópont az ár, az, hogy mennyit szán rá a megrendelő. Mivel gyakran szabadtéren helyezik el a reklámokat, az anyagválasztásnál figyelembe kell venni az időjárás viszontagságait is. Sokszor csak a helyszínen derül ki, mit lehet megvalósítani és mit nem. Előfordul, hogy az összeszerelés után Kabáth Olivér ezermester napokkal-hetekkel mutatkozik meg egy-egy hiba. Figyelni kell, állandóan ellenőrizni. A reklámok nagy része ma már világít, vagy meg van világítva. Az egyik típus, ha magába a táblába építik be a fényforrásokat. A másik megoldás, ha a reklámfelületeket alulról vagy több szögből halogénlámpákkal vüágítják meg. Külön kategória, ha a reklámtáblába fény- érzékeny szenzorokat szerelnek, ha lemegy a nap, magától bekapcsol a fény, ha ismét világos lesz, kikapcsol. Lexan, plexi, komacel, reynobond Gyakran használnak különféle műanyagokat és kombinált anyagokat. A plexi a legismertebb. A reynobond nem más, mint két alumíniumlap közé rostolt gumi. A komacel égetett, ellenálló, mégis hajlékony, ruganyos műanyag. A lexan újrahasznosított PÉT palack. Merevített, duvilax- ba mártott és homokban meg- hempergetett polisztirolból is készülnek feliratok. Olcsó megoldás a különböző matricák használata. Fémtáblákra, vagy akár ponyvákra is ragaszthatok a kinyomtatott ábrák, képek, feliratok. Kisméretű munkáknak a 30x50 centiméteres tárgyak számítanak. Az eddigi legnagyobb mű, a három részletben készülő óriásponyva, mely egyben 13x39 méteres lesz. 25 méter magasban is dolgoztak, emelődaruról munkálták meg a vasat. Csak a fémkonstrukciót két hétig hegesztették. Felhúzni, kifeszíteni a ponyvát egy nap alatt kellett. Nem egyszer 16 órát kell dolgozni egyfolytában. Kabáth Olivér elmondta, Szlovákia egész területéről érkeznek megrendelések. Nem ritka, hogy hétfőn kimennek a terepre és csak szombatra érnek haza. Időnként szállást is az utolsó pillanatban szereznek. „Ezt a munkát csak az végezheti, aki kreatív, leleményes, aki hajlandó elpepecselni a műhelyben, ha kell, a helyszínen improvizálni. Van, amikor megkapunk egy rajzot, és pontosan meg kell valósítani. Van, amikor nincs kész recept, magunknak kell rájönnünk, hogy lehet kivitelezni valamit. A szakma trükkjeit csak a gyakorlatban lehet megismerni. Amihez van kedve az embernek, azt képes megcsinálni. Ha nem ejtették a fejére, meg tudja oldani a dolgokat” - magyarázza Kabáth Olivér. Nyíregyházi áttelepítettek segítenek az életveszélyessé vált andódi templom felújításában - 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az épület megmentésére Orvost, mentőst, nővért tüntettek ki ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Andód/Kamocsa. Ajándékot vittek Andód lakosainak a Nyíregyházán élő, egykor áttelepített lakosok. A pénzadomány átadása méltó befejezése volt a második alkalommal megrendezett falunapoknak. Kamocsán, a hetedik falunapon átadták a falu díját három nyugalmazott egészségügyi dolgozónak. Kiss Vendel kezdeményezésére 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az időközben életveszélyessé vált, felújításra szoruló andódi templom megmentésére azok a nyíregyházi lakosok, akik a mai napig Andódot tekintik igazi otthonuknak. Czuczor Mária polgármester a falunap megnyitóján köszöntötte a lakosokat, bemutatkoztak a régióbeli tánccsoportok. Czuczor Gergely papköltő szobrának megkoszorúzása után a kistérség polgármesterei és a több száz érdeklődő előtt megkezdődött a hazai és a magyarországi hagyományőrzők színvonalas seregszemléje. Kamocsán az ünneplők lerótták a tiszteletüket a falu jeles szülötteinek állított emlékhelyen. Lukács Valéria polgármester a falu díját adományozta három nyugalmazott egészségügyi dolgozónak: Marian Garban körzeti orvosnak, Gálné Bazsó Janka egészségügyi nővérnek és Melecsky Lajos mentősnek. Ők hárman hosszú éveken át, gyakran nehéz körülmények között gondoskodtak nemcsak a kamocsai, hanem a szímői betegek egészségügyi ellátásáról. Mindkét falu egy orvosi körzetbe tartozott, (száz) Faludíjat kapott három egsészségügyi dolgozó (Csuport István felvétele)
