Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-12 / 186. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.com Hetekig is eltarthat az eltűnt személyek keresése Gyakorlatoztak a tűzoltók ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Tallós. Vízi gyakorlatot tartot­tak a galántai és dunaszerdahelyi járásbeli tűzoltók a Kis-Dunán. A mintegy negyven tűzoltó az eső ellenére is megkezdte a munkát, és vízre vitte a men­tőjármüveket. Próbára tették a csónakok teherbírását, a moto­rok minőségét, bójákat állítottak fel. A nyár folyamán többször sor kerül ilyen próbákra, ezen kívül pedig olyan gyakorlatokat is szerveznek, amelyen a búvár­csapatok is részt vesznek. Kide­rült, hogy mind a Kis-Dunában, mind pedig a Vágban rendkívül nehéz egy emberi testet megta­lálni, a víz ugyanis nagyon zava­ros, a látótávolság csupán 20-25 cm. Az eltűnt személy megtalálása napokba, hetekbe is beletelhet. Nagy Bélától, a Dunaszerdahelyi járási rendőrkapitánytól meg­tudtuk, szükség lenne a csóna­kok korszerűsítésére. (jéem) A dunaszerdahelyi és galántai tűzoltók vettek részt a gyakorlaton (A szerző felvétele) Hét gyereknek nem jutott hely Kevés a hely az óvodában JUHOS MELINDA Felsőszeli. Szeptembertől csu­pán öt gyereket vesznek fel a helyi magyar óvodába. Az intézménybe tizenkét gyereket szerettek volna beíratni, közülük hétnek várnia kell. Júniusban csupán öt hely üre­sedett meg a negyvenhat férőhe­lyes óvodában, ennyien mennek iskolába. Az előírások értelmében legfeljebb huszonhárom gyerek járhat egy csoportba. Eddig álta­lában évente 14-18 gyerek ment első osztályba, így volt elég hely az óvodában. A szülők május 26-án írásban is kérték a harma­dik csoport megnyitását az óvodát fenntartó önkormányzattól. A kérvényt tizenkét szülő írta alá, heten nem feleltek meg a közpon­tilag megszabott felvételi kritéri­umoknak. Ha sok a jelentkező, döntő, hogy a szülő dolgozik-e vagy sem, és az is, mikor adták le a jelentkezési lapot. Dobosy Pál polgármester sze­rint felelőtlenség lenne egy har­madik csoport megnyitása ebben a bizonytalan anyagi helyzetben. Ez évente megközelítőleg 25 000 euró (750 000 korona) pluszkölt­séget jelente a község számára. Felsőszeliben a beíratás február 15-től március 15-ig tartott, majd ezt két héttel meghosszabbítot­ták. A hathetes beiratkozási idő­szak letelte után is érkeztek még jelentkezések. A felvételt nem nyert gyerekek szülei azzal gya­núsították meg az igazgatóságot, valamint az önkormányzatot, hogy az öt gyerek protekcióval ju­tott be az óvodába. Ezt követően az iskola igazgatója, Pónya Zsu­zsanna írásban indokolta meg a döntést. Közölte, azokat a gyere­keket vették fel, akik időben je­lentkeztek, a gyerekek édesanyja dolgozik, vagy éppen munkába lép, valamint szeptemberig az öt gyerek közül négy hároméves lesz. Kiderült, hogy tavaly csupán harmincegy óvodás volt. Az igaz­gatónő és a pedagógusok próbál­tak több gyereket toborozni, győzködték az óvodáskorú gyere­kek szüleit. Most állítólag ezek a szülők kívánják beíratni a gyere­keket, de nem jutott nekik hely. Az elégedetlen szülők szerint lenne hely az óvodában, csupán a szándék hiányzik az önkormány­zat részéről. A község első embere szerint nem elég a szabad terem, újabb alkalmazottak is kellenek, valamint három csoport esetében a fenntartási költségek is maga­sabbak lennének. Szeptembertől két gyerek a szomszédos Alsósze- libe fog járni óvodába, a többiek egyelőre várólistára kerültek. „Születik egy elképzelés a fejemben, aztán általában kompromisszumot kötünk, az anyag, meg én" Egy megvalósult álom Dél-Komárom. Bencsics Ákos fazekassal és portéká­jával tájainkon egyre gyak­rabban találkozhatunk a különböző népművészeti kirakodóvásárokon, feszti­válokon. Jellegzetes, „bencsicses” termékei amellett, hogy szemet gyö- nyörködtetőek és házunk, udvarunk egyedi díszévé válhatnak, használati tár­gyakként szintén megállják helyüket. De egy kis kalan­dozásként készített már bogarakat is kerámiából. V. KRASZN1CA MELITTA Ákosnak volt kitől örökölnie te­hetségét: anyai nagymamája, Ganzemé Gogola Margit, miután felnevelte 12 gyermekét, már túl a negyedik x-en Harmos Károly rajz­iskolájában tanulta a festészetet. Édesanyja, Ganzer Katalin rajzta­nár, festőművész. Ákos már 11 évesen elhatározta: fazekas lesz. „Nem tudom, honnan jött ez a szi­lárd elhatározás. Talán mert gaz­dag cserépgyűjteményünk volt odahaza - meséli a mosolygós művész. - Az biztos, hogy kamasz­korom nyarait már Óbányán töl­töttem Kürthy György fazekas műhelyében, így amikor Modorra kerültem középiskolába, volt némi elképzelésem a mesterségről. Mi­Jövő héten Kabáth Olivér ezermestert mutatjuk be. maga adja el portékáját. „Sokszor ilyenkor kapok megrendeléseket például edény- vagy pohárkész­letre, vázára, esetleg szoborra, tehát jó, ha személyesen meg tudjuk beszélni a részleteket. Persze az igazsághoz hozzátarto­zik az is, hogy elég alacsony ár­réssel dolgozunk, és abba már nem férne bele egy árus jutaléka”- vallja be. Bővíteni, sorozatgyár­tásra átállni azonban nem sze­retne, mint mondja, nem kreatív menedzser akar lenni egy cég­ben, hanem alkotó művész. Bár vannak állandó termékkollekciói- amelyekre már csak azért is szükség van, mert visszatérő ve­vői rendszeresen bővítik készlete­iket egy-egy új darabbal, vagy pó­tolni szeretnék a sérülteket - igyekszik újabb és újabb formákat kitalálni. „Nálam a szép forma áll az első helyen, amit a különleges máz tesz még hangsúlyosabbá. A festést nemigen kedvelem, ebben a nejem segít ki, lényegében csak egy kollekcióm festett” - árulja el. Tavaly a komáromi RÉV-ben kü­lönleges kiállítása nyűt Bencsics Ákosnak: bogarakkal népesítette be a pinceéttermet. „Ez is egy ré­gebbi álmom volt, hogy bogara­kat készítsek kerámiából. A RÉV pedig nagyon jó koloritot biztosí­tott ehhez. Érdekes kaland volt, örülök, hogy sikerült megvalósítani.” Úgy érzi, jó úton jár A jövőre vonatkozó terveiről csupán annyit mondott: úgy érzi, jó úton jár, a saját műhely létre­hozásával sikerült megvalósítania nagy álmát. Munkája egyben a hobbija, másként nehéz is lenne űzni ezt a mesterséget, hiszen na­gyon sok időt áldoz rá, esetében nem lehet nyolcórás munkaidőről beszélni. „Ugyanakkor megnyug­tató érzés, hogy azt csinálhatom, amit mindig is akartam és meg is tudok élni belőle” - teszi hozzá végül. Ezek a boroskancsók még kiégetésre várnak (Kis Kata felvételei) után családom Komáromból átköl­tözött Magyarországra, Szol­nokra, Mezőtúron fejeztem be ta­nulmányaimat. Az iskola elvégzé­se után Kalocsán inaskodtam Ko­vács László mellett, ami nagyon sokat jelentett számomra. Aztán több évig Ausztriában dolgoztam egy fazekasműhelyben, ám az a tevékenység szakmailag egyálta­lán nem elégített ki. Lényegében mások elképzeléseit kellett megva­lósítanom, fantáziátlan iparos munkát végeztem. Megtanultam viszont azt, amit a sorozatgyártás­ról tudni kell. Az álmom azonban mindig is egy saját műhely beindí­tása volt, mégpedig szülőhelyem közelében.” A kerámia különös kihívás Ez az álom öt évvel ezelőtt kez­dett valósággá válni, amikor is Dél-Komáromban vásárolt egy házat, és kialakította benne műhelyét. Bencsics Ákos minde­nekelőtt fazekasnak tartja magát, de házában és boltjában számta­lan kerámiát, dísztárgyat is lá­tunk. ,A kerámia külön kihívást jelent, próbálgatom, meddig lehet elmenni, mit enged az anyag. Szü­letik egy elképzelés a fejemben, aztán általában kompromisszu­mot kötünk, az anyag, meg én - mondja. - Óriási könnyítést je­lent, hogy az agyagot »konyhaké­szen« veszem, amelynek megbíz­ható a minősége. A samotos, dur­vább anyagból készülnek a kerá­miák, szobrok, a finomabból a fa­zekas termékek.” A mai fazekasok munkáját a villanykemencék is nagyban segítik, hiszen beállítha­tó rajtuk a hőfok, nem kell őrizni a tüzet. Ákos ugyanakkor villany­kemencéje mellé egy hagyomá­nyos fatüzelésűt is szeretne, mert a lángnyelvek külön is színezik az agyagot, még különlegesebbé té­ve egy-egy darabot. Az agyagot aránylag magas hőfokon, 1080 fokon égeti, termékei ezáltal tar­tósak, modem konyhai használat­ra is alkalmasak. „Edényeimet nyugodtan bele lehet termi a mik­rohullámú sütőbe, a mosogató­gépbe, a tálakat a sütőbe. Több ét­terem, pizzéria számára készítet­tem már edénykészletet, sajnos, vagy nem sajnos, nemigen jelent­keznek pódásért. Azaz tartósak­nak bizonyulnak a termékek” - árulja el. A „bogaras” művész Ákos feleségével rendszeresen járja a népművészeti kirakodóvá­sárokat. Kérdésemre, nem túl idő­igényes-e ez az elfoglaltság, egyértelmű igennel válaszol. Ugyanakkor rögtön hozzáteszi: szükség van a közveüen kapcso­latra a vásárlókkal, szereti, ha Ahány bogár, annyi féle A szervezők a szlovák partnerekkel együttműködve igény szerint az lpolynál gyorsabb sodrású, szintén vadregényes Garam folyón is vízre bocsátják a kenukat Beindult az Ipoly-túrsz aktívpihenő-program a hátrányos helyzetű kistérségben MTl-HÍR Szob. Beindult az Ipoly-túrsz program, amely a hátrányos helyzetű Szobi kistérségben az ak­tív pihenés feltételeinek megte­remtésével pezsdíti fel az idegen- forgalmat; a kerékpározással kombinált ipolyi evezés máris si­kert aratott. Füvesi Károly, a vállalkozás ve­zetője elmondta, a kirándulás Szobról indul, ahonnan bérelt ke­nukkal az Ipolyon felevezve Ipoly- tölgyesig lehet eljutni, innen pedig visszabiciklizhetnek a társaságok, családok a Dunáig, ahol az út vé­gén bográcsgulyás várja őket. Az egynapos programot a magyarok mellett már több külföldi, főként holland vendég próbálta ki. A szervezők a szlovák partnerekkel együttműködve igény szerint az lpolynál gyorsabb sodrású, szintén vadregényes Garam folyón is vízre bocsátják a kenukat. Szobon már épül a jachtkikötő, ahol egyszerre 20-25 hajó köthet ki, mellette pe­dig egy 6000 négyzetméteres Du- na-parti területen kemping léte­sül. Sokan ugyanis Passauból a jól kiépült Duna-menti bicikliúton ve­szik célba Budapestet. Pilismarót- tól komppal érkeznek Szobra a ke­rekező osztrák és német csopor­tok. Itt egyelőre a Zebegény felé vezető bicikliút egy 2 kilométeres szakaszon megszakad, az önkor­mányzat ugyanis nem nyerte el az építéshez az EU-s pályázati pénzt. A biciklizőket a 12-es útra irányít­ják. Mostantól viszont a Szob és Márianosztra közötti erdei kisvas- útón kerékpárt is lehet szállítani, ami tovább növeli a forgalmat. A 13 települést magába foglaló Szo­bi kistérségben az elmúlt években csaknem 4000 munkahely szűnt meg, ami tovább nehezíti az itt la­kók megélhetését. A természeti adottságok viszont jók. Ezért fog­tak össze a környékbeliek az ide­genforgalom élénkítésére. Foga­dók, vendéglők nyílnak, Kemen­cén, Ipolydamásdon és más telepü­léseken a családok falusi turizmus­ra rendezkednek be, hogy a Duna­kanyar közelében a vízi és a kerék­páros turizmus még inkább meg­honosodjon. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@njszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom