Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-01 / 150. szám, szerda

10 Európai unió - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 1. www.ujszo.com A skandináv államok többet fordítanak az aktív munkaerő-politikára, mint Európa többi országa Új szemlélettel kell küzdeni a munkanélküliség ellen Brüsszel/Stockholm. Apénz- ügyi válság és a munkanél­küliség kezelése, valamint a klímaváltozás elleni küz­delem. Ezt a három terüle­tet nevezték meg Stock­holmban az új EU-elnökség fő prioritásaiként. ÖSSZEFOGLALÓ Mától Svéd ország tölti be az unió soros elnökének tisztét, a staféta­botot Csehországtól vette át. Brüsszelben azt remélik, hogy az elég hektikusra - mind a nemzet­közi eseményeket, mind pedig a csehországi történéseket tekintve - sikeredett cseh félév után nyugod- tabb és kiszámíthatóbb hónapok következnek az unió életében és irányításában. Svédországnak már vannak tapasztalatai e téren, hi­szen másodszor tölti be ezt a tiszt­séget. Fredrik Reinfeldt miniszter- elnök a napokban - programját is­mertetve - utalt azokra a különle­ges körülményekre, melyek min­den bizonnyal meghatározzák a svéd elnökség munkáját. Ezek kö­zül a legfontosabbak az új Európai Parlament, valamint a várhatóan 2009. november 1-jén hivatalba lé­pő Európai Bizottság felállása, to­vábbá a Lisszaboni Szerződés körü­li bizonytalanság. A svéd elnökség prioritásai közül vegyük górcső alá azt a problémát, amely az európai lakosságot a leg­közvetlenebbül érinti, ez pedig az állástalanok növekvő tábora. Reinfeldt szerint az egész Euró­pát érintő gazdasági válság és a nö­vekvő munkanélküliség minden­képpen közös cselekvést igényel. Az Eurostat legutóbbi felmérései szerint 2009 első negyedévében rekordmértékben nőtt a munka- nélküliek száma a 27 tagú EU-ban: csak ebben az időszakban összesen 1,9 millióan veszítették el állásu­kat, amivel áprilisban a munkanél­küliségi ráta 8,6 százalékra ugrott. Ez jelentős kihívások elé állítja az unió valamennyi tagországát. Elhúzódó recesszió Ráadásul Európában nem állt meg, hanem továbbra is növekszik Fredrik Reinfeldt (Reuters) A svéd elnökség lógója a munkanélküliség, és erősödnek azon félelmek, hogy egy elhúzódó recesszióban forráshiány miatt „bedőlnek“ a munkahelyek meg­tartására kidolgozott ideiglenes tervek. Ezért a svéd elnökség a régi megoldások helyett a munkaerő- piaci integrációt támogatja. Rein­feldt úgy fogalmazott, hogy Európa nem brüsszeli nyilatkozatok, sza­bályozások, irányelvek révén tud munkahelyeket teremteni, hanem rövid távú, előrelátó munkaerő-pi­aci politikák létrehozásával. Olya­nokkal, amelyek egyrészt segíte­nek fenntartani a foglalkoztatható­ságot, másrészt megakadályozzák a hosszú távú munkanélküliséget és a protekcionista intézkedések visszatérését. „Hogy mit tehet Eu­rópa hosszú távon? Reformálhat, átalakíthat és modernizálhat” - tet­te hozzá a svéd kormányfő. Az említett áprilisi 8,6 százalé­kos munkanélküliségi ráta az év végére két számjegyűvé dagadhat. A svéd elnökség ezt igyekszik elke­rülni, ennek érdekében dolgoznak egy hatékony kilábalási stratégián a stockholmi munkaügyi tárca szakértői. Az előrelátó munkaerő-politikák segítenek a munkanélkülieknek munkát találni, illetve abban, hogy két munkahely között szakmai képzéseken vegyenek részt. A skandináv államok többet fordíta­nak az aktív munkaerő-politikára, mint Európa összes többi országa. A pénzügyi támogatások nagy ré­szét képzésre költik, de jelentős összeg jut a foglalkoztatási kezde­ményezésekre és a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integrációjára is. Elképzelésük szerint az egyik munkahelyről a másikra történő bekerülés idejét minél inkább le kell rövidíteni és olyan hasznossá tenni, amennyire csak lehet. „Az elmúlt évek tapasztalatai azt mu­tatják, az átmeneti munkaerő-ke­reslet hanyatlása miatt munkanél­külivé válók azzal a veszéllyel néz­nek szembe, hogy tartósan kikerül­nek a munkaerőpiacról, ami köz­vetlen hatással bír az egyénekre és a társadalomra egyaránt” - fogal­mazott Barbro Carlqvist, a svéd munkaügyi minisztérium vezető gazdasági tanácsadója. Skandináv gyakorlat Svédország Dániával együtt mindig vezető helyet foglal el a Centre for European Reform (CER) „lisszaboni eredményességi táb­láján”, amely a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósulását méri a 27 tagállamban. A táblázat szerint a két skandináv állam példá­ja azt mutatja, hogy a versenyképes piac, a magas adóztatás és az átfogó jóléti intézkedések kombinációja valóban működőképes lehet. Amikor a lisszaboni stratégia út­jára indult, a központi célkitűzés az volt, hogy 2010-re 70 százalékra növeljék a foglalkoztatási szintet Európában. A program 2000-ben történő indulásakor az EU és az USA közötti életszínvonalbeli kü­lönbség okainak kétharmadát az­zal magyarázták, hogy kevesebb európainak van munkája, mint amerikainak, illetve, hogy az euró­pai munkavállalók nem dolgoznak olyan keményen, mint a tengeren­túliak (a rövidebb munkahét és a hosszabb szabadságok miatt). A CER kutatásai azt mutatják, bár a tagállamok elsöprő többségé­ben nőtt a foglalkoztatottak száma, általánosságban csak kévésükről mondható el, hogy radikális változ­tatásokat hajtottak végre a munka­erőpiacukon 2000 óta. Az EU mun­kaerő-piaci szégyenfoltja továbbra is a fiatalok közötti különösen ma­gas munkanélküliségi arány. Elkerülve a régi hibákat Az elmúlt hónapokban az uniós vezetők a szociális biztonsági háló­ba próbáltak kapaszkodni, hogy megvédjék az európaiakat a gazda­sági válság legsúlyosabb követ­kezményeitől, közben abban bíz­tak, hogy a gazdasági fellendülés gyorsan követi a válságot. Néhány szakember szerint a munkahelyek megtartását célzó olyan tervek, mint a rövidebb munkaidő, a fize- tetlen szabadság vagy a képzési szabadság, szerencsétlen intézke­dések egy hosszúra nyúló recesszió esetében. Úgy tűnik, a cégek eldön­tötték: ha a gazdasági helyzet őszig nem javul, akkor további munkahe­lyek válnak feleslegessé, és vissza­térünk ahhoz a régi gyakorlathoz, hogy a növekvő munkanélküliséget a korai nyugdíjaztatás rendszeré­vel és rokkantsági támogatássokkal próbáljuk enyhíteni. Barbro Carlqvist úgy látja, hogy mindez költséges és ráadásul nem is hatékony.,Ahhoz, hogy elkerül­jük a múlt hibáit, a korábbi politi­kai gyakorlatot, mely a munkaerő- piacról való kijutást könnyítette meg, olyan politikai elképzelések­kel kell felváltani, melyek munka­lehetőséget biztosítanak mind­azoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni.” A tanácsadó kiemelte azt is, hogy az uniónak reformokat kell végrehajtania annak érdeké­ben, hogy a munkaképes korosz­tály tagjaiból minél többen dol­gozhassanak, és a tagállamok jobb helyzetben legyenek, amikor ismét fellendül a gazdaság, (eurac- tiv.hu, euvonal.hu, ú) Ha másra nem is, az Entropára még sokáig emlékezni fognak a kifigurázott tagállamok Ellentmondások jellemezték a cseh elnökséget ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Egyesek szerint gyor­san el kell felejteni, mások szerint nem is volt olyan rossz a cseh uniós elnökség. Abban majd-mindenki egyetért, hogy Prága az unió törté­netének egyik legellentmondáso­sabb elnökségi félévét zárta le teg­nap. Az ellentmondásos nem jelen­ti azt, hogy rossz. Igaz, az elmúlt hat hónapot kínos külpolitikai és cseh belpolitikai afférok tarkítot­ták, ugyanakkor mindent össze­vetve születtek jó eredmények, és céljainak jelentős részét a cseh el­nökségelérte. Sikerült például előrevinnie az uniós reformszerződés ügyét: a fél­évzáró csúcsértekezleten véglege­sített garanciáknak köszönhetően az októberi újabb írországi népsza­vazáson jóváhagyhatják a szerző­dést, amely így várhatóan hamaro­san életbe is léphet. Másfelől az ír ratifikálás mellett éppen a cseh el­nök, Václav Klaus aláírása hiányzik ahhoz, hogy a dokumentum ha­tályba lépjen. Márpedig Klaus nemrégiben közölte: utolsóként kívánja aláírását adni a szerződés­hez. Klaus politikája és az eurosz- kepticizmus markáns csehországi jelenléte végig rányomta bélyegét a cseh elnökség munkájára, amelyet tovább nehezített a tavaszi kor­mányváltás is. Mirek Topolánek kormányfőt a szakértőként minisz­terelnökké kinevezett - addig sta­tisztikai hivatali elnök-Jan Fischer váltotta az uniós állam- és kor­mányfői tanács elnökeként is. Mindezek hatása azonban a brüsszeli gyakorlati munkán alig látszott meg, és az uniós naptárban tervezett programokat eredmé­nyesen lebonyolították, pedig az uniós munkát komplikálta az Eu­rópai Parlament felforgatott tava­szi menetrendje és a júniusi EP-vá­lasztások miatti gyorsított ütem, majd megtorpanás. Amire mindenki biztosan emlé­kezni fog a cseh elnökség idejéből, az a sajátos cseh humor. David Čemý Entropája görbe tükröt tar­tott a tagállamok elé, sokan szívták a fogukat, de csak Bulgáriától és Szlovákiától kellett hivatalosan is bocsánatot kérnie Prágának. Emlékezetes pillanatai marad­nak a cseh elnökségnek az áprilisi Obama-látogatás, valamint a Föld­közi-tenger menti országok és az EU együttműködésének ellensú­lyozására szolgáló keleti partner­ség elindítása az uniótól keletre fekvő (volt szovjet) országokkal. Ugyanakkor megint csak a negatív oldalon tűnik fel Klaus februári be­széde az Európai Parlamentben: az unióellenes elemeket is tartalmazó előadást számos képviselő idő előt­ti kivonulásával minősítette. Ami a nemzetközi gazdasági vál­ságot illeti, ebből a szempontból valószínűleg az unió életében a legnehezebb hat hónapot kellett levezényelnie Prágának, bár ez csak a jövőben fog megmutatkozni teljes egészében. A válság elleni fel­lépésben csak kis lépések születtek, mint például a politikai megálla­podás az uniós pénzügyi felügyele­ti rendszer reformjáról, amelyet ősszel és jövőre még a gyakorlatba kell ültetni a konkrét jogszabályok kidolgozásával és végrehajtásával. Az EB elnökéről a félévzáró EU- csúcson született megállapodással Csehország végül sokak szerint fel­tette a pontot az i-re. (MTI,ú) Tiszta egyesek Ismét szerepelhetsz az Uj Szóban! Ismét várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! Ismét ajándékozunk! lx Kmmi 3x M®lMk SEB® elektromos sudoku A FÉNYKÉP HELYE A játťkban csak azok az jlapiskolás tanulók vehetnek részt, akik a 2008/2009-cs tanévet tiszta egyes bizonyítvánnyal zárták. A jelentkezők arcképét a nyár folyamán, szerdánként az Uj Szó Keresztnév: Lakhely (magyarul is): Utcanév, házszám: Irányítószám: Telefon: Az iskola neve/település (magyarul is): Osztály: Mit kell tenned? Toltsd ki az alabbj szelvényt (icnymasokitof nem (oMdunk c Ragaszd az arckcpeder a megjelölt helyre! A szelvényhez csatold a bizonyítványod fénymásolatát! A szelvényt a bizonyítvány fénymásolatával együtt küldd el a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 A borítékra írd rá:„Tiszta egyes”! Beküldési határidő: 2009. július 10. Jelentkezési szelvény Vezetéknév:

Next

/
Oldalképek
Tartalom