Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-03 / 152. szám, péntek
12 ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 3. www.ujszo.com Ízvilág Tiszta egyesek figyelem! Ismét szerepelhetsz az Új Szóban! Ismét várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! Ismét ajándékozunk! Töltsd ki az alábbi szelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el)! Ragaszd az arcképedet a megjelölt helyre! A szelvényhez csatold a bizonyítványod fénymásolatát! A szelvényt a bizonyítvány fénymásolatával együtt küldd el a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 A borítékra írd rá: „Tiszta egyes"! Beküldési határidő: 2009. július 10. A játékban csak azok az alapiskolás tanulók vehetnek reszt, akik a 2008/2009-es tanévet Vajon tudja, honnan erednek egyes híres ételek nevei? Kiről kapta nevét a szendvics vagy a rigójancsi? Pikáns konyhai történetek detileg kakashúsból készült leves pedig a művész úr törzshelyén, a Wampeticsben (a városligeti Gun- del őse) született, az ínyenc művész gondos instrukciói alapján. A gondosan válogatott alapanyagokat ő maga hozta Debrecenből. Szendvics John Montagu (1718-1792), az angliai Sandwich earlje tehetséges politikus és hadvezér, valamint szenvedélyes kártyás volt. Olyannyira, hogy állítólag még enni sem szívesen állt fel a kártya- asztaltól. (Egy másik verzió szerint munkamániás volt, és az íróasztaltól nem volt hajlandó felállni). Bárhogy is volt, leleményes szolgálója két szelet kenyér közé tett hússzeletet tálalt fel neki, amit aztán fél kézzel is elfogyaszthatott. így született a szendvics. A lord nevét egyébként a máig töretlen népszerűségnek örvendő étken kívül a Sandwich- és a Monta- gu-szigetek is őrzik, ugyanis Cook kapitány egyik fő anyagi támogatója volt, a felfedező pedig hálából róla nevezte el a Hawaii-, illetve Alaszka közelében fekvő szigeteket. Palócleves Nem hagyományos népi ételről van szó: a levest Gundel János, a Gundel-dinasztia alapítója kreálta a legnagyobb palóc, Mikszáth Kálmán (1847-1910) számára, amikor az író azt a kívánságát fejezte ki egy alkalommal, hogy olyan levest szeretne enni, amelyben „minden íz, zamat és finomság benne foglaltatik”. Az művész úr végül állítólag annyira elégedett volt a végeredménnyel, hogy kétszer is szedett belőle, a leves pedig az ő tiszteletére megkapta a palócleves nevet, (nlc) Lord Sandwich admirális, Anna Pavlova balerina, Új- házy Ede színész és Rigó János cigányprímás aligha sejtették életükben, hogy szakmai sikereik ellenére neveiket egy-egy róluk elnevezett ételféle fogja halhatatlanná tenni. Anekdotacsokor híres ételfélékről és ihletőikről. ÖSSZEÁLLÍTÁS Hányszor ötlik eszünkbe sütésfőzés közben, hogy fogalmunk sincs, mitől palóc a palócleves, vagy hogy a császármorzsa, a rigójancsi honnan kaphatta a nevét, és milyen legendák kapcsolódnak hozzájuk. Ezúttal olyan ételek nyomába eredtünk, amelyeket egy szimbolikus figura vagy emlékezetes cselekedet ihletett - azokról emlékezünk meg, „akik” így vagy úgy, de mindannyiunk konyhájában rendszeres vendégek. Rigójancsi A tömény csokoládékrémes sütemény névadója, Rigó János (1858-1927) cigányprímás a századforduló egyik legnagyobb romantikus botrányának egyik főszereplője volt. Egy este egy elegáns párizsi étteremben játszott zenekarával, az éppen ott vacsorázó belga Chimay herceg fiatal neje, bizonyos Clara Ward - egy amerikai milliomos lánya - pedig első látásra beleszeretett a tüzes szemű muzsikusba. Az érzelmek kölcsönösek voltak, az asszony faképnél hagyta hercegét, prímásunk is elvált a feleségétől, románcuk pedig csaknem 10 éven át tartott, amely alatt dollármilliókat herdáltak el. A sütemény onnan kapta a nevét, hogy Jancsi ilyennel kedveskedett újdonsült szerelmének egy pesti cukrászdában. Ennek ellenére a nyughatatlan Clara végül őt is elhagyta egy olasz pincérért, szegény Rigó Jancsinak pedig innentől csak lefelé vitt az útja, lezüllötten és elfeledetten halt meg. Pavlova Anna Pavlovát (1881-1931) máig a valaha élt egyik legnagyobb balerinaként tartják számon, talán máig sem tudja senki úgy eltáncolni a hattyú halálát, mint ő. Már életében nagy hírnévre tett szert, társulatával mindenhol megfordult a világban. A róla elnevezett, tejszínhabbal és gyümölcsökkel töltött habcsókkoronát is az ő tiszteletére készítették Ausztráliában vagy Új-Zélandon (a két ország között máig vita folyik ez ügyben) egy turné alkalmával. A légies sütemény a balerinák fehér tüllszoknyáját, a tütüt hivatott idézni, hazájában pedig ma már szinte nemzeti eledelnek számít, ami a karácsonyi asztalról sem hiányozhat. Császármorzsa A szóban forgó császár nem más, mint I. Ferenc József (1830-1916), az elnevezéshez köthető anekdota pedig a következő: a vacsora után felszolgált desszertből a vonalaira kínosan ügyelő császárné, II. Erzsébet vagy ismertebb nevén Sissi, nem volt hajlandó enni, mert már ránézésre túl hizlalónak találta. A császár, akit egyre jobban idegesítettek neje extravaganciái, elkérte az érintetlenül hagyott smarnit, és saját adagjával együtt tüntetőleg jóízűen befalta. Újházy tyúkhúsleves A magyar esküvői ebédek elmaradhatatlan első fogásának névadója Újházy Ede (1844-1915) színész, aki igazi bonvivánként nem vetette meg a kulináris örömöket sem. A magyar gasztronómiában a leves mellett egy fröccs- különlegesség is őrzi a nevét, melyben a szódavizet hideg ková- szosuborka-lé helyettesíti. Az erema
