Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-29 / 174. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJSZÓ 2009. JÚLIUS 29. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 17 Továbbra is ellentmondásos az igazságszolgáltatás, a szabályok kuszasága pedig jogbizonytalanságot eredményez Bukarest és Szófia felügyelet alatt marad Monica lacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter nemrég mondott le, Adrian Nastase volt román kormányfő régóta csak korrupciós ügyei hosszas huzavona után. A súlyos gazdasági helyzetben 730 ezer eurót miatt áll a média figyelmének középpontjában. De nem lehet felelősköltött ún. ifjúság napi rendezvényekre. Sikkasztással és hivatali ségre vonni, mert képviselőtársai ezt megakadályozzák. (Reuters-felvétel és képarchívum) Brüsszel. Románia és Bulgária a korrupció elleni küzdelemben nem ért el kielégítő eredményt, éspedig azért, mert a politikai osztályból hiányzik a megfelelő akarat. Az Európai Bizottság múlt heti jelentését a bécsi Die Presse így kommentálta: „Sem Románia, sem Bulgária nem érett az európai uniós tagságra.” ÖSSZEFOGLALÓ AzEBmaegyhete nyilvánosságra hozott dokumentuma természetesen tartalmazza azt az udvariassági formulát, hogy a két ország „kétségkívül jelentős erőfeszítéseket tett a korrupció elleni küzdelemben”, de a jelentés egésze egy hatalmas kritikának tekinthető, s még a látszólag dicsérő megállapításokban is a bírálatdominál. A legsúlyosabb kitétel: a két ország politikai elitjében nincs megfelelő akarat, ezért nem is tudnak komoly eredményt felmutatni a korru- ció és a bűnözés elleni harcban. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy továbbgondoljuk, ugyan miért nincs a politikai vezetésben akarat. Valószínűleg azért, mert képviselői nyakig belekeveredtek az ilyen ügyekbe, ezt egyébként a napi hírek teljes mértékbenalátámasztják. Az emberekmégnem érzik Az EB honlapján is olvasható dokumentum szerint Jósé Manuel Bar- roso elnök kijelentette: „Mindkét ország, valamint egész Európa polgárainak érezniük kell, hogy senki sem állhat a törvények felett. Remélem, a két kormány hamarosan megteszi a lépéseket az EB által tett konkrét reformajánlások végrehajtása érdekében.” Barroso ezt azért hangsúlyozta, mert egyelőre nem ez a helyzet, akár a bolgár, akár a román igazságügyi rendszert tekintjük. Bulgáriában megsokszorozódott ugyan az uniós támogatások elsik- kasztása, illetve a korrupciós ügyek miatt indított eljárások száma, a gyakorlatban ez még mindig nagyon kevés. Mondhatnánk azt is, hogy a semmihez képest a két-három ügy is lehet sok. A jelentés szerint „az előrehaladásnak ezek a jelei még nem gyakorolnak hatást a bolgárok mindennapjaira, ők egyelőre nem látnak a javulást. A lakosság úgy érzékeli, hogy Bulgáriában az igazságszolgáltatás lassú és néha méltánytalan, néhány ügyészt és bírót pedig azzal vádolnak, hogy mások befolyása alatt állnak. Bulgáriában még mindig sok gondot okoz az idejétmúlt büntető törvénykönyv és a visszaéléssel vádolták meg. mérhetetlenül sok alakisággal járó bírósági gyakorlat. Az igazságügy mélyreható reformja még nem kezdődött el, és a legutóbbi reformtörekvések kedvező eredményei továbbra is töredékesek. E törekvéseket olyan széles körű politikai konszenzussal és meggyőző stratégiával kell megfelelően támogatni, amely a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet Bulgária számáraprioritássá teszi.” Politikai nyomás alatt Romániát illetően az értékelés hasonló. Mint az EB szóvivője, Johannes Laitenberger mondta, az igazságügyi reformok végrehajtása még mindig túl törékeny, s a rendszer továbbra is bizonyos fokú politikai nyomás alatt áll. A reformerőfeszítések túl elaprózottak, s maga á folyamat időnként túlpolitizált. A dokumentum szerint a román parlamentnek bizonyítania kell, hogy teljes mértékben elkötelezett a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem mellett. Egyértelmű az is, hogy nincsenek kezdeményezések a helyi korrupció kezelésére vonatkozóan. „Az igazságszolgáltatás továbbra is túlságosan ellentmondásos, a sürgősségi rendelkezések és végrehajtási szabályok kuszasága pedig jogbizonytalanságot eredményez. Általában véve még bizonyítani kell, hogy a reform mögött széles körű politikai konszenzus és a politikai pártok közötti egyértelmű elkötelezettség áll. Komolyan fennáll annak a veszélye, hogy a jogszabályoknak, végrehajtási szabályoknak és gyakorlatnak a politikai pártok állandó belhar- cai miatt egyre terebélyesedő szövevénye oda vezethet, hogy a független és szilárd alapokon nyugvó igazságszolgáltatás létrehozására irányuló végső célkitűzés háttérbe szorul.” Példa nélküli ellenőrzés Mindennek eredményeként az EB úgy döntött, hogy még legalább egy évig fenntartja a két tagállam igazságügyi reformjára, a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelmére vonatkozó felügyeletet. Mindkét ország a csadakozása, azaz 2007 januárja óta áll ilyen, korábban példa nélküli ellenőrzés alatt, méghozzá három kérdéskörben: az igazságügyi rendszer és korrupció elleni küzdelem, az európai támogatások felhasználása, valamint az élelmiszerbiztonságterületén. Bukarestben sértődést és mérsékelt elégedettséget egyaránt kiváltott az EB jelentése a román igazságszolgáltatásról. Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke úgy nyilatkozott: ez a jelentés a Traian Basescu államfő által irányított rendszer elmúlt öt esztendejének legnagyobb kudarca, hiszen nem sikerült megszabadítani az országot az állandó megfigyelés alól. Catalin Predoiu igazságügyi miniszter mérsékeltebben fogalmazott, hangoztatva, hogy a jelentés „lehetett volna jobb is, rosszabb is”. Szerinte a parlamentnek döntő szerepet kell vállalnia a jövőben a korrupció elleni harcban, vagyis zöld jelzést kellene adnia a tisztelt házban helyet foglaló politikusok elleni büntetőjogi eljárásoknak. Cinkos román honatyák A Romania Libera azt írta, hogy a jelentés nem nevezte meg ugyan, milyen elhúzódó perekre is gondolt, ki nem mondottan azonban főleg az Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnök, illetve az ő kormányzása idején kormányfőtit- kár-helyettesi posztot betöltő Ser- ban Mihailescu korrupciós ügyére utalt. Ezekkel kapcsolatosan a parlament többször megakadályozta, hogy az illetékes ügyészek bűnvádi eljárást indíthassanak. A román szociáldemokrata párt (PSD) európai parlamenti képviselőcsoportja sértődötten utasította el az EB-jelen- tést, mondván: „antidemokratikus szellemben értékelte a romániai helyzetet”, s az EB „maga is cinkos abban, hogy nem halad előre Romániában az igazságügyi reform ügye”. Két miniszter pellengéren Ugyanakkor tény: egy nappal az EB értékelése után kérte a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárás megindítását a sikkasztással és hivatali visszaéléssel gyanúsított, nemrégiben lemondott Monica lacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter ellen, aki jelenleg parlamenti képviselő. És nemrégiben korrupciós vádak merültek fel Elena Udrea idegenforgalmi miniszterrel szemben is Szófiában nem volt akkora visszhangja a brüsszeli bírálatnak, a bolgár média a kormányalakítással volt elfoglalva. Ajúnius 5-i parlamenti választásokon győztes Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevűjobhközép párt vezetője, Bojko Boriszov kabinetje hétfőn tette le a hivatali esküt. Boriszovot, a volt testőrt és karateedzőt, korábbi szófiai főpolgármestert, aki a korrupció és a bűnözés megfékezésének jelszavával győzött, most azért bírálják, mert kisebbségi kormányt alakított. A jobboldali testvérpártoknak tárcát nem kínált, és számít az ultranacionalista, EU-ellenes Ataka párt támogatására is. Kísért az ügynökműlt Az viszont mindenképpen pozitívum, hogy a kulcsminisztériumok között is a legfontosabbnak számító igazságügyi tárcát a korrupció elleni harcban nevet szerzett, Brüsszelben is jól ismert Margarita Popova ügyész fogja vezetni. Az sem érdektelen, hogy a brüsszeli jelentés ismertetése után a törvényhozás úgy döntött, hogy több, főleg az uniós pénzekkel kapcsolatba kerülő parlamenti bizottság munkájában nem vehetnek részt olyan képviselők, akik munkakapcsolatban álltak az egykori kommunista titkosszolgálattal. Ezek az emberek - a hivatalos adatokszerint 12 honatyáról van szó -vezető tisztséget sem tölthetnekbe a parlamentben, Bulgáriában nem sokkal az ország 2007-es uniós csatlakozása előtt nyíltak meg az 1989 előtt keletkezett titkosszolgálati akták. A leleplezett ügynököknek nem kellett lemondaniuk hivatalukról. Georgi Parvanov államfő is csak 2006-ban, másodszori megválasztása előtt ismerte be, hogy dolgozott a titkosszolgálatnak. Saj nálatos hitelvesztés Mindezek ismeretében érdemes elgondolkodni a konzervatív osztrák lap, a Die Presse megállapításain. „Voltak földrészünkön olyan történelmi pillanatok, amelyeket ki kellett használni. Ilyen volt a vasfüggöny leomlása vagy az unió keleti bővítése. Ám ebben a történelmi környezetben akadtak olyan pillanatok is, amikor a felelős pozícióban lévők túllőttek a célon. Például Bulgária és Románia elhamarkodott EU-felvételekor. 2007-ben egyikük sem volt érett a tagságra - és ma sem azok. Belépésük az unióba egyik fél számára sem fizetődön ki. Sem a két balkáni ország számára, amelyek azt remélték, hogy az EU segítségével, amilyen gyorsan csak lehet, felzárkózhatnak a Nyugathoz. Sem az uniós partnerállamok számára, amelyek így akarták biztosítani, hogy cégeik nagyobb kockázat nélkül üzletekhez jussanak Bulgáriában és Romániában. És az egész régió számára sem, amelynek országai - úgy is, mint potenciális tagjelöltek -hitelüket vesztették, (mti, -nák) Cseh csatornatervek Közép-Európa kijuthatna a tengerekhez Prága. Csehország azzal számol, hogy a következő évtizedekben mégis megépülhet a Duna-Odera- Elba csatorna, amellyel több tengerhez vezető, közvetlen és jól hajózható utat kaphatna a közép-európai régió. A nagyszabású vállalkozás része Csehország azon távlati területfejlesztési tervének, amelyet a múlt héten fogadott el a cseh kormány. A nyilvánosságra hozott ada- tokszerintaXVHI. század végénszü- letett, s azóta többször eltemetett, illetve felújított elképzelés megvalósítása legalább hatmilliárd euróba kerülne, s a pénz nagyobbikrészét az EUbiztosíthatná. A távlati területfejlesztési terv szerint a mindenkori cseh kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az építkezés számára számba jöhető terepeken továbbra is építési tilalom legyen érvényben. A közlekedési tárcának komoly háttéranyagot kell kidolgoznia, s az egész projektet konzultálnia kell a szomszédos országokkal. Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közti szakaszától indulna észak felé, és az észak-morva- országi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával. Ä cseh kormány mellett már három éve működik egy tárcaközi bizottság, amelynek feladata ismételten felmérni a projekt megvalósításának lehetőségeit. A csatorna esetleges útvonalát ugyanis már régebben államilag védett területnek nyilvánították, ahol tilos ipari zónákat és egyéb nagyszabású építkezéseket kialakítani. Ez feszültségforrás, mert az érintett régiók azt állítják, hogy a védett területek fenntartása korlátozza a fejlődésüket. Több szakértő szerint a megvalósítással nem kellene sokat várni. 2013-ban befejeződik a Szajnát a belgiumi Schelde folyóval és rajta keresztül a Benelux-kikötőkkel összekötő új, nagy teljesítményű, úgynevezett Szajna-Észak-Európa csatorna építése, amelyet az ÉU pénzel. Csehország abban az időben várhatóan már fejlett országnak lesz minősítve, és ígyjoga lesz pénzt kérni az uniótól nagyszabású nemzetközi beruházásokra. A Duna-Ode- ra-Elba csatorna pedig éppen ilyen - mutatott rá Josef Podzimek, aki a közelmúltban könyvet írt a témáról. Egyes számítások szerint a csatorna hossza mintegy 260 kilométer, más számítások szerint akár 500 kilomé- terislehetne. PodzimekHáromtenger kereszteződése című, tavaly megjelent könyve közönségsiker volt. Ami jelzi: a csatorna nemcsak a szakértőket, hanem a közvéleményt is élénken foglalkoztatja, (kokes) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta Anetté A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* (euró) (euró) (%) (euró) (euró) (%) (euró) (euró) (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038453 11 646 163,15 0,025 0,035040 62 315 628,24 0,025 0,033540 188 660 324,44 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038259 39 424 469,13 0,025 0,035704 248 092 205,33 0,025 0,035068 520 010 479,86 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztér 0,037914 22 898 940,13 0,025 0,035200 172 063 704,42 0,025 0,034668 508 498 883,17 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038587 6 750 737,26 0,025 0,034449 41 340 550,45 0,025 0,034007 96 227 171,52 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038244 10 034 177,89 6,025 0,034779 82 449 569,42 0,025 0,034101 192 459 539,88 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037746 21 491 687,05 0,025 0,035050 133 874 212,86 0,025 0,034444.... 215 588 679,44 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. július 17-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
