Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-29 / 174. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 29. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ NEWYORKT1MES A Molnár Ferenc író - hivatalosan is elismert és „önjelölt” - leszármazottjai között dúló örökösödési vitáról, a világhírű szerző és felesége után a holokauszt jó- vátételi bíróság által megítélt összeg feletti nézeteltérésekről írt az amerikai napilap. Minden családi legendát veszélyeztethetnek a szépítések és a homályos foltok, de ha egy család története a holokauszton, generációkon, kontinenseken és érzelmeken át ível, még nehezebb elválasztani a mítoszt a valóságtól - mint ahogy ez a Molnár család esetében is történt - írja a tekintélyes napilap, (mti) A legfrissebb felmérés szerint a népszerűségi mutatók terén a kommunisták vezetnek Moldova: EU vagy Moszkva? Három és fél hónappal a legutóbbi parlamenti választások után ma ismét az urnákhoz járulnak Moldova választópolgárai. A várhatóan szoros eredménytől függ, hogy a kis kelet-európai ország Moszkva vonzáskörében marad-e, vagy pedig közelebb kerül az Európai Unióhoz. MTI-HÁTTÉR Az áprilisi szavazás után az eredményt - a kommunisták győzelmét - kétségbe vonó fiatal tüntetők megrohamozták a parlamentet és Vladimir Voronin (oroszbarát) kommunista elnök hivatali épületét. A kemény rendőrségi válasz azonban a jelek szerint sokaknak elvette a kedvét attól, hogy az utcákon követeljenek változást a moldovai politikában. „Az áprilisi erőszak megismétlődése roppant valószínűtlen... Egyrészt az emberek belefáradtak a tüntetésekbe, másrészt a pártok kasszája is kiürült” - vélekedett Igor Botan politikai elemző. A választások tisztasága mellett szól, hogy külföldről érkezett 2000 megfigyelő fogja ellenőrizni, vajon történnek-e kísérletek a szavazatok manipulálására, illetve csalásra. A világgazdasági válság súlyos csapást mért Moldovára, amely amúgy is Európa legszegényebb országának számít. A havi átlagkereset mindössze 245 eurónak felel meg. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt jósolja, hogy az ország bruttó hazai terméke (GDP) idén 9 százalékkal fog elmaradni a tavalyitól. Friss felmérés tanúsága szerint a moldovaiak 20 százaléka azt vallja, hogy ma szegényebb, mint volt márciusban, az előző választások előtt. Bár gazdasági téren volt némi növekedés a kommunisták nyolc éve tartó kormányzása alatt, az átfogó demokráciára való átmenet még nem valósult meg. Moldovát számos bírálat éri külföldről a sajtószabadság hiánya miatt, s azt is kifogásolják, hogy a rendőri őrizetbe vételek egy része politikai indítékú. A kommunisták az utóbbi időben inkább oroszbarát álláspontra helyezkedtek, míg az ellenzék közelebb szeretné vinni az országot az EU-hoz meg a NATO-hoz. Moldova már tagja az atlanti szervezet békepartnerségi programjának, ám a kommunisták ellenzik a teljes jogú tagságot a nyugati katonai szövetségben. Voronin pártja elsősorban az idősebb szavazókat szólítja meg - és az ő szavuk különösen nagy súllyal esik majd szerdán latba. A 4,1 milliós lakosság jelentős hányada - mintegy 600 ezer fő, zömmel 20 és 40 év közöttiek, akik általában az ellenzékre szavaznak - ugyanis külföldön dolgozik. A vendégmunkásokat főleg Oroszország, Olaszország, Spanyolország és Írország vonzza. Bár törvény teszi lehetővé, hogy külföldön is leadhassák szavazatukat, általában csak nagyon kevés vendégmunkás él a lehetőséggel, hogy hazája nagykövetségén voksoljon. A parlament júniusi feloszlatása óta a kommunista kormány köl- csönmegállapodásokat írt alá Oroszországgal (500 millió dollár) és Kínával (1 milliárd dollár) az infrastruktúrát javító projektek finanszírozása érdekében. A két megállapodást azonban - amelyek révén megháromszorozódik az ország küladóssága - majd a választások után megalakuló új parlamentnek kell jóváhagynia. Chisinau azután fordult Moszkvához és Pekinghez, hogy az IMF a belpolitikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztette a hiteltárgyalásokat a moldovai kormánnyal. Politikai elemzők úgy vélik, a kommunisták és az ellenzéki pártok kénytelenek lesznek tárgyalások útján megegyezni az új államfő személyében. Egyik fél sem lesz képes háromötödös többséget szerezni a 101 tagú törvényhozásban, amely jogosult az elnököt (Voronin utódát) megválasztani. A legfrissebb felmérés szerint a népszerűségi mutatók terén a kommunisták vezetnek: ők a szavazatok 31 százalékára számíthatnak. Igaz, a jobbközép orientáltságú pártok összesen 33 százalékot érhetnek el, s ha összefognak, ók alakíthatnak majd kormányt. JEGYZET A magyar tragédia PUHA JÓZSEF Nekem az utóbbi időben már kevésbé megy a politika kapcsán felszínre törő emberi butaság feletti szemet hunyás. Azzal indul a napom, hogy átböngészem a hírportálokat, s bár megfogadtam, a hozzászólásokra nem kattintok rá, ezt csak ritkán sikerül betartanom. A fórumokon folyik a szitkozódás, a pocskon- diázás, a nemzetek közti verbális csata. Általában öt ilyenre jut egy normális ember által írt bejegyzés. Csoda hát, hogy egyre ingerültebb vagyok? A minap viszont hihetetlenül jól szórakoztam. Kiderült végre, hogy nemcsak a mindenre betegesen ráülepedő politika készteti hozzászólásra a közvéleményt, hanem a haláleset is. Magdi anyus halála. Isaura felszabadítására és Esmeralda szemműtétjére rendezett magyarországi gyűjtés jelentősége eltörpül a mostani véleményáradathoz képest. Érthető persze, más korban élünk, ráadásul Magdus a miénk volt (hú de nehéz múlt időt használni), egy közülünk, hétköznap esténként közel tizenegy évig nézhettük, a nyári szünetet leszámítva. 2009. július 23-ának legtragikusabb magyar eseményeként tehát korántsem az Újpest Steaua Bucuresti ellen elszenvedett veresége kerül be a krónikákba, hanem anyus halála. Az internetes fórumokon kiderül, sokan sírva fakadtak, amikor megtudták, hogy nem élte túl a zuhanást a lépcsőn. Az egyik hozzászóló azt írta, a temetéses részt kihagyja, az ugyanis ártana a lelki világának, Tóni búcsúztatását is végigbőgte, pedig őt nem is szerette. Olyan is akad, aki lin- cselést helyezett kilátásba a szappanopera íróinak, mert „elkúrták” a nyarát, egy harmadik személy meg azt sajnálja, hogy Berényi Miklós nem állt a lépcső alján, mert akkor Magdus ráesik, s a történet kiötlői két legyet üthettek volna egy csapásra... Okosan kitalálták ezt. A nyári szünet előtti rész mindig valami rettenetes dologgal ért véget, például leszúrták Gézát, rálőttek Miklósra, idén Botondot lökték ki az erkélyről, hogy a szünetben is szóbeszéd tárgyát képezze a sorozat, találgassunk: vajon túlélik-e, miközben lelkünk mélyén tudtuk (tudjuk), úgyis túlélik. Az viszont már a szünet előtt eldőlt, hogy anyusnak kampec. A halála a következő hetekben többet hoz a konyhára, mint a sorsa feletti kérdőjelek. Összességében viszont a távozás nagy érvágás a szappanoperának. (És örömhír a konkurens csatornának, az sem kizárt, hogy a Csillagvirág Klinikán lelket lehelnek az asszonyba...) Minden sorozatnak vannak negatív és pozitív szereplői - a Mátyás király téren Magdika kivételével már mindenki volt ez is, az is. A családi szappanoperák sikerének egyik titka a házsártos, a szájára lakatot tenni képtelen szereplő, lehetőleg öregasszony, aki örökös pletykálkodásával ugyan mindenkit kikészít, mégis mindvégig szeretnivaló. Bármit tehet, bármibe beleütheti az orrát, nem válik negatív szereplővé. Fel van tehát adva a lecke az íróknak: meg kell találni anyus utódját, aki színt hoz a történetbe, de lehetőleg nem úgy, ahogy a megboldogult tette, nem az ő kiónjában kell gondolkodni. Habár az üyen sorozatoknál talán még az is megengedett. Mindenesetre nem lesz könnyű a pótlása. Engem csak egy dolog érdekel: ki fogja mostantól takarítani azt a nagy házat? Mert Magdus nem engedhetett meg magának egy nap szabadot sem, és hogy megéljen, még a szomszéd háztömbben is vállalt munkát. (Vili bá is dolgozott, nyugdíjat is kaptak, mégis egyfolytában sírtak. Akárcsak az átlagos magyarok. ..) Ha a takarítást figyelmen kívül hagyják, és senki sem fog sertepertélni seprűvel a kezében, nagyon csalódott leszek! KOMMENTÁR Főúr! Közszolgálat rendel! LOVÁSZ ATTILA A kulturális kormányzat tavaly még csak tervezte, idén megvalósítja azt az elképzelést, amely szerint a közszolgálati média a kormánytól ún. állami szerződés keretében pénzt kap. A szerződés tartalmazza majd, mire költhető az összeg, mit vár el a pénzért az állam. Jobban mondva a kormány. A közmédia siralmas helyzetének megoldása helyett kapunk hát egy újabb intézményt, amely ugyan nem old meg semmit, de még jobban deformálja a médiapiacot. Nézzük meg, mi az állami szerződés logikája. Az állam, amelyet ez esetben a kormányzat képvisel, valamit megrendel a közmédiától s a szolgáltatás árát kifizeti. Mindez rendben is volna, ha az állam a szolgáltatást a nem állami média világából rendelné: akkor rendel, a teljesítésért meg fizet. Az államnak bizonyos médiaszolgáltatásokra állítólag szüksége van, hogy a köz szolgálata érvényre jusson a médiapiacon. Igen ám, csakhogy az állam eleve fenntart három olyan intézményt, amelynek a köz szolgálatában kell állnia, s amelyek létüknél fogva állami feladatokat is ellátnak. Az állam ezeket az intézményeket ezért hozta létre, nem világos hát, hogy mit kér majd tőlük a szerződésben. Pl. a köz szolgálatát? Mind a Szlovák Televízió mind a Szlovák Rádió közfeladatai a róluk szóló speciális jogszabály részét képezik, aránylag nagyvonalúan, általánosan fogalmazva ugyan, de mégis. E feladatokat nem teljesítik az intézmények és ezért külön szerződés kell? Akkor talán az intézményeket szabályozó jogszabállyal van baj. Vagy a jogszabályba foglaltakon túl is akar valamit az állam? Akkor viszont könnyen előfordulhat, hogy e két intézmény a jövőben törvényt sért. Bocsásson meg a tisztelt Olvasó, ha a harmadik intézményt, a TASR rövidítéssel működő állami hírügynökséget kihagyjuk. Elképzelhető ugyanis, hogy annak bázisán egy közszolgálati multi- mediális tartalomszolgáltató alakulhat, de jelenleg olyan közszolgálati médium, amelynek szolgáltatásait a nyilvánosság közvetlenül nem élvezi, közszolgálati jellegéről tehát még egy ideig csak mint papírformáról szólhatunk. A köztévé és közrádió viszont nem állami szerződést kíván. Igaz, vezetőik örülnek a pénznek, hiszen minden euró jól jön. Csakhogy: az állami szerződés nem oldja mega közmédia finanszírozását. Odadob egy kis koncot, amit aztán vagyjól használ valaki, vagy nem. A mérés, a közvetlen számonkérés majdnem lehetetlen, hiszen a két intézményt szabályozó törvény betartásáról is eléggé fakultatívan nyilatkozgatnak pl. a felügyeletükkel megbízott - egyébként jobbára teljesen inkompetens - tanácsnokok. Ha akarom, az STV köz- szolgálati, ha akarom, nem. Ugyanez a helyzet a rádióval. Ha majd az aktuális hatalom akarja, akkor jól költik el a plusz pénzt, ha meg nem akarja, akkor nem jól. A takarékosan, költséghatékonyan, netán nyereséggel dolgozó médiamenedzsmenteket a politika és a médiavilág nem komálja, minimum mediális tömeggyilkosnak tartja Rybníček és Zemková médiaigazgatókat, de egy fővárossal délebbre sem nagyon tisztelik a jó gazdálkodást. És van itt még egy apróság. Az előfizetési díj megfogalmazása és beszedése e pénzt adójellegűvé teszi. Méghozzá a szolidaritás elveit egyáltalán nem tiszteletben tartó egykulcsos adó formájában szedi vagy hajtja be ahatóság, aminek tisztességtelen és keményen Káros voltáról szóltunk már párszor. Most az adójellegű előfizetés mellett a közvetlenül állami költségvetésből, tehát adózásból származó pénz jelenne meg, tehát az egyszer sem mindig maradéktalanul jó szolgáltatást nyújtó közmédiát kétszer fizetjük meg. S ami a legrosszabb: rendszerek keverednek. Az előfizetői díjnak az államtól független bevételi forrásként az államtól független vezetéssel kellene kiegészülnie s így válna a közmédia azzá, amivé neve predesztinálja. Itt semmi keresnivalója az állami szerződésnek. Vagy küldjük a fenébe a közmédiát, s a kereskedelmi szférától rendelje meg az állam azokat a szolgáltatásokat, amelyek üzleti alapon nem jönnek be - például a kisebbségi nyelveken sugárzott műsorokat vagy a hazai szerzők rádiójátékait. A piaci versenyben esetleg kiderülne, hogy a jelenlegi -jobbára nem műsorra költött - költségvetés nem hogy kevés, sok is volt. Vagy nem ez derülne ki, de végre valami kiderülne és végre nem a szállító határozná meg az árakat, hanem a megrendelő. Ha két rendszer keveredik (és erős a gyanúm, hogy itt három, a független finanszírozású közintézmény a közvetlen állami szubvencióval és a megrendeléses rendszerrel), abból mindig nagy kupi szokott lenni, átláthatatlan folyása sokféle pénzeknek, amelyek általában nem a műsort, végeredményben nem a közt szolgálják. Az ellenkezőjéről legalább egy hatástanulmány meggyőzhetett volna. Majd a gyakorlat fog - de ebben hadd maradjunk szkeptikusak. FIGYELŐ Diplomagyár Mégis elismerik Romániában a világ legnagyobb „diplomagyáraként” emlegetett Spiru Haret magánegyetemen az elmúlt években kiállított körülbelül százezer diplomát, amelyeket a végzősök törvénytelenül működő karokon szereztek amit a bukaresti oktatási minisztérium állapított meg. Ezt követően Eca- terina Andronescu oktatási miniszter bejelentette, körülbelül százezer diplomát érvénytelenítenek. A tárcavezető azonban meggondolta magát, miután pártjából éles bírálatok érték a tervezett intézkedés miatt, (m)
