Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-28 / 173. szám, kedd

Külföld 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 28. Amerika-Kína Obama: közös a felelősség Washington. Az amerikai-kí­nai viszony a XXI. század egyik leg­fontosabb kapcsolatrendszere lesz - jelentette ki tegnap az amerikai elnök. Barack Obama erről akkor beszélt, amikor megnyitotta az amerikai-kínai párbeszéd kétna­pos fórumát a stratégiai és gazda­sági kérdésekről. Kifejtette, Wa­shingtonnak és Pekingnek különö­sen nagy a felelőssége abban, hogy megakadályozzák a nukleáris fegy­verek elterjedését, megteremtsék a gazdasági stabilitást, és óvják a környezet tisztaságát. Egyúttal fel­szólította Pekinget, tartsa tisztelet­ben az egyéni és vallási szabadság- jogokat, valamint az etnikai ki- sebbségekjogait. Méltatva az ázsiai ország ősi kulturális étékeit, arra hívta fel a figyelmet, hogy minden nép kultúráját és vallását tisztelet­ben kell tartani. (MTI) Valószínűleg azért adta fel a kormányzói posztot, hogy elnökjelöltként térhessen vissza Sarah Palin lemondott ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Megvált az a- laszkai kormányzóságtól Sarah Palin, az amerikai Republikánus Párt tavalyi alelnökjelöltje, aki jú­lius eleji bejelentésének megfele­lően Fairbanksban átadta a ha­talmat Sean Pamell eddigi alkor­mányzónak. Palin július 3-án váratlanul, kü­lönösebb indoklás nélkül mondott le posztjáról. Lakhelyén, Wasillá- ban tett bejelentése után azonnal elkezdődött a találgatás: valószí­nűleg azért távozik a kormányzói székből, hogy előkészítse 2012-es elnökjelölti kampányát. A helyi idő szerint vasárnap megtartott hatalomátadáson tar­tott búcsúbeszédében Palin nem fedte fel, hogy milyen hosszú távú politikai tervei vannak. Azt már korábban megígérte, hogy nem pályázza meg újra a kormányzói posztot, amelyre 2006-ban vá­lasztották meg. Sarah Palin népszerűsége az egekbe szökött a tavalyi elnökvá­lasztási kampányban, amikor John McCain elnökjelölt őt vá­lasztotta alelnökjelöltjének. S bár általános támogatottsága azóta csökkent, országosan a többség (53%) elutasítja őt, a Republiká­nus Párt konzervatív bázisában továbbra is sztárnak számít a 70 százalékos népszerűségével. A liberális The Washington Post korábban úgy kommentálta a le­mondást: a kormányzói teendők­től megszabadulva Palinnak mód­ja nyílik arra, hogy kiépítse csapa­tát, és az országot járva támoga­tást szerezzen a jelöltséghez. A lap idézte Palint, aki korábban azt mondta, az elnöki poszt megpá­lyázása egy hivatalban levő alasz­kai kormányzó számára szinte le­hetetlen. (MTI, ű) A 45 éves családanyát tavaly agyonbírálta a média, amikor kiderült, hogy hiányos ismeretei vannak az amerikai jogtörténetről és a külpoli­tikáról is. A kampány végén már inkább terhet jelentett McCain szá­mára. (TASR/AP-felvétel) Nem zárják ki a katonai fellépést Teherán ellen Izraelben Irán a vezető téma London politikai szemléletváltást, új stratégiát sürget - ki a mérsékelt gerilla? Kiegyezés a tálibokkal ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Kairó. Izrael to­vábbra is fontolgatja katonai erő bevetését Irán nukleáris terveinek meghiúsítására, s más országokat is arra biztat, hogy hagyják nyitva ezt a lehetőséget. „Semmilyen le­hetőségről nem szabad lemonda­ni. Ez a politikánk, és komolyan gondoljuk” - mondta tegnap új­ságíróknak Ehud Barak védelmi miniszter, miután Jeruzsálemben találkozott amerikai kollégájával, Robert Gatesszel. Közös sajtóér­tekezletükön hozzátette azonban, hogy elsőbbséget kell adni a dip­lomáciának és lehetőség szerint az Irán elleni keményebb szank­cióknak. Gates azt hangoztatta, hogy az USA reméli, Teherán szeptember­re, talán az ENSZ-közgyűlés idejé­re választ ad. Szerinte ez a határ­idő „nem növeli jelentősen senki­nek a kockázatát”. Gates biztosí­totta vendéglátóját, hogy Wa­shington továbbra is jelentős ka­tonai támogatást nyújt Izraelnek. „Az USA fenntartja az évenkénti szilárd katonai támogatást (...) hogy megerősítse Izrael védelmét a rakéták egyre nagyobb fenyege­tésével szemben. Továbbra is biz­tosítjuk az izraeli nemzetvédelem számára a legkorszerűbb fegy­vereket.” A Pentagon vezetője mindamellett hangsúlyozta, hogy Izrael hosszú távú biztonsága végső soron az életképes közel-ke­leti békétől függ, s ez a cél létfon­tosságú a térség stabilitása szem­pontjából. George Mitchell, az amerikai elnök közel-keleti különmegbí- zottja Izrael iránti gesztusokra kérte tegnap az arab államokat, hogy megteremtsék a megfelelő környezetet a zsidó állammal a békéről folytatandó „általános” tárgyalásokhoz. „Általánoson az Izrael és a palesztinok, az Izrael és Szíria, az Izrael és Libanon közötti békét, valamint Izrael és a térség összes állama közötti kapcsolatok rendezését értem” - hangsúlyozta a különmegbízott Kairóban, mi­után találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Mitchell azt hangsúlyozta, hogy az USA „egyes országoktól jelentős intézkedése­ket vár”. Az arab országok közül csak Egyiptom és Jordánia írt alá béke- szerződést Izraellel, de egyikük sem rendezte teljesen diplomáciai kapcsolatait szomszédjával. A tér­ség többi állama közül csak Katar­nak van - kereskedelmi - kapcso­lata a zsidó állammal. (MTI, ú) Brüsszel/Kabul. Nagy-Bri- tannia szerint az afgán kormánynak ki kell egyez­nie a mérsékelt tálibokkal. Egy tartományban már tűzszünetet is kötöttek ve­lük, Karzai elnök pedig űj szabályokat vezetne be a külföldi csapatok számára. ÖSSZEFOGLALÓ David Miliband brit külügymi­niszter a NATO központjában nagy jelentőségűként beharango­zott beszédében elmondta: a ke­ményvonalas tálib vezetők ellen tűzzel-vassal kell küzdeni, a mér­sékeltebb gerilláknak azonban fel kell kínálni a megbékélés lehető­ségét. Miliband kifejtette: a kabuli kabinetnek támogatnia kell „alul­ról jövő, hatékony kezdeménye­zéseket, amelyek a lázadók nagy tömegei számára alternatívát je­lenthetnek a tálib mozgalom mel­lett. Az afgán parlamenti képvise­lők között vannak egykori tálib harcosok, egy tálib vezető pedig azért szakított a lázadókkal, hogy Músza Kala körzet elöljárója le­hessen. Nincs ok, amiért ne kö­vethetnék példájukat mások is.” A brit diplomácia vezetője ará­nyosabb tehermegosztást is sürge­tett a NATO-vezetésű afganisztáni műveletbe bekapcsolódott orszá­gok között. A nemzetközi koalíció egyes tagjai vonakodnak bevetni csapataikat az ország veszélyes déli és keleti térségében. A bő 60 ezer fős afganisztáni NATO-erő brit kontingensének létszáma 9 ezer fő. 2001-től mostanáig 189 brit katona halt meg afgán földön, ahol au­gusztusban elnökválasztást tarta­nak. Az utóbbi hetekben megugrott az áldozatok száma, csak most júli­usban húsz brit katona halt meg. Londonban ezzel párhuzamo­san politikai vita indult az afga­nisztáni szerepvállalásról. A kon­zervatív ellenzék azzal vádolja a munkáspárti kormányt, hogy nem gondoskodik az ázsiai országban végzett hadműveletek finanszíro­zásáról, nem biztosít elég páncé­lozott járművet és helikoptert a brit csapatok számára. A kormány szerint a csapatok felszerelése és ellátása megfelelő. Hamid Karzai afgán elnök szó­vivője tegnap jelentette be, hogy az afgán kormány szombaton tűzszüneti megállapodást kötött a tálib lázadókkal az északnyugati Bádgesz tartományban. A tűz­szünet ideje alatt a kormányerők nem támadják a felkelőket, a táli- bok pedig beleegyeztek abba, hogy nem támadják meg az elnök­jelölteket, és nem akadályozzák meg kampányirodák létrehozá­sát. Tegnap estére ez a megálla­podás össze is omlott, a tálibok rendőröket csaltak tőrbe. Karzai elnök új szabályokat kí­ván előírni az országban állomá­sozó nemzetközi haderő mű­ködéséhez, s azt mondja, hogy haj­landó lenne tárgyalni azokkal a tá­lib vezetőkkel, akik nyilvánosan lemondanak az erőszakról, és tá­mogatják a békét. Karzai ugyan­akkor közölte: egyelőre nem kíván tárgyalni a tálibok legfőbb követe­léséről, a külföldi csapatok vissza­vonásának határidejéről. Szerinte a nemzetközi erők jelenléte az af­gán nép érdekeit szolgálja. Hang­súlyozta: a nemzetközi haderővel kötendő új megállapodás a civil áldozatok számának csökkentését szolgálná, megtiltaná a házkutatá­sokat a magánlakásokban, illetve véget vetne az önkényes letartóz­tatásoknak. (MTI, ú) Átadták a Stratégiai Légiszállítási Flotta első C-17-es óriás szállítógépét A legkorszerűbb légiflotta Pápán Pápa. Magyarország és a NATO szempontjából is történelmi lépés­ként értékelte a két fél azt, hogy átadták a Stratégiai Légiszállítási Flotta első C-17-es Globemaster III repülőgépét tegnap Pápán. Az óri­ásgép bemutatóján jelen volt Baj- nai Gordon miniszterelnök és Cla­udio Bissogniero, a NATO főtitká­rának helyettese. A katonai légi­szállítási flottát 12 ország együtt­működésével sikerült létrehozni - Szlovákia ebben nem vesz részt. A NATO Stratégiai Légiszállítási Ké­pesség (SAC) programja keretében a világ egyik legmodernebb szállí­tógépe katonákat, harcjárműveket és humanitárius segélyeket is vihet főleg távoli országokba, akár hábo­rús körülmények között is. Pápán összesen három ilyen C-17 Globe­master gépet kívánnak állomásoz- tatni. (MTI) A C-17-es 53 m hosszú, 265 tonnás, négy hajtóműves gép. A 26,8 m hosszú, 5,4 méter széles és 3,7 méter magas rakterében 74 tonnányi ter­het képes a magasba emelni. A gépeket egy nemzetközi csapat, a Nehéz Légiszállítási Ezred (HAW) kezeli, az ezred tervezett létszáma 131 fő. (Reuters-felvétel) A végéhez közeledik Aung Szán Szú Kji kirakatpere Súlyos ítélet várható ÖSSZEFOGLALÓ Rangun. Végső érveiket sora­koztatták fel a védelem képviselői tegnap az Aung Szán Szú Kji mian- mari ellenzéki vezető és „bűntársai” elleni perben. Általános az a véle­mény, hogy a junta szolgálatában álló törvényszék bűnösnek fogja ta­lálni a Nobel-békedíjas politikust, s akár öt év börtönt is kiszabhat rá a házi őrizet megsértése címén. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet tegnap a legma­gasabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete címet adományozta Szú Kji asszonynak, azt remélve, hogy ezzel is eltántorítja a juntát a súlyos büntetés kiszabásától. Az ügyvédek tegnap perzáró vé­dőbeszédeiket mondták Szú Kji két alkalmazottja, illetve az amerikai John Yettaw védelmében. Szú Kji ügyvédje azt mondta, akár két-há- rom hetet is várni kell az ítélethoza­talra. A vád szerint az ellenzéki ve­zető a házi őrizet szabályait meg­sértve fogadta május elején John Yettaw-t, s két napra szállást is adott neki. Az 53 éves férfi kijátszotta a házi őrizetet ellenőrző hatóságiak figyelmét, és odaúszott a politikus asszony tóparti házához. „Azt ál­modtam, hogy meg akaiják ölni Aung Szán Szú Kjit, ezért figyelmez­tetni akartam ót” - indokolta látoga­tását a tárgyaláson. Maga Szú Kji a hatóságokat tette felelőssé a bizton­sági mulasztásért. A demokratikus világ elítéli a ki­rakatpert, és követeli a 63 éves pol- gáijogi harcos azonnali szabadon bocsátását. Az egész ügy átlátszó trükk, amellyel a katonai kormány­zat biztosítani akaija, hogy az ellen­zéki vezető fogságban maradjon legalább a 2010-es választások vé­géig. Aung Szán Szú Kji az elmúlt húsz évből 14 évet házi őrizetben és börtönben töltött. (MTI, ú) RÖVIDEN üesssíss®íg® Sarkozyt hazaengedték Párizs. Elhagyhatta a kór­házat a francia elnök tegnap délelőtt. Nicolas Sarkozyt va­sárnap szállították kórházba, mert Versailles-ban kocogás közben rosszul lett. Az elnöki hivatal közlése szerint Sarkozy szédülését a kánikula és kime­rültség okozta és nem szívbe­tegség. Az államfő saját lábán hagyta el a Párizs melletti Val- de-Grace katonai gyógyintéze­tet, ahova helikopteren szállí­tották be. Miután feleségével kocsiba ült, széles mosollyal, integetve üdvözölte a járdán összeverődött embereket. A hiperaktív elnökként is ismert 54 éves Sarkozy hatalmas munkatempót diktál magá­nak, emellett rendszeresen sportol. Orvosai pámapos pi- henőtjavasoltakneki. (MTI) Új bolgár kormány Szófia. A bolgár parlament tegnap beiktatta az ország új, 16 tagú kormányát. A Bojko Boriszov vezette kisebbségi kabinet 162 szavazatot kapott a 240 fős törvényhozásban. Boriszov hangsúlyozta: „Eljött az ideje annak, hogy bebizo­nyítsuk: képesek vagyunk a re­formok folytatására és azok­nak a fogyatékosságoknak a kiküszöbölésére, amelyeket az EU kifogásol.” Az 50 éves kor­mányfő szerint a befagyasztott uniós támogatások és Brüsszel bizalmának visszaszerzésével lehet a leggyorsabban kilábal­ni a recesszióból. Boriszovnem kínált miniszteri posztokat a jobboldali testvérpártoknak. Mint hangoztatta, pártja, a GERB egyedül kíván felelőssé­get vállalni a tervezett átalakí­tásokért. A jobboldali pártok ennek ellenére támogatásuk­ról biztosították a kormány re­formprogramját. Boriszov he­lyettese és pénzügyminisztere Szimeon Djankov. A 39 éves közgazdász a Világbank vál­ságkezelésben jártas nemzet­közi hírű szakértője. Az új kül­ügyminiszter Rumjana Zsele- va. A szociológiából Németor­szágban doktorált 40 éves poli­tikus az Európai Néppárt bol­gár tagpártjának delegációve­zetője volt az Európai Parla­mentben. (MTI) Közvetlen kapcsolat Tajpej. Hatvan év után elő­ször váltottak közvetlen üze­netet kínai és tajvani vezetők a kétoldalú viszony javulása je­gyében. Ezt tegnap közölte a Tajvanon hatalmon lévő Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT). A párt sajtószolgálata arról tájékoztatott közlemé­nyében, hogy a kapcsolatfelvé­telt Hu Csin-tao kínai elnök kezdeményezte, jókívánságait tolmácsolva Ma Jing-zsou taj­vani elnöknek abból az alka­lomból, hogy vasárnap megvá­lasztották a Kuomintang elnö­kévé. Tajvan az 1949-es pol­gárháború idején vált külön az anyaországtól, Kína azonban továbbra is saját területének tekinti Tajvant. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom