Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-25 / 171. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEM Százmilliók a befektetőknek Pozsony. Szlovákia 2001 óta 83 beruházónak összesen 964,1 millió euró állami támogatást nyújtott, aminek köszönhetően 33 442 új munkahelyet hozhattak, hozhatnak létre az országban - de­rül ki a gazdasági tárca által kidolgozott elemzésből. A legtöbb be­ruházót Kassa és Trencsén megyében támogatták, mindkettőben 19-et, miközben az előbbibe 147,73, az utóbbiba 96,69 millió euró áramlott. Nyitra megyének 111,26, Besztercebányának 57,65, Zsolnának 275,9, Pozsonynak 24, Nagyszombatnak 234,28 millió euró jutott. A legkevesebb támogatás Eperjes megyébe áramlott, ahol négy beruházónak 16,43 millió eurót adtak. (SITA) Egyre több a fizetésképtelen cég Pozsony. Idén lényegesen nőhet a csődbe menő cégek száma, őszre ugyanis jelentősen romlik a hazai vállalatok fizetőképessége- állítja Tomáš Jurík, a Coface Slovakia vezérigazgatója. Szerinte Szlovákiában éves szinten már márciusban 27%-kal romlott a vál­lalkozók fizetőképességét mérő PI-index, és további romlásra számíthatunk ősszel is. Mivel a cégek egyre nehezebben jutnak hi­telhez, Jurík szerint a beszállítóik rovására igyekeznek pénzhez jutni. A külföldről érkező pozitív jelzések ellenére Szlovákiában az elkövetkező időszakban még nem számíthatunk jelentősebb javu­lásra - vallotta be a Coface Slovakia vezérigazgatója. (TASR) Egészségbiztosítás: kisebb bevétel Pozsony. Csaknem 11 százalékkal csökkent az első félévben a magán-egészségbiztosítók bevétele. Eduard Kováč, a biztosítók tár­sulásának elnöke szerint ennek egyik oka, hogy a válság következ­tében nő a munkanélküliek száma, így azok az állam biztosítottjaivá válnak, s az állam személyenként csak 32,7 eurót fizet, viszont a magánbiztosítók költsége egy ügyfél esetében 45,10 euró. A biztosí­tók erre az évre 3,6 milliárd euró bevételt terveztek, amely a tava­lyihoz képest 13,6 százalékos emelkedést jelentett volna, ám az első félévben mindössze 2,9 százalékos volt a növekedés. Az év első hat hónapjában 510 millió euró bevételük volt, de a törvény értelmében egy részét át kell utalniuk az állami Általános Egészségbiztosítónak- így 468 millió eurójuk maradt, vagyis egy páciensre 45,10 euró. Eduard Kováé szerint az idén a csökkenő bevétel ellenére sem fizet­nek kevesebbet az egészségügyi intézményeknek a szolgáltatáso­kért, ám nem zárta ki, hogy a jövőben ez változhat, ennek pedig el­sősorban a betegek látják kárát, (-sán, s, t) Egyre nagyobb visszaesést jósolnak a pénzintézetek Kizökkent minket a krízis Több régi EU-országban hosszabb ideig jár a munkanélküli-segély, mint nálunk Vannak „szociálisabbak” is (Fotó: www.sxc.hu) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/London. A kereske­delmi bankok elemzői egyre söté- tebb színekben látják a szlovák gazdaság helyzetét - derül ki a jegybank legfrissebb elemzéséből. Két hónappal ezelőtt még azt állí­tották, hogy a gazdaság teljesítmé­nye idén 4 százalékkal marad el a tavalyitól, most azonban már 5,3 százalékos visszaesést jósolnak. Az idei második negyedév gazdasági teljesítményéről szóló hivatalos adatokat a statisztikai hivatal csak augusztus közepén teszi közzé, az elemzők várakozásai szerint azon­ban április és június között gazda­ságunk még az első félévinél is na­gyobb mértékben zuhant. Az első negyedévben 5,6 százalékos GDP- csöldcenést mértek, a másodikban ez a szakértők szerint elérte az 5,9%-ot. Fellendülésre csak jövőre számíthatunk, amikor a várakozá­sok szerint 1,8%-kal nőhet a telje­sítmény. Az elemzők nem módosí­tottak jelentősebb mértékben az inflációs előrejelzéseiken. Idén 0,9, jövőre 2,5%-os áremelkedésre számíthatunk. Szlovákia számára az eddigi legborúlátóbb előrejel­zést a pénzügyminisztérium dol­gozta ki, amely szerint az ország GDP-je idén 6,2 százalékkal zuhan az előző évihez képest. Az sem ki­zárt, hogy Európa feltörekvő gaz­daságai a válság lecsengését köve­tően már nem tudnak ugyanolyan lendületű fejlődést elérni, mint ko­rábban, emellett „tőkevonzásuk” is kisebb lesz - közölte Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Előrejelzése alapján Közép- és Ke- let-Európa gazdasága idén 5%-kal esik vissza, és a krízis utóhatásait még évekig érezni fogja, (s, t) Pozsony. Hosszabb ideig fo­lyósítják januártól a mun­kanélküli-segélyt, ám nem változik a támogatás nagy­sága: továbbra is a bruttó bér 50 százaléka. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mielőtt a javaslat további tárgya­lásra kerül, jóvá kellene hagyniuk a munkáltatóknak is. Nekik azonban nem tetszik a változtatás, szerintük ugyanis negatív hatása lesz. Jfo­lyósítás bármüyen meghosszabbí­tása miatt az emberek csak az idő­szak vége felé kezdenek új munka­helyet keresni” - véli Martin Hošťák, a Munkáltatók Országos Uniójának titkára. Az ellenzék egyetért a javaslat­tal, ám kifogásolja a 2010 januári hatálybalépést. Iveta Radičová volt szociális ügyi miniszter szerint gyorsított törvényhozási eljárás ré­vén akár már októbertől életbe lép­het. Az ellenzék egyébként már hó­napok óta szorgalmazza a segélyfo­lyósítás idejének meghosszabbítá­sát, de Viera Tomanová miniszter ezt a múlt héten még cinikusnak nevezte. A kormány állandóan hangozta­tott „szociális érzékenysége” elle­nére Szlovákia azok közé az orszá­gok közé tartozik, ahol a legrövi­debb ideig jár a munkanélküli-se­gély, még a tervezett hosszabbítás után is. Nyugat-Európában jóval kedvezőbb az állástalanok helyze­te, mint a közép-európai régióban. A régi uniós tagállamok többségé­ben sokkal magasabb a segély, és ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Petőcz Kálmán, a Fó­rum Intézet munkatársa, egykori ENSZ-nagykövet szerint a diplo­máciai szokások goromba felrúgá­sával volt egyenlő az a rendkívüli sajtótájékoztató, melyen a két szlo­vák miniszter, Miroslav Lajčák, a külügyi és Marek Madarič, a kultu­rális tárca vezetője számolt be az EBESZ kisebbségi főbiztosának ál­lítólagos véleményéről. Az MKP szerint is amatőr módon viselkedett a külügy, mely a jelen­tés egy részét el akarta hallgatni a közvélemény elől. A külügyi tárca tegnapi reakciójában azt írta, „nem kíván polemizálni” a párttal, mivel szerintük az MKP többször félreve­zetőén és tévesen nyilatkozott a Ki többet, ki kevesebbet kap jóval hosszabb ideig jár, mint pél­dául nálunk, Magyarországon vagy Csehországban. „Legjobb” Dániá­ban munkanélkülinek lenni: 48 hónapig, vagyis négy évig folyósít­ják a támogatást, amely az illettő korábbi bérének 90 százaléka is le­het. Norvégiában és Finnországban 500 napig, tehát csaknem másfél évig jár a segély, melynek összege a fizetés 87,5 százaléka. A skandináv államok közül Svédországban fo­lyósítják a legrövidebb ideig a se­gélyt, de ott is 10 hónapig, és a bé­rük 80 százalékát kapják az érintet­tek. Belgiumban ugyancsak nem lehet oka a panaszra a munkanél­külinek. Korábbi bérének 60-85 százalékátkapja, legalább egy évig, de ez lényegében korlátlan ideig ki­tolható. Luxemburgban ha valaki elveszíti az állását, a korábbi kere­setének 80 százalékát kapja, a felső határ a minimálbér 250 százaléka, ami jelenleg több mint 1300 euró. nyelvtörvényről. ,A minisztérium sosem titkolta, hogy a jelentésnek csak azt a részét hozta nyilvános­ságra, amelyben a főbiztossal meg­egyezett“ - áll a tárca nyilatkozatá­ban. A külügy ugyanakkor kedden, amikor honlapjára felkerült a Hollandiában a munkanélküli-se­gély napi 168 euró. Svájcban a ko­rábbi fizetés 70-80 százaléka jár, és 400-tól 520 napig adják. Francia- országban a munkanélküli akkor számíthat segélyre - de akkor vi­szont akár három évig is -, ha az elmúlt 22 hónapból hatot dolgo­zott. Az átlagos segély 1100 euró. Magyarországon legfeljebb 270 napig jár a segély, s a minimálbér­hez kötik, legalább a minimálbér 60 százaléka, de legfeljebb a két­szerese, tehát jelenleg 42 ezer és 85 ezer forint közötti összeg. Akkor jár, ha a munkanélkülivé válást megelőző négy évben legalább 200 napig volt munkaviszonyban az ü- lető. Csehországban a segélyfolyó­sításának ideje az életkortól függ: 50 év alatt 5 hónap, 50 és 55 év kö­zött 8 hónap, 55 felett 11 hónap. A segély az első két hónapban a nettó bér 65 százaléka, majd folyamato­sancsökken. (sán,hn,or) „rövidített*’ verzió, ezt írta: „A mi­nisztérium a kisebbségi főbiztos je­lentésének eredeti szövegét hozza nyüvánosságra.” A javaslatok, me­lyeket a tárca kihagyott, viszont szintén az eredeti dokumentum ré- szétképezik. (MSz) Bőrfejűek bulija Jól eltitkolt helyszínen a szkinhedek Pozsony/Győr. Továbbra is titkos annak a rendezvénynek a helyszíne, amelyen ma este Győrben három szlovák nacio­nalista zenekar is fellép. Ferenc László, a koncert egyik szerve­zője lapunknak elmondta: a helyszínt a rendvédelmi szervek nagy érdeklődése miatt tartják titokban, mert nem akarnak bonyodalmakat. Meggyőződé­se, hogy akinek kell, az tudja, hol lesz a koncert. Ferenc László szerint ilyen akció segíthet javítani a konflik­tusokkal terhelt magyar-szlo­vák viszonyon. Leegyszerűsítve: ha a szlovák és a magyar bőrfejűek megértik egymást, akkor miért ne érthetnék meg egymást mások is. „Mi, a hasonló nézetek sze­rint élő emberek képesek va­gyunk összefogni és tenni a na­gyobb, nemesebb cél érdeké­ben. Ez az első lépés, hogy megállítsuk ezt a politikai ingyencirkuszt” - magyarázta az akció szervezője. Arra a kérdésre, hány részt­vevőt várnak, már nem akart válaszolni, mondván: nem a számok az érdekesek, hanem az, hogy aki eljön, és átlépi a küszöböt, annak hasonló a hoz­záállása és gondolkodásmódja. A koncertet saját honlapján egyébként a Slovenská pos­politosť (Szlovák Testvériség) is hirdeti. Szélsőséges eszmék ter­jesztése miatt tavaly a belügy­minisztérium betiltotta a szer­vezetet, a Legfelsőbb Bíróság végül úgy döntött, ez az eljárás törvényellenes volt, így a Slo­venská pospolitosť tagjai tovább tevékenykedhetnek az ország­ban. Robert Kaliňák belügyminisz­ter szerint a legfelsőbb instan­cia csak formális okokra hivat­kozott, ezért amint ezeket kija­vítják, ismét betiltják a moz­galmat. Szlovákiában rendsze­resen tart razziát a rendőrség nacionalista zenekarok koncert­jein, a magyar hatóságok a szombati rendezvényt szintén figyelik. Három szlovák, három ma­gyar, egy cseh és egy német na­cionalista zenekar fellépését várják. És miért éppen Győrt választották helyszínül. „Szeret­tük volna megmutatni, hogy nem minden Budapestre kon­centrálódik, hanem ott vagyunk az ország minden pontján” - mondta tegnap lapunknak Fe­renc László, (dem) Tiltakoznak a nyugati magyarok is Budapest. A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szö­vetsége is tiltakozik a szlovák nyelvtörvény miatt. ,A norma a XDC század tömény nacionalizmusát tükrözi, ezért anakronisztikus, elvakult egyoldalúsággal a szlovák nyelv korlátlan érvényesítése mellett határozottan a nemzeti kisebbségek beolvasztását célozza” - olvasható a szövetség közleményében. A szervezet fel­szólítja az Európai Unió illetékes szerveit: „hassanak oda”, hogy minél előbb rendeződjenek a nemzeti kisebbségek és a többségi társadalom együttélésének kérdései. (MTI) Nyelvtörvényügy: Petőcz Kálmán szerint Lajčákék goromba módon viselkedtek Félretájékoztatott a külügyi tárca Februárban és márciusban jelentősen csökkent a közlekedési balesetek száma, viszont április ismét negatív statisztikai mutatókkal zárult, ezért léptek a hatóságok Nem szabadulunk a közlekedésbiztonsági razziáktól - havonta lesznek Nem sértett szabályt - visszakap­ta az okmányokat (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Úgy tűnik, szokássá válik a rendőrségnél, hogy min­den hónap utolsó napjaiban or­szágos közlekedésbiztonsági ak­ciót szerveznek. A júliusi már a harmadik ilyen ellenőrzés, és mivel éjfélkor véget ér, eredmé­nyeit a jövő hét elején már is­mertetik is. Az akció során a sofőrök szo­kásos kihágásaira figyelnek-fi- gyeltek oda: az ittas vezetésre, gyorshajtásra, kábítószerek fo­gyasztására vezetés előtt. Martin Korch, az Országos Rendőr-fő­kapitányság szóvivője szerint épp ezek miatt a szabálysértések miatt történik a legtöbb tragikus kimenetelű baleset. Köztudott, hogy a februárban hatályba lé­pett közúti közlekedési törvény jelentősen megemelte a bírságo­kat, a rendőr-főkapitányság pe­dig azóta külön rendeletben uta­sította az egyenruhásokat arra, hogy a szabálysértőknek a bírsá­gok felső határán szereplő összegeket szabják ki. A jogszabály bevezetése után februárban és márciusban jelen­tősen csökkent a közúti balese­tek száma. Viszont miután ápri­lis ismét negatív statisztikai mu­tatókkal zárult, a rendőrség szi­gorú ellenőrzések bevezetése mellett döntött. A május végi akciónak, amelybe 2237 rendőr kapcsolódott be, már pozitív eredménye volt. „Az egyenruhá­sok 4564 alkalommal gyorshaj­tás miatt büntettek, 164 sofőrt azért vontak felelősségre, mert ittasan ült volán mögé, 18 pedig elutasította az alkoholtesztet” - pontosított Korch. Június végén még nagyobb bevetés mellett döntöttek; az utakon akkor már 3300 rendőr volt, s az egyenruhások 8570 szabálysértést észleltek. 5442 esetben gyorshajtás, 104-ben it­tas vezetés miatt róttak ki hely­színi bírságot, s 58 kerékpáros­nak és gyalogosnak is fizetnie kellett a közúti szabályok meg­szegése miatt. Az előző hónapban tartott ak­ció során 858 jogosítványt fog­laltak le - az új törvény szerint annak, aki nem tudja kifizetni a helyszíni bírságot, elkobozzák a jogosítványát, ideiglenes gépjármű-vezetői engedélyt kap, s ha 15 napon belül kifizeti a bírságot, visszakapja okmányát. Az új jogszabály hatályba lé­pése után a féléves baleseti sta­tisztikák is javultak. 2008 első hat hónapjában 227 személy halt meg, idén 177. A súlyos sé­rültek száma a tavalyi 812-ről 641-re csökkent. Robert Kaliňák belügyminiszter egyelőre elége­dett a közlekedésbiztonsági helyzettel. Meggyőződése: ezek a részletes adatok is igazolják, hogy jó döntés volt a jogszabály elfogadása, (dem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom