Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-18 / 165. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 18. www.ujszo.com _______ RÖVIDEN _______ Szabad a Sky Europe átszervezése Pozsony. Engedélyezte a Pozsonyi I. Járásbíróság a Sky Europe Airlines átszervezését, egyben felszók'totta a hitelezőket, hogy 30 napon belül juttassák el követeléseiket az adóshoz. A cég csődbizto­sának a bíróság Jozef Griščíket nevezte ki, és meghatározta azokat a jogi lépéseket, melyek az engedélyéhez kötődnek. A Sky Europe hónapok óta komoly pénzügyi gondokkal küzd, s néhány héttel ez­előtt csődvédelem alá került. Azóta több összetűzése is volt a gépeit fogadó repülőterekkel: a fennálló tartozások miatt több ízben is fel­tartóztatták a repülőit. A Sky Europe részvényesei július 14-én tar­tották közgyűlésüket Bécsben. A cégnek legalább 18 millió euróra lenne szüksége. (TASR) Mikor dőlt el Csehszlovákia sorsa? Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök szerint már a szlo­vák szuverenitási nyilatkozat elfogadásakor, vagyis 1992. június 17-én világos volt, hogy Csehszlovákia sorsa megpecsételődött. „Már csak arról volt szó, hogy a szétválás közös akarattal, föderális szinten elfogadott törvény alapján valósuljon meg” -jelentette ki az államfő. Szerinte a szétválás demokratikus módon, a nemzeti és polgári jogok figyelembe vételével történt, bár népszavazást nem ír­tak ki. Az akkori közvélemény-kutatások alapján az ország szétválá­sát nem támogatta a lakosság többsége. A felosztásról Václav Klaus akkori cseh és Vladimír Mečiar szlovák kormányfő egyezett meg hosszú tárgyalássorozat után. (t, -lpj-) A nyelvtörvényről a kisebbségi vegyes bizottság Eredménytelen tárgyalás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szükség van a katonai szövetség további bővítésére a NATO leköszönő főtitkára szerint. Jaap de Hoop Scheffer (baloldalt) tegnapi pozsonyi látogatása során kiemelte Szlovákia és a szlovák katonák érdemeit a NATO-misszi- ókban. Szlovákia 2004 áprilisában vált az Észak-atlanti Szövetség tagjává, Jaap de Hoop Scheffer néhány hó­nappal korábban vette át a főtitkári posztot. A holland politikus a köztársasági elnöktől átvette a Fehér Kettős Kereszt Érdemrendet. Utódja az eddigi dán miniszterelnök Anders Fogh Rasmussen lesz. (lpj, s) (SITA-fotó) Nagyon megdrágul a Nyitra és Besztercebánya közötti gyorsforgalmi út építése Évi 127 millió euró 52 km-re Budapest. Nem közeledtek az álláspontok a szlovák nyelvtörvény ügyében a két ország kisebbségi vegyes bizottságának budapesti ülésén. Pozsony szerint a norma nem csorbítja a szlovákiai magya­rok jogait, Budapest viszont felhív­ta a figyelmet a törvény ellentmon­dásosságára. A jogszabály több ré­szét Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke szerint külön­böző módon lehet magyarázni. A szlovákiai magyarok azonban jog­korlátozásnak élik meg az új szabá­lyozást - sérelmezte Gémesi. „A mindenkori magyar kormányok mindig kifejezték egyet nem érté­süket, ha a magyar közösségeket jogsérelem érte” - figyelmeztetett Gémesi Ferenc. Hozzátette: a ma­gyar fél akkor is élni fog az EBESZ kisebbségi főbiztosa által felaján­lott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció vesz részt a tárgyaláson. Gémesi nem feltéte­lezi, hogy a szlovák társadalom akadályozni akarja a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát, de „ha ez így van, akkor nem kell olyan jogszabályt alkotni, amiből ezt a következtetést lehet levonni”. „Megcáfoltuk a magyar érveket ­nyilatkozta a tárgyalás után Miro­slav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke. - Megpróbáltuk meg­győzni a magyar felet arról, hogy a nemzetközi szabványoknak nem mond ellent a törvény, és nem kor­látozza a kisebbségi nyelvek használatát.” A szlovák társelnök szerint a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai ma­gyarok jogai. Példákat említett ar­ra, hogy az eredetileg 1995-ben megalkotott törvényből kikerültek olyan elemek, amelyek szerinte eddig hátrányosan érintették a szlovákiai magyarokat. A magyar fél által felvetett EBESZ-konzultá- ciókkal kapcsolatban Mojžita kifej­tette: kíváncsi, mivel kívánják a magyarok meggyőzni a szervezet kisebbségi főbiztosát. Szerinte a szlovák fél „nem zárkózik el semmi­lyen kommunikációtól ebben a kérdésben”, eddig is maximálisan eleget tett a főbiztosa kérésének, és angolul átadta neki a törvény szö­vegét. A vegyes bizottság tagjai tárgyaltak például a pilisszentke- reszti Szlovák Ház építéséről, a szlovákiai magyar kulturális szer­vezet, a Csemadok programjainak támogatásáról és a kisebbségi új­ságok kiadásával kapcsolatos kér­désekről is. (MSz,mti) Pozsony. Az RI-es gyorsfor­galmi út Nyitra és Beszter­cebánya közötti szakasza 540 millió euróval (16,27 milliárd korona) lesz drá­gább a korábban feltétele­zettnél -jelentette be a tegnapi rendkívüli kor­mányülést követően Ro­bert Fico kormányfő. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az említett útszakaszt - a köz- és a magánszféra együttműködé­sén alapuló PPP-projekt kereté­ben - a francia Vinci Concessions és a holland ABN AMRO Highway alapította Granvia Rt. építi meg 915 millió euróért (27,57 milliárd Sk). Ha a működtetési költségeket is beszámítjuk, Ľubomír Vážny közlekedési miniszter szerint a végösszeg 1,8 milliárd euróra kú­szik (54,23 milliárd korona), mi­közben a Granvia korábban ennél nagyjából az ötödével alacso­nyabb árajánlattal nyerte meg az építkezésre kiírt pályázatot. A ki­vitelezéshez szükséges összeg egy részét, 250 millió eurót (7,53 mil­liárd korona), az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank hiteléből fedezik, 120 millió eurót (3,62 milliárd korona) ad a beruházó, a fennmaradó összeget pedig 12 magánbank adja össze. A megépítést követően az ere­deti elképzelések szerint az 52 km hosszú útszakasz beruházójának az állam 30 éven keresztül évi 109,4 millió euró koncessziós dí­jat fizetett volna. A kormány teg­napi ülésén azonban az éves díjat 18 millió euróval, 127,4 millió eu­róra növelték, ami 30 év alatt a már említett 540 millió eurós többletköltségnek felel meg. A koncessziós díjat az állam a gyors- forgalmi út átadását követően kezdi el fizetni. Vážny szerint az építkezést augusztus második fe­lében kezdhetik meg, a Nyitra és Bélád (Beladice) közötti szakaszt így várhatóan 2011 szeptemberé­ben, a Bélád és Garamnémeti (Tekovské Nemce) közöttit szin­tén még 2011-ben, a besztercebá­nyai kerülőutat pedig 2012 júliu­sában adják át. Ez nagyjából 2 hó­napos késésnek számít az eredeti tervekhez képest. A bankok lemondtak arról a kö­vetelésükről, hogy az állam a hitel 90 százalékáért abban az esetben is kezeskedjen, ha a beruházó nem építi meg a gyorsforgalmi utat a szerződésben meghatározott idő­ben és minőségben. Időközben ugyanis az építő magára vállalta a teljes felelősséget. František Palkó pénzügyi államtitkár szerint ennek köszönhetően az építkezés nem je­lent többletterhet az állami költ­ségvetés számára. A beruházónak eredetileg június 30-áig kellett vol­na megkötnie a szerződéseket a bankokkal. Mivel ez a gazdasági válság kiváltotta szigorítások miatt nem sikerült, a kormány tegnap augusztus végéig adott haladékot a cégszámára, (mi, s) Régi-új intézmény Meghalt a bíróság, éljen a bíróság Pozsony. Az alkotmánybíróság döntése és a parlament törvény- módosítása értelmében tegnaptól a Speciális Bíróság Specializált Büntetőbíróság néven működik tovább. A változtatás a képviselők elfogadott javaslata értelmében akkor lépett életbe, amikor kihir­dették a Speciális Bíróság meg­szűnését kimondó alkotmánybíró­sági ítéletet, ami tegnap történt meg. A parlament kibővítette a ré- gi-új intézmény hatáskörét: hozzá tartoznak az országos közbeszer­zések során elkövetett visszaélé­sek, a hivatali jogkörrel való visszaélés, a korrupciós ügyek, a szervezett bűnözés, és ez a bíróság ítélkezik a bérgyilkosok felett is. Michal Truban, a Speciális Bíróság eddigi elnöke szerint az átmenet nem okoz gondot. A hatáskörük bővülésének következtében évente mintegy 100-120 üggyel kapnak többet, ami nem igényli a bírók számának növelését. A már meg­kezdett ügyek tárgyalását ugyan­azok a bírók vezetik. Jelenleg 42 ügyben folyik első fokú eljárás, és 35-ben másodfokú - ez utóbbiak a Legfelsőbb Bíróságon. Az alkot­mánybíróság májusi döntése ér­telmében megszüntette a Speciális Bíróságot, mivel alkotmányelle­nesnek találta, hogy az ott dolgozó bírák fizetése magasabb, mint „mezei” társaiké, és kifogásolta azt is, hogy a bíróknak a Nemzetbiz­tonsági Hivatal átvilágításán is át kellett esniük. Akkor felmerültek olyan vélemények, hogy a meg­szüntetés miatt veszélybe kerülnek a már eddig lezárt ügyek is, mivel egyes alkotmányjogászok szerint a megszüntetés kihatással lehet a korábbi ítéletekre is. Az alkot­mánybíróság történetében ez volt az egyik legkisebb szavazatkü­lönbséggel meghozott döntés, a HZDS által kezdeményezett bead­ványt a bírák 7:6 arányban találták jogosnak. Noha a bíróság létét megkérdőjelező beadványt mind­háromjelenlegi kormánypárt par­lamenti képviselői aláírták, a Smer a testület megmentésébe fogott. Az ítéletet követően, napokon be­lül - az ellenzékkel egyeztetve - elkészítette a törvénymódosítást. A jogszabályt egy hónappal az in­tézmény megszüntetését kimondó ítélet meghozatala után már el is fogadta a parlament, (-lpj, s) Rosszul előkészített útberuházás Pozsony. Ivan Štefanec, az SDKÚ képviselője közölte: a kormány tegnap közvetetten bevallotta, hogy képtelen betartani azt a ko­rábbi ígéretét, amely szerint 2010-ig autópályával köti össze Po­zsonyt Kassával. Fico elismerte, hogy az Rl-es gyorsforgalmi út később készül el, és drágább lesz, mint azt korábban ígérték - nyi­latkozta Štefanec, aki szerint a kormány ezzel csak azt bizonyította be, hogy rosszul készítette elő az Rl-es építését, (-mi, s) Ismeretlen társaival együtt a szlovák állampolgárságú férfi 1997 júniusa előtt távirányítású robbanószerkezettel akarta levegőbe röpíteni Seres Zoltán autóját Vádemelés Roháč ellen emberölési kísérlet és pokolgép készítése miatt MT1-JELENTÉS Budapest. Előre kitervelten el­követett emberölés kísérletével és robbanóanyaggal vagy robbantó­szerrel való visszaéléssel vádolja a Fővárosi Főügyészség Jozef Roháčot. A szlovák állampolgársá­gú Roháč 1997júniusa előtt távirá­Jozef Roháč (Képarchívum) nyitású robbanószerkezetet készí­tett, hogy a pokolgéppel megölje Seres Zoltán vállalkozót. A vád sze­rint Roháč a robbanószerkezet el­készítésén túl saját maga gondos­kodott a helyszín megközelítésé­hez, terepszemléjéhez és a mene­külés biztosításához szükséges gépkocsi beszerzéséről is. A férfi - ismeretlen társaival együtt -1997. június 3-át tűzte ki a bűncselekmény elkövetésének napjaként. Ekkor az elkövetők a ko­ra reggeli órákban megjelentek Se­res lakása előtt, és a magukkal ho­zott robbanószerkezetet az arra szolgáló mágnesek segítségével felerősítették a férfi lakása előtt ál­ló gépkocsijának alvázára. A sértett egy ismerősével aznap délelőtt 10 óra 40 perc körül hagyta el a lakó­házat, majd beszálltak a ház előtt parkoló gépkocsiba. Az autó elin­dulásakor azonban a robbanószer- kezet a mágnesek gyengesége mi­att levált a gépkocsiról, és az úttest­re esett. Néhány perccel később az ismeretlen elkövetők egyike odasé­tált, és felvette azt a földről, majd később egy bokorba rejtette. Az ügyészség szerint a pokolgép meg­felelő, működőképes állapotban volt, alkalmas a robbanás előidézé­sére, az elektromos vevőberende­zés 100 méteres távolságon belül aktivizálható volt, így működésbe hozhatta a robbanószerkezetet. Ha a pokolgép felrobbant volna, az mintegy 500 méter sugarú körben jelentős anyagi kárt okozó romboló hatást fejtett volna ki, és ha a szer­kezetet a gépkocsira rögzített álla­potában hozták volna működésbe, teljes mértékben megsemmisítette volna azt, a benne ülő emberekkel együtt. Az ügyészség Roháčot előre ki­tervelten elkövetett emberölés kí­sérletével - mint bűnsegédet -, és robbanóanyaggal vagy robbantó­Seres szétlőtt autója Tahitótfaluban szerrel való visszaélés bűntettével vádolja. Serest két évvel később, 1999. április 12-én Tahitótfaluban autójában géppisztollyal agyon­lőtték. Az elkövető személye nem ismert. Az ügyészség szerint ez a bűncselekmény nem hozható összefüggésbe azzal, amelyben most megvádoltákRoháčot. (Képarchívum) Tavaly fülelték le a cseh fővárosban Budapest. Jozef Roháčot 2008. október 27-én, Prágában igazol­tatták cseh rendőrök. Ekkor derült ki, hogy a Budapesti Rendőr­főkapitányság európai elfogatóparancsot adott ki ellene. Roháčot idén februárban adták ki Magyarországnak az említett emberölési kísérlet miatt, de neve felmerült korábban több, az 1990-es évek végén Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel kapcsolatban is. Roháč neve szóba került az Aranykéz utcai me­rénylettel összefüggésben is, ám emiatt korábban nem adtak ki el­lene elfogatóparancsot, (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom