Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-17 / 164. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 17. Régió 5 A rendőrségre egyelőre nem érkezett hivatalos feljelentés a lekéri panzió miatt Százról huszonkettőre „csökkent” az elhunytak száma A lakók többsége 75 év feletti, zömében súlyos egészségügyi gondokkal küzdő ember (Forgács Miklós felvétele) Lekér. „Azokból az adatokból és dokumentumokból indultam ki, amelyeket a körzeti orvos bocsátott a rendelkezésemre” - állítja Ľubomír Ševčík Nyitra megyei tisztifőorvos azon lekéri panzió kapcsán, amelyben egy korábbi állítása szerint tavaly száz ember halt meg méltatlan körülmények között. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Valóban az én pecsétem látható a szóban forgó halotti bizonyítványokon, de én ezeket az elmúlt három évben öt különböző intézményben állítottam ki” - mondta az eset kapcsán Juraj Or- ság körzeti orvos. Elmondása szerint tavaly összesen 22-en haltak meg a lekéri panzióban. „Ebben nem látok semmi különöset, hiszen az ott lakók többsége 75 év feletti, zömében súlyos egészség- ügyi gondokkal küzdő ember” - tette hozzá a körzeti orvos. „A médiában megjelent információk alapján vizsgálatot indítottunk az ügyben, de hivatalos feljelentést senki nem tett az eset kapcsán” - tájékoztatta lapunkat Renáta Čuháková, a nyitrai kerületi rendőrség szóvivője. A tegnapi sajtótájékoztatón Ľubomír Ševčík és Jozefína Vlčková, a Nyitrai kerület szociális osztályának vezetője elmondta, a lekéri panzió kapcsán megvárják a hivatalos nyomozás eredményeit. „Ugyanakkor elképzelhetőnek tartom, hogy az ügyészségre eljuttatott információk alapján bezárják az intézményt” - jelentette ki Vlčková. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a Nyitrai körzetben további három - a lekéri panzióhoz hasonló - intézmény működik. „Információink szerint Garamszentgyörgyön (Jur nad Hronom), Zsemléren (Žemliarov- ce) és Fegyyerneken (Zbrojníky) is működik panzió” - mondta Ševčík. „Zsemléren semmiféle panzió nem működik” - cáfolta az értesüléseket Ildikó Sládečková polgármester. Helena Valentová, Garamszentgyörgy polgármestere szerint a községükben működő panzió jó példa arra, hogy miként kellene kinéznie egy idősek számára fenntartott intézménynek. „A garamszentgyörgyi panziót jelenleg nyolcán lakják, holott jóval nagyobb a befogadóképessége. Az itt élő idős embereknek számtalan lehetőségük van a kikapcsolódásra, gyakran üldögélnek a kis halastó partján, speciális háromkerekű bicikli is a rendelkezésükre áll, sőt kis házi kedvencük is van” - mondta a település polgármestere. „A legnagyobb gondunk a lekéri panzióval az, hogy embertelen körülmények között élnek ott idős és beteg emberek. Mivel nem szociális intézményről van szó, hivatalosan nem állt módunkban a vizsgálódás, így személyesen nem jártam ott. 2007-ben lakossági bejelentés alapján tettünk feljelentést a rendőrségen” - informálta lapunkat Ľubomír Ševčík. A rendőrség tájékoztatása szerint ebben az ügyben lezárult a nyomozás. A meggyanúsított Juraj Szebenit, a panzió tulajdonosát nem találták bűnösnek. „Véleményem szerint a község polgármesterének tudnia kellett volna arról, hogy mi folyik ebben a panzióban, és gondoskodnia kellett volna arról, hogy az ott lakók a lehető legjobb ellátást kapják” - vélekedik Ševčík. „A polgármesteri hivatalba a mai napig nem érkezett semmilyen panasz, ezért nem is volt ok vizsgálódni. Juraj Szebeni az adót rendesen fizeti, kötelezettségeit a községgel szemben teljesíti, nincs miért felelősségre vonni. Ľubomír Ševčík egyszer sem keresett meg minket. Nem jelentkezett sem az anyakönyvvezetőnél sem a községi hivatalban a halálesetek számát illetően. Nyilatkozatai tényekkel nem voltak alátámasztva, ezért elvárom, hogy elnézést kéijen azokért a kellemetlenségekért, melyeket kijelentéseivel okozott” - jelentette ki Csudái Róbert, Lekér polgármestere. (guzsu, fm) Ištokovič az interneten olvasta, hogy elkezdődött a tárgyalás Elöl Barnás, mögötte Burda (Miriam Hojčušová felvételei) Egy évig bujkált Spanyolországban, egyenesen onnan érkezett a vádirat felolvasására Feladta magát a negyedik rabló VRABEC AAÁR1A Nyitra. Önként jelentkezett a bíróságon Marián Ištokovič, a tavaly szeptemberi fegyveres rablás negyedik elkövetője, akit már egy éve köröztek. A huszonhét éves asztaliteniszező három társával közösen kirabolt egy benzinkutat, majd amikor üldözni kezdték őket ajárőrök, megszökött. Tettestársai tűzharcba keveredtek és két rendőrt súlyosan megsebesítettek. Ištokovič a kukoricaföldeken keresztül menekült a helyszínről, és másnap egy barátjával a budapesti repülőtérre vitette magát. Az Interpol azóta is hiába kereste, de tegnap egy utazótáskával megjelent a perirat felolvasásán. A bírónak azt mondta, Spanyolországban dolgozott egy farmon, és vasárnap az interneten olvasta, hogy elkezdődik a fegyveres rablás ügyének tárgyalása, ezért jelentkezett. Állítólag busszal utazott Nyitrára és egyenesen a bíróságra ment. Arra a kérdésre, tudta-e, hogy körözik, nem válaszolt. Ä tárgyaláson ott volt a két tettestársa, Jozef Burda és František Barnáš is, akik a fegyveres rablás idején még rendőrként szolgáltak. Barnáš volt az, aki az őket üldöző rendőrökre lőtt, ezért kétszeres gyilkossági kísérletért, fegyveres rablásért és tiltott fegyverviselésért életfogytiglani szabadság- vesztésre számíthat. A tűzharcban maga is komolyan megsebesült, mankóval érkezett a bíróságra. A volt járási rendőrkapitány fia, Jozef Burda ellen rablás és parancsmegtagadás a vád. A harmadik tettes, Martin Chlebec alkut kötött az ügyészséggel, és mivel hajlandó a többiek ellen tanúskodni, az ügyész öt év börtönbüntetésben állapodott meg vele. A tegnapi tárgyaláson a bíró mindhárom gyanúsítottnak feltette a kérdést, szeretnének-e megállapodást kötni az ügyésszel. Barnáš és Burda nemmel válaszolt, Ištokovič igennel, de az ő esetében az ügyész zárta ki ezt a lehetőséget. Arról nem esett szó a tárgyaláson, súlyosbító körülménynek számít-e, hogy mostanáig bujkált, de mivel, még a lövöldözés kitörése előtt megszökött, csupán fegyveres rablásért vonják felelősségre. A vádirat felolvasása után a bíró azonnal elrendelte az őrizetbe vételét. Egy tucat munkását is elbocsáthatja a szövetkezet Veszélyben a tejtermelés ÚJ SZÓ-HÍR Felbár. A változékony időjárás fékezi a gabonafélék aratását, rontja azok minőségét, a gabona és a tej alacsony felvásárlási ára pedig a községbeli szövetkezetét veszélyezteti. Oskar Brezovský, a mezőgazdasági szövetkezet elnöke közölte, eddig az őszi repce aratását sikerült befejezniük, 3,1 tonna az átlagos hektárhozam, az árak azonban nem kielégítőek. Jelenleg ugyanis 240-250 euró a repce tonnánkénti eladási ára, amit Brezovský kifejezetten alacsonynak tart. A sűrűn vetett gabonafélék aratását hétfőn kezdték meg. A nedvesség miatt azonban le kellett állítani a gépeket, majd kedden folytatták a munkát. Brezovský tart attól, a sok csapadék miatt gyengébb lesz az idei termés minősége, előrejelzések szerint a mennyiség is kevesebb lehet akár 15-20 százalékkal is. „Egyelőre nem adtunk el semmit, saját raktárainkban tároljuk a termést, és attól függően értékesítjük, ahogyan a felvásárlási ár változik” - közölte a szövetkezet elnöke, majd hozzátette, a kilátások nem túl kedvezőek. Elmondta, a később érő gabonafélék esetében bíznak a jobb minőségben. Brezovský hangsúlyozta, a kukorica és a napraforgó számára kedvező ez az időjárás, ám fennáll a veszélye bizonyos gombás fertőzéseknek is. Brezovský tart azonban attól, hogy a kukorica felvásárlási ára olyan alacsony lesz, hogy még a termelési költségeket sem fedi. „Súlyos a helyzet, a tartalékainkból élünk. Bevételeink csak a tejtermelésből vannak, viszont a tej felvásárlási ára szintén nagyon alacsony, mindössze 17-18 cent literenként” - mondta az igazgató. A szövetkezet vezetése emiatt mérlegeli azt is, tartsanak-e továbbra is teheneket. Ha felhagynának a tejtermeléssel, a munkásaik mintegy 50 százalékát, 10-15 embert kellene elbocsátaniuk. Brezovský végezetül kiemelte, az Európai Unió nyugati államai 600-800 euró dotációt kapnak hektáronként, itt pedig mindössze 155-180 eurót. (szt, tasr) Az iskola termeit alakítják át óvodának Nagyobb óvodára van szükség Hegysúron JUHOS MELINDA Hegysúr (Hrubý Súr). Az egészségügyi minisztérium egy korábbi rendelete értelmében az óvodák épületében egy gyereknek három négyzetméter területre van szüksége, ezért más településekhez hasonlóan Hegysúron is óvodabővítésre volt szükség. A szenei járásbeli községben idáig egy épületben, külön bejárattal működött az alsó tagozatos alapiskola és az óvoda. Mivel az iskolások száma az utóbbi időben megcsappant, a négy tanteremből kettő üresen állt. A képviselő-testület úgy döntött, a meglévő tantermekbe költözteti az óvodát, így biztosítani tudják a rendeletben előírt huszonegy gyerekre eső hatvanhárom négyzetmétert. Az átalakítás július elején kezdődött, a munkálatok javarészét szeptember végére szeretnék befejezni. Gujber László polgármestertől megtudtuk, a munkát a község alkalmazottai végzik, jelentős összeget spórolnak így. A konyhát várhatóan nem sikerül szeptemberre befejezni, ugyanis rengeteg higiéniai előírásnak kell megfelelni. Egyebek között egy ételszállításra alkalmas liftet kell beszerelni, az ételt és a nyersanyagokat nem hordhatják a konyhába a lépcsőn” - tájékoztatott Gujber. Ez viszont 6640 euróval (több mint 200 000 korona) is megnövelheti az átépítés költségeit. Míg el nem készül az új konyha, az iskolás és óvodás gyerekeknek is az óvodában főznének, és az ételt áthordanák az iskolába. Az üresen maradt óvodaépülettel egyelőre nincsenek tervei az önkormányzatnak. Remélik, hogy emelkedik az óvodások száma. Pár évvel ezelőtt ugyanis csupán tizenkét óvodás volt a hétszáz lelket számláló községben, most pedig már 21 van. A megközelítőleg 67 ezer eurós (2 mülió korona) átépítést saját költségvetésből fedezik, ugyanis több pályázaton nem vehetnek részt amiatt, hogy a település a Pozsonyi kerülethez tartozik, ez ugyanis kizáró ok sok Európai Uniós pályázatnál. Jelenleg a két emeleti tanterem átépítése folyik, mosdókat, ebédlőt, játszó és alvótermet alakítanak ki. Az iskolában hét ill. hat diákkal magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola is működik, mindkettő egy-egy osztályban. A polgármestertől megtudtuk, nem jellemző a lakosokra, hogy szenei iskolába vagy óvodába íratnák a gyerekeiket. Két emeleti tantermet alakítanak át óvodai termekké (A szerző felvétele) Nem zárják be az iskolát A községnek a két kisiskola fenntartása 43152eurójába (1300000 korona) kerül évente. Az államtól 24 895 eurót (750 000 korona) kapnak a működtetésre, a többit az önkormányzat köteles biztosítani. A polgármester szerint, szóba se jöhet egyik iskola bezárása sem, hiszen mindkettőre van még igény a községben, (jéem)
