Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-15 / 162. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Randalírozás és díszszemle Párizs. Háromszáztizenhét autót gyújtottak fel, és a biztonsági erők 13 tagja sebesült meg könnyebben Franciaországban azokban az erőszakos cselekményekben, amelyek a tegnapi francia nemzeti ünnep előestéjén történtek. A rendőrség szerint ennek ellenére a július 14-re virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt el, nagyobb incidens nem történt. Az ünnep alkalmából megtartott tegnapi, hagyományos díszszemlének pedig India volt a díszvendége. Man- mohan Szingh indiai miniszterelnök és Nicolas Sarkozy francia elnök jelenlétében négyszáz indiai katona nyitotta meg a szemlét a párizsi Champs Elysées-n. Az indiai hadsereg először vett részt külföldön katonai díszszemlén. Az idei díszszemle másik nagy eseménye a francia légierő megalakulásának 75. évfordulója volt: a légi parádén 68 vadászgép repült el a világ egyik legszebb sugárútja felett, egy részüka 75-ös számot formázó alakzatban. (MTI) Titkolóznak a franciák Párizs. A Szomáliái fegyveresek által Mogadishuban elrabolt francia állampolgárok nem újságírók, mint az az első jelentésekben szerepelt, hanem tanácsadók. Mindketten hivatalos megbízás alapján biztonságpolitikai területen segítették a Szomáliái kormányt - közölte tegnap a francia külügy. A tárca nem kívánta elárulni a két ember nevét, és azt sem, hogy melyik francia kormányszervhez vagy katonai testülethez tartoznak, illetve mennyi ideje tartózkodnak Szomáliában. Egy magas rangú Szomáliái tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a két elrabolt francia állampolgár a francia titkosszolgálatnak dolgozik. (MTI) Lelőtték a helikoptert Kabul/Chisinau. Lezuhant tegnap egy helikopter a dél-afganisztáni Hilmend tartományban. A gépen a nemzetközi erőknek dolgozó külföldi civilek utaztak, hat ember meghalt. Egy helyi közigazgatási vezető szemtanúként elmondta, a nemzetközi erők egyik helikopteréről van szó, amely még a lezuhanása előtt kigyulladt. A NATO vezette nemzetközi erő (ISAF) brit kontingensének szóvivője, Nick Richardson azonban azt állította, hogy polgári helikopter szenvedett balesetet. Később a moldáviai fővárosban, Chisinauban azt közölték, hogy egy szovjet gyártmányú Mi-26-os helikopter járt szerencsétlenül. Moldovai értesülés szerint a gépet találat érte, s a hatfős ukrán legénység tagjai életüket vesztették. A csapat- és áruszállításra egyaránt alkalmas Mi-26-os a Pectox-Air moldovai légitársaság tulajdona volt. (MTI) Prágai válasz Ottawa lépésére - az EU támogatására és szolidaritására számítanak a csehek - nem lesz uniós megtorlás Kiéleződött a cseh-kanadai feszültség Fischer indokoltnak tartja a cseh válaszlépéseket (ČTK-felvétel) Prága/Brüsszel. Csehországví- zumkötelezettséget vezet be a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező kanadai állampolgárok számára, és hazahívta konzultációra ottawai nagykövetét. Ezekről a diplomáciában nagyon keménynek számító lépésekről a cseh kormányfő tájékoztatott a kabinet tegnapi rendkívüli ülése után. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Jan Fischer kormányfő közölte, lépésük válasz arra, hogy Kanada tegnapi hatállyal vízumkötelezettséget vezetett be az odautazó cseh állampolgárokkal szemben. Ottawa ezt a cseh állampolgárok növekvő számú menedékkérel- mével indokolta. A prágai sajtó szerint a csehországi romák azért menekülnek Kanadába, mert hazájukban nem érzik magukat biztonságban. Prága egyoldalúnak és hibásnak tartja a kanadai döntést, amelyre válaszul konzultációra hazarendelte kanadai nagykövetét. A cseh kormány az Európai Bizottsághoz fordult támogatásért. A spanyolországi látogatáson tartózkodó Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter sajnálatosnak nevezte a csehek elleni kanadai lépést. Pozsony támogatja Prága törekvéseit a vízummentesség helyreállítására, s az EU-ban is ebben a szellemben fog eljárni. Csehország felszólította Kanadát, a probléma rendezéséig legalább azt tegye lehetővé, hogy a kanadai vízumot Prágában lehessen beszerezni, s ne kelljen a cseheknek Bécsbe utazniuk. Ottawa döntése értelmében a csehek Kanada prágai nagykövetségén csak a vízumkérelmeket adhatják le, magáért a vízumért azonban már a tengerentúli ország bécsi nagy- követségére kellene utazniuk. Jan Kohout külügyminiszter „előzmények nélkülinek” minősítette azt, ahogyan Kanada az intézkedést bevezette. „Szövetséges és partnerországok nem így tárgyalnak egymással” - mondta, s különösen azt kifogásolta, hogy Kanada azután döntött a vízumkényszer felújításáról, miután biztosította Prágát, hogy ez ügyben még tárgyalni fognak. A cseh kormány feladatul adta a belügyminiszternek, a tárca erősítse meg a romák társadalmi integrációját elősegítő programokat, s foganatosítson hatékony intézkedéseket a szélsőségesség ellen. Kanada első ízben a kilencvenes évek végén vált a csehországi roma emigráció célországává. Miután több ezer roma kért ott letelepedési engedélyt, az észak-amerikai állam 1997-ben vízumkényszert vezetett be a cseh állampolgárokkal szemben. Az intézkedést csak 2007 őszén oldottákfel. Ez év első félévben nagyon megugrott a menedéket kérő csehországi romák száma Kanadában. Tavaly összesen 853 cseh állampolgárkért Kanadában menedéket, idén az első négy hónap alatt már 1077. A cseh média szerint alapvetően gazdasági emigrációról van szó, s nem kizárt, hogy olyan egyének szervezik, akik anyagi hasznot húznak a helyzetből. „Többször is figyelmeztettük Kanadát, hogy a menedékkérelmek elbírálásának nagyvonalú jogi és szociális kerete alkalmat ad a visszaélésekre. Sajnos felvetéseinket nem vették komolyan” - emlékeztetett Fischer kormányfő. Az Európai Bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy Kanada vízumkötelezettséget vezetett be a cseh állampolgárokkal szemben, és felszólította Ottawát az intézkedés eltörlésére. Michele Cer- cone, az EU jogi és igazságügyi biztosának, Jacques Barrot-nak a szóvivője Brüsszelben ugyanakkor azt is közölte, az EU nem vezet be automatikusan vízumkényszert az unió területére készülő kanadaiakkal szemben. Az EU tagállamai közötti szolidaritás jegyében most elvileg minden tagállamnak vízumkényszert kellene bevezetnie a kanadai állampolgárok esetében. Cercone azonban úgy vélte: Ottawa döntése átmeneti jellegű. (kokes, mti, tasr) Jerzy Buzek megválasztása a kelet-európai EU-bővítés sikerét jelképezi - senki sem vitatja a lengyel professzor alkalmasságát Strasbourgban már elosztották a bizottsági posztokat is Hans-Cert Pottering (balra) köszönti Jerzy Buzeket (SÍTA/AP-felvétel) Az új Európai Parlament frakciói Képviselőcsoport Tagok száma Százalék ÉPP Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) 265 36,01 S&D Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége 184 25,00 ALDE Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért 84 11,41 ECR Európai Konzervatívok és Reformisták 55 7,47 GREENS/EFA Zöldek/Európai Szabad Szövetség 55 7,47 GUE/NGL Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal 35 4,76 ÉFD A Szabadság és Demokrácia Európája 30 4,08 Frakción kívüliek 28 3,80 Strasbourg. Az Európai Parlament tegnap megválasztott új elnöke, Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő 555 szavazatot kapott, az összes leadott voks 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százalékát. Egyetlen ellenjelölt indult: a kommunista pártokat is magában foglaló Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal frakció jelöltje, Eva-Britt Svensson. Rá azonban mindössze 89-en voksoltak. A kelet-európai elnök megválasztását a felszólaló frakcióvezetők többsége jelképnek minősítette Európa megosztottságának végérvényes befejezésére. Buzek elődje, Hans-Gert Pottering - aki az alakuló ülést vezette -, hangoztatta, hogy a lengyel politikus az EP előző öt évében kiemelten együttműködő partnernek bizonyult uniós intézményes kérdésekben is. Az új házelnök állást foglalt az uniós reformszerződés gyors életbe lépése mellett, és - frakciója, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt álláspontjának megfelelően - sürgette Jósé Manuel Du- rao Barroso EB-elnök újabb megbízatásának európai parlamenti jóváhagyását is. Barrosóról várhatóan szeptemberben szavaz az EP. Egyébként az ülésteremben több - főleg zöld - képviselő is Barroso- ellenes feliratot emelt a magasba. Tegnap választották meg az EP 14 alelnökét is köztük a magyar Schmitt Pált (Fidesz). Az alakuló ülés történetéhez tartozik az is, hogy előzőleg, hétfőn este elbúcsúztatták azokat, akik2004 és 2009 között a testület tagjai voltak, de nem sikerült újabb mandátumot szerezniük, vagy nem kívánták folytatni ezt a tevékenységüket. Nekik még Hans-Gert Pottering adta át az emlékérmet. Az újraválasztott képviselők 50,14 százalékos arányt képviselnek az Európai Parlamentben. A mostani, háromnapos stras- bourgi plenáris ülés alatt a politikai csoportok "(frakciók) tovább alkudoznak arról, hogy kik kerüljenek a parlament állandó bizottságainak élére, hiszen presztízsről, befolyásról és pénzről egyaránt szó van. A bizottsági posztok elosztása már nagyjából megtörtént a múlt héten, egy olyan disztribúciós kulcs alapján, amelynek értelmében a frakciók „méretarányosan” kapnak képviseleti jogot. így a jobbközép ÉPP 9, a szocialisták 6, a liberálisok (ALDE) 3 helyet kapnak, míg a zöldeknek és a nemrégiben alakult ECR-nek 1-1 hely jutott. A 20 bizottság nagy része holnap tartja alakuló ülését, ekkor választják meg hivatalosan az elnökeiket és alelnökeiket - a ma ülésező Elnökök Konferenciáján született javaslatok alapján. (MTI, s, ú) Bosszú az ujgur áldozatok miatt - Peking a török bírálatot sem tudja lenyelni Megfenyegette Kínát az al-Kaida Moszkva hevesen cáfolja az árukapcsolást START-ot kaphatna Iránért ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Hongkong/Peking. Az Észak- Afrikában dolgozó kínaiak elleni támadásokra szólított fel az al-Kai- da térségbeli szervezete, bosszúból az északnyugat-kínai Hszincsiang- ban történt zavargások muzulmán vallású ujgur áldozatai miatt. Peking tegnap az iszlám világ megértését kérte a zavargások megfékezésének ügyében. A South China Morning Post hongkongi lap cikke szerint, amely a londoni központú Stirling Assynt kockázatelemző cég jelentését idézi, az Iszlám Magreb al-Kaidája megtorló akciókra szólított fel Kína ellen. Ez az első eset, hogy Oszama bin Laden hálózata közvetlenül fenyeget meg kínai érdekeltségeket, s ezt „bizonyára újabbak is fogják követni” - vélekednek a jelentés készítői. Adataik szerint kínai állampolgárok százezrei dolgoznak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ebből 50 ezren Algériában, amely az iszlamista szervezet bázisát jelenti. ,A dzsihadisták között egyre több szó esik Kína elleni támadásokról - állapítja meg a Stirling Assynt, amely a magrebi al-Kaida eligazító gyűléseinek résztvevőitől származó információkra alapozta jelentését. Már megkezdték az aktív adatgyűjtést a muzulmán világban jelen lévő kínai érdekeltségekről, a célpontok kiválasztása érdekében.” Egy hivatalos kínai lap, a China Daily tegnap felszólította Tayyip Erdogan török kormányfőt, vonja vissza azt a kijelentését, amelyben egyfajta népirtásnak nevezte a Hzsincsiang-Ujgur autonóm régió székhelyén, Urumcsiban történteket. Ez ügyben előzőleg a kínai külügyminiszter telefonon beszélt török kollégájával. A török nacionalisták Hszincsiangot a törökkel rokon kisebbségek lakta területek legkeletibb határának tekintik. Törökországban több ezer ujgur él. (MTI, ú) Moszkva. Oroszország nem hajlandó az Iránnal szembeni szankciók szigorítására, cserébe azért, hogy az USA-val új megállapodást köthessen a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről. Ezt tegnap közölte egy moszkvai külügyi tisztviselő. Moszkva megalapozatlannak tartja a két kérdés ilyenfajta összekapcsolását. Garry Samore, Barack Obama elnök leszerelési ügyekben illetékes tanácsadója a minap azt mondta, Moszkvának nagy szüksége van a hadászati fegyverek csökkentéséről 1991-ben aláírt, idén decemberben lejáró START-Iszerződést felváltó új megállapodásra, mert az orosz atomarzenál nagy része öregszik és rövidesen ki kell vonni a hadrendből. Samore szerint ezért ha az új START-szerződést az évvégéig sikerül kidolgozni, Moszkva nagyobb készséget mutat majd az Iránnal szembeni szankciókszigorítására. Az említett orosz forrás leszögezte: senki se számítson arra, hogy a START-ügyben történő előrelépés esetén Moszkva hajlandó lesz engedni a Teherán elleni büntetőintézkedések szigorítása érdekében. Obama és Dmitrij Medvegyev orosz elnök múlt heti moszkvai csúcstalálkozóján keretmegállapodást írt alá az új START-szerződés kidolgozásáról. (MTI, ú)
