Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-13 / 160. szám, hétfő
18 Kitekintő-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 13. www.ujszo.com ALEXTOURJJ NYARALJON OLCSÓN REPÜLŐVEL KORFU, MALLORCA, KRÉTA NAPOSPART-BULGÁRIA, , repülővel 199 euró (5995 Sk), 298 euró (8992,5 Sk), 398 euró (11 990 Sk) www.alextour.sk___ Telefonos rezerváció: 0215441 2609. 0215443 3742, magyar nyelvű tájékoztató: 09051443 162. Az augusztus elsején életbe lépő borászati törvény látszólag az európai uniós normák honosításáról szól Borban s törvényben az igazság? Aligha van olyan kultúrája a világnak, melyben a bor valamilyen módon meg ne jelenne - ha másképp nem, hát „aranyköpések” formájában. Máig nem sikerült megdönteni a tételt, mely szerint borban lakozik az igazság; az ókori rómaiak pedig tudták azt is, hogy egy civilizáció hanyatlása akkor kezdődik, amikor kivágják a szőlőtőkéket. LŐRINCZ ADRIÁN Ha ez igaz, a szőlőtermesztés és bortermelés színvonalát látva nem sok jóra van kilátásunk. 1996-ban Szlovákiában még 22 ezer hektárnyi szőlő állt művelés alatt. A hivatalosan jegyzett szőlőültetvények kiterjedése időközben 16 ezer hektárra zsugorodott, s ennek is csak a háromnegyedét, a mintegy 12,8 ezer hektárt műveljük meg. Az egykori évi 600 ezer hektoliter bor helyett az elmúlt évben mindössze 430 ezer hektót állítottunk elő - igaz, ennek 87 százaléka minőségi bor volt. A hazai fogyasztás persze nem követte a visszaesést; a múlt évben például 12 litert tett ki fejenként, országos viszonylatban összesen 700 ezer hektoliter bor fogyott. Még egy elgondolkodtató adat: tíz-tizenkét évvel ezelőtt a hazai borászok a hordós borok nagy részét még Csehország felé értékesítették, mivel nyugati szomszédaink nem rendelkeztek elegendő termőterülettel. Ma évente alig 120 ezer hektolitert adunk el a cseheknek, miközben a Szlovákiában értékesített palackozott borok tizenkilenc százaléka éppen Csehországból származik. A borászok véleménye megegyezik abban, hogy más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a borászatnak is a globalizáció, az áruházláncok megjelenése intett be. „Tavaly a hazai bor az eladott mennyiség alig negyven százalékát tette ki, a fennmaradó több mint hatvan százalékot behozatalból fedeztük - kommentálta a helyzetet Stanislav Becík földművelésügyi tárcavezető. - Ez azt jelenti, hogy közel 420 ezer hektoliter bort hoztunk be 46,5 millió euró értékben. A behozatal, termelés és fogyasztás közötti arányok helyreállítása érdekében nagyobb figyelmet kellene szentelnünk ennek az évek óta alulfinanszírozott, mostohán kezelt ágazatnak.” Borcsata: észak dél ellen? A sokat szidott multikon kívül van itt még egy gátló tényező: az Európai Unió északi és déli tagállamai közötti borcsata, melynek előzménye a múlt század kilencvenes éveibe nyúlik vissza. Alig két évtizede a hazai termelés nagy része még az úgynevezett asztali, tehát olcsó, minőségileg gyengébb borok előállítására irányult. Aki minőségi bort akart előállítani, annak a szigorú, Ausztriából és Németországból átvett, háromfokozatú minősítésnek kellett megfelelnie. Borászaink megbirkóztak a feladattal - megjelentek az olyan családi kisvállalkozások, melyek a mennyiséggel szemben a minőséget helyezték előtérbe, ugyanakkor számos, nem minőségi bort előállító nagyobb vállalat csődöt jelentett. Ebben közrejátszott az is, hogy a piacot elöntötte a Magyarországról, Olaszországból és Spanyolországból behozott olcsó bor, míg itthon a borszőlő hat-nyolc koronás kilónkénti felvásárlási ára nem fedezte a termelési-előállítási költségeket sem. Az egyik nemzetközi borászati konferencián dr. Igor Mancel, a Szlovák Szőlőtermesztők és Borászok Szövetségének elnöke ekképp jellemezte a helyzetet: „Mára teljes mértékben beigazolódott az a feltevés, hogy a hazai alapanyagokra támaszkodó borászatnak csakis akkor van jövője, ha nem árban, hanem minőségben próbál versenyképes maradni”. Szlovákia Európai Unióhoz történt csatlakozása idején az ide vonatkozó jogszabályokat francia és olasz mintára módosították, ami inkább az eredeti térségi boroknak kedvez (Szlovákia negyven, hivatalosan jegyzett és engedélyezett szőlőfajtája közül történetileg mindössze három tekinthető őshonosnak, amúgy bárki, bárhol és bármit termeszthet). A szlovák parlament által megszavazott, 2009. augusztus 1-jén életbe lépő borászati törvény már ennek megfelelően kategorizálja a borokat, teljesen megszüntetve például az asztali bor kategóriát, ami a jövőben a borpancsolók, hamisítók malmára hajthatja a vizet. S természetesen jól járnak vele a borfölösleggel küzdő államok is - Olaszországtól Argentínáig. Mancel doktort idézve: „...ez a csata valójában a hagyományos bortermelő országok üzleti érdekeiről és a globalizálódásról szól”. Továbbra is fontos aminőség Bár a csata kimenetele még nem dőlt el, a Szene környéki, kis-kárpá- ti borvidékhez tartozó dombságon békebeli állapotok uralkodnak. A szelíd lankákon szépen „mutatja magát” a szőlő, ami Fülöp Péter mérnököt, a környék legfiatalabb borászát szép reményekkel tölti el. „Úgy tűnik, rekordtermés lesz idén - mutatja a szőlófürtöket. - 2007-ben kezdtem szőlészettel foglalkozni Szene és Modor határában, összesen két és fél hektáron. Az előző évek termése bizony gyenge volt, de idén remélhetőleg öt tonnát fogok szüretelni hektáronként. Lehetne persze ennek a többszöröse is, hiszen szüretelhetnék egy-egy tőkéről akár öt kilót, de az már a cukortartalom, a minőség rovására menne.” A fiatal mérnök nem tartja drasztikusnak az augusztusban életbe lépő törvény rendelkezéseit. Szépen mutatkozik a termés Fülöp Péter szenei szőlejében MP910228 céket, kóstolgatnak, s ha kedvükre való nedűt találnak, palackszámra viszik. Nagyon jó, célzott reklám ez - főképp hazaiak, csehek, lengyelek és osztrákok jönnek, de megfordultak itt már hollandok is. A tavaszi borúinak ugyan kisebb a sikere, ám Szent Orbán napján százegy borospince van nyitva Pozsonytól Nagyszombatig. Ezen kívül minden bortermelő községnek megvannak a maga hagyományai, ami a borászokat a minőség megőrzésére ösztönzi.” Borkörzetek alkonya Fülöp Péter beszámol arról is, hogy bár a szőlőművelés jobb időket is megélt már a Kis-Kárpátok lankáin, mégsem egyszerű eladó, esetleg bérbe vehető szőlőültetvényt találni. Tulajdonosaik úgy vigyáznak rájuk, mintha máris építkezésre alkalmas beltelkek lennének, s ennek van is némi alapja. Míg korábban az elhanyagolt szőlőkre a spekulánsok tenyereitek rá, nem Ids anyagi támogatáshoz jutva felszámolásuk címén, napjainkban beruházók hada vátja ugrásra készen, hogy az ültetvények helyén sorházakat, villákat emelhessen. A közelmúltban több ellenzéki politikus is felhívta a figyelmet arra, hogy a Kis-Kárpátok délkeleti lejtője Pozsonytól Bazi- nig egyetlen, összefüggő lakóövezetté alakulhat át. „A törvény elfogadása során a parlament sajnos figyelmen kívül hagyta azokat az általam előterjesztett módosító javaslatokat, melyeket a dél-szlovákiai borászokkal folytatott szakmai találkozók során dolgoztunk ki - mondja Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője. - így nem került sor a három világfajta, a Cabernet Franc, a Merlot és a Syrah, valamint az egyre elterjedtebb Cserszegi fűszeres és Domfelder honosítására és elismerésére; s nem került be a törvénybe a vállalkozói közeget negatívan érintő, a borral szemben megfogalmazott minőségi követelmények erőteljes enyhülését eredményező rendelkezések módosítására tett indítványom sem.” Az új jogszabály, mely a hangsúlyt a nagy bortermelő országok érdekeit szolgáló európai uniós normák honosítására helyezi, megszünteti a hazai, nagy múltú (ógyallai, kürti, párkányi stb.) borkörzeteket. Borból ettől még nem lesz kevesebb - csak épp elsikkad a hagyomány és a sokat emlegetett igazság. „Az alapvető változásokat abban látom - mondja -, hogy az új jogszabály érinti a borok beosztá- lyozását, ami szerintem a fogyasztók számára megtévesztő lesz. A termelők ezentúl például az alacsonyabb minőségű, asztali borokon is fel fogják tüntetni a szőlőfajtát és az évjáratot, amiből esetleg arra lehet majd következtetni, hogy minőségi borról van szó. Ugyanakkor nem biztos, hogy érteni és értékelni fogják a D.S.C. megjelölést, mely a kiváló minőség garanciája.” Fülöp Péter szerint a jó bornak is kell cégér, pontosabban reklám. Tájainkon ennek egyik leghatásosabb módja a szervezett borturizmus. „A Kis-kárpáti Borút rendezvénysorozatnak köszönhetően évente mintegy négyezer turista keresi fel a térséget. Bejárják a pin(Somogyi Tibor felvétele)
