Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-09 / 157. szám, csütörtök
Európai unió 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 9. Most először kerülhet kelet-európai politikus az Európai Parlament élére - folyik a képviselők helyezkedése, új frakciók alakultak - nőtt a nők aránya Nyolc egykori kormányfő is eurohonatya lett A jövő kedden 736-an ülhetnek be ezekbe a padsorokba (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Július 14-én tartja alakuló ülését az új Európai Parlament, a június elején megválasztott 736 képviselő első dolga lesz az EP elnökének és 14 alelnökének megválasztása. ÖSSZEFOGLALÓ Amikor hivatalosan új összetételű Európai Parlamentről beszélünk, az csak féligazság, mivel hajszálnyival több a régi képviselő, mint az új. A 2004-2009-es parlamenti ciklus képviselőinek 50,14 százalékát választották meg újra a június 4. és 7. között tartott választásokon. Az arányokat tekintve Málta adja a legtöbb újraválasztott, Litvánia pedig a legtöbb új képviselőt. Az új EP- ben 35,33 százalék a nők aránya, az előzőben 31,21 százalék volt. A nők aránya (61,54 százalék) a finn EP-képviselők körében a legmagasabb, míg Máltáról egyetlen nő sem jutott be. Berlusconi tarolt A legfiatalabb képviselő a mindössze 25 éves dán Emilie Turunen, a legidősebb pedig a 81 éves Ciriaco De Mita, Olaszország korábbi miniszterelnöke. Az EP-választásokon személy szerint a legtöbb, mintegy 2,7 millió szavazatot Silvio Berlusconi olasz kormányfő kapta. A legnagyobb arányban viszont Indrek Ta- rand észt jelöltre voksoltak, akinek a szavazatok 25,81 százalékát sikerült besöpörnie. Az észt képviselő amúgy az előző ciklusban megválasztott atyját követi Brüsszelbe. Az új összetételű testületben összesen nyolc egykori kormányfő található: De Mita mellett a lengyel Jerzy Buzek, a belga Jean-Luc De- haene és Guy Verhofstadt, a lett Ivars Godmanis, a finn Anneli Jäätteenmäki, a szlovén Lojze Pe- terle, valamint a román Theodor Stolojan. Volt államfőből is akad egy, a litván Rolandas Paksas, akit korrupciós ügyei miatt hazájában idő előtt elmozdítottak hivatalából. Az unió kormányának, az Európai Bizottságnak a tagjai közül négyen nyertek most EP-mandátu- mot. Még nem mindegyikük esetében dőlt el véglegesen, hogy valóban EP-képviselővé válnak-e, vagy csupán „húzónévként“ vállalták a jelöltséget. E négy biztos: a lengyel Danuta Hübner, a bolgár Meglena Kunévá, a belga Louis Michel, valamint a luxemburgi Viviane Reding. Politikai biznisz Nemcsak a mostani EB-elnök, a portugál Jósé Manuel Barroso újra- jelölése - a két héttel ezelőtti uniós csúcson az állam- és kormányfők egyöntetűen támogatták - váltott ki a kelleténél nagyobb hullámverést, hanem az Európai Parlament új elnökének a személye is. Az EP- elnököt általában a legnagyobb képviselőcsoport adja, jelenleg az Európai Néppárt (ÉPP), de a háttértárgyalások során az érintettek sokáig nem tudtak megegyezni. Voltak olyan hírek is, hogy a Barrosót támogató ÉPP üzletet ajánl a második legnagyobb frakciónak, a szocialistáknak: ha megszavazzák Barrosót, akkor egy félidőre megkapják az EP-elnöki posztot. Az elnököt ugyanis két és fél évre, az ötéves parlamenti ciklus felére választják meg. Igaz, hogy a választás az EP- ben titkos szavazással történik, de természetesen előtte egyeztetnek frakciók, ezért lehetséges, hogy egy ciklus alatt két különböző politikai színezetű képviselő is elláthatja az elnöki teendőket. Buzek lehet az EP-elnök Érdekességként említsük meg, hogy az elnöki tisztséget még a liberális brit Graham Watson is szeretné megpályázni, de természetesen az a lényeg, hogy mi zajlik az ÉPP táborában. Itt egészen vasárnapig kétesélyes volt a játszma, mert Dónál Tusk lengyel, és Silvio Berlusconi olasz kormányfő az uniós csúcstalálkozón sem tudott megegyezni abban, hogy melyik ország vonja vissza saját jelöltjét a másik javára. A lengyelek Jerzy Buzek volt kormányfőt jelölték EP- elnöknek, az olaszok Mario Mau- rót favorizálták, aki Berlusconi pártjának, a Forza Italiának a színeiben politizál. Tekintettel arra, hogy Brüsszelben sem Berlusconi, sem a pártja nem túl népszerű, Buzek győzelme valószínűsíthető volt. Nem utolsósorban azért, mert őt támogatták a németek és a franciák is, pl. maga Sarkozy elnök dicsérte őt: „Buzek személyében kiváló jelöltünk van az EP élére, a lengyel politikus megválasztása nagyon pozitív jelzés lenne kelet-európai barátainknak”. És ami nem mellékes, Bu- zeket még a szocialista franció is alkalmas jelöltnek tartja. Az ügy úgy oldódott meg, hogy Mauro - Berlusconi közbenjárása nyomán - a hét elején visszalépett a jelöltségtől. A régi EP-ben hét frakció működött, az újnak eggyel, de akár kettővel is több képviselőcsoportja lehet, biztosat a jövő keddi alakuló ülés után fogunk tudni. Az elmúlt napokban bejelentették egy konzervatív euroszkeptikus, valamint egy szélsőjobb franció megalakítását is. De azóta már volt kilépés, és július 14-ig még történhet hasonló, ezért semmi nem vehető biztosra. Ugyanis a frakcióalakítás feltétele: minimum 25 képviselő kell hozzá legalább 7 országból, ezért egyetlen ember kilépése, átülése is egy frakció megszűnéséveljárhat. Törékeny az ECR Június 22-én jelentették be hivatalosan, hogy a Brit Konzervatív Párt vezetésével megalakult az EP legújabb frakciója, az Európai Konzervatívok és Reformisták Csoportja (European Conservatives and Reformists, ECR). A toryk hosszas viták után távoztak az EPP-ED koalícióból, velük együtt ment a cseh ODS és a lengyel PiS is. Az újonnan megalakult frakció „antifödera- lizmusát” az úgynevezett Prágai Nyilatkozatban rögzítették. A dokumentumot a frakció minden tagja aláírta. Míg az óvatos nyilatkozat nem tartalmaz olyan konkrét témát, amely esetleg a tagok közötti nézeteltéréshez vezethetne, a lefektetett tíz alapelv ugyanazt az üzenetet közvetíti: „az eurorealiz- mus, a nyitottság, a felelősség és a demokrácia talaján álló EU-reform égető szükségét”. Az ECR a liberálisok után a 4. legnagyobb erő lesz az EP-ben. Uniós elemzők meglehetősen vegyesen értékelték az ECR erős parlamenti ellenzékké válásának lehetőségeit. Andrew Duff, a brit liberális demokrata EP-képviselők vezetője úgy véli, az ECR „a lengyel ultrakatolikusok és a holland ultrakálvinisták bizarr összeesküvése”, ami alá fogja ásni az új csoport hatékonyságát. Hozzátette: a brit to- ryknak nem áll érdekükben, hogy a politikai főáramból a politika peremére sodródjanak. Az ECRsoraiban ráadásul a toryk (26 képviselő) és a lengyel Jog és Igazság Párt (PiS: 15 képviselő) lesznek túlsúlyban, míg a frakció további nyolc tagállami küldöttsége közül öt mindössze egy-egy képviselőből áll. (Magyarországról az MDF európai képviselője, Bokros Lajos csatlakozott az új csoporthoz.) Vagyis: ha a pártját egyedüliként képviselő öt politikus közül akár csak kettő is elégedetlen lesz a frakció által követett irányvonallal és küátásba helyezi kilépését, gyakorlatilag a frakció további sorsáról való döntés is az ő kezükbe kerül. Következésképpen a toryk kénytelenek lesznek befolyásos pozícióhoz juttatni az öt szóban forgó képviselőt. Szervezkedő szélsőjobb Az új szélsőjobb euroszkeptikus frakció, a Szabadság és Demokrácia Európája (Europe of Freedom and Democracy, EFD) július 1-jén jött létre. A frissen alakult csoport ünnepélyesen kijelentette, hogy hangot kíván adni az „égetően szükséges ellenzéki véleménynek”, valamint a Lisszaboni Szerződésről döntő második ír referendum előtti „nem”-kampányban is aktív szerepet akar vállalni. Az EFD frakció a tagállamok európai integrációt és uniós bevándorláspolitikát erősen ellenző pártjaiból áll. Ezek a pártok szívesen látnák, ha a hatalom ismét a szuverén nemzetállamok kezében összpontosulna. A szélsőjobb frakció két legnagyobb nemzeti delegációját az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) és az olaszországi Északi Liga (Lega Nord) adja, 13, ületve 9 EP-képvi- selővel. Rajtuk kívül a Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) 2, a görög Ortodox Népi Riadó (LAOS) 2, az Igaz Finnek (Perus Soumalaiset) 1, a francia Libertás 1, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) 1, valamint a holland Megújult Politikai Párt (SGP) 1 képviselője csatlakozott a csoporthoz. A magyarországi Jobbikot egyelőre nem találjuk közöttük, e párt képviselői korábban közölték, nem ülnek egy frakcióba magyarellenes pártokkal. Morvái Krisztina a múlt héten sajtóközleményt is kiadott, elutasítva azokat híreket, melyek szerint Brüsszelben szakad a Jobbik. Aminek az lett volna a lényege, hogy más frakcióba ül Morvái, és megint másba Balczó Zoltán meg Szegedi Csanád. Egyébként az ECR rögtön elhatárolódott az EFD-től, mondán: extrém politikai nézeteket valló emberekről van szó. Új névvel a szocialisták Közben az Európai Parlament két legnagyobb politikai csoportja is újraválasztotta vezetőit. Joseph Daul ismét elsöprő többséggel győzött, és maradt a legnagyobb parlamenti erő, az ÉPP vezetője. A szocialista frakció is megerősítette vezetői helyén Martin Schul- zot, vagyis a német származású képviselő folytathatja pályafutását az EP második legnagyobb frakciójának élén. De mivel a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek az EP- választásokon, úgy döntöttek, kibővítik a frakciót. Az Olasz Demokrata Párt csatlakozása után a csoport új nevet is kapott, így az EP második legnagyobb frakcióját már Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (PASDE) hívják az eddigi PES helyett. A 21 olasz képviselővel kiegészült baloldali csoport így 183 tagot számlál. A liberálisok egyhangúlag Guy Verhofstadt korábbi belga kormányfőt választották vezetőjüknek. A liberális frakció 80 tagjával a konzervatívok és a szocialisták után a harmadik legnagyobb erő az EP-ben. A Belgiumban kimondottan népszerű Verhofstadt 1999-től tavaly márciusig volt miniszterelnök, az utolsó három hónapban átmeneti kormány élén. Öt éve szó volt róla, hogy esetleg ő lehet az Európai Bizottság elnöke, de Tony Blair akkori brit kormányfő vétót emelt a megválasztása ellen, mert Verhofstadt nyíltan ellenezte az iraki háborút, (euractiv.hu, eu- vonal.hu, mti,ú) Legyenek összhangban a jogok és kötelességek - érthetőség, átláthatóság Új ciklus - új parlamenti reformok ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az új parlamenti ciklussal kezdődően számos újítást vezetnek be az EP-ben. A változtatások célja az, hogy a parlament munkavégzése, a képviselők és munkatársaik juttatásainak rendszere a polgárok számára érthetőbb és átláthatóbb legyen. Fizetések. Mostanáig az EP- képviselők a saját országuktól kapták a fizetésüket, és ott is adóztak. Ez a képviselők között jelentős fizetéskülönbséghez vezetett. Az új uniós szabályozás értelmében 2009 júniusától az új képviselők az EP-től kapják a fizetésüket, mindenki ugyanannyit. A képviselői fizetés az Európai Bíróságon dolgozó bírók fizetésének a 38,5 százaléka lesz. Ez 2009-ben 7 665 eurót jelent. A képviselők az EU költségvetésébe fogják befizetni jövedelemadójukat, de a tagállamoknak megmarad az a lehetőségük, hogy legfeljebb a nemzeti kulcsok mértékéig ők is megadóztassák a fizetéseket. Átmeneti felmentések. A jogszabály szerint a tagállamok kérhetnek átmeneti felmentést az új előírások alól. Azoknak az EP- képviselőknek, akiket újraválasztottak, szintén lehetőségük lesz arra, hogy a most hatályos nemzeti jogszabályok alapján kapják a fizetésüket. Költségtérítés. Az új statútum megváltoztatja a képviselők utazási költségtérítésének módját. A mostam, átalánytérítés helyett a ténylegesen felmerülő, igazolt költségeket fogják kifizetni. Nyugdíj. Az EP-képviselők közös, uniós nyugdíjrendszerbe fognak tartozni. Asszisztensek. Változtak a képviselők munkatársainak foglalkoztatását érintő szabályok is. A képviselők a parlamenti asszisztenciára kapott keretösszeg legfeljebb negyedét fordíthatják majd tanulmányok megrendelésére, ü- letve egyéb tanácsadói munkára. A tagállamokban dolgozó asszisztensek szerződéseit hitelesített kifizető ügynökségek kezelik. A Brüsszelben, illetve Strasbourg- ban dolgozó munkatársakra pedig az európai köztisztviselőkéhez hasonló szociális és fizetési rendszer lesz érvényes. Ezentúl a képviselők nem alkalmazhatják asszisztensként közeli családtagjaikat. (euractiv.hu) ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. Most már biztos, hogy őszre halasztották a következő ötéves ciklusra felálló Európai Bizottság új elnökének megválasztását. Ezt a múlt hét végén közölte Fredrik Reinfeldt, a soros EU-elnök Svédország miniszterelnöke. A svéd elnökség eredetileg azt tervezte, az Európai Parlament július közepén megerősíti Jósé Manuel Barroso eddigi bizottsági elnököt e poszton, erre azonban nem kerül sor. Reinfeldt ezt azután jelentette be, hogy Stockholmban tárgyalt Nicolas Sarkozy francia elnökkel. A svéd kormányfő elismerte: nem volt elegendő támogatás az EP-ben ahhoz, hogy még júliusban, az új összetételű parlament első plenáris ülésén szavazzanak Barroso kinevezéséről. Úgy fogalmazott azonban, száz százalék, hogy az 53 éves portugál konzervatív politikus el fogja nyerni a szükséges támogatást a parlament őszi ülésszakán. Sarkozy kijelentette: mindegy, hogy július 15-én vagy szeptember 15-én választják meg az új elnököt, a lényeg: ne legyen ellentét az Európai Tanács (az uniós állam- és kormányfők) és az EP között. Hans- Gert Pottering, aki a most véget ért ciklusban az EP elnöke volt, azt mondta, arra számít, hogy a konzervatívok és a szocialisták szavazataival már szeptemberben megválasztják Barrosót. Az EP szocialista frakciójának, továbbá a zöldeknek és a liberálisoknak fenntartásaik vannak Barroso újraválasztásával szemben. Többek között a szemére vetik, hogy passzív volt a pénzügyi világválság problémáinak kezelésében, illetve kiszolgálta a legnagyobb tagállamok kormányainak érdekeit. (A kormányok ezért is álltak ki mellette.) Csak az Európai Néppárt (ÉPP) támogatta, hogy a parlament még júliusban döntsön az új bizottsági elnök személyéről, de hiába a néppárti az EP legerősebb frakciója, egyedül, szövetségesek nélkül nincs abszolút többsége a plénumon. Barroso újraválasztásához a 736 EP-képviselő több mint felének a támogatása, vagyis 369 szavazat szükséges. Brüsszelben vannak, akik úgy látják, célszerű lenne, ha csak a Lisszaboni Szerződésről tartandó októberi írországi népszavazás után választanák meg az unió kormányának új elnökét. (MTI, ú) Újraválasztásához a 736 EP-képviselő több mint felének a támogatása kellene Barrosót őszig biztosan „lebegtetik”
