Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-08 / 156. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. július 8., szerda______________________________________________________________________________________________________________________6. évfolyam, 27. szám Egyik pályázat követi a másikat az iskolában Fejlesztik az iskolát ÚJ SZÓ-HÍR A Szlovákiai Speciális Kutyás Mentőszolgálat tagjai önkéntesek, ingyen segítenek a bajbajutottakon Dnepr Gútán is bizonyított A mentőszolgálat tagjai és négylábú segítőik (Kis Kata felvételei) Nagymácséd. Több pályázatot is kidolgoztak a helyi magyar taní­tási nyelvű alapiskolában. Az isko­la igazgatósága nem csupán az önkormányzatra hagyatkozva váija a támogatásokat, saját maga is igyekszik mindent megtenni az intézmény fejlesztéséért. Narancsik Szilvia igazgató ép­pen az iskolaügyi tárca projektje miatt aggódik, amely lehetővé tenné, hogy az intézmény kapui megnyíljanak a nyilvánosság előtt. „A nyitott iskola elnevezésű projekt arra irányul, hogy a lakos­ságnak is bemutassuk az intéz­ményt, számukra is szervezzünk programokat” - árulta el az igaz­gatónő. Pozitív elbírálás esetén számítógépes tanfolyamokat in­díthatnának a község lakossága számára, a pályázat természete­sen lehetővé tenné új számítógé­pek vásárlását is. A mintegy 8000 euró értékben beadott projekt sorsa a napokban dől el. A tanítók háromnapos tovább­képzésen sajátíthatták el a pedagó­giai program előkészítésnek mód­Léva. Közel 197 ezer eurót (5,9 millió korona) kapott Léva önkormányzata a reciklációs alapból. Az összegből egy futósza­lagos rendszerű hulladékosztá­lyozó berendezést, egy nagytelje­sítményű présgépet és egy speciá­lis targoncát vehet az önkor­mányzat. Gabriel Šurányi, a váro­si hivatal hulladékgazdálkodásért felelős munkatársa elmondta, ténylegesen 2004-ben kezdődött a szemét szelektív gyűjtése. A já­rási székhelynek a támogatás fe­jében a teljesítmény fokozatos növelésére kellett köteleznie ma­gát. Eszerint 2009-ben 270 tonna hulladékot kell osztályoznia, 2013-ban a kitermelt mennyiség­nek már el kell érnie a 940 tonnát. ját. A Mészáros Dávid Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskolában a prog­ram az informatika és a környezet­védelem tanításának megerősíté­sét szolgálná, ez azonban még a di­ákok és a szülők igényeitől is függ, szeptemberben ugyanis felmérést végeznek mind a diákok, mind a szülők körében, mert kíváncsiak az elképzeléseikre. Az iskolában vég- zettekiskapnakkérdőívet. Szintén az oktatásügyi tárca támogatja azt az informatikai to­vábbképzést, amelyen az iskola két pedagógusa vesz részt. Az igazgatónő elárulta, informati­kusként szívügye a tantárgy, és az óráin kihasználja a számítógép adta lehetőségeket, prezentáció­kat készítenek a gyerekekkel, és a harmadik osztálytól bevezették az informatikát is az órarendbe. Szeptember óta működik az iskolában újdonságnak számító olvasókör, és - szintén pályázati forrásokból - bővítették a könyv­tárat, illetve bevezették az inter­netet a könyvtárba is. Különböző programokkal próbálják megsze­rettetni a gyerekekkel az olva­sást. (jéem) A település hulladékgazdálkodá­sával kapcsolatos feladatokat a Si­ta Slovensko Rt. végzi. A szemetet is a vállalat saját, Mohi község te­rületén található szeméttelepére szállítják. A részvénytársaság sa­ját forrásból építi fel azt a hozzá­vetőleg 60x25 méter alapterületű csarnokot, amelyben az új beren­dezéseket elhelyezik. A projekt összköltségvetése becslések sze­rint 660-730 ezer € (20-22 millió korona) lesz. A telek a város tu­lajdonában van, a szolgáltatónak szimbolikus egy euróért adják bérbe. A tervek szerint október­ben elkezdődik a próbaüzem, és legalább nyolc-tíz új munkahely létesül. Gabriel Šurányi elmond­ta, jelenleg sosem látott mélypon­ton van az egyes hulladékfajták felvásárlási ára. (fm) Guta. Ahíradásokban gyakran hallunk arról, hogy eltűnt személyutánkutatnakspeci- ális mentőegységek. Nemré­giben a rimaszombati járás­beli Abafalván történt egy szomorú eset- egy tízéves kis­fiú belefulladt a Sajóba. V. KRASZNICA MELITTA Holttestére Dnepr, a Szlovákiai Speciális Kutyás Mentőszolgálat farkaskutyájának jelzése alapján akadtak rá a búvárok. A mentő- szolgálat tagjai a napokban Gútán tartottak bemutatóval egybekötött terepgyakorlatot, itt találkoztunk mi is Dneprrel és gazdájával, a mentőszolgálat vezetőjével, Berek Sándorral. „Polgári társulásunk három éve alakult, önkéntes alapon szervező­dik, és - mint a neve is jelzi, kutyás mentésre szakosodott - kezdi a be­mutatkozást Berek Sándor. - Jelen­leg 32 tagunk van, ebből 11 külföl­di, köztük rendőröket, orvosokat, egészségügyi dolgozókat, jogászo­kat, tanárokat is találunk. Tiszte­letbeli tagjaink is vannak, főleg or­vosok, akikkel a keresések során együttműködünk, tőlük kapjuk például a szagmintákat, ami alap­ján a kutyák elindulhatnak. Én há­rom évtizedes rendőri szolgálat után - ahol szintén a kynológia volt a szakterületem - már nyugdíjba vonultam, de legtöbb társam mun­ka mellett, szabadidejét feláldozva végzi ezt az igényes, nemes felada­tot, mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. Szervezetünk egyik specifi­kuma ugyanis, hogy teljesen ingye­nesen végezzük a keresést-men- tést.” Az utazás, a kutyatartás, a fel­készítés, vizsgáztatás költségeit igyekeznek szponzori támogatással megoldani, de nem egyszer előfor­dul, hogy saját zsebből fedezik a ki­adásokat. Segélykérésből pedig akad bőven, szinte minden hétre jut egy-egy bevetés, rendszeresen jár­nak Csehországba és Magyaror­szágra is. A mentéseken kívül szám­talan bemutatót tartanak faluna­pokon, különböző fesztiválokon, így is népszerűsítve tevékenységü­ket, illetve együttműködésre ösz­tönözve a lakosságot. A Szlovákiai Speciális Kutyás Mentőszolgálat központja a lévai járásbeli Nyírrágón van, de vannak csoportjai Dunaszerdahelyen, Ga- lántán, Gútán, Zselízen és Nagy­kürtösön is. Az egyes csoportok rendszeresen tartanak közös gya­korlatokat, amelyek - Berek Sán­dor elmondása szerint - arra is szolgálnak, hogy a kutyák szokják egymást, és ennek köszönhetően éles bevetés esetén nem irritálja őket egymás közelsége, szaga. Nem mellékesen a különböző helyszí­nek, terepek fontosak a kutyák - és persze gazdáik - minél szélesebb körű kiképzésében is. Gútán a Vág partján tartottak nyilvános bemutatót a mentőszol­gálat tagjai. Denisa Molnárová, a helyi csoport tagja - aki „civilben” a speciális alapiskola igazgatója - először a mentősök hátizsákjának kötelező felszerelésével ismertette meg a jelenlévőket. Megtudhattuk például, hogy védősisak, zseblám­pa, kesztyű, egészségügyi felszere­lés, kötél, hosszú póráz és műa­nyag táskák mellett mindig kell magukkal vinni rovarirtó sprayt és a kutyák számára ivóvizet. Sőt, egy kislabdát is, amit sikeres keresés után jutalomként kap a kutya. Kü­lön figyelmet kapott a bevezetőben már említett Dnepr, aki igazán kü­lönleges eb: Szlovákiában egyedüli mentőkutyaként képes a víz alatt is megtalálni az embert. E képességé­ről a gutái bemutató résztvevői is meggyőződhettek. Először a búvár elrejtőzött a vízben, majd egy ladik indult keresésére Dneprrel és gaz­dájával, Berek Sándorral a fedél­zetén. Amikor a csónak a búvár lemerülésének helyéhez ért, Dnepr heves ugatással jelezte: megtalálta a keresett személyt. Majd minden inát megfeszítve fe­szülten várta, mikor bukkan elő a vízből a búvár. Ez ugyan csak gya­korlat volt számára, de az okos farkaskutya élesben is számtalan­szor bizonyította már képességeit. A Szlovákiai Speciális Kutyás Men­tőszolgálat munkájáról még több információt kaphatnak a www. rescueberek.sk címen. Nem lehet elég korán kezdeni: a hatéves Tibor édesapja, Seres Tibor Panta nevű kutyájával; a kisfiú elárulta, a bemutatókon néha ő „játssza" a keresett személyt Hulladékosztályozó gépsort helyeznek üzembe Megnégyszerezik a teljesítményt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ JEGYZET Kölyökmacsk avagy tigris? LŐR1NCZ ADRIÁN Még mindig ezen a Steve Forbes- on jár az eszem, pedig több mint fél évtizede is van annak, hogy ez a civilben multimilliárdos sajtó­mágnás megfordult tájainkon. Egész pontosan 2003 júliusának derekán jártunk, amikor a neve­zett úriember felkereste kies ha­zánkat, és Szlovákia kapcsán olyan kijelentésekre ragadtatta magát, mmt „gazdasági csoda”, meg „európai kistigris”. Ez utób­bival párhuzamot óhajtott vonni az ázsiai kistigrisek - úgy is, mint Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Szingapúr-, illetve Szlovákia között, nagyon helyesen mutatva rá arra, hogy ha időben összekap­juk magunkat, gazdasági fejlő­dés, életszínvonal meg miegy­más terén felzárkózhatunk a fel­sorolt „kishatalmak” mögé. Bevallom, én akkortájt, egy évti­zeddel az önálló Szlovák Köztár­saság megalakulása után a kö- lyökmacska címet is túlzásnak találtam, de szerencsére Forbes- nak lett igaza - a Kárpátok bércei alá úgy özönlöttek a befektetők, hogy már-már villanyrendőrrel kellett terelgetni őket, s az csak szimplán a véletlen műve, hogy jószerivel mind le is ragadt az or­szág nyugati részében. Mondjuk ebben közrejátszhatott az is, hogy Nyitra és Zsolna mellett véget ér minden autópálya, kele­tebbre már csak „szakaszosan”, mondhatni rapszodikusan tüne- deznek elő, ami a beruházókat egy kicsit zavarhatta. De ne vesszünk el a részletekben: röp­ke hat év alatt igenis tigrisebbek lettünk, mint a térség más álla­mai, s ezt tessék megbecsülni...! Nomármost: csak és kizárólag az autópályák és más, luxusléte­sítmények (például gyorsfor­galmi utak) hiányára fogni, hogy a déli országrész lakói tigrist maximum a vándorcirkuszban lámák, óriási felelőtlenség len­ne. Vegyük például a Csallóközt, melyről az én régi, csehszlovák honismeret-könyvem még azt ír­ta, hogy az „ország éléskamrája”. Lett olajfinomító­ja neki? Igen, a szovjetekjóvol- tából, mégpedig a nevezett szi­get legfelső csücskében, ott, ahol a Kis-Duna búcsút vesz a fő Du- na-ágtól. Igaz, egy időben gond­jai is voltak vele, mert az a frá­nya szovjet kőolaj elszivárgóit, még jó, hogy bele nem került Közép-Európa legnagyobb ivó­vízkészletébe. Meg lett neki Di- mitrovkája is, mely egy időben előszeretettel temette a vegyi hulladékot a Kis-Duna kiszáradt holtágaiba, Vereknye közelében. Aztán lett bősi vízierőműve s hozzá felvízcsatomája, ami ugyan tiszta, csendes jószág lenne - csak hát annyira megvál­toztatta a felszín alatti vizek szintjét, hogy a Mosoni-Duna ár­téri erdei fokozatosan kiszárad­nak. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy az egykor kiteijedt er­dőségek borította Csallóköz - vagy ha úgy tetszik: Tündérkert - lehetőségei kimerültek volna. Több tucatnyi olyan faluról tu­dok még, melyekben nem működik kiserőmű, nagyüzemi sertéshizlalda, s szélpark sem épül a határában. Aztán volna itt egy csomó tó, melyeket eddig senki sem kerített körbe építő szándékkal, azaz hogy a partjára üdülőövezetet, szállodákat vará­zsoljon, s tudok egy telket Po­zsony és Komárom között, me­lyen - ha a NASA is megszponzo­rálná, s azt a két-három falut ta- nyavüágostul odébb tolnánk­űrközpontot lehetne építeni. Nagy tervekből, úgy látom, a kormány részéről sincs hiány; a környezetvédelmi szaktárca a napokban megerősítette, hogy röpke egy hónapon belül elkez­dődik a térség geológiai feltárá­sa, mert valahol mélyen, a fo­lyami hordalék és a vízzáró réteg alatt kőolaj- és földgáz-lelőhe­lyek lehetnek. Nos, ha ez az olaj­biznisz beüt, szerintem ráverünk a világ összes kis- és nagytigrisé­re; mert ha az egyik csapot meg­nyitjuk, olaj folyik majd, ha a má­sikat, termálvíz, ha meg a har­madikat, első osztályú ivóvíz. Jó lenne még egy negyedik, a whis- kynek - hogy végre nyugodtan hátradőlhessünk, mint Juingok a filmben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom