Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-04 / 127. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2009. június 4., csütörtök u. cviuiycun, Míg a negyedikesek érettségiztek, a gimnázium alsóbb osztályos tanulói kitisztították a ligetfalui lóversenypálya mellett húzódó erdőt (Képarchívum) Minden erdő rémálma az osztálykirándulás, a sok randalírozó gyerek 50 zsák szemetet Az új kihívásoknak megfelelően milyen készségeket, képességeket tanítsunk? Hogyan ismerjük fel a tehetséget? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A 21. században sajnos már nemigen akad a természetnek olyan darabja, mely csodálkozva tekintene arra a turistára, aki pihenője után, mint aki jól végezte dolgát, ott ne hagyná a piszkát. CSANDASÁRA A városi ember természetbarát, így hát szombati ebédjét, ha csak teheti, a szabadban költi el, miközben élvezi a friss levegőt. Csak a természet nem élvezi annyira a látogatás nyomait. Minden erdők rémálma mégis az osztálykirándulás! Mint egy vad csorda, rengeteg fékezhetetlen gyerek (diák) irgalmat nem ismerve tör keresztül flórán, faunán. Letapossák a virágot, megtépik a fákat, suttyomban kivagy fel- vagy megégetnek valamit, rálépnek a csigára, szemetelnek. Május 21. nagy nap volt a pozsonyi ligetfalui lóversenypálya mellett húzódó erdőnek. Nem volt sosem kivételes az erdők között, ugyanúgy szenvedi az ember szennyes nyomait. Ez a nap viszont már reggel másnak mutatkozott, mint a többi. Készülj fel, erdő, jön a pozsonyi Duna utcás felmentő sereg! Mégsem zavarhatjuk szegény érettségizőket, addig is, míg ők izzadnak, mi tegyük magunkat hasznossá! A gimnázium hat osztálya (elsősök, másodikosok, harmadikosok, A-sok, B-sek) teret csinált a természetnek. Gumikesztyű, kukászsák, és párosával be a sűrűjébe! Zoknik, gatyák, pulóverek, melegítők, függönyök közt szedtek vodkásüvegek, vizes-, kóláspalac- kok, kerekes koffer, üvegtábla, gumiabroncs, százféle édességes- papír, tejesdoboz, papír zsebkendő, vécépapír, temérdek cigarettacsikk. Még egy kislabda is előgurult a szemétből, azt egy kedves járókelő elkérte a kutyájának. A sok fehér kesztyűs kéz két óra alatt újból levegőhöz juttatta az erdő talaját. Az eredmény: legalább ötven zsák. Igaz, abból minimum kettő a kesztyűkkel telt meg, viszont mindenki egy kicsit jobb érzéssel tárt haza. Aznap tettünk egy nagy lépést azért, hogy szebb és jobb legyen a környezetünk. Tulajdonképpen kettős hasznot hajtottunk, hisz nemcsak az erdőt szabadítottuk fel, hanem a szúnyogokat is degeszre etettük a vérünkkel. Merthogy valóban flórát, faunát mentettünk. A közelmúltban fejeződött be a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Regionális Pedagógiai Központja és a továbbképzéseknek helyet adó iskolák társszervezésében megvalósult tavaszi szakmai napok rendezvény- sorozat. Több helyszínen, hagyományosan intézményekbe kihelyezve folytak a továbbképzések a régió oktatási intézményeiből érkezett igények alapján, mondta el Jókai Tibor, a Regionális Pedagó- giaiKözpontvezetője. Léván a Juhász Gyula Alapiskolában második alkalommal rendezték meg a drámapedagógiai továbbképzést pedagógusok számára. Idén a gyermekszínjátszás rejtelmeibe kalauzolta el a pedagógusokat Kaposi László, a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnöke. Sok hasznos, jó tanáccsal látta el a jelenlévő csoportvezetőket, kik hosszabb-rövidebb ideje, de foglalkoznak iskolájukon színjátszással. A drámapedagógia azon módszerek egyike, melynek segítségével a gyerekek személyiségét a helyes irányba terelhetjük, fejleszthetjük empatikus készségüket, önismeretüket. A színjátszás a játék személyiségformáló ereje. Drámajátékok segítségével a színjátszás, tehát egy adott mű feldolgozása a csoporton belül, nagyobb örömöt nyújt a gyerekeknek, hisz aktív résztvevői kezdetektől a bemutatásra kerülő darab feldolgozásának. Nemesócsán a Móra Ferenc Alapiskolában tehetséggondozás az iskolában címmel zajlott az a továbbképzés, melyet Mező Katalin, a debreceni Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület képviselője tartott. Az egyesület célja: a tudományok, a művészetek, vagy a sportok terén tehetséges személyek támogatása. Minden alapiskolának fontos, hogy tehetségeit felismerje, azokat gondozza, vagy a megfelelő helyre irányítsa. A tehetséggondozás eredményeiből egyértelműen profitál az iskola, a pedagógus, az iskola környezete, de legfőképpen a szülő és a gyermek. A tréningvezető a képzés első részében elméleti szintű betekintést adott a tehetségazonosítás, a tehetség meghatározása, a tehetség koncepciók és a tehetség tanácsadás szervezésének módszertanába. Megismertette a jelenlévőkkel az általuk használatos tehetségmeghatározási koncepciókat, u- gyanis többféle tudományos megközelítése van annak, hogy egy diákról megállapíthassák: tehetséges. A pedagógusnak tudnia kell, milyen területen (tudományok, művészetek, sport) keresse a tehetséges egyéneket. Kulcsszavakként hangzottak el a képesség, kreativitás, motiváció szavak. A tehetség azonosításakor e területeken végzett mérések eredménye adja a tehetségi indexet. Az előadó hangsúlyozta: mindig ki kell tűzni a konkrét célt (amit a pedagógus el szeretne érni), s azt hatásvizsgálattal mindig mérni is kell. Hallgatóságát is munkára fogta, gondolkodásra késztetette a résztvevőket, konkrét példákat keresve az általa felvetett problémákra. Bemutatta, hogy egyesületükben milyen lépések szerint zajlik a tehetség-tanácsadás szervezése. A képzés végén a pedagógusok kiscsoportokban megterveztek egy tehetségtanácsadás szervezésének modelljét: tehetséges sportolók, előadók keresése, és képzőművészeti tevékenység témában. A mai pedagógia fő kérdése: milyen készségeket, képességeket tanítsunk, hogy a jövő felnőttje alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. A cikk szerzői a lévai Lészkó Katalin és a nemesócsai Magyarics Erika Az előadó hangsúlyozta: mindig ki kell tűzni a konkrä célt, s azt hatásvizsgálattal mérni is kell (Jókai Tibor felvétele) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Megverték az osztálytársai A hétéves fiamat megverték az öltözőben, ami nagyon rosz- szul esett neki. Nem tud túllépni rajta. Mit tegyek? Jelige: Érzékeny Próbálják együtt feldolgozni a traumát. Kérdezze ki alaposan, mi előzte meg a verést, vajon mivel bánthatta meg őket, mivel provokálta ki ezt a cselekedetet. Néha elég az is, hogy egyedül neki volt leírva a házi feladata, vagy új szerelésben ment aznap iskolába, vagy valakit beárult a tanító néninek. Gondolkozzon el azon, mi minden történt aznap vagy az azt megelőző napokban. Megfenyegették már korábban is, ijesztgették vele, hogy meg fogják verni. Esedeg ő mondott nekik valami csúnyát, ő fenyegetőzött valamivel? Ha pedig semmi előzménye nem volt, akkor azért lett a célpontjuk, mert ő a leggyengébb, leggyámoltalanabb, akit nem nehéz megverni? Ha megtalálják az indokot, akkor beszéljék meg, hogy ebből mennyi rész az ő bűne, s mekkora nagy része az áldozat. Ha neki döntő része volt abban, hogy kiprovokálta a verést, akkor igyekezzen máskor bölcsebben viselkedni, ne hősködjön olyanok előtt, akikkel szemben képtelen megvédeni saját magát. Ha pedig mint áldozat volt csak jelen az eseményeknél, akkor jobban oda kell figyelnie olyan látszólagos apróságokra, de mégis fontos dolgokra, hogy ne maradjon az öltözőben ezeknek a gyereknek a társaságában. Igyekezzen távol maradni tőlük, ne menjen azzal a néhány gyerekkel egy közös zárt helységbe. Ügyeljen arra, hogy mindig legyenek ott mások is, akiknek a jelenléte elriasztja őket a verekedéstől vagy veréstől. Ha azért verték meg, mert leírta a házi feladatot, vagy mert jól felet, esedeg új szerelésben ment aznap az iskolába, akkor ezt már meg kell tárgyalnia az osztályfőnökével és a többi szülővel is. Normális dolgokért nem szabad senkit büntetni, s ha ilyet már ilyen zsenge korban megengednek a felnőttek, pár év múlva már őket fogják támadni a megerősödött, megizmosodott kamaszok. Ez nagyon veszélyes játék, ha engedik elharapózni, egy idő után szinte már lehetetíen lesz megállítani az egészet. Bátran álljon ki problémájával a többi szülő elé, s közösen beszéljék meg, ki mit tehet annak érdekében, hogy konszolidálódjon a helyzet az osztályban. Eredményt csak akkor várhatnak, ha összefognak, és valamennyien ugyanazt fogják akarni. Ha a gyerekek majd azt veszik észre, hogy lehetetlen büntetés nélkül valakit bántalmazni csak úgy, heccből, akkor majd jobban meggondolják, hogy részt vegyenek-e ilyen buliban vagy sem. Sajnos nemcsak a jövő tudósai, művészei, politikusai vannak ott az iskolában, hanem a jövő bűnözői is. Sok múlik rajtunk, felnőtteken, hogy milyen teret adunk nekik torz és erkölcstelen elképzeléseik megvalósításához. Az ilyen dolgokat csírájukban kell elnyomni. Annak még halvány reménye se derengjen bennük, hogy így viselkedhetnek másokkal szemben. Ha nem kapnak teret, lehetőséget, remélhetőleg lassan leszoknak majd az ilyen cselekedetekről. Természetesen ezzel az a célunk, hogy ez váljon természetessé viselkedésükben, nem azért ne verekedjenek, mert mindig valaki figyeli őket, hanem váljanak békeszerető emberekké, akik törvényes módon akaiják megoldani problémájukat. Jobban oda kell figyelni az ilyen gyerekekre, mert nem kell sok ahhoz, hogy gazemberekké váljanak. Ne közvetítsünk hamis értékrendet, de bólintsunk rá olyan dolgokra, amelyeket elfogadhatatlannak tartunk, s ne tápláljunk bennük hamis reményeket, illúziókat, hogy ők aztán erővel, hatalommal mindenre képesek. A demokrácia a szabad választás lehetőségét és felelősségét bízza rá az emberekre. Az, hogy hogyan sáfárkodunk ezzel a lehetősséggel, nagyban rajtunk múlik. Rajtunk is múlik, hogyan néz ki a világ körülöttünk, amelyben élünk. Nemcsak tárgyi szemét létezik, hanem szellemi szemét is. Nem minden gondolat érdemli meg azt, hogy tovább adják, lejegyezzék és megőrizzék a jövőnek. Sok szellemi szemét terjed a világhálón. A szülők ne arra legyenek büszkék, hogy gyermekük mennyire ért a modem technika vívmányaihoz, hanem inkább figyeljenek oda, mivel tölti szabad idejét, mivel szórakozik, mit csinál. Sok felesleges és nemkívánatos dolgot is megtanulhat, amelyek nem a javát szolgálják majd. Arra nincs hatalmunk, hogy letiltsuk ezeknek a műsoroknak a sugárzását, terjesztését, de minden szülőnek hatalma van odafigyelni gyermekére, arra, hogyan és mivel tölti szabad perceit, óráit. Látszólag apróságnak tűnik, de sok problémától mentheti meg a szülőket. Dr. Hadas Katalin pszichológus
