Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-29 / 148. szám, hétfő
6 Kultúra r. . . ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 29. www.ujszo.com Bachmann-díj: svájci szerző nyerte Becs. Jens Petersen svájci író kapta az idei Bachmann-díjat Bis dass der Tod (Halálig) című regényéért. A kitüntetés a németnyelvű irodalom egyik legrangosabbja, és 25 ezer euró jár vele. Az idén 14 író jutott a „döntőbe”, mindegyikük osztrák, német vagy svájci. A zsűri előtt még kiadatlan műveikből olvastak fel részleteket. Jens Petersen 33 éves. Az elismerést tegnap kapta, Klagenfurtban, a 33. Németnyelvű Irodalmi Napok fesztiválon. A díjat Igeborg Bachmann XX. századi osztrák íróról nevezték el, évenként ítélik oda. (mti) Befejeződött a trencsénteplici Art Film fesztivál Az Éhség kapta a Kék Angyalt TASR-TUDÓSÍTÁS A 90 éve született Szíjjártó Jenőről készült dokumentumfilm bemutatója a Magyar Intézetben Zene és lélek - egy életpálya képei Trencsénteplic. Szombaton este ünnepélyes díjkiosztóval fejeződött be az Art Film fesztivál 17. évfolyama, amely június 20. és 27. között zajlott Trencsénteplic- ben. A legjobb filmnek járó fődíjat, a Kék Angyalt, valamint az azzal járó 15 ezer eurót az Éhség című brit alkotás kapta, amelynek rendezője Steve McQueen. A nemzetközi zsűri - Jan Káčer cseh rendező, színész, Dorota Nvotová színésznő, Eszenyi Enikő rendező, színész, a budapesti Vígszínház igazgatója, Heiko Fischer német dramaturg és Jay Weissberg amerikai filmkritikus - rendkívül igényes gondolatiságú, szakmai szempontból meggyőző alkotásként jellemezte a fiatal brit rendező munkáját. „Teljesítette az intellektuális elvárásokat, és teljes mértékben felkeltette az érdeklődést mind a történettel, mind annak elbeszélésmódjával” - szólt az Éhség egybehangzó értékelése. Egy további díjat is begyűjtött a brit mozgókép: a legjobb férfi főszereplőnek járó Kék Angyalt Michael Fassbender kapta az Éhségben nyújtott alakításért. A legjobb női főszereplő és az azzal járó Kék Angyal tulajdonosa Nesipkul Omarbekova lett, aki a Természetes táncosnő című filmben nyújtott játékával győzte meg a zsűrit. A legjobb rendezőnek járó Kék Angyalt Warwick Thornton ausztrál rendező kapta Sámson és Delila című filmjéért. Különdíjjal jutalmazta a zsűri So Yong Kim koreai rendezőnő Hegy fák nélkül című munkáját. A fesztivál legjobb rövidfilmje Chui Műi maláj rendezőnő Minden nap című alkotása lett. Az egy héten keresztül zajló nemzetközi filmes seregszemlének több mint 20 ezer nézője volt. Zene és lélek címmel készített dokumentumfilmet Szíjjártó Jenő zeneszerzőről, karmesterről, népdalgyűjtőről a Median Produkciós Iroda és a Regnet stúdió. Az 59 perces film hazai bemutatóját június 24-én tartották a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete pozsonyi székházában. MISLAY EDIT Július 17-én emlékezünk Szíjjártó Jenő születésének 90. évfordulójára (1986-ban hunyt el). A szlovákiai magyar kulturális élet jelentős alakja volt, nem túl nagy számú zeneszerzőink egyike. A dokumentumfilm a jubileum kapcsán is tiszteleg emléke és munkássága előtt. A HD minőségben készült film forgatókönyvírója Csanaky Eleonóra, szerkesztő-rendezője Haraszti Mária és Czibula Csaba volt (utóbbi operatőrként is jegyzi az alkotást). A Zene és lélek kockáin egy termékeny - sikerekben gazdag, ám nehézségektől, buktatóktól, csalódásoktól sem mentes - életpálya képei elevenednek meg, a családtagok, a kor- és pályatársak vallomásainak, visszaemlékezéseinek tükrében. Az út elején egy gyermek áll, aki (mivel a család az első köztársaság idején feketelistára került) szülővárosából, Gölnicbányáról gyalog indul el édesapjával a megélhetést ígérő, Nyitra melletti Mónosra. A zene annyira a bűvkörébe vonja, hogy ennek szenteli az életét: a budapesti Zeneakadémián Kodály tanítványa lesz, karmesteri diplomáját a pozsonyi konzervatóriumban szerzi meg, majd a Szlovák Rádió biztos ízlésű, minőségre törekvő, legendás zenei rendezője. Később a biztos, nyugodt állást otthagyva a rövid életű NÉPES művészeti vezetője és karnagya lesz. „Számára az volt a legfontosabb, hogy a hazai magyar zenekultúrát minél magasabb szintre emelje” - mondja a dokumentumfilmben özvegye, Szíjjártó Jenőné Nagy Ilona. Természetes tehát, hogy pályájának egyik fontos szelete a hazai kórusmozgalom tevékeny támogatása, s nem hiányzik a (Cseh)- szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara alapításánál sem - Szíjjártó Jenő pályájának ezen szakaszát idézi fel a filmben többek közt Takács András koreográfus, Debrődi D. Géza, Stifter Mária pedagógus, Hecht Anna, Horváth Géza és Ja- rábik Imre karnagy. A visszaemlékezésekből nem csupán a magával és másokkal szemben egyaránt szigorú, az igaza mellett mindig kitartó, szókimondó művész profilja rajzolódik ki, hanem a családcentrikus magánemberé is, aki nem csupán az egyházi zenéért tudott rajongani, hanem egy remek bécsi kávéért is. „Nagyon sok elutasításban volt része - meséli a filmben fia, ifj. Szíjjártó Jenő -, sok mindent nem tudott megvalósítani, amit szeretett volna. Meggyőződésem, hogy megfelelő körülmények között sokkal jobban kibontatkoztathatta volna művészi tevékenységét.” Lett volna rá lehetősége, hogy külföldre távozzon, állásajánlatot kapott Bécsben, ő azonban maradt. Azt tartotta, itt van rá szükség, itt a helye. Amit ránk hagyott: kórusművei, énekkarra és zenekarra írt darabjai, valamint népdalgyűjtései. Szíjjártó Jenő 2005-ben életművéért megkapta a szlovák kulturális minisztérium posztumusz különdíját, 2008-ban Budapesten pedig a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozták neki. Steve McQueen brit rendező a legjobb filmnek járó Kék Angyallal (SITA-felvétel) HARASZTI MÁRIA A DOKUMENTUMFILM SZÜLETÉSÉRŐL Néhány év óta a szlovák kulturális minisztérium egyik projektje lehetővé teszi, hogy állami támogatással dokumentum-, kisjáték- és játékfilmek szülessenek. Persze elég kevés azon filmek száma, amelyek ilyen módon készülnek, ahhoz képest, hogy mekkora igény lenne rá. Mi, szlovákiai magyarok ugyanis nagyon le vagyunk maradva a múltunk mozgóképes dokumentálásával. Születtek már nálunk nagyon értékes, több díjat nyert dokumentumfilmek is, de ez még mindig kevés ahhoz képest, ami feldolgozásra vár. Napjainkban az információ legfontosabb hordozója a (mozgó)kép. Mivel nálunk egyrészt a televíziós tudósítói hálózat nem olyan fejlett, mint kellene, másrészt a dokumentumfilmes műhelyek sincsenek még úgy kiépülve, amint az a 21. században elvárható lenne, nagyon nagy adósságaink vannak. A mai napig úgy mennek el művészeti és közéletünk kiváló személyiségei, hogy nem készült róluk képi dokumentum. A filmes műhelyek struktúrája jelenleg van kialakulóban, ezen dolgozunk sokan, sokfelé, többféleképpen. A cél az lenne, hogy az embereket és az elképzeléseket valamilyen formában egységesítsük, egyeztessük, hogy képesek legyünk együttműködni és a feltérképezett, feldolgozott anyagot bemutatni, illetve archiválni valahol. A Szíjjártó Jenőről készült dokumentumfilm is egyfajta „adósságtörlesztés”. Az elmúlt években ugyanis a Median Produkciós iroda vezetőjeként tettem az egyik Szíjjártó-emlékünnepsé- gen egy könnyelmű bejelentést, miszerint tervezek egy dokumentumfilmet az életéről. A terv végül valóra vált, annak köszönhetően, hogy együttműködtünk a Czibula Csaba által vezetett, Vásáridon működő Regnet stúdióval. Több mint huszonnégy órányi anyagot vettünk fel, ebből készült az 59 perces végleges verzió. Megpróbáltuk úgy összeállítani a felvett anyagot, hogy a művész életének minden aspektusára kitérjünk, hogy a megszólalók visszaemlékezéseiből a korról, a művész gyerek- és fiatalkoráról, pályakezdéséről, zeneszerzővé éréséről, művészi munkájáról és a magánemberről is képet kapjon a néző. A dokumentumfilm első bemutatója Budapesten, a Budai Vigadóban volt a 80. Ünnepi Könyvhét keretében, az első hazai bemutató azonban ez a pozsonyi volt. Több televíziónak is átadtam a filmet, egyelőre nem tudom, milyenek a lehetőségek, hogy műsorra tűzi-e valamelyik csatorna vagy sem. (me) AThália Színház Cyrano de Bergerac-ja kapta a legszórakoztatóbb előadás díját is a szombaton befejeződött Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválján Kassaiak a kisvárdaiak kegyeiben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Díjkiosztással ért véget szombaton a Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválja. Az idei előadásokat Urbán Balázs színikritikus válogatta, s a Dobák Lívia, Vándor Éva, Lend- vai Zoltán és Szűcs Katalin összetételű szakmai zsűri döntése alapján a fesztivál fődíját a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kapta A csoda című előadásért, amelyet Bocsárdi László készített Tamási Áron Énekes madár című darabjából. A Szülőföld Alap díját megosztva a Szabadkai Népszínház A Gézagyerek és az Újvidéki Színház Hét nap a világ című előadása kapta. SzabolcsSzatmár-Bereg megye díját a Sepsiszentgyörgyi M Stúdió vihette haza Rómeó és Júlia című előadásáért, míg Kisvárda város díját a szabadkai Kosztolányi Dezső Színháznak ítélte a zsűri, akik a Terápia című előadásukat mutatták be. A fesztiválon remekül szerepelt a kassai Thália Színház, amely sok év üresjárata után két komoly díjat is begyűjtött: a zsűri a kassai társulatnak ítélte a legszórakoztatóbb előadásért felajánlott díjat, s ők kapták a közönségzsűri díját is a Korognai Károly által rendezett Cyrano de Bergerac előadásért. A közönségzsűri díját kapta az Énekes madár című előadásban Bakk Lukács szerepéért Tóth Tibor, a komáromi Jókai Színház művésze. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Életmű-díját pedig a marosvávárhelyi nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Farkas Ibolya és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának tagja, Kovács Frigyes kapta. A zsűri a legjobb férfi főszereplőnek a szabadkai Pálfi Ervint, a legjobb női főszereplőnek a szintén szabadkai Vicéi Natáliát választotta, mindketten A Gézagyerek' című előadásban nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, míg a legjobb férfi mellékszereplő díját a sepsiszentgyörgyi Váta Lóránd és Pálffy Tibor kapta a Csoda című előadásban nyújtott alakításaikért. (jdj) A kassai Thália Roxánja (Šafarík Katalin) és Cyranója (Bocsárszky Attila) (Gabriel Bodnár felvétele) (Haraszti Mária felvétele) A Zene és lélek bemutatója a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében
