Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-29 / 148. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Koronaérmékkel már csak a jegybankba Pozsony. A szlovák koronaérméket a kereskedelmi bankok már csak ma és holnap váltják be, ezt követően egyedül a Szlovák Nemzeti Bankban szabadulhatunk meg tőlük, 2013-ig. A papírpénzeket 2009 végéig váltják be a kereske­delmi bankok. A jegybank ennél lényegesen nagyvonalúbb, hiszen korlátlan ideig euróra váltja a pámacihából előkerülő koronás bankókat, (t, ú) Még egy drogot nyelt nigériai Pozsony. Úgy tűnik, a szlovák főváros újabban beleesik a nigé- riaik kábítószer-csempésző útvonalába. A pozsonyi vámosok teg­nap elfogtak egy nigériai állampolgárt, akinek a gyomrában koka­int tartalmazó ampullák voltak. A férfi immár a harmadik nigériai, aki két hét leforgása alatt a Štefánik repülőtéren került rendőrkéz­re. Prágából repült Pozsonyba, a repülőtéren elvégzett gyorsteszt kokain jelenlétét mutatta a szervezetében. A ružinovi kórházba szállították, ahol eddig 1040 gramm kokain távozott a testéből. A rendőrség kábítószer-csempészet miatt indított eljárást, a férfit tíz évre is leültethetik. (SITA) Maďarič: a szlovákokat diszkriminálnák a magyarok Csáky: a szlovák nyelvtörvény a 19. századot idézi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az államnyelvtör­vénynek legalább egy olyan eleme van, amelyet az alkotmánybíró­ságnak kellene megvizsgálnia - állította Csáky Pál, az MKP elnöke az STV tegnapi politikai vitamű­sorában. Csáky szerint a törvény a 19. századba veti vissza Szlováki­át, fölöslegesen feszültséget kelt az országban. A törvényjavaslatot előterjesz- tő kulturális minisztérium vezető­je, Marek Maďarič (Smer-SD) vi­szont úgy gondolja, hogy éppen az MKP akar visszatérni a két év­századdal ezelőtti viszonyokhoz. „Azzal, hogy azt akarják, olyan le­gyen a helyzet, hogy a szlovákok­nak a Szlovák Köztársaság terüle­tén bírniuk kelljen a magyar nyel­vet, hogy például Szlovákia egyes területein, a kórházakban és a hi­vatalokban megértessék magu­kat, éppen maguk akarnak 19. századot” - jegyezte meg a tárca­vezető. Csáky visszalépésnek nevezte, hogy Szlovákia ilyen törvényt akar elfogadni, miközben az Eu­rópai Unió 2009-et a többnyel­vűség évévé nyilvánította. Ezzel az igyekezettel csak az ország gazdasági és szociális gondjairól próbálja elterelni a lakosság fi­gyelmét a kormány, mutatott rá az MKP elnöke. Finta Rudolf: a faluban kell keresni a tetteseket Felgyújtották a gerencséri expolgármester luxusautóit VRABEC MÁRIA Nyitragerencsér. Péntekről szombatra virradó éjszaka fel­gyújtották a falu volt polgármes­tere, Finta Rudolf két autóját. A Mitsubishi Pajero és a Mercedes az udvarban parkolt, éjjel kettő­kor a szomszédok figyeltek fel a tűzben szétrobbanó kerékgumik hangjára. „A szomszédok ébresztettek fel, de akkor már a fél utca kint volt. A Mercedesnek még csak az oldala égett, gondolkodás nélkül beleül­tem hogy átparkoljam, mert a tűz átterjedt volna a házra. Szerencsé­re a feleségem épp nyaral az uno­kánkkal” - mondta lapunknak Fin­ta Rudolf, aki tizenhat évig volt Nyitragerencsér polgármestere. A helybeliek többször is feljelentet­ték, de soha nem sikerült rábizonyí­tani, hogy visszaélt volna a hivata­lával, eljárás sem indult ellene. Legutóbb a Számvevőszék fi­gyelmeztette az ügyészséget, hogy Nyitragerencséren a pol­gármester lányai vettek pályázta­tás nélkül egy 40 áras községi telket négyzetméterenként 450 koroná­ért, holott a törvény szerint ha a ve­vő rokona a polgármesternek, a községi hivatal alkalmazottjának vagy bármely önkormányzati kép­viselőnek, akkor versenypályáza­tot kell kiírni. Az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság hozott ítéletet, a te­lekkönyvi hivatalok ezentúl köte­lesek ellenőrizni, hogy a pályázat nyertese-e az, aki tulajdonosként kívánja bejegyeztetni magát. Az eladott telek új tulajdonosait most a telekkönyvi hivatal köteles kitö­rölni . Hogy a szombat éjszakai gyúj­togatás az ingatlaneladással vagy más üggyel függ össze, nem tud­ni. Finta Rudolf mindenestre azt mondja, sejti, kik lehetnek a megrendelők. „Falubeliek állnak a gyújtogatás mögött, ezt a rend­őrségnek is elmondtam. Nem ez volt az első eset, húsvét előtt a présházamat gyújtották fel, de mivel csak egy ablakot nyitottak ki, csak füstölt, aztán kialudt a tűz. Most a Mitsubishi teljesen kiégett, a Mercedesen százezer koronás a kár, de nem félemlíte­nek meg. A rendszerváltás előtt Kanadában éltem, egyik lányom, most is ott van, felajánlotta, hogy költözzek hozzá. De nem azért jöttem vissza és dolgoztam a fa­luért, hogy most elmeneküljek” - mondja a volt polgármester. A Nyitrai Kerületi Rendőrparancs­nokság szóvivőjétől, Božena Bruchterovától megtudtuk, hogy a Mitsubishit gyúlékony anyaggal öntötték le. A rendőrség kihall­gatta azokat a személyeket is, akikre a károsult gyanakszik, de vádat egyelőre senki ellen nem emeltek. Pontos kritériumok nélkül, egyes pályázókkal konzultálva döntenek a Szülőföld Alap kollégiumában Egy emberen múlik a pénzosztás Pozsony. Pontos kritériu­mok nélkül, egyes pályá­zókkal konzultálva születik döntés a Szülőföld Alap kulturális kollégiumában. A felállított kritériumokat a legtöbb támogatást elnye­rő pályázókkal közösen ál­lapította meg a kollégium szlovákiai tagja, Ladányi Lajos. A pályázatok taralmi értékelése csak rajta múlik. LAJOS P. JÁNOS „Az Alaphoz beérkezett pályá­zatokat a Szülőföld Alap Iroda kizárólag formai szempontból szűri - tájékoztatta lapunkat Ba- logi Csaba, az iroda igazgatóhe­lyettese. - Pályázati összesítőt készít, amelyet a döntéshozó kol­légium ülését megelőző 8 napon belül megküld minden kollégiu­mi tag és állandó meghívott részére.” Igaz, a kollégiumi tag­nak konzultációs kötelezettsége van az adott ország nagyobb szervezetinek képviselőivel. La­dányi a Csemadokkal, az SZKC- val, az MKP Kulturális Tanácsá­val, a katolikus és a református egyház, valamint a magyar ifjú­sági szervezetek képviselőivel egyeztetett. Azonban a kulturális kollégium rendelkezésére álló 84,7 millió forint több mint felét 12 pályázat, gyakorlatilag nyolc pályázó kapta meg a jelentkező 225-ből. Kiemelt kultúra: Csemadok A kiemelt kulturális szerveze­tek és programok csomagra jóvá­hagyott 45 millió forint csaknem felét, 21 millió forintot a Csema­dok kapta működési költségekre. A Jókai és a Thália színház mind­össze 700-700 ezer forint támo­gatást kapott, a 46. Jókai Napok­ra benyújtott kérvényt forráshi­ány címén elutasították. A Szülő­föld Alaphoz Ladányi által eljut­tatott jegyzőkönyvben szereplő szempontok szerint ebből a cso­magból országos hatáskörű szer­vezetek és az országos vagy regi­onális érdeklődésre számot tartó programok kaphatnak támoga­tást. Feltehetően ennek megfele­lőenjutalmazták 2,1 millió forint kiemelt támogatással a Szlováki­ai Magyar Cserkészszövetség Az út maga a boldogság című prog­ramját. Szabad Újság, Felvidék.ma és újra a Csemadok A Csemadok további két cso­magból is jelentős támogatásban részesült: a lebonyolító szerveze­tek részére fenntartott csomagból egyedüli pályázóként 8,4 millió forintot kért és kapott. De támo­gatta a kulturális kollégium a Csemadok Kürtös című nagykür­tösi régióban terjesztett lapját 3 millió forinttal, és egymillió forin­tot kapott az Itthon című lap is, melyet ugyan a Jel PT ad ki, de tartalma alapján a Csemadok köz­lönye. A lapkiadás támogatása két Kollégiumi keret Kulturális kollégium 84,7 millió forint Oktatási kollégium 28,8 mü- lió forint Önkormányzati kollégium 12,6 mülió forint Összesen 126,1 millió forint Forrás: Szülőföld Alap szempont alapján történt: a lap je­lenítsen meg közösségmegtartó erőt, és legyen szlovákiai magyar tulajdonban. A Szabad Újság a rendelkezésre álló csaknem 15 millió forint több mint harmadát, 5 millió forintot kapott. Az elekt­ronikus média támogatására ren­delkezésre álló összegből a legna­gyobb támogatást a Szövetség a Közös Célokért által működtetett Felvidék.ma kapta, a 3,5 millió fo­rint több mint egyharmadát, 1,25 millió forintot. Emellett az ön- kormányzati kollégium további közel 4 millió forinttal támogatta. A Szabad Újság itt is sikerrel pályázott, 500 ezer forintot ka­pott honlapfejlesztésre, pedig az egyik, erre a csomagra vo­natkozó feltétel az volt, hogy már eredményt felmutató szer­vezetek kaphatnak támogatást. A Szabad Újságnak jelenleg nincs honlapja. A Bumm.sk például nem kapott támogatást, de pénz nélkül maradt a Fórum Intézet évek óta működő hon­lapja is. Sikeres pályázók A kulturális kollégium által jóváhagyott legnagyobb támogatások: Csemadok - működési költségek 21 mülió forint Csemadok - a kultúra szolgálatában 8,4 mülió forint Csemadok - Kürtös regionális lap 3 mülió forint Jel PT, Pozsony - Itthon havilap 1 mülió forint Médiaimpress Kft. - Szabad Újság 5 mülió forint Médiaimpress Kft. - Szabad Újság honlapja 500 ezer forint Szövetség a Közös Célokért - Felvidék.ma 1,25 mülió forint Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség - Az út maga a boldogság 2,1 mülió forint Sel/e János Egyetem (három pályázat)2,7 mülió forint Szőttes Néptáncegyüttes,' 40 éves jubüeum 1,5 miüió forint Szímő Község, Halottasház felújítása 1 miüió forint Összesen 47,45 miüió forint Forrás: Szülőföld Alap 1963-ban elhurcolta a rendőrség, mert diákjaival a tanítási órákon megünnepelte március 15-ét Szénássy Zoltán kapta a Helytállásért-díjat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Búcs. Szénássy Zoltán komáro­mi tanárnak ítélte az idei Pro Probi- tate - Helytállásért-díjat az MKP parlamenti klubja. Az ünnepélyes átadónak idén első alkalommal az ugyancsak Pro Probitate-díjas Búcs község adott otthont. A díjat Ester­házy János emlékére 1994-ben alapították. Bárdos Gyula, az MKP frakcióve­zetője szerint elszomorító, hogy Es­terházy János még mindig a teljes rehabÜitációra érdemes történelmi személyiségek között van Szlová­kiában, és e szégyen árnyéka - bár nem tehetnek róla - a hazai magyar politikusokra is rávetül. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy idén keve­sebben emlékeznek a mártírpoliti­kus 1953-ban megfogalmazott in­telmeire, mely szerint: „csak úgy tudunk eredményt elérni, ha mind­azok, akik szívükön hordják az ős­lakosság érdekeit, összefognak egy közös platformon, és teljes őszinte­séggel és százszázalékos becsületes fegyvertársi hűséggel igyekeznek eredményeket elérni”. A díjazottat Berényi József, az MKP alelnöke méltatta. Szavai sze­rint Szénássy Zoltán a magyar tör­ténelem hiteles oktatását akkor is korparancsnak tekintette, amikor ez nem volt cél Csehszlovákiában. A tanár urat 1963-ban az áüam- rendőrség soviniszta megnyilvánu­lással vádolva meghurcolta, mert diákjaival a tanítási órákon meg­ünnepelte március 15-ét. A hatósá­gok azért is zaklatták, mert egy szlovákiai magyar főiskola létreho­zását szorgalmazta. Szénássy Zol­tán helytörténészként is maradan­dót alkotott, eddig 15 könyve jelent meg, a legtöbb Komárom törté­nelmével és a város neves személyi­ségeivel foglalkozik. Egyik kezde­ményezője volt a Klapka-szobor Szénássy Zoltán: a kötelességemet teljesítettem (Kis Kata felvétele) eredeti helyére történő visszaállí­tásának, munkájának köszönhető­en 47 évnyi szünet után 1991-ben újra megjelent a Komáromi Lapok, nevéhez fűződik a Jókai Közműve­lődési és Múzeum Egyesület újra­alapítása, valamint több emléktáb­la elhelyezése. A díjazott méltat­lannak nevezte magát a díjra, mert mint mondta: amit tett, kötelesség. „Negyvenkét éves tanári pályafutá­som alatt számtalanszor hoztam fel példaként az egri várvédők hősies­ségét. A maroknyi magyar egymást erősítve tudta megvédeni a várat. Mi is egymást erősítjük és megvéd- jük hazánkat” - hangzottak szavai. Esterházyt, örök példaképét - akit 1938-ban Komáromban személye­sen is láthatott - a 20. százaz legna­gyobb magyarjának nevezte, szen­vedéseit pedig Krisztus szenvedé­seihez hasonlította. Egyben remé­nyét fejezte ki, hogy Esterházy szel­lemisége minden felvidéki magyar ember lelkétmegérinti. Az ünnepség Esterházy János szobrának megkoszorúzásával ért véget, (vkm) Ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy a szepességi város bekerüljön a kulturális világörökségek közé Az UNESCO jegyzékében a lőcsei oltár és a város A híres lőcsei városháza (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Lőcse. Lőcse városa, és a helyi gótikus templomban található ol­tár, Lőcsei Pál mester alkotása a hétvégén felkerült az UNESCO kul­turális örökségeket jegyző listájára. A felvételről ellenszavazat nélkül döntött a testület szombati, sevillai ülésén. A szepességi város főterén áüó Szent Jakab-templom főoltára a világ legmagasabb gótikus stílusú oltára, 18,62 méter magas. A szen­télyt a padlótól a mennyezetig ki­tölti, Lőcsei Pál mester műhelyében készült 1508 és 1510 között. Ez a mester főműve, több mint 500 évig állt egyben a helyén - csodával ha­táros módon sem tűz, sem idegen kezeknem okoztak benne kárt-, 50 éve szedték először szét, amikor felújítási és konzerválási munkála­tokat végeztek rajta. Lőcse városa a Szent Jakab-templomnak, a város­házának, és a szinte teljes egészé­ben megmarad, egykor a várost kö­rülölelő várfalnak köszönhetően került fel a listára. (TASR,MSz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom