Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-27 / 147. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 27. www.ujszo.com VÉLEMÉNY* Blogmustra Pozsonyi hányinger Hányinger, ami Pozsonyban, Hu Csin-tao látogatása kapcsán történt. A kínai rendőrség-titkosszolgálat öltönyösei és sapkával jelölt szlovákiai és ausztriai kínai büfések szlovák állampolgárokat vertek, és a szlovák rendőrség ezt tétlenül nézte. Majd ők is beszálltak: a szlovák állampolgárok bántalmazásába - tudjuk, hogy ebben a műfajban erősek. Az elnök, akire a szlovákok többsége szavazott, ezt le se toj- ta, a másik két legfőbb közjogi méltóságot sem izgatta, hogy a Comenius Egyetem rektorhelyettesét is elgyepálták... Amikor az ellenzék azt szerette volna, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter a parlament nyilvánossága előtt ugyan mondja már el, hogy történhet meg az, hogy Szlovákiában kínaiak szlovákokat vernek, és ehhez még a rendőrség is asszisztál, az a szóvivője útján megüzente, hogy Ke- let-Szlovákiában van, és nem ér rá ilyesmivel foglalkozni. Most képzeljük el, hogy Sólyom László köztársasági elnök pozsonyi látogatásra érkezik. A magyar (mert szlovák is van) Nemzetbiztonsági Hivatal emberei öltönyben provokálják, majd ütik a szlovák tüntetőket, a Magyar Gárda (Kulturális Egyesület:) tagjai pedig civil ruhában, piros sápiban lökdösik a derék demonstrálókat... Akkor mi történtvolna? (A bejegyzés a Hírlapíró és a halál blogon olvasható: www.lashee.free blog.hu) Egy hihetetlen karrier Amíg Magyarországon nem és nem bírják megválasztani a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Szlovákiában sikerült. Apró szépséghiba, hogy Štefan Harabin totálisan alkalmatlan személy, útját perek, botrányok és törvényszegések szegélyezik. Politikusként és bíróként is kínos múltja van, ezeket még összefoglalni is embert próbáló feladat. Harabin erős politikai hátszéllel megtámogatva a hírhedt Mečiar-kormány idején is a Legfelsőbb Bíróság tagja volt, a haldokló rezsim pedig egyik utolsó húzásaként ültette az elnöki székbe. Kinevezését egyetlen szakmai szervezet sem támogatta, és sem javított megítélésén, hogy Harabin azonnal önkényesen a saját kezében összpontosította a testület döntési jogait. Az új Dzurinda-kormány ideje alatt még arra is jutott energiája, hogy végigpanaszkodja és beadványokkal bombázza az Európai Bíróságot diszkriminációra és a szólásszabadságra hivatkozva (nem nyert). Harabin 2001-től sajátos módon folytatta a harcot az új rezsim ellen: magas soron kívüli jutalmakat folyósított azoknak a kollégáinak, akik több kulcsfontosságú, a Mečiar-kormány bajos dolgait érintő ügyekben neki kedvező döntéseket hoztak. Az akadékoskodó bírák érdekes módon egyáltalán nem kaptak jutalmat. Mandátuma 2003-ban ért véget, és sikeresen újra is választatta önmagát. Aprócska gond adódott abból, hogy a perdöntő szavazatot a Legfelsőbb Bíróság elnökeként - saját maga adta le magára. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményeket, Harabin pedig mehetett vissza Mečiar pártjába mint szakértő. (A teljes bejegyzés a Szlovenszkó blogban olvasható: www.szlovensz ko.blog.hu) Ki lesz kormányon? Az MKP vagy a Híd? Kiderült, a jövő évi parlamenti választások után Szlovákiában nem lesz nagykoalíció. Az SDKÚ sajtótájékoztatója ugyanis, melyen értékelték a parlamenti választások óta eltelt három évet, egy nagyon fontos üzenetet is hordozott: a legerősebb ellenzéki párt nem köt olyan koalíciót, melyben a Fico vezette Smer is szerepel... ennél azonban sokkal több minden is kiderült. Vegyük csaksoijában: 1. Az SDKÚ komoly konkurenciát lát a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjában. Eddig ők voltak az egyeden párt, mely egyértelműen kimondta, hogy Fi- cóval soha. Ha az SDKÚ nem akarta elveszíteni azt a választói rétegét, amely a Fico-féle politikát elvből elutasítja és megveti, lépniük kellett. 2. Az új párt, a Most-Híd sorsa is komplikálódott. Ők, mint a Smer egyik lehetséges (ha nem a legvalószínűbb) koalíciós partnere, mostantól az összes szlovák párt számára konkurencia. Ez nagyban megnehezíti Bugár Bélá- ék helyzetét, hisz könnyen lehet, hogy mostantól már Sulíkékra sem számíthatnak. 3. Az MKP ebből a szempontból sokkal jobb helyzetbe került. Robert Fico ugyanis nem titok, jelen állás szerint Durayról hallani sem akar. Az MKP az SKDÚ-tól ezzel egy nagyon fontos, szorosabb ellenzéki együttműködési ajánlatot is kapott. (A teljes bejegyzés a Körkép blogban olvasható-.www.korkep.sk) Jókai Napok-megnyitó politikai színezettel Sietve érkeztem a Jókai Napok esti nyitó előadására, a VMK földszintjén már gyülekeztek az emberek. A nézőtérre vezető lépcső mellett egy kis terített asztalka várta a kultúrpolgárt, rajta minden jóval: petíciós ívek a Híd párt regisztrálására, narancssárga prospektusok Bugár Bélának a párt honlapján is látható fotójával, valamint egy mosolygós lds- lány, aki boldogan invitál az aláírásra. Az egyik legrangosabb kultúr- eseményen vagyunk, ahová a legkevésbé sem illett volna bevinni a pártpolitikát. Nem azt a kemény négy (4) darab szignót sajnálom tőlük, amit ezzel az izzasztó munkával sikerült kasszírozniuk, a stílussal van bajom. A városi művelődési központ felett Bastmák Tibor polgármester, a Híd egyik alapítója regnál, aki nyilván összekeverte Jókai Napokat egy politikai happeninggel. Holnap már kolbász is lesz? „A Híd új párt. Azt a korrekt és felelősségteljes magatartást követi, amely még nem honosodott meg a politikában.” Nem gondoltam volna, hogy a Jókai Napokkal kapcsolatban valaha is politikai témában kell írnom. Tényleg nem tudtuk, hogy mi hiányzik... (A bejegyzés a Komáromi blogon található: www.komaromiblog. com)-válogatás■ jítlllljP MOST az együttműködés pártja - strana spolupráce SZALON-SZEMLE Rólunk (is) írták a szlovák sajtó júniusban Plusz 7 dní A hetilap június 26. száma Hunčík Péterrel közöl interjút a szélsőséges pártok európai parlamenti térhódításáról, a szlovák-magyar viszonyról, a Beneš-dekrétumokról, az autonómiaelképzelésekről, valamint a kis nemzetek félelmeiről. A Híddal kapcsolatos véleményét firtató kérdésre válaszolva elmondja: mintha csak 1989-be csöppent volna vissza: akkor is mindenki azt kiabálta, kivel nem vállal ezentúl sorsközösséget. Csak azt nem tudni, kivel igen. Egy Bugár Béla formátumú politikus elképzeléseit ületően többet vár el annál, mint amennyit jelenleg ismer belőlük. Žurnál Válás magyar módra szlovák love story miatt címmel terjedelmes összeállítást közöl a hetilap 25. száma, összefoglalva az MKP és elődpártjainak történetét is. A lap Ján Baránek politikai elemzőt idézve lehetségesnek véli, hogy az új magyar párt a sikeres parlamenti szerepléssel akár Robert Fico koalíciós partnereként is szóba jöhet, ugyanakkor a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a Híd politizálása is kisebbségi jellegű lesz. Ugyanitt Peter Javűrek azt fejtegeti, hogy bár Bugár Béla népszerűsége a szlovákok körében jelentős, megnyerni őket nehezebb lesz, mint amilyennek ma tűnik. A Tina Čomá újságírónak adott teijedelmes interjújában arra a kérdésre, vajon nem utópia-e az új párt mint projektum, Bugár Béla kifejti: ez a szlovákiaiakon fog múlni, nem rajta és nem azokon, akik a pártot alapítják. Az is a választókon múlik, milyen lesz az új párt irányultsága, amiként az is, mennyire lesz életképes. týždeň A hetilap 24. számában A büszkeség hídja címmel Peter Schutz az új magyar párt megalakításának indítékait elemezve fölteszi a kérdést: mi jellemzi még Bugár Béla pártját azon kívül, hogy elutasítja Csáky Pál módszereit. Véleménye szerint egy évvel a választások előtt kockázatos egy pártot megosztani akkor, ha az osztódásnak nincsenek komolyabb okai. A módszer, mármint az új módszer Schutz szerint nem elegendő ok. Pravda A napilap június 25-i száma Világi Oszkárral, a Slovnaft vezér- igazgatójával közölt inteijút a pozsonyi kőolaj-finomító jelenlegi helyzetéről, de föltesz neki néhány kérdést a szlovákiai magyar pártszakadással kapcsolatban is. Világi Oszkár a létrehozandó Híd párttal kapcsolatban korainak ítél minden találgatást a kezdeményezés jövőjét illetően. „Meg kell vámunk, mit tesz majd a párt, milyen lesz a konkrét programja, va-. jón reálisan változik-e valami, s tényleges konkurenciája lesz-e az MKP-nak.” Arra lehet-e számítani, hogy Világi Oszkár visszatérjen a politikai életbe - kérdi a lap: „Nem, már nem bírnék tizenkét órákat egy bizottságban végigülni, s azzal az érzéssel távozni, hogy nem volt szó semmiről. E tekintetben az üzleti világ egészen más, sokkal hatékonyabb. Ott nincs idő üres szalmacséplésre, ott az ember teljesítményét a részvényesek és az ügyfelek árgus szemmel figyelik.”
