Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-26 / 146. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Ködösítés a Kremlben Biskek. Az orosz média szerint Moszkvát meglepetésként érte az új kirgiz-amerikai megállapodás, a Kreml viszont azt közölte, hogy egyeztették vele a Biskek melletti Manasz légibázis amerikai használatának folytatásáról kötött szerződést. A Kommerszant egy orosz külügyminisztériumi tisztségviselőt idézve arról írt, hogy Moszkvát nagyon kellemetlen meglepetésként érte a kirgiz-amerikai megállapodás híre, ilyen kitolást nem várt Biskektől. A kirgiz parlament tegnap meg is szavazta a megállapodást, amely szerint „nemzetközi tranzitközponttá” alakítják át, hogy nem katonai jellegű szállítmányokkal lássák el innen az Afganisztánban állomásozó haderőket. Ez az utolsó bázis Közép-Ázsiá- ban, amelyet az amerikai légierő használhat. Az USA 2001 óta rendelkezik támaszponttal a Manasz repülőtéren, a táli- bok elleni NATO hadműveletek során az amerikai gépek innen kapják üzemanyagutánpótlásukat. Kirgizisztán februárban bezárta a bázist, miután 2 milliárd dollár értékű segélyre és hitelre kapott ígére- tetMoszkvától. (MTI) ALBA-projekt az USA ellen Caracas. Ecuador csatlakozott ahhoz a Venezuela és Kuba által létrehozott gazdasági blokkhoz, amelynek célja, hogy az USA által tervezett latin-amerikai szabadkereske- delijii övezet befolyását csökkentse. Az ALBA-t (Alternatíva Bolivariana para las Americas) 2004-ben hozták létre a venezuelai Maracayban. A Caracastól 80 kilométerre nyugatra lévő városban jelenleg a gazdasági tömörülés csúcsértekezlete zajlik, és Ecuadort ebből az alkalomból vették fel a tagállamok sorába két parányi karibi országgal együtt. Rafael Correa ecuadori elnök szerint az ALBA a szolidaritás és az integráció szocialistaprojektje. (MTI) Visszatérnek a nagykövetek Maracay. Venezuela és az USA rövidesen kölcsönösen visszaküldi állomáshelyére nagyköveteit, akiket tavaly szeptemberben kölcsönösen kiutasítottak. Ezt Nicolas Maduro Moros venezuelai külügyminiszter jelentette be. A nagykövetek visszatéréséről két hónappal ezelőtt szó volt Hugo Chávez venezuelai elnök és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter között a Trinidad és Tobagóban tartott Amerika-csúcstalálko- zón, amelyen Barack Obama és Hugo Chávez kezet is fogott egymással. Chávez szeptember 11-én utasította ki Venezuelából az amerikai nagykövetet „az Egyesült Államok kormányzata által Venezuela népével szembeni ismételt ellenséges megnyü- vánulások miatt”. (MTI) Egymást érték tegnap a temetési menetek az iraki fővárosban. Szerdán este több mint 60 ember halt meg egy robbantásos merényletben a síiták lakta Szadrváros negyedben. A pokolgépet egy kordéban, zöldségek alatt rejtették el, és este häkor, szándékosan a legnagyobb forgalom idején robbantották fel a zsúfolt piacon. A sebesültek száma jóval száz fölött jár. A véres merényletet hat nappal azelőtt követték el, hogy az amerikai harcoló alakulatok kivonulnak az iraki városokból. Szadrváros biztonsági felügyeletét a múlt szombaton adták át helyi erőknek az amerikaiak. (SITA/AP-felvétel) Visszavont meghívók Washington jegelte Iránt Washington. Az Obama-kor- mány az iráni erőszakos események fényében korábbi döntését megváltoztatva mégsem hív meg iráni diplomatákat a július 4-i, függetlenség napi ünnepség alkalmából az amerikai nagykövetségekre. Robert Gibbs elnöki szóvivő a bejelentéshez hozzáfűzte, az irániak egyébként sem reagáltak a már kiküldött meghívókra. Barack Ohama június elején újabb lépést tett Teherán felé, meghívta az irániakat, hogy ünnepeljék együtt az amerikaiakkal a függetlenség napját. A külügyi tárca úgy látja, a közeledést jelképező meghívás gesztusa már nem időszerű. Egy vezető tisztségviselő szerint „nincs szó arról, hogy az Obama- kormány levette a napirendről az iráni közeledés témáját, de nyilvánvalóanjegeltük”. (MTI) A több száz letartóztatott mellett hetven egyetemi tanárt is őrizetbe vettek - Montazeri nagyajatolláh szerint bukhat a kormány Hajsza kezdődött az iráni értelmiség ellen Teherán. Nagyon foghíjas volt Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnök győzelmi partija: a meghívott 290 parlamenti képviselő közül 105 nem ment el, hogy gratuláljon az államfőnek. ÖSSZEFOGLALÓ Az a tény, hogy sok politikus nem volt hajlandó megjelenni Ahmadi- nezsád buliján, megfigyelők szerint egyértelműen jelzi: a politikai elit mélyen megosztott. Hetven egyetemi tanárt vettek őrizetbe Iránban a kormányellenes tüntetések során - írta tegnap Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelölt honlapja. A weboldal szerint Muszavi szerdán találkozott a professzorokkal, akik valamennyien az iráni rendszer liberalizálását szorgalmazzák. Ezután vették őket őrizetbe. Mindez annak jele lehet, hogy az iráni hatóságok egyre inkább célpontnak tekintik az ország elit értelmiségét. Később Muszavi közleményt is közzétett, amelyben leszögezte: a népnek alkotmányos joga tiltakozni az elnökválasztás eredménye ellen. Élesen bírálta az ellenzéki sajtó, köztük az ő lapja, a Kalameh-jwe Szabz bezárását és újságíróinak letartóztatását. Figyelmeztetett: ha folytatódnak a hazai sajtó letörését célzó törvénytelen lépések, az iráni társadalom arra kényszerül, hogy a külföldi médiából szerezze értesüléseit. Muszavi hangsúlyozta: eltökélt szándéka folytatni a harcot, és a békés tüntetések folytatását szorgalmazta. Egyébként a vitatott elnökválasztási eredmény miatt két hete tartó zavargások nyomán több száz embert vettek őrizetbe. Felettük egy külön erre a célra alakított speciális törvényszék ítélkezik. Az iráni hatóságok minden külföldi tudósítót száműztek az utcákról, nem tudósíthatnak nyilvános helyszínekről. Az AP amerikai hírügynökség szerint visszaesőben van az ellenzéki tiltakozási hullám. Ezt jelzi, hogy Muszavi erre a hétre konkrétan nem hirdetett meg nagygyűlést, s a múlt csütörtök óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Muszavi a honlapján arról is beszámolt, nagy nyomás nehezedik rá a hatalom részéről, hogy vonja vissza az elnökválasztással kapcsolatban benyújtott kifogásait. Ahmadinezsád tegnap azt üzente Barack Obama amerikai elnöknek, ne avatkozzon be az országa belügyeibe, és kéijenbocsánatotki- jelentéseiért. Obama korábban azt mondta: megdöbbentette és felháborította az iráni elnökválasztást követő erőszak. Hoszein Ali Montazeri nagyajatolláh, ellenzéki vallási vezető tegnap figyelmeztetett: ha tovább folytatódik a békés tüntetők elleni megtorlás, az a kormány bukásához vezethet. Montazeri az iszlám köztársaság alapítójának, Khomeini ajatolláhnak a kiszemelt utóda volt, de még az imám 1989-ben bekövetkezett halála előtt kegyvesztett lett a hatalom bírálata miatt, és éveket töltött házi őrizetben Kum síita szent városban. Most az elsők között bírálta a hatalom erőszakos reagálását a tüntetésekre. Négy nappal a voksolás után azt mondta Ahmadinezsád elsöprő győzelméről, hogy azt egyetlen egészséges elme sem tudja elfogadni. „Ha az iráni nép nem tud érvényt szerezni alapvető jogainak a békés tüntetéseken és elnyomják, az elkeseredettség erősödése bármilyen erős kormány alapjait megsemmisítheti.” Montazeri - máig az egyik legjelentősebb iszlám vallási méltóság-, egyúttal felszólította honfitársait, akik vitatjákAhmadinezsád újraválasztását, hogy folytassák mozgalmukat. (MTI, s, t, ú) A brit tudósítóra kennék Neda halálát Teherán. Az ultrakonzervatív iráni lapok tegnap provokációnak próbálták beállítani annak a fiatal lánynak a meggyilkolását, akinek képei bejárták a világot az interneten keresztül. Neda Aga- Szoltán a rezsim ellen tüntetők szimbólumává vált. A konzervatív média ellentámadásba ment át. Az Ahmadinezsádot támogató Va- tan Emruz című lap egyenesen Jón Leyne-t, a BBC újságíróját - akit az iráni hatóságok kiutasítottak -, vádolta meg azzal, hogy bérgyilkost fogadott fel. A bérgyilkosnak valakit meg kellett ölnie Jón Leyne dokumentumfilmjéhez. Hasonló vádat fogalmazott meg tegnap több más konzervatív újság is. (MTI) Még mindig semmi hír a feketedobozokról Azonosították a pilótát MTl-HÍR Párizs. Azonosították a június elsején az Adanti-óceánba zuhant Air France-gép pilótájának és az egyik utaskísérőnek a holttestét. Ezt tegnap közölte a francia légi- társaság. A keresőalakulatok eddig 50 holttestet emeltek ki a tengerből. A tetemek azonosítását Brazíliában végzik. Eddig 11 áldozat, 8 brazü, egy brazü-német, egy brazil-svájci és egy brit állampolgár személyazonosságát tudták megállapítani. A Rio de Janeiróból Párizsba tartó A300-as típusú Airbus fedélzetén 228 emberrel, köztük négy magyar állampolgárral és egy szlovákiai magyarral, a végzetes éjszakán viharzónába került, majd eltűnt a radarképemyőkről. Új tárgyalás lesz a Politkovszkaja-ügyben Semmis az első fokú ítélet MTl-HÍR Moszkva. Az Anna Politkovsz- kaja újságíró elleni gyilkosság ügyében az orosz legfelső bíróság tegnap megsemmisítette a vádlottakat felmentő első fokú ítéletet, s új tárgyalást rendelt el. Ezzel eleget tett az ügyészség fellebbezésének. A három gyanúsítottal szembeni felmentő döntést esküdtszék hozta február 20-án, egyhangú határozattal, s azzal indokolta, hogy a vádlottak bűnössége nem nyert kellő bizonyítást. Anna Politkovszkaját, a Novaja Gazeta ellenzéki lap munkatársát, aki főleg a csecsenföldi eseményekről és az ottani jogsértésekről szóló írásaival keltett feltűnést, 2006. október 7-én lőtték le a lakóháza előtt. A gyilkos lövést leadó személy nem szerepelt a per vádlottjai között, nemzetközi körözéssel keresik, s nem nevezték meg a perben a bérgyilkosság felbujtóját sem. G8-csúcsértekezlet Bojkottáló first ladyk? Róma. Olasz egyetemi tanárnők arra kérik a G8-csoport állam- és kormányfőinek feleségeit, hogy bojkottálják a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország júliusi csúcstalálkozóját. A kezdeményezés szerint a first ladyk távolmaradásukkal tiltakozhatnának Silvio Berlusconi olasz kormányfő rendszeres szexista megnyilvánulásai ellen. A tanárnők felhívásukban kifejtették: mélységesen felháborítja őket az, ahogy az olasz kormányfő - mind nyilvánosan, mind a magánéletében - a nőket kezeli. Elsősorban Berlusconi nyilvános kijelentéseit és viselkedését kifogásolják, amellyel az olasz miniszterelnök „módszeresen lebecsüli a nők jelenlétét a társadalmi és intézményi körökben”. Olaszország schengeni belső határain ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a G8-csúcs megfelelő biztosítása érdekében. Az intézkedés június 28-án (vasárnap) 1 órától július 15-én (szerda) 24 óráig lesz érvényben, tehát 18 napig. (MTI) POLITIKAI BULVÁR mmmímmmmmmmmmmmmsmmmmmmmmmmmmmmmmsm Elúszott az elnökjelöltség Washington. Könnybe fúló hangon, a kamerák előtt tett szerdán vallomást, bocsánatot kérve feleségétől, fiaitól, barátaitól és munkatársaitól Mark Sanford Dél-Karolina állam - újraválasztott - kormányzója, amiért megcsalta feleségét. Sanford aznap érkezett vissza Argentínából, miután napokra eltűnt, senki nem tudta, hol van. Bevallotta: argentin szeretőjével múlatta az időt Buenos Airesben, magára hagyva családját - épp apák napjára. Persze az uborkaszezonban kiéhezett amerikai média rávetette magát a témára, mindig hálás arról írni, hogy egy újabb vezető politikusról derült ki a házasságtörés. Egyrészt ezért lett vezető hír az iráni helyzet mellett Sanford hűtlensége, olyany- nyira, hogy a CNN adását megszakítva élőben közvetítette a töredelmes vallomást, a szakértők pedig arról nyilatkozgattak, hol van a magánélet határa egy poliTóredelmes vallomás (SITA/AP) tikus esetében. Másrészt pedig az indokolja a nagy érdeklődést, hogy Sanford annak idején Bili Clinton demokrata elnököt hitvány gazfickónak nevezte a Monica Lewinsky-affér miatt, és lemondásra szólította fel. Egyébként a liberális hangvételű CNN és a konzervatív Fox News hírcsatorna egyaránt sokkolónak nevezte a kormányzó vallomását. A 49 éves Sanford így búcsút mondhat annak, hogy esetleg ő legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje 2012-ben, pedig lett volna esélye. (MTI, ú)
