Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-24 / 144. szám, szerda

16 Karrier ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 24. www.ujszo.com A megbízhatóság kétirányú dolog Járjunk utána a dolgoknak! INFORMÁCIÓ A mai helyzetben illúziónak tűnhet, de bizonyos jellegű mun­kakörök esetében előfordulhat, hogy állásajánlatot kapunk. Ahe­lyett, hogy két kézzel kapnánk utána, okosabbnak tűnik, ha utá­nanézünk ennek-annak, például utánajárunk, hogy milyen is volt a vállalat elmúlt negyedéve és egy­általán, mire is számíthatunk an­nál a cégnél. Először is nem szabad elfelejte­nünk, hogy az első három hónap mindenképpen bizonytalan, hi­szen bármikor indok nélkül meg­szüntethetik a munkaviszonyt, bár ez fordítva is igaz. Egy jólmenő cégnél is kerülhet sor létszámleépítésre és az sem mindegy, hogy az alkalmazottak korosztályonként milyen arányban vannak jelen: tapasztalt öregek, fi­atal kezdők, vagy vegyesen - mindez sokat elárulhat a cég „sze­mélyzeti politikájáról”. Ha a válla­lat a veszteséges negyedév után létszámbővítést tervez, ugyancsak nem dőlhetünk hátra abban a tu­datban, hogy biztos helyünk van. Az sem bíztató jelenség, ha egy vállalatnál gyakran jönnek- mennek az alkalmazottak, egy éven belül lecserélődik az egész gárda - szinte biztos, hogy nem tervezhetünk hosszú távra. A kérdés: mi a vezetőség filozófiá­ja, miért nem feleltek meg a ko­rábban fölvett alkalmazottak. Nem voltak rátermettek? Vagy annak idején roszszul választott a vezetőség, esetleg időközben jobb ajánlatot kaptak a dolgozók és távoztak? Mindezen érdemes elgondolkodni. Az állásinterjú után megígér­ték, hogy telefonon jelentkez­nek, de már második hete és még mindig nem telefonáltak? Ez so­kat elárul a megbízhatóságról. Nem elég úgy következtetni, hogy ez is az elutasítás egyik módja - a magára valamit is adó cég korrekt személyzetise a nem­leges választ is közli a jelentke­zővel. Az sem bíztató, ha hívá­sunkra azt válaszolják, hogy még nem döntöttek. Ilyen esetben az is meggondolandó, hogy elmen- jünk-e az esetleges újabb találko­zóra. (dl) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Gyakorlattal rendelkező kami­onsofőrt, azonnali belépéssel, fel­veszünk Nagymagyar (Zlaté Klasy) környékéről. Útirányaink: SK, CZ, RO, HR. Tel.: 0903/439138. MR910694 Tetópléhek, tetőcserepek, csa­tornák, tetőmunkák, lapos te­tők szigetelése, bádogosmun­kák. Részletre is. 33,19 euró (1000 Sk) havonta. Tel: 0948/848 820. MR910439 ♦ Keressen pénzt otthon! www.Udike.fenyesjovo.com MR910532 Munkavállalás külföldön! Lu­xushajókra, száUoda- és ven­déglátóiparba. A jelentkezők­nek az elhelyezkedéshez inten­zív nyelvi és szakmai felkészí­tést biztosítunk. Uniós jövedel­mekkel építsd a jövődet! www. kulfoldimunka. sk 0949/135 705. MR910575 Cserépkályhák, hordozható cserépkályhák széles válasz­tékban. Valamint együttműkö­dő cserépkályhás mestert kere­sünk! www.cserepkalyhak-mo bUcserepkalyhak.hu Tel.: 0036/34 309 962, 0036/203979102. MR910648 ♦ Felveszek elárusítót a somoijai Aréna üzletközpontban levő tex­tilüzletbe. 0911/531 631. MR910715 Hľadáme OBCHODNÝCH ZÁ­STUPCOV, pôžičky do domác­ností, požadujeme vystupova­nie na úrovni. Práca na ŽL v okolí vášho bydliska. Provident Financial, s. r. o. Volajte za­darmo: 0800 101 111. RR910039 ♦ Szabad munkahelyek Nagyme- gyeren és Komáromban. Részletes tájékoztatás az alábbi telefonszá­mon: 0917/492 887. MR910671 ♦ Tetőszigetelést, hőszigetelést, bádogosmunkát váUalunk 10 év garanciával (zöldtetők, teraszok, tetőrendszerek). Tel.: 0903/215 695, 031/787 8369, www.metzner.sk GA-113 ♦ Építésvezetőt keresek. Tel.: 0905/486 577, DS. MR910679 ♦ Szlovák-polgári nevelés szakos tanár állást keres. 0907/098 357. MR910716 A teljesen érdektelen, monoton feladatokat is érdekessé lehet tenni Unalmas a munkám? Tehetek róla! Unatkozni veszélyes. A munkahelyen unatkozni pe­dig különösen, mivel ez az állapot az elégedetlenséget jelenti és hatását tekintve azonos szinten van a ki- égettséggel. Lelkileg, majd fizikailag is megviseli a szervezetet. INFORMÁCIÓ Mi vezet el odáig, hogy ez a nem kívánt áUapot bekövetkezzen? Többek között a munka, amelyik nem érdekel minket, s amelyet kényszerből végzünk. Azután még az, ha nem kapunk feladatot és úgy teszünk, mintha dolgoznánk. Á munkával való elégedetlenség és az önbecsapás teszi először pszi­chésen, majd fizikaüag is beteggé a munkaváUalókat. Kedvezőtlenül közrejátszhat még a túl sok előírás, a szűk döntési jogkör. Az alkalma­zottak frusztráltak, mert a munká­jukat nem ismerik el és a tudásukat nem tudják használni. Azok, akiknek a munkaidejük kis részét tölti csak ki a tennivaló, gyakran elégedetlenek. Ezek az emberek gyakran úgy érzik, hogy nem jó helyen dolgoznak, vagy a munkájuk nincs jól megtervezve. Az unatkozó alkalmazott panaszait is komolyan kell venni, hiszen az unatkozó munkatársak kedvezőt­lenül befolyásolják a munkahelyi morált, a termelékenység vagy a teljesítmény csökkenéséről már nem is beszélve. A munkahelyi fásultságnak két válfaja létezik. Az első az, amikor a munka rutinná válik és nem talál­juk már olyan érdekesnek, mint a kezdetekkor. Persze az már sokkal súlyosabb, ha valaki nemcsak a munkáját, hanem az élet minden területét unja, semmit nem tud él­vezni. Ezek az emberek alulmoti­váltak, folyamatosan változtatják munkahelyeiket, igazából sehol nem találják a helyüket. Dale Carnegie szerint az ideges­ség, a feszültség, az érzelmi viharok a fáradtság három legfőbb oka. Az ember teljesen kifacsarva esik haza a munkájából, fáj a feje, háta és még vacsorázni sincs kedve. Ám ab­ban a pillanatban, amint megcsör- ren a telefon, és a vonalban a ked­ves hangja csendül fel, egyből ki­pattan az ember szeme, és akár haj­nali háromig is képes szórakozni. Mi lehet ennek a magyarázata? A kimerültségünk oka az lehet, hogy unjuk a munkánkat, talán az éle­tünket is. Tehát örökérvényű az a megállapítás, hogy: „Azok a sze­rencsések, akik abból élnek, amit szívesen csinálnak.” Azért szeren­csések, mert több az örömük, az energiájuk, kevesebb a gondjuk és a fáradtságuk. Ám a szakember szerint még egy teljesen unalmas, monoton munkát is fel lehet azzal dobni, hogy érdekessé tesszük: ki­hívásokat állítunk magunk elé, megpróbáljuk saját teljesítményün­ket túlszárnyalni. Egyáltalán nem biztos, hogy lesz ennek bárminemű pozitív anyagi vonzata. Lehet, hogy a vezetőség észre sem veszi, vagy ha igen, nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget. Ami lényeges, hogy az unalom és a frusztráció szülte fáradtságunkat megszűnteti ez a gondolkodásmód, egyfajta szellemi élénkítő szerként hat. Rá­adásul több energiánk marad más­ra, és az életkedvünk is nő. Ha be­beszéljük magunknak, hogy szeret­jük eddig utált munkánkat, akkor egy idő után élvezni fogjuk és gyor­sabban fog telni az idő. Magyarán, ha úgy teszünk, mintha érdekelne a munkánk, akkor ez valóságos ér­deklődést ébreszthet bennünk. Más szakemberek szkeptikusan fogadják ezt a gondolatmenetét. Úgy vélik, nem csaphatjuk be ma­gunkat, mert az lelki betegséghez vezet, a valóság elferdítése depres­szióssá tehet minket. Több munka­pszichológus szerint a vezetőnek kellene odafigyelnie a munkaválla­lók motiváltságra, már csak azért is, hogy megdolgozzanak a fizeté­sükért. Az orvosság? Azt javasol­ják, hogy ha nem lelünk örömöt a munkánkban, akkor először tisz­táznunk kell magunkban, miért dolgozunk éppen ezen a munkahe­lyen, és milyen munkát szeretnénk csinálni. És ha úgy gondoljuk, hogy ez a helyes út, amelyen éppen já­runk, akkor tegyük színesebbé munkánkat. Ezen kívül tanuljunk meg lazítani, amíg dolgozunk! Ez talán nem is olyan könnyű, mint amilyennek látszik, hiszen valószí­nűleg az élet szokásaival kell szakí­tani. A feszültség szokás dolga, de a lazítás is. A rossz szokásoktól meg lehet szabadulni, a jókat pe­dig ki lehet alakítani, (sa) A gazdasági helyzet és a munkapiac állapota befolyással van a lakosság egészségére A hirtelen jött munkanélküliség mellékhatása (Képarchívum) INFORMÁCIÓ Az elbocsátásnak az érintett számára nemcsak gazdasági, ha­nem egészségi állapotot érintő ve- tülete is van. Megnövekszik a va­lószínűsége a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szívproblé­mák kialakulásának. Ráadásul a mai, még mindig bozonytalan gazdasági helyzetben szinte senki sem érezheti magát biztonságban ezen a téren. Az egészségi állapot és az állás elvesztésének kölcsönhatása fordí­tott hányban is működik. Ugyanis szakemberek kimutatások össze­hasonlítása alapján arra engednek következtetni, hogy a hiányos egészségi állapotú személyek ha­marabb veszíthetik el állásukat, mint akik egészségesebbek. Korábbi tanulmányok már ki­mutatták, hogy a nem teljesen egészséges emberek hamarabb ve­szítik el állásukat, mint egészséges társaik. Most - még a gazdasági visszaesés előtt készült felmérés alapján - annak jártak utána, hogy az állás elvesztése mennyire befo­lyásolja az egészségi állapotot. Ar­ra a megállapításra jutottak, hogy több, mint ötven százalék az esélye az egészségi állapot hanyatlásának annál a személynél, aki önhibáján kívül lett munkanélküli. Mintegy nyolcvan százalék esélyük van a megbetegedésre - a magas vérnyomásra, a szívproblémákra, a cukorbetegségre - azoknak, akik hirtelen váltak munkanélkülivé. A kutatások tehát kimutatták, hogy az egészségügyi ellátáson kí­vül a gazdasági helyzet és a mun­kapiac állapota is hatással van a la­kosság egészségére. A szociológu­sok figyelmeztetnek: élni kell a stresszkezelés lehetőségével és ügyelni kell a helyes táplálkozásra, akár megelőzésképpen is. (gal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom