Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-23 / 143. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 23. Európai unió-hirdetés 15 Modellként futott be karriert a román államfő lánya - nem tartja magát értelmiséginek Ügyes húzás volt az EBA-manőver Tiszta egyesek A televíziók újra és újra visszajátszottak bakijait, nyelvhelyességi hibáit (Képarchívum) Bukarest. Példa nélküli helyzetet teremtett Romá­niában az EBA-jelenség. Vagyis az, hogy Elena Bas- escu - Traian Basescu ál­lamfő lánya - az európai parlamenti választásokon független jelöltként szer­zett szavazataival éppen azt a pártot erősíti, amely­ből korábban kilépett, s amelybe most visszatért. ÖSSZEFOGLALÓ A román elnök 28 esztendős lá­nya korábban a modellszakmá- ban futott be karriert. A sajtó számára mind a mai napig rejtély, hogy apja sugallatára, vagy pedig egyéni ambícióból lépett a politi­ka színpadára. Tavaly megválasztották őt a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének főtitkárá­vá. A román sajtó a gúny minden eszközét bevetette, amikor a tele­víziók újra és újra visszajátszották bakijait, nyelvhelyességi hibáit. E támadások célpontja nyilvánva­lóan a magas rangú atya volt, aki­nek személye teljesen összefonó­dott a demokratákkal. Olyannyi­ra, hogy politikai megfigyelők ki­fejezetten Basescunak alárendelt politikai erőként tartják számon a PD-L-t. Az európai parlamenti válasz­tási listára a párt Elenát is fel akar­ta venni, de ennek házon belül is számos ellenzője akadt. Az EP-je­löltség elfogadására felkért Alina Mungiu-Pippidi egyetemi tanár például - aki több fontos román civü szervezet vezetője is - nyílt levélben közölte, hogy nem haj­landó vele együtt szerepelni je­löltként. Március 18-án jött a fordulat: Elena bejelentette, hogy függet­lenként indul. „Nem akarom, hogy apámat nepotizmussal vá­dolják, és azt sem, hogy a demok­rata pártnak döntenie kelljen: en­gem vagy az értelmiségieket választja” - mondta akkor. Egy emblematikus nevet is adott ma­gának a kampányban: EBA (Elena Basescu rövidítése). A kommentátorok akkor úgy vélték, hogy a PD-L értékes man­dátumokat veszíthet, hiszen EBA a párt szavazóbázisából szakít majd ki voksokat. A lány ezért a kam­pány előtt ki is lépett a pártból. Elena már akkor hangsúlyozta, hogy szerinte nem rontja a demok­raták esélyeit, mivel a vele egy korosztályba tartozó, a szavazás­tól rendszerint távolmaradó fiata­loktól reméli begyűjteni a mandá­tumhoz szükséges voksokat. Traian Basescu maga sem hitt igazán lánya sikerében, ezért in­kább a várható kudarcra próbálta őt felkészíteni lelkileg. Ezt állítot­ta maga az államfő a kamerák előtt, miután lánya váratlan dia­dalt aratott: 4,22 százalékos eredménnyel bejutott az európai intézmény padsoraiba. A lány ez­után rögtön visszairatkozott a PD-L-be, amely most úgy tekinti, hogy EBA szavazatai hozzáadód­nak a pártéhoz, s eggyel több kép­viselővel gyarapodik a párt Brüsszelben. Az erdélyi Krónika cikkírója több más romániai kommentátor­ral együtt okos húzásnak nevezte az EBA-manővert. „Az Elena sze­mélye által megtestesített Bases- cu-nimbusz ugyanis nem elvonta, hanem növelte az elnöki tábor támogatottságát. A párt listáján a lány nem sok figyelmet kapott volna, de függetlenként olyan te­rületekről gyűjtött szavazatokat, ahol a PD-L-nek nem lett volna sok keresnivalója.” (MTI, ú) Bőkezű az Európai Parlament, tavaly több mint 51 millió eurót kaptak a képviselőcsoportok Lehetőségeket és pénzt jelent a frakciótagság ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parla­mentben a képviselők politikai - tehát nem nemzeti - hovatartozás alapján frakciókba tömörülnek. A hivatalos EU-terminológia szerint a frakció magyar elnevezése képvise­lőcsoport, amelyen belül az azonos nemzethez tartozó képviselők al­kothatnak úgynevezett delegációt. A képviselőcsoport létrehozásá­hoz az új szabályok szerint a 736 fős EP-ben legalább 25 honatya szük­séges, akiknek legkevesebb hét tagállamot kell képviselniük. Van­nak képviselők, akik egyik frakció­nak sem tagjai, ők alkotják a füg­getlenek táborát. A 25 fő 7 országból elvnek fo­lyamatosan kell teljesülnie, egyéb­ként a frakció megszűnik. Ez tör­tént az előző ciklusban a szélső- jobboldali frakcióval az olasz neo­fasiszták és a Nagy-Románia Párt összeveszése miatt. A plenáris szavazást megelőzően a képviselőcsoportok megvizsgál­ják a parlamenti szakbizottságok által előterjesztett jelentéseket, és módosító javaslatokat nyújtanak be. A képviselőcsoport álláspontjá­nak kialakítása a csoporton belüli megegyezéssel történik, de egyet­len tag számára sem lehet a szava­zást kötelezővé tenni. A frakcióhoz tartozás azzal jár, hogy a képviselő politikai lehetőségei szélesebbek, hiszen valamilyen álláspont plená­ris elfogadtatására jóval nagyob­bak lehetnek az esélyei. Ha az első körben meg tudja nyerni az ügynek saját frakciótársait, akkor attól fog­va a kérdés már a frakciók közötti egyeztetés tárgya. Azokat a témákat, amelyekkel az EP-nek foglalkoznia kell, a frakció- elnökök megbeszélésén elosztják az egyes frakciók között, vagyis ki­jelölik, hogy adott témában mely képviselőcsoport melyik tagja lesz a jelentéstevő. Ő aztán beleássa magát a témába, előterjeszti jelen­téstervezetét, amelyet megvitat a saját frakciója, majd a megfelelő parlamenti szakbizottság, ahol a többi frakció is véleményezi a ter­vezet. Ezután, a szakbizottsági ál­láspont figyelembe vételével kerül a jelentés a plenáris ülés elé. Sajátos terminológiai megoldás, hogy jelentés alatt nem csupán - és nem is elsősorban - hélyzetjelen- tést, valamüyen probléma körüljá­rását kell érteni, hanem a határoza­ti javaslatokat is, legyenek azok akár a tagállami kormányokat kép­viselő tanáccsal ún. együttdöntési eljárásban elfogadandó uniós irányelvjavaslatok, akár saját kez­deményezésű véleményadó jelen­tések, állásfoglalás-tervezetek. Ha egy képviselő nem tartozik egyeden képviselőcsoporthoz sem, jóval kisebb az esélye annak, hogy kijelölik jelentéstevőnek. A jelen­téstervezetekhez a frakciók módo­sító javaslatokat nyújthatnak be - itt is nagyobbak a frakciótagok le­hetőségei, mint azokéi, akiknek magányosan kell szövetségeseket keresniük. A plenáris vitában is előnyt él­veznek a frakciótagok, hiszen a fel­szólalási időkeret zömét az egyes képviselőcsoportok osztják el saját tagjaik közt, a függeüeneknek mi­nimális idő jut. Valamennyit enyhít a helyzeten a napirend előtti egy­perces felszólalás, illetve szavazás után az elfogadott indítványok ese­tében az úgynevezett szavazatma- gyarázás lehetősége, vagyis a kép­viselő saját álláspontjának rövid megvilágítása. A parlamenti szakbizottságok elnöki tisztségeinek elosztása is értelemszerűen a képviselőcsopor­tok közötti megállapodás alapján történik. A frakciók külön pénzt is kapnak tevékenységükhöz. Az összeget évente állapítják meg, annak alap­ján, hogy január elsején hány tagja volt a frakciónak, és e tagok össze­sen hány hivatalos EU-nyelvet kép­viseltek. A tolmácsok és fordítók ugyanis tetemes költséget jelente­nek. Az így kapott alapot a frakció egyfelől titkárság működtetésére, másfelől az uniós ügyekkel kapcso­latos politikai, illetve tájékoztató tevékenységre fordíthatja. Nem szabad olyasmire költeni, amit más uniós pénzalapból finan­szíroznak. Nem fordítható válasz­tási kampánycélokra vagy európai szintű politikai pártok támogatásá­ra, és nem lehet belőle ingatlant vá­sárolni. A felhasználást szigorúan ellenőrzik, az előző évi felhaszná­lásról szóló auditált jelentést április 30-ig be kell nyújtani. Ezt az inter­neten is közzéteszik. A szabályelle­nes módon felhasznált pénzeket vissza kell fizetni. Tavaly összesen 51660 000 euró volt a képviselőcsoportoknak jutta­tott éves keret. Ebből a legnagyobb összeget a legnépesebb képviselő- csoport, a néppárti frakció kapta. A 19 457 497 euró, figyelembe véve, hogy 288 tagja volt a frakciónak, egy tagra vetítve 67 561 eurónak felel meg. A 215 tagú szocialista frakció 14 417 267 eurót, vagyis egy frakciótagra vetítve 67 057 eu­rót kapott. A legkisebb frakció a Függetlenség/Demokrácia nevű képviselőcsoport volt, 24 taggal és 1621041 euróval, vagyis egy frak­ciótagra vetítve 67 543 euróval. Mindehhez képest a 29 független képviselőnek összesen 1 138 598 euró, vagyis egy főre számítva 39 262 euró maradt. (MTI, ú) Euroszkeptikus frakció alakult Prága/Budapest. Új konzervatív és reformpárti frakció alakult az EP-ben - jelentették be tegnap a cseh Polgári Demokratikus Párt (ODS) sajtóértekezletén Prágában. Az új frakciót a cseh, a brit és a lengyel konzervatív pártok alakították, amelyekhez to­vábbi öt párt is csatlakozik. A frakció tagja lesz a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság, valamint z ODS. A Magyar Demokrata Fórum, amelynek egy képviselője van az EP-ben (Bokros Lajos), szintén az új frakció tagja lesz. Rajtuk kívül belé­pett még a frakcióba a belga, a finn, a lett és a holland konzerva­tív párt, amelyek egy-egy honatyát küldtek Strasbourgba. A frak­ciónak eddig 55 tagja van, s ezzel a létszámmal a negyedik leg­nagyobb lesz az EP-ben. (-kés) figyelem! * Ismét szerepelhetsz az Uj Szóban! Ismét várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! Ismét ajándékozunk! lx keeéfep & 3x Nokia 5130 XpressMusic 3x feebaíl--Labda 3x elektromos mdaftm Mit kell tenned? Toltsd ki az alábbi szelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el)! Ragaszd az arcképedet a megjelölt helyre! A szelvényhez csatold a bizonyítványod fénymásolatát! A szelvényt a bizonyítvány fénymásolatával együtt küldd cl a következő címre: Redakcia Uj Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 A borítékra írd rá:„Tiszta egyes"! Beküldési határidő: 2009. július 10. ciszta eg. es Inzonvuvannyal zárták. Első osztályosok jelentkezését nem fogadjuk el. mivel ók még nem kapnak érdemjegyet. A jelentkezők arcképét a nyár folyamán, szerdánként az Uj Szó Szülőföldünk mellékletében közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom