Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-22 / 142. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Öngyilkos merénylet Kirkuk. Legalább 64-en meghaltak és több mint két­százan megsebesültek egy öngyilkos merényletben, me­lyet szombaton az észak-iraki Kirkuk város közelében, egy síita mecset mellett követtek el - közölte az arab ország egészségügyi minisztériuma. A merénylő egy robbanó­anyaggal teli teherautóval rö­pítette magát a levegőbe a déli imádság után, amikor a hívek kijöttekamecsetből. (mti) Földrengés Horvátországban Zágráb. Földrengések ráz­ták meg tegnap kora délután Horvátország déli részét és Bosznia-Herecegovinát. Az el­ső rengést 12.54 perckor ész­lelték, epicentruma a horvát­országi Selina és Nin település közé esett. A Richter-skála sze­rint 4-es erősségű rengés a kö­zéppontjában a Mercalli-skála szerinti 6-os fokozatú volt. Ezt elsősorban Zára (Zadar) térsé­gében lehetett érezni. Nem sokkal később, 13.20 perckora bosznia-hercegovinai Posusja település körzetében a Rich­ter-skála szerinti 4,6-os erősségű rengést mértek, ami Trogir, Makarska, Sibenik környékén és a dalmát szigete­ken mindenütt érezhető volt. Az első információk nem szá­moltak be személyi sérülések­ről. Szombaton hatan megsé­rültek, amikor lakókocsikat és sátrakat borított fel a forgószél azisztriaiMedulinban. (mti) Vádemelés Észak-írországban Belfast. Vádat emelt az északír rendőrség két tizen­éves ellen romániai roma csa­ládok elleni támadások miatt. A 15, illetve 16 éves fiú ellen „provokatív viselkedés” cí­men indítottak eljárást szom­baton este. A fiatalabbikat megfélemlítéssel is vádolják. Mindketten várhatóan ma je- lennekmeg a bíróság előtt Bel­fastban. Mintegy 20 romániai roma család keresett mene­déket egy templomban, mi­után kövekkel, üvegekkel do­bálták meg lakásaikat. Szál­láshelyüket nem fedték fel a hatóságok. A rasszista erőszak erősödött az elmúlt években Észak-írországban, egyidejű­leg a katolikus és protestáns csoportok szembenállásának enyhülésével, (mti) Az RMDSZ saját jelöltet indít Bukarest. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség sa­ját jelöltet kíván indítani az őszi elnökválasztáson - erre a döntésre jutott a Területi El­nökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla, a szövetség elnöke a sajtónak elmondta: a jövő hé­ten még zajlanak az egyezteté­sek, de a területi szervezetek elnökeinek többsége úgy véli, a szövetségnek kell jelöltet in­dítania. A jelölt személyéről később döntenek, (mti) Ahmedinezsád: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ne avatkozzon be Irán belügyeibe Gyalázatos tett volt Egy új iráni forradalom kezdete SffiS. Teherán/London/Washington/ Berlin. Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnök tegnap fel­szólította az EgyesültÁlla- mokatésNagy-Britanniát: ne avatkozzon be Irán belügyei­be. Ahmadinezsád, akinek új­raválasztása heves tiltakozá­sokat és zavargásokatváltott ki az országban, iszlám vallási vezetőkkel és tudósokkal való találkozója során úgy véleke­dett, hogyakétnagyhatalom „elhamarkodott kijelentései­vel nem kerül be az iráni nemzet barátainak körébe”. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Nagy-Britannia visszautasította az iráni vádakat, hogy beavatkozik az ország belügyeibe. „Határozot­tan visszautasítjuk azt az állítást, hogy az iráni tüntetőket külföldről manipulálják vagy ösztönzik. Az Egyesült Királyság szigorúan tartja magát ahhoz, hogy az iráni nép dolga kormányának megválasz­tása” - szögezte le David Miliband külügyminiszter. Számos nyugati ország bírálta ugyanakkor az iráni elnökválasztás körülményeit. Az ellenzék szerint Ahmadinezsád csalással nyerte meg a választásokat, de a kormány tagadja, hogy törvénytelenségek történtek volna. Az iráni „ületéke- sek már vizsgálják” a június 12-i el­nökválasztás lebonyolításáról be­érkezett panaszokat, és a hét végén fogják közölni az eredményt, ami­kor a vizsgálat befejeződik - közöl­te Manusehr Mottaki iráni külügy­miniszter. Az angol nyelvű Press TV-ben nyilatkozó politikus előre kijelen­tette azonban, hogy „csaknem semmilyen lehetőség nem volt a széles körű, szervezett szabályta­lanságokra. Mottaki az „illetéke­sek” kifejezéssel valószínűleg az A CNN amerikai hírtelevízió szerint szombati teheráni zavargásoknak Őrök Tanácsa nevű testületre utalt, amely korábban elfogadta, hogy szúrópróbaszerűen újraszámoltas­sa az elnökválasztáson leadott sza­vazatok tíz százalékát. Az iráni vezetésnek a közmeg­egyezés alapján, nem pedig kény­szerintézkedések bevetésével kell kormányoznia - szögezte le az amerikai elnök újabb, Teheránnak címzett üzenetében. Barack Oba­ma a korábbinál is keményebb sza­vakkal követelte, hogy a teheráni vezetés tartsa tiszteletben a gyüle­kezés- és a szólásszabadságot. Az Egyesült Államok azok mellett áll, akik igyekeznek gyakorolni ezeket a jogaikat. Obama felszólította Te­heránt, hogy vessen véget a népe el­leni erőszaknak és igazságtalansá­goknak. Az iráni televízió közben tegnap megerősítette, hogy Tehe­ránban halálos áldozatai voltak a szombati ellenzéki tüntetésnek, amelynek során felgyújtottak egy mecsetet is. „Sajnos több állampol­gárunk mártírhalált halt, amikor a zavargók felégettek egy mecsetet Teherán keleti felében. A zavargók nem tartják tiszteletben a szent he­lyeket” - mondta az állami televízió legalább 19 halálos áldozata volt a (Reuters-felvétel) a halottak számának pontos megje­lölése nélkül. Megmutatták a ki­égett épület képét is. A Press TV azt állította, hogy „terrorista cso­portok” és a rendőrség összecsapá­saiban 13-an vesztették életüket. A CNN amerikai hírtelevízió sze­rint legalább 19, egy, a Twitter kö­zösségi portálonjelentkezőblogger szerint 30-40 halálos áldozata és 200 sebesültje volt a szombati tehe­ráni zavargásoknak, amelyek az iráni elnökválasztáson elkövetett csalások miatti ellenzéki tüntetés nyomán törtek ki. A CNN kórházi forrásokra hivatkozott és közölte, hogy más, meg nem erősített hírek szerint, akár 150 is lehet az áldoza­tok száma. Az iráni hatóságok teg­nap kiutasították a BBC brit tévé és rádió teheráni tudósítóját, és felszó­lították, hogy huszonnégy órán be­lül hagyjad aközép-keleti országot. Egy új iráni forradalom kezdeté­ről beszélt a jelenlegi teheráni események kapcsán az iráni iszlám köztársaság első elnöke. Abul-Ha- szan Baniszadr - aki a sah rendsze­rét megdöntő és az iszlám köztár­saságot megalapító Khomenei aja- tollah egykori legfőbb bizalmasa és a köztársaság első államfője volt- a Welt am Sonntag című lapnak nyi­latkozva úgy értékelte, hogy a most hatalmon lévő iráni rezsim hadat üzent saját népének. Ba­niszadr 1981-ben kegyvesztett lett, miután túlzottan „reformer­nek” tartották, és elítélte az akkori kivégzéseket. Ezt követően Pá­rizsban telepedett le, ahol ma is rendőrök vigyáznak a testi épségé­re, mivel az elmúlt időszakban irá­ni fanatikusok többször is merény­lettel fenyegették meg. A korábbi közgazdász és teológus szerint Ali Hamenei ajatollah, az ország je­lenlegi legfőbb • vallási vezetője legutóbbi kemény hangú beszédé­ben elismerte, hogy a rezsim veze­tői között megbomlott az egység. Továbbá elismerte azt is, hogy a hatalmon lévők és a nép között egyre nagyobb a szakadék - fo­galmazott Baniszadr. Budapest. Bajnai Gordon sze­rint minden demokratikus erőnek- pártállástól függetlenül - köteles­sége fellépni a szélsőséges eszmék ellen. A magyar miniszterelnök méltatlan, lehangoló és gyalázatos cselekedetnek nevezte, hogy isme­retlenek disznólábakat tettek a pes­ti rakparton található holokauszt- emlékmű cipőibe és a holokauszt tagadását tiltó törvény elfogadását sürgette. A kormányfő véleménye szerint az európai parlamenti vá­lasztások eredményéből látszik, hogy nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában megerő­södött a szélsőjobboldal. Hozzátet­te: a magyarok számára ez szokat­lan esemény volt, amelyet figyel­meztető jelnek kell tekinteni. A Jobbik nem egyszerűen csak man­dátumot szerzett, hanem egyből 15 százalékos eredményt is elért, igaz, nagyon alacsony részvétel mellett - mondta. Bajnai hangsúlyozta: a kormány a leghatározottabban el­utasítja a Jobbik által képviselt ideológiát és a párt által megfo­galmazott üzeneteket, (mti) Az MDF országos gyűlése Dávid Ibolya elnök maradt Budapest. Dávid Ibolya maradt az MDF elnöke, miután a párt szom­bati országos gyűlése - az MDF-nél szokatlan módon - nyűt szavazáson megerősítette pozíciójában; a sza­vazást után több tucat küldött távo­zott. Arra a felvetésre, hogy a szava­zás után tiltakozásul sok küldött el­hagyta a helyszínt, a szóvivő azt mondta: a párt vezetése egy demok­ratikus párt demokratikusan meg­választott vezetése, ahol a többségi döntés az irányadó. Az elnök szerint csak a jobboldal mentheti meg az or­szágot a szélsőjobb erősödésétől, ezért elengedhetetlen a Fidesz és az MDF együttműködése, (mti) Letartóztatták Rafszandzsáni lányát Teherán. Az iráni hatóságok letartóztatták Hasemi Rafszandzsáni volt elnök lányát és további négy családtagját, mert részt vettek a nem engedélyezett ellenzéki tüntetéseken - jelentette tegnap az iráni állami tv angol nyelvű adása. A beszámoló szerint vala­mennyi ükét szombaton este vették őrizetbe. A televízióban képeket mutattak Faezeh Hasemiről az ajatolláh lányáról, amint több száz ember előtt beszél egy múlt heti tüntetésen.A volt államfő nem tit­kolta ellenérzéseit Mahmúd Ahmadinezsád elnök június 12-i újra­választása kapcsán. Ahmadinezsád korábban korrupcióval vádolta elődét és családját, (mti) Az amerikaiak 4 foglyot a Bermudákra küldtek, Palaura pedig 13 ujgur kerül Portugália befogadna két-három rabot Tizennégy ország államfője tanácskozott Újvidéken Klaus bírálja az Írországnak nyújtott uniós garanciákat AATl-JELENTÉS Lisszabon. Portugália 2-3 gunatánamói fogoly befogadásá­ra hajlandó - közölte az ibériai or­szág külügyminisztere. Luis Ama- do szombaton egy nappal azelőtt, hogy Daniel Fried, az amerikai el­nök guantánamói foglyok ügyé­ben illetékes különmegbízottja megkezdte a témakörben tárgya­lásait Portugáliában, jelezte, hogy MT1-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli költség- vetés tervezetében 250 millió dollárnyi hitelt szánnak a meg­szállt palesztin területen lévő zsidó telepek fejlesztésére, bár az amerikai elnök az ilyen fejleszté­sek leállítását akaija elérni - je­lentette tegnap az izraeli katonai rádió. A 2009-2010-es költségvetési évre szóló tervezet, amelyet egy olvasatban már megszavazott a parlament, egymilliárd sékel a lisszaboni belügyminisztérium vizsgálja, milyen státuszt kaphat­nak majd a befogadott foglyok. Az Egyesült Államok és az Eu­rópai Unió között a múlt héten született megállapodás a guantá­namói foglyok befogadásának el­veiről. Barack Obama amerikai elnök korábban kilátásba helyez­te, hogy ez év végéig felszámolják Kuba szigetén a guantánamói amerikai katonai támaszponton (250 millió dollár) hitelt irányoz elő a lakásépítési és infrastruktu­rális beruházásokra. A rádió a részletekről annyit közölt, hogy 40 millió dollárt fordítanának egy új negyed fel­építésére a Maale Adumim nevű, Jeruzsálemtől keletre fekvő nagy telepen, 125 millió dollárt pedig „különféle biztonsági kiadások­ra” fordítanának. A betelepítéseket ellenző, Bé­két Most! nevű mozgalom főtit­kára, Jariv Oppenheimer úgy vé­li, hogy a telepekre szánt valódi található fogolytábort, ahol a ter­rorizmus elleni harc során elfo­gott személyeket őriznek, jelenleg mintegy 240-et. Olaszország korábban 3 fogoly befogadását jelentette be. Az amerikaiak négyet a Bermudákra küldtek, a csendes-óceáni Palaura pedig 13 kínai ujgur kerül, akit az amerikaiak felmentettek, de szü­lőföldjükre, Kínába nem ajánlatos visszatérniük. közkiadások ennél még nagyob­bak, de el vannak rejtve a költ­ségvetés különböző fejezeteiben. „A látható számok csak a jéghegy csúcsát jelentik, és az izraeliek igen magas politikai és gazdasági árat fognak fizetni a telepekéit” - jósolta. A telepesek szervezetei viszont arra panaszkodnak, hogy Barack Obama amerikai elnök nyomása miatt kevesebb hitel jut ciszjor- dániai létesítményeikre. A telepeken 300 ezer zsidó te­lepes él. ÖSSZEFOGLALÓ Újvidék. A cseh államfő bírálta és nevetségesnek minősítette azo­kat a garanciákat, amelyeket az Eu­rópai Tanács szavazott meg Brüsszelben Írországnak az EU re­formszerződésével kapcsolatban. A cseh rádiónak Újvidéken adott nyilatkozatában az igencsak eu- roszkeptikus hírében álló Václav Klaus azt állította, hogy az integrá­ciós szervezet „a kör méltatlan négyszögesítésén” fáradozik. Sze­rinte a Dublinnak megszavazott garanciák megváltoztatják a lisszaboni szerződést. „ Ostobaság azt állítani, hogy az (Írországnak tett) ígérettel semmi nem változik a lisszaboni szerző­désben” - hangoztatta az államfő, aki a közép-európai államfők talál­kozóján vett részt Újvidéken. Külön kitért az ír EU-biztos garantálására. Habár a reformszerződés kimond­ja, hogy a jövőben nem lehet min­den tagállamnak saját biztosi posztja, Brüsszelben most azt ígé­rik, hogy ez mégis így lesz. „Minden normális ember és minden elsőosz­tályos gyerek tudja, hogy ez változ­tatást jelent, amelyet most valakik megígértek” az íreknek - fogalma­zott Klaus. A cseh államfő élesen el­lenzi a lisszaboni szerződést, a- melynek aláírását eddig megtagad­ta, jóllehet a cseh parlamentnek már mind a két háza ratifikálta a dokumentumot. Tizennégy közép- és délkelet-eu­rópai ország államfője pénteken és szombaton tanácskozott Újvidé­ken. Az elnökök, köztük Ivan Gaš- parovič, a gazdasági világválság ká­ros hatásainak leküzdése érdeké­ben szorosabb regionális együtt­működésre szólítottak fel, a ven­déglátó szerb elnök pedig szorgal­mazta a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozásának fel- gyorsítását. Borisz Tadics szerb el­nök vacsorára hívta meg Gašpa- rovičot, aki - mint mondta - „régi jó barátja”. Szlovákia szerinte a NA­TO- , de mindenekelőtt az EU-tag- ság szempontjából fontos Szerbiá­nak - mondta Tadics. A 16. alka­lommal megrendezett csúcstalálko­zón Szerbián kívül Ausztria, Bosz­nia, Bulgária, Horvátország, Cseh­ország, Olaszország, Macedónia, Moldova, Montenegró, Lengyelor­szág, Szlovákia, Szlovénia és Ukraj- naelnökevettrészt. (mti.tasr) Az amerikai elnök a fejlesztések leállítását akarja elérni 250 millió dollár a telepeseknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom