Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-20 / 141. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 20. www.ujszo.com ORVOSI SZALON Átlagéletkor a déli régiókban A férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartama Járás Férfiak Nők Különbség Vágsellyei 68,8 76,7 7,9 Komáromi 68,6 76,0 7,4 Galántai 68,5 77,0 8,5 Érsekújvár! 68,4 76,3 7,9 Dunaszerdahelyi 68,2 76,1 7,9 Nagyrócei 67,7 75,6 7,9 Poltári 67,5 77,7 10,2 Losonci 67,2 76,1 8,9 Kassai 70,1 76,9 6,8 Nagykürtösi 67,1 76,2 9,1 Lévai 67,1 76,8 9,7 Rozsnyói 67,1 75,7 8,6 Rimaszombati 66,9 76,1 9,2 Tőketerebesi 65,8 75,5 9,7 Déli régiók átlaga 67,7 76,4 8,6 Pozsony IV. kér. 72,2 78,5 6,3 j Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet - M.E.S.A. 10 - Központi Statisztikai Hivatal A fenti táblázathoz fűzött magyarázatában Peter Pažitný (a Közgazdasági és Társadalmi Elemzések Központjának munkatársa) előrebocsátja: „A lakosság egészségi állapotára csak egynegyed részben van hatással az egészségügyi rendszer. A maradékért (tehát a háromnegyed részért) a genetikai tényezők, a környezet és az életmód a felelős. Ezt a tényt a szlovákiai adatok is alátámasztják: egy és ugyanazon egészségügyi rendszer mellett ugyanis az egyes régiókban a születéskor várható átlagos élettartam eltéréseket mutat.” Táblázatunk csak a magyarlakta dél-szlovákiai járásokat tünteti föl. Eszerint Szlovákiában a férfiak átlagéletkora 68,8 év, a nőké 77,1 év. A legmagasabb átlagéletkorra férfiak esetében Pozsony IV. városkerületében van kilátás (72 év fölött), a nők átlagéletkora a Lip- tószentmiklósi járásban a legmagasabb (79 év fölött). A legrosszabb a helyzet a Korponai járásban, itt a legalacsonyabb a várható élettartam, mind a férfiak (64,6), mind a nők (74,9) esetében. A déli régiók adatai a korponai járásbeli és a szlovákiai átlag között helyezkednek el, vagyis egyértelműen rosszabbak az országosátlagnál. A déli régiókban élő lakosság egészségi állapota rosszabb a szlovákiai átlagnál, s egészében véve nem kielégítő. SZALOMKtRTÉSZ Mi, kertészek mintegy a jövőnek élünk JÚNIUS A tapasztaltabb kertész egyszerűen fűnyíró gépet vesz. Ez egy kerekekre szerelt alkalmatosság, ropog, mint a géppuska, s amikor az ember végighúzza a gyepen, a fűszálak csak úgy röpködnek, mondhatom, megy vele a munka, mint a parancsolat. Mikor a fűnyíró gép megjelenik a háznál, a család minden tagja - nagyapától az unoJozef Čapek illusztrációja káig - töri magát, melyikük vágja vele a füvet. Olyan remek szórakozás kattogtatni a kis masinát és kaszálni a buja füvet.- Engedjetek-jelenti ki a kertész -, majd én megmutatom, hogyan kell. Azzal nekivág a gyepnek a gépész és egyben az őstermelő szertartásosságával.- No, most már én is... - kunyerál a család többi tagja.-Még egy darabot megcsinálok- ragaszkodik jogaihoz a kertész, s újra nekiindul a géppel; ropog a masina, és nyírja a füvet, hogy csak úgy porzik. Ez az első ünnepélyes szénakaszálás.- Hallod-e - mondja a kertész egy idő múlva valamelyik családtagnak -, nem volna kedved fogni a gépet és lenyími a füvet? Nagyon kellemes munka!- Tudom, tudom - feleli a kérdezett hűvösen -, de ma éppen nem érek rá. ♦ ♦ ♦ Ha valamit használna vele, a kertész minden áldott nap térdre hullana, s ilyenformán imádkoznék: Uram, add, hogy mindennap essen, mondjuk, éjféltől hajnali háromig, de kérlek, csendes, meleg esőt szeretnék, hogy jól beszivárogjon a földbe. Úgy tedd, hogy ne essen a szurokszegfűre, ter- nyére, napvirágra, levendulára meg mindazokra a növényekre, amelyek - mint tudod, hisz végtelen a te bölcsességed - szárazságtűrő fajok. Ha akarod, felírom a nevüket egy cédulára. Add, hogy a napocska egész nap süssön, de ne mindenhová (például ne a gyöngyvesszőre, se a tárnicsra, se az istenfára, se a rododendronra), és ne is perzseljen. Add, hogy sok legyen a harmat, és kevés a szél, elég a giliszta, de ne legyen levéltetű és csiga, se lisztharmat. Tedd meg, hogy hetente egyszer hígított trágyalé és galambtrágya hulljon alá az égből. Ámen. Karel Čapek: Aszenvedelmes kertész (1929).Mayer Juditfordítása Mosó Masa mosodáját alighanem a felelőtlen kliensek taszították a tönk szélére Újabb áldozata van a válságnak SZALON-RÉGIÓ Ülőke (Drevo nad Budym). A gazdasági válság Mosó Masa mosodáját is kikezdte: könnyen meglehet, hogy az 1968-ban alapított családi kisüzem örökre bezár. Mint azt lapunknak a cégalapító unokája, Maša Mošová elárulta, szolgáltatásuk iránt az éve eleje óta mintegy ötven százalékkal csökkent a kereslet, miközben az energiaárak nem változtak, a mosószerek pedig drágultak. A kilátástalan helyzethez hozzájárult a vállalkozói környezet indexének folyamatos csökkenése és a katasztrofális fizetési morál további drasztikus romlása is. „Csak vitték a kimosott gatyát, bugyit, kombinét, de alig valaki fizetett érte” - panaszolta Mošová, közölve, hogy a júniust még kihúzza, de haahelyzet nem változik,júliusban bezátja a mosodát. (g) Vissza a nagyvárosi természetbe - kanadai képeslap arról, hogy így is lehet Egy kis zöld Toronto MOLNÁR MIRIAM Annak, aki ellátogat Kanada legnagyobb városába, bizonyára feltűnik, milyen sok biciklizőt lát az utcákon. Fiatalok, idősebbek, elegánsan és sportosan öltözöttek - minden korosztály és minden szociális réteg jelen van két keréken. Engem a látvány gyermekkoromra emlékeztetett, hiszen a szoci világban csak keveseknek volt autójuk, és ha volt is, nem használták naponta, hiszen erre volt a kerékpár. Én is, a tanáraim is, a bolti eladók is, a szakács nénik is és az osztálytársaim is ezt használták. Nagymegyeren, a főtéri Centrum előtt valamikor növények virágoztak és bicikliállványok álltak, és rengeteg hozzájuk zárt bicikli. Ma a virágágyások helyett parkoló áll az üzletház előtt. Nem így Torontóban. A városközpontban, de azon kívül is, ahol sok ember megfordul (munka, bevásárlás vagy szórakozás végett), a város emblémájával ellátott bicikliállványok sorakoznak a járdán. A városi fejlesztési terv szerint 2012-re ezer kilométernyi bicikliút lesz Torontóban, azaz minden torontói lakos ötpercnyi távolságra fog lakni tőle. Már most több biciklikölcsönző működik a városban, és a kerékpártúrás térképek a könnyű, néhány órástól a több napos Ontario állambeli túrákig különböző nehézségi fokú kirándulásokat kínálnak. De nem csak ettől remek „zöld” város Toronto. Azon az itt már természetesnek vett újrafelhasználói magatartáson kívül, hogy az üveget, a papírt és a fémhulladékot külön gyűjtik, 2005 óta a háztartásokat komposztgyűjtésre is ösztönözik. Ma félmillió háztartás vesz részt ebben a komposztálóprogramban. A háztartási hulladék egyharmada organikus, komposztálható, és ezt a „zöld szemetesládát” a város hetente üríti, míg a szeméttelepre szánt fel nem használható szemetet kéthetente. A városi hulladék egyharmadát tehát ingyen komposzttá változtatják, ezt aztán a városi parkokban használják fel. Egy átlagos turistának is feltűnik, milyen sok park, fa és egyéb zöldterület van ebben a nagyvárosban. Azt viszont kevesen tudják, hogy e zöldterületek ráadásul 2004 óta permetmentesek. A város betiltotta a gyomirtók használatát a parkokban és gyepeken, mert arra a megállapításra jutottak, hogy ami megöli a bogarakat és növényeket, ráadásul rákkeltő, az árt a madaraknak és az embereknek is. Ha egy magánembert, golfpályamenedzsert vagy kertészt azon kapnak, hogy gyomirtó szert használ, ötezer dolláros büntetésnek néz elébe. A turistának az is feltűnhet, hogy amikor a belvárosban el szeretné dobni az üres vizespalackját vagy a hot dögös papírtálcáját, egy háromrészes szemetesládával találja szembe magát. Komposztálható, újrafelhasználható, vagy Budapesttel szemben, ahol mesterséges forgalmi dugókat terveznek a már létező, maguktól keletkező állandó forgalmi dugók mellé, Torontóban azt tervezik, hogy minél több biciklisúttal, évi tíz kilométernyi új járdával, valamint a gyalogosátkelők - visszaszámlálá- si kijelzőkkel és hangjelzéssel - biztonságosabbá tételével elősegítsék azt, hogy aki teheti, ne autóval járjon a városba. A tömeg- közlekedés kényelmes, tiszta, bárki számára megfizethető. A taxikat lassan hibridekre cserélik, és megjelentek az Eco Cabok, vagyis az ökológiai taxik, amelyeket egy erős lábú ember üzemeltet, kivéve ha dombnak felfelé kell menni, amikor is üzembe lép a feltölthető elem. Természetesen Toronto sem tökéletes, hiszen itt is emberek lakOntario-tó menti biciklitúra szemétdobra való-e a kidobandó tárgy? A döntés meghozatala után az ember rálép a kis pedálra, mely felnyitja a láda tetejét, és civilizál- tan, anélkül, hogy bepiszkolná a kezét, a megfelelő kukába helyezi a tárgyat. Egyrészt tehát ösztönözni kell az embert arra, hogy szétválogassa a háztartási és irodai szemetet (például azzal, hogy a komposztálható, büdös szemétládákat hetente ürítik, míg a többit kéthetente), másrészt olyan feltételeket kell teremteni, hogy a hulladék szétválasztása könnyű legyen. nak. Tavaly nyáron adták hírül a helyi újságok, hogy meglett a nagyarányú és egyre növekedő biciklilopás okozója. Egy Igor Kenk nevű szlovén állampolgárnál 2865 lopott kerékpárt találtak. A bicikli- bolt-tulajdonos Kenk egy biciklitolvaj bandát irányított, és amikor a rendőrök jól körülnéztek a város egyik legdrágább negyedében található lakásában, némi drogot is találtak. Hogy mit tervezett tenni a sok biciklivel? Arról nem szól a fáma. Lehet, hogy össze akarta gyűjteni és törmelékfémként leadni a városnak újrafelhasználásra. Kerékpárőrző oszlop a járdán szerző felvételei)
