Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-19 / 140. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 19. Kertészkedő 19 A világítási módot és a lámpatesteket az ültetendő növények méretének ismeretében válasszuk meg Kertek stílusos megvilágítása Jó színvisszaadásií világítótesteket használjunk, hogy kertünk növény­zetének látványa ne csak nappal, hanem este is természetes legyen (Fotó: Hocsi) Divatba jöttek a kerti fé­nyek. Ennek két oka lehet: egyrészt a biztonság, más­részt a látvány kiemelése, a hangulat megteremtése. A stílusosan megvilágított hangulatos kert fokozhatja a pihenés élményét, viszont a helytelenül beállított vakí­tó fényforrások inkább za­varóan hatnak. ÖSSZEFOGLALÓ Ha lehet, a világítás megterve­zését és kiépítését a kert kialakítá­sa előtt végezzük el. Ellenkező esetben hosszú kábeleket kell majd elvezetni, esetleg a gondo­san ápolt gyepet, gazdagon virág­zó virágágyást kell feltúrni. Arról nem is beszélve, hogy az utólago­san elvezetett kábelek akár a fel­szín alatt, akár kicsivel a felszín felett vannak, sokkal kevésbé biz­tonságosak és az időjárás viszon­tagságait is kevésbé bírják. Tervezzük meg a megvilágítást A világítási módot és a lámpa­testeket az ültetendő növények méretének ismeretében válasszuk meg. A kábelt be kell ásni a talaj­ba, de vigyázzunk, ne kerüljön egy esetleg később telepítendő, nagy gyökérzetű fa alá. A kábel nyomvonalát tüntessük fel a kert­terven. Ez a későbbiekben, ásás­nál, fatelepítésnél, tereprendezés­nél elkerülhetővé teszi a vezeté­kek sérülését. A kerti világítás több célt szol­Jó tudni ♦ A jó minőségű kompakt fénycsövek kültéren is hasz­nálhatók. Ezeket ott érdemes alkalmazni, ahol tartósan működtetjük a világítást. ♦ Ahol a bekapcsolást kö­vetően azonnal szükség van a világításra (kocsibeálló, bejá­rati kapu), ott célszerű izzót alkalmazni. ♦ Ha földbe süllyesztett lám­patesteket is használunk ker­tünk megvilágítására, úgy ezek dobozát kavics- vagy ho­mokágyba kell beépítem, és semmiképpen nem szabad be­betonozni. ♦ A fényvetőket úgy kell beál­lítani, hogy ne kápráztassa­nak, ne zavarják az arra járó­kat és a szomszédokat. gálhat: a járófelületek, kocsiu- tak, lépcsők láttatását, a fák, bokrok, kutak, tavak díszítését, a sütőhelyek, pavilonok, pergolák megvilágítását. Alkalmazhatunk alacsony vagy magas oszlopra szerelt, földbe süllyesztett, vala­mint víz alatti lámpatesteket, fényfüzéreket is, de tudnunk kell, hogy melyiket mire és mikor használjuk. Ha magasan van a megvilágí­tandó felület, inkább oszlop lám­pát válasszunk, szebb, mint a föld felszínéről felfelé világító reflek­tor. Viszont ha az utat akarjuk job­ban láttatni, elég csak kis, a föld közelében lévő lámpákat beszerel­ni, nem kell, hogy az egész kert fényárban ússzon. Teraszok, kerti sütők környékét a 90 cm magasak­kal, a szélesebb utakat a magas •kandeláberekkel világítsuk meg. Az erkélyeket, loggiákat ne borít­suk fényárba mennyezeti lámpák­kal, így bennünket látnak, de mi nem élvezhetjük az esti panorá­mát. Használjunk itt inkább kevés, célzott világítást az oldalfalon, egy méter magasságra szerelve. Mozgásérzékelős lámpákat csak akkor szereljünk fel, ha kevés ideig tartózkodunk egy-egy terü­leten, aminek a megvilágítása csak akkor fontos, ha ott tartózko­dunk. Nem szükségszerű, hogy a garázskapu vagy a bejárat állan­dóan fényben ragyogjon. Helyez­zük az érzékelőket magasabb pon­tokra, hogy a kisebb állatok moz­gása ne hozza állandóan műkö­désbe. Néhány hasznos tanács A kert, terasz egy-egy részletét diszkréten meg lehet világítani irányított lámpatestekkel. Virágos ágyásokra felülről világítsunk szé­lesen sugárzó fényforrásokkal. A díszcserjéket, bokrokat elölről, azaz a nézési irányból világítsuk meg, így a fény nem okoz káprá- zást. Magas fák megvilágításakor fényszennyezés keletkezik, ezért ezeket csak kevés ideig világítsuk. A gyér lombozatot a fa alól talajba süllyesztett lámpatestekkel, míg a dús, szép koronájú fákat a köréjük elhelyezett lámpatestekből irányí­tott fénynyalábbal emeljük ki, vi­gyázva, hogy a fény ne szóródjon nagyon szét a környezetében. A szimmetrikus formájú örökzöldek koronái a talajba süllyesztett lám­patestek fényében fürödhetnek. Ez esetben a világítótest legyen terhelhető, feleljen meg az itt használt fűnyírógép súlyának. A szimmetrikus koronájú örökzöl­dek formáját a fától távolabb elhe­lyezett, irányított fényű fény­vetőkkel lehet jól érzékeltetni. Szobrokat, domborműveket rej­tett világítótestek irányított fénye emelhet ki szépen. Tavak, szökőkutak, medencék megvilágí­tására speciális, víz alatti lámpa­testeket használhatunk. Jó színvisszaadású világítótes­teket használjunk, hogy kertünk növényzetének látványa esti fény­ben is természetes legyen. A hide­gebb fények kellemesebbek és élethű, élénkebb megjelenést biz­tosítanak a növényzetnek, mint a melegebbek, amelyek inkább fa­kóbbá teszik a virágszíneket. Amellett, hogy a lámpa színe és formája a kert berendezéséhez igazodjon, vegyük figyelembe anyagát is. A műanyag borítású külső lámpatestek sokkal keveseb­bet bírnak, míg a fém borításúak tartósabbak. Azokba a lámpates­tekbe, melyek folyamatosan hosz- szú időn keresztül égnek, energia- takarékos izzókat szereljünk, így a költségeinket is csökkentjük. Mivel a kinti fényekkel felborít­juk környezetünk ökológiai egyen­súlyát, visszafogottnak kell len­nünk. Az esti fények, minden irányba szétszórva, felületekről visszaverődve, olyan fényszennye­zést okoznak, hogy az égbolton a csillagképek a lakott területeken már alig észlelhetők. A sok fény az állatvilág éjszakai életét is megza­varhatja. Ezért a kinti vüágítást működtessük az esti órákban, majd éjszakára sötétítsük el ker­tünket, és adjuk át az élővüágnak. Bízzuk szakemberre A kültéri világítás kivitelezését bízzuk szakemberre, a házi meg­oldások sok veszélyforrást jelent­kezhetnek. A tűzvédelmi szem­pontokat is vegyük figyelembe, mert a száraz levelek, gallyak meggyulladhatnak egy rövidzár­lat vagy egy rosszul beszerelt és túlmelegedett világítótest hatá­sára. Kompakt fénycsövekből csak a kültéri működtetésre gyár­tott,, hidegben, akár fagyban, esőben is működőképes típuso­kat vásároljunk. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A természetjárás veszélyei Van egy középtermetű keve­rék kutyánk. Naponta kétszer sétáltatjuk a városban, és ami­kor az idő engedi, kivisszük a szabadba is. Nem tudjuk, mennyire biztonságos ez a ku­tyának, kaphat-e valamilyen fertőzést, milyen veszélyek le­selkedhetnek rá? (K. Á) DR. NAGY KORNÉL Tavasszal és nyá­ron több időt töl­tünk a szabadban, miközben kutyánk is végre elemében érezheti magát; kedvére ugrálhat, futhat más ku­tyákkal a friss levegőn. Az első, reá leselkedő veszélyt a más álla­tokkal való találkozás, valamint a szabadban talált, fogott legyen­gült patkányok, egerek elfo­gyasztása jelenti. Ezek vadásza­tától és feífalásától határozottan tiltsuk el kedvencünket, mivel bi­zonyos mérgek a rágcsálót elfo­gyasztó húsevővel is végeznek, így sok kutya pusztulását okoz­zák minden évben. A rágcsálók szervezetéből a kutyába számos kórokozó is kerülhet, ilyen példá­ul az ún. leptospira is, amely nem csupán az állat elhullását okoz­hatja, hanem az emberre is átter­jedve veszélyes megbetegedést idézhet elő. További veszélyfor­rást a rókacsapdák jelentik. A ró­kákat veszettség ellen, szájon át beadott vakcinával immunizál­ják; gyakran az erdőszélen, ösvé­nyeken erre utaló figyelmeztető táblákat is találunk. Az oltóanya­got csaliban rejtik el, amit a ró­kák szívesen megkeresnek és fel­falnak. A finom falat belsejében kis kapszula található, amely rá- harapáskor szétpukkan és a száj nyálkahártyáján keresztül a róka szervezetébe juttatja az oltóa­nyagot. Ha kutyánk elfogyaszt egy üyen csalit, ez nála nem okoz egészségkárosodást, viszont csökken az esélye annak, hogy a rókák immunizálása eredményes lesz, ami súlyos következmé­nyekkel járhat. Nyári melegben a víz vonzza a kutyát. A tiszta vizű bányatavak, patakok és folyók nem jelente­nek veszélyt az ebre nézve. Ellen­ben a Duna és más folyók több szakasza erősen szennyezett, s ez bőrgyulladást, külső hallójárat gyulladást okozhat. Ezért java­solt a szennyezett vizek kerülése. Csatangolás közben sokféle növény akaszkodhat a kutya szőrzetébe. A legismertebb a bo­gáncs és a toklász. A toklász he­gyes vége, visszahajló horgai ha a bőrt átlukasztják, folyamatosan fúródnak előre, ezáltal az eredeti behatolási ponttól messzire el­vándorolhatnak a bőr alatti kötőszövetben. Gyakori, hogy a toklász a lábujjak között fúródik be vagy a fülkagylóba akaszko- dik bele. A fülbejutott toklászt a kutya heves fejrázással és fülva­karással jelzi. Szintén gyakran fordul elő, hogy a toklászt az eb felszippantja az orrüregbe, ami­nek heves tüsszögés és orrvaka­rás lesz a következménye. Sze­rencsétlen esetekben a toklász a szemhéj alá is juthat, ennek jele lehet a szem kipirosodása és szüntelen dörzsölése. A befúró­dott, vándorló toklász folyama­tos fájdalmat, gyulladást okoz, súlyos, elhanyagolt esetben sán­tasághoz is vezethet. Az érintett testrészt a kutya vakaija, nyalo­gatja, elhanyagolt esetekben a bőr alatt zajló gyulladásos folya­matból gennyes váladék tör elő. A befüródott toklászok eltávolí­tását bízzuk állatorvosra. Ám a séták után vizsgáljuk át kutyánk tappancsait, fülét, szemét és szőrzetét és az esedeges növényi maradványokat távolítsuk el. A bolhák megjelenésével min­den olyan helyen számolhatunk, ahol kutyák és macskák megfor­dulnak, így az utcán vagy a pin­cékben is. A bolhák folyamatos vérszívással károsítják áldozatai­kat, más élősködőket és fertőző betegségeket is terjesztenek. Ha a kutya elkapja a bolhát, dühö­sen szétrágja és lenyeli. Ezzel a szervezetébe kerül a bolha által hordozott uborkamagképű ga- landféreg petéje, amely a kutya beleiben kifejlődik és élősködik. A kullancsok az aljnövényzet le­veleiről jutnak az emberre, ku­tyára. A kifejlett állapotban 34 mm nagyságú kullancsot az em­beri bőrön sem könnyű észreven­ni, kedvencünk szőrtakarója alatt akár hetekig is észrevéden marad. A kullancs befúródását sem az ember, sem az állat nem érzékeli, mivel érzéstelenítő ha­tású nyálat bocsát az áldozat bőrébe. A kullancs egy cement­szerű anyagot termel, aminek se­gítségével „bebetonozza” a hor­gokkal rögzülő szívó szájszervét. Ebből a cementdugóból saját akaratából távozni tud a vérszí­vó, ha azonban húzni, tekergetni kezdjük, feje beletörik a rögzített szájszervvel együtt. A kullancsok számos fertőző betegséget ter­jesztenek; ezek közül főként a babéziózis és a Lyme boreliózis jelent veszélyt. Piaci árséta Pozsony június 17-én Komárom június 17-én Rimaszombat június 17-én Zselíz június 17-én Losonc június 17én Szepsi június 17én Kassa június 17én sárgarépa 0,60 euró/cs 0,30-0,40 euró/cs 0,73 euró/cs 0,80 euró/cs 0,50-0,80 euró/kg 1,10 euró/kg 0,30-0,70 euró/cs petrezselyem 0,60 euró cs 0,60 euró/cs 1,33 euró/cs 0,80 euró/cs 1-1,29 euró/kg 1,25 euró/kg 0,60-0,80 euró/cs burgonya 0,70 euró/kg 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,90 euró/kg 0,40-0,90 euró/kg 0,33 euró/kg 0,70-0,90 euró/kg tojás 0,11-0,12 euró/db 0,11-0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,11 euró/db 0,08 euró/db 0,11 euró/db hagyma (fokhagyma) 0,40 (2,50) euró/kg 0,60 (2,50) euro/kg 0,66 (3,32) euró/kg 0,40 (x) euró/kg 0,50 (3,29) euró/kg 0,49 (3,48) euró/kg 0,20-0,40 (1,60) euró/kg zeller 0,50 euró/kg 0,50 euró/kg 1,33 euró/kg X 1,16 euró/kg 1,20 euró/kg 0,50-0,80 euró/db paprika 1,50-2,50 euró/kg 0,70-1,50 euró/kg 3 euró/kg 0,20-0,40 euró/db 1,30-2,20 euró/kg 1,93 euró/kg 1-2,50 euró/kg paradicsom 2 euró/kg 1,40-1,60 euró/kg 2,50 euró/kg 2,40 euró/kg 1,50-2,20 euró/kg 1,26 euró/kg 1,60-2 euró/kg kelkáposzta 0,60 euró/db 0,60 euró/db 1,10 euró/kg 0,50 euró/db 0,90 euró/db 1 euró/kg 1,10 euró/db cseresznye/új hagyma 1,20-1,50 euró/kg/0,40 euró/cs 1-1,20 euró/kg/0,40 euró/cs 0,80-1/0,40 euró/cs x/0,40 euró/cs 0,45-1,50 euró/kg/0,45 euró/cs 1 euró/kg/0,50 euró/cs 0,40/0,20-0,30 euró/cs alma/körte 0,50-0,70/x euró/kg 0,50-0,70 euró/kg 0,80-1/1,90 euró/kg X 0,80-1,20/1,82 euró/kg 0,82/1,83 euró/kg 0,65-0,90/1,99 euró/kg fejes saláta 0,30 euró/db 0,20 euró/db 0,40-0,50 euró/db X 0,40 euró/db 0,30 euró/db 0,25-0,30 euró/db karfiol/karalábé 0,50-1,30/0,40 euró/db 0,50-1/0,20 euró/db 1,20/x euró/db 0,70/0,40 euró/db 1,20/0,30 euró/db 1,16/0,50 euró/db 0,30-1,60/0,300,40 euró/db káposzta 0,80 db 070 euró/db 0,30 euró/kg 0,50 euró/db 0,40 euró/kg 0,33 euró/kg 0,30-0,70 euró/db eper/zöldborsó x/2,50 euró/kg 2,50-3,50/2-2,50 euró/kg 1/3 euró/kg 2/2 euró/kg x/x 1,60/1,50 euró/kg 0,90-1,70/1-2 euró/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom