Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-02 / 125. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2009. június 2., kedd 13. évfolyam 6. szám A tavalyinál kisebb hozamok várhatóak Őszi búzából 4,3 tonna/ha a becsült hozam 17. oldal 18. oldal A támogatás mellé termelői biztonság Tegyék lehetővé a termékek biztonságos értékesítését 19. oldal A tejkvótákhoz garantált árakat Ha nem történik változás, további radikális leépülés várható A tárcavezetés szerint legalább 50 ezerre kellene növelni az anyatehenek számát Az anyatehenek és a húsmarhák támogatásának növelése TÁJÉKOZTATÓ Az uniós agrártámogatások je­lenlegi rendszerében a közösség­be való belépésünkor elfogadott 28 ezres anyatehén-létszám egy­előre limitáló tényezője az erre a területre irányuló támogatások­nak. A szakminisztérium szándé­ka szerint ezt a létszámot leg­alább 50 ezerre kellene felemel­ni, hogy a jelenlegi túlkínálati válságot könnyebben kezelhes­sék mind a termelők, mind pedig a tárcavezetés. Az alacsony tej­árak mellett ennek a tartásmód­nak a támogatásával és felfutta­tásával némileg csökkenteni le­hetne a túlkínálat okozta tejpiaci feszültséget, egyúttal a húspiac kínálata is bővülhetne. A tárcave­zetés a problémát Brüsszelben is felvetette, egyelőre eredmény nélkül. Az anyatehén olyan te­hén, amelynek tejét nem fejik ki, hanem teljes mennyiségét a te­hén által nevelt borjú szopja ki. Általában húshasznú állomá­nyokban használják. Az anyate­hén az év nagyobb részében le­gel, tehát takarmányalapját a ter­mészetes, gyakran csak legelte­téssel hasznosítható gyepek és takarmányozásra alkalmas gaz­dasági melléktermékek képezik. Az anyatehenek tartásában ki­emelt fontosságú a tehenek ter­mékenysége. Az ellés lehet idény szerint, de előfordul folyamatos elletés is. Az anyatehén minősíté­sekor kiemelkedő jelentőségű a reprodukciós paraméterek és a borjúnevelő képesség elbírálása. A tejágazat és a szarvasmarha­tenyésztés jelenlegi válságos helyzetének kezelésére, a lehet­séges kiutakra keresik a megol­dásokat június 5-én a lőcsei já­rásbeli Studenén megrendezésre kerülő szakmai tájékoztató kon­ferencián is, amelyen elsősorban az anyateheneknek a húsmarha­tartás bővítésében való kihasz­nálásával foglalkoznak hazai és meghívott (francia) szakembe­rek. Ezen tájékoztató hangzik el a húsmarhatartás jelenlegi hely­zetéről, az ágazatba irányuló és igénybe vehető támogatási for­mákról, a farmról történő eladás feltételeiről, az anyatehenek borjúnevelésben való kihaszná­lásáról és az említett tartásmód gazdasági hatékonyságának ele­meiről is. A rendezvényen az ezen a területen sikeres francia nemesítő program eredményei­ről is tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők, (sz) Nem gyomos állományok: SPODNAM DC* önállóan alkalmazva .......1,25 l/lu Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. ClinicSPODNAM DC’ ..................................2* glyphosate-IPA 480 g/l Gyomos állományok: Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. Clinic• "f“ SPODNAM DC’ ................... 3* glyptiosale-IPA 480 g/l F&N Agro Slovensko, s.r.o., Rožňavská 34, 821 04 Bratislava agr? TeL: °2/43 42 99 °3' Fax: °2/43 42 99 36' http://www.fn< Nagyszombati /., Pozsonyi kerület Trenčín Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Nyitrai II. kerület Besztercebányai kerület Eperjesi I. és Kassai I. kerület Eperjesi II. és Kassai II. kerület Kollár Rastislav Kántor Zoltán Šimončič Jozef Marcinek Štefan Černický Ivan Vdovjak Jozef kollar@fnagro.sk kantor@fnagro.sk ekosystem@stonline.sk marcinek@euroweb.sk cernicky@fnagro.sk vdovjak@gbs.eu.sk 0903 265 501 0903 730 489 0905 618 449 0903 265 509 0903 265 502 0903 265 503 m termes Ne bízzon semmit a véletlenre! Az alkalmazás előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! A tejágazat gondjaira a húsmarhatartás bővítésében mutatkozik lehetőség (Képarchívum) 264 euró (mintegy 8 ezer korona) támogatásra számíthatnak a tejtermelők Tejből borjúszeletet A tejtermelés támogatási rendszerében idén tehenen­ként 264,6 euró (hozzáve­tőlegesen 8 ezer korona) tá­mogatásra számíthatnak az ágazatban még tevékenyke­dő gazdák és tejtermelő gazdaságok. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az ágazatban kialakult árvi­szonyok miatt várható vesztesé­gek ellensúlyozására ez az összeg várhatóan nem lesz elegendő, de a jelenlegi helyzetben a költségve­tésnek csak erre vannak forrásai, hangzott el többek között a tej­ágazatot szorító válság előzmé­nyeit és következményeit elemző szakmai konferencián, amelyet az agrártárca módosított támogatás- politikai elképzeléseit ismertető előadássorozat következő állomá­sán, Besztercebányán tartottak. Az említett összeget a nagy szá­mosállat-egységekre járó közvet­len kifizetésként folyósított 148 euró, az állami segítségnyújtás formájában a tehenek nyilvántar­tási adataiért kifizetett 16,6 euró valamint a fejőstehenekre kifize­tett 100 euró teszi ki. A nagy szá­mosállat-egységekre nyújtott tá­mogatások folyósításának legfon­tosabb feltétele a termőföld leg­alább 0,1 százalékos nagy számos­állat-egységgel való terheltsége, vagyis a termőterülettel említett arányban levő állatlétszám. Az ál­latok nyilvántartási adataiért az Állami Tenyésztőintézet a közpon­ti nyilvántartásban szereplő álla­tokra szerződéses alapon évente 16,6 eurót, fizet ki minden állat után beszolgáltatott adatért. A te­hénállomány megtartásáért az ál­lattartó gazdaságoknak további 100 eurót juttat a költségvetés. Az állományok megtartásának fon­tosságát Stanislav Becík földműve­lésügyi miniszter is rendkívül fon­tosnak tartotta, hiszen a tehénál­lomány leépítésével a tejtermelés alapjait számolják fel a gazdák. Utalt arra, hogy a növendékállatok külföldre való eladása nagy hiba, hiszen a jövendő termelés forrása­it váltják aprópénzre az eladók. Felvetette annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi árviszonyok kö­zepette ideiglenes megoldást je­lenthet az is, ha a fejősteheneket vágásra érett boíjúk nevelésére használnák ki. A tejtermelő gazda­ságok a húshasznú borjak számá­nak növeléséhez az embriótransz­fert is kihasználhatnák a célok el­éréséhez. Mint ismeretes, ezt a technológiát, vagyis a mestersége­sen szelektált, ivar alapján kivá­lasztott embriók beültetését a te­hénállományok tejelő fajták irá­nyában történő átalakítására már alkalmazzák. A húshasznú vágóál­latok számának növelésével az ol­csó tejet a hazai piacra szánt botjú- hús előállítására is ki lehetne hasz­nálni. Ráadásul a tervezett farm­ról történő eladás keretében az említett finom hús az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára is elér­hető lenne, (sz) Június végén Agrárgazdasági Világfórumot rendeznek a magyar fővárosban Globális kihívások és lokális válaszok ISMERTETŐ Globális kihívások és lokális válaszok címmel az élelmiszer- és agrárgazdasági kérdések té­makörében világfórumot ren­deznek június 20-a és 23-a kö­zött a magyar fővárosban. A 19. alkalommal sorra kerülő rendez­vény a davosi Világgazdasági Fó­rumhoz hasonló, agrárgazdasági szakemberek számára szervezett szakmai tanácskozás. A mostani fórumra mintegy negyven or­szágból 300-350 résztvevőt vár­nak. A tanácskozást és a tudomá­nyos szimpóziumot az LAMA Nemzetközi Élelmiszer- és Agrár- gazdasági Szövetség rendezi Bu­dapesten az Európai Minőség­ügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának segítségével, az FVM támogatásával. A rendez­vényhez kapcsolódva június 20- 21-én tudományos szimpóziu­mot tartanak. Itt az agrárágazat­hoz kötődő tudósok és szakértők előadásai hangzanak el, illetve posztereken mutatják be egye­bek között az élelmiszerlánc-me­nedzsmenthez, továbbá a fo­gyasztói orientációhoz kapcsoló­dó új ismereteket. A rendezvé­nyen olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a globalizáció hatása az élelmiszer- és agrárgazdaság­ra, illetve milyen helyi és régiós válaszok adhatók a globalizáció által felvetett kérdésekre. A rész­letes programról az érdeklődők a világhálóról szerezhetnek tájé­koztatást. (Forrás: fvm) BP900748

Next

/
Oldalképek
Tartalom