Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-17 / 138. szám, szerda
16 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 17. www.ujszo.com A kassai és a pozsonyi kórházaknak is segítenek Rendhagyó véradás a városháza dísztermében ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Mintegy százan adtak vért a városháza dísztermében ideiglenesen berendezett egészségügyi központban a véradók világnapján. Az első önkéntes Daniela Mészárosová, a Szlovák Nemzeti Vértranszfúziós Szolgálat érsekújvári központjának vezetője és Gejza Pischinger polgármester volt. Az érsekújvári vértranszfúziós központ az önkormányzattal és a Szlovák Vöröskereszttel közösen egész napos rendezvényre várta a lakosokat, köztük az alap- és a középiskolásokat. Az Érsekújvári Járási Rendőrkapitányság társszervezésében izgalmas rendőrbemutató volt a városközpontban, a nem mindennapi látnivalókat a gyerekek kultúrműsorral viszonozták. A városháza üléstermében átadták a Janský-plakett gyémánt fokozatát Ondrej Hrabovskýnak, arany fokozatú elismerésben részesült Marian Babin, Ladislav Pittner és Anton Holubec, ezüst fokozatúban Daniela Mészárosová és Gejza Pischinger. A kitüntetetteknek Imrich Matuška, az érsekújvári Egyetemi Kórház és Rendelőintézet igazgatója, és Zita Lutišanová, a Szlovák Vöröskereszt Érsekújvári Alapszervezetének nemrég megválasztott elnöke gratulált. „Mindenekelőtt a fiatalokat kívánjuk megszólítani, az idősebb korosztály inkább az egyetemi kórházban található központunkban keres fel bennünket. A véradó szülők gyerekei szinte már a kötelességüknek tartják, hogy felnőtt korukban felvegyék velünk a kapcsolatot. Nyáron, a balesetek idején még a pozsonyi és kassai kórházaknak is segítséget tudunk nyújtani” - tájékoztatott Daniela Mészárosová. Az érsekújvári vértranszfúziós állomás dolgozói a tavalyi világnap alkalmával 127 véradót fogadtak. Azok a fiatalok, akik a tanulmányaikat a fővárosban folytatják, vagy más városokban helyezkednek el, rendszerint továbbra is aktív véradók, de már nem az érsekújvári körzethez tartoznak, (száz) Vérét vették a polgármesternek (Csuport István felvétele) Az Emberi Méltóság Társaság szervezésében megrendezett konferencia volt az első fecske a régióban Roma konferencia Párkányban „A roma értelmiség összefogására van szükség..." - hangsúlyozza Varga Gabriella szociológus, romológus (A szerző felvétele) Párkány. Konferenciát rendeztek Párkányban, amelynek célja azon pedagógusok és köztisztviselők megszólítása volt, akik a legtöbbet tehetnek a romák integrációjáért GULYÁS ZSUZSANNA „Ehhez elsősorban a különféle nézetek és álláspontok közelítésére van szükség. Az előadók olyan roma és magyar szakemberek voltak, akik az egyenlő bánásmód elkötelezett hívei. A keresztény hagyomány és az egyetemes emberi jogok eszméje is egyetlen mércét, az emberi méltóság mércéjét és az emberi élet feltéden tiszteletét állítja fel számunkra” - mondta Varga Gabriella szervező, az Emberi Méltóság Társaság elnöke. Sok roma családban nem érték a tudás A párkányi konferenciát - ahol a roma gyerekek rajzaiból rendezett vándorkiállítást is megtekinthették az érdeklődők - Jónás Judit Dómján Edit-díjas színművész nyitotta meg. Hága Antónia a szegregáció elleni küzdelem elszánt harcosa. Előadásában elsősorban a roma gyerekek iskolai kirekesztésére hívta fel a figyelmet, de beszélt arról is, hogy sok roma családban a tudás még mindig nem érték, így hiányzik a tanuláshoz szükséges motiváló légkör. „Az iskola és a családok közti együttműködés elengedhetetlenül fontos a hatékony és eredményes tanulás érdekében” - hangsúlyozta előadásában a magyar- országi szakember. Mendi Rózsa pszichológus előadásában rávilágított arra is, hogy milyen nehéz kitörniük azoknak a roma fiataloknak, akik többszörösen hátrányos környezetből indulnak. Ezt az állapotot olyan „hátrányos helyzetként” jellemezte, melybe külső segítség nélkül sokan beleragadnak. Személyes tapasztalatairól számolt be Mikes Mária, egy komáromi óvoda vezetője, melyet kizárólag roma gyerekek látogatnak. Molnár Zsuzsanna, a szímői alapiskola speciális osztályának pedagógusa a roma gyerekek felzárkóztatásában elért sikerekről, Varga Gusztáv, a Budapesti Kaji Jag Szakközépiskola tanára a hátrányos helyzetű roma fiatalokkal végzett munka eredményeiről tartott beszámolót. Zettisch Nándor, az ELTE tanára hosszú évek óta foglalkozik a romák és a többségi társadalom közötti feszültségek enyhítésével. Rendőröknek tart olyan személyiségfejlesztő tréningeket, amelyek segítik őket a romákkal való kommunikációban. Görög Mária, a Szabad Eklektikus Műhely munkatársa a kölcsönös megismerés fontosságát hangsúlyozta, ami a békés társadalmi együttélés alapfeltétele. A hatékony munka legfőbb akadálya „Nagy előrelépésnek tartom, hogy a konferencián megjelent iskolák képviselői közül többen jelezték, szeretnének részt venni abban a programban, amely a roma gyerekekkel végzett munka hatékonyságát növelné” - nyilatkozott Varga Gabriella, aki szerint a romák integrációjában legnagyobb szerepük maguknak a romáknak van. „Képzettebb roma vezetőkre, határozottabb fellépésre és a roma szervezetek hatékonyabb együttműködésére van szükség. Sajnos hiányzik az összefogás. A roma értelmiség körében a széthúzás mellett jelen van egyfajta rivalizálás is, ami az együttműködés egyik legnagyobb akadálya. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a meghívott szlovákiai roma előadók közül Babindák István el sem jött a konferenciára, pedig bizonyára hasznos és érdekes tapasztalatokat szerzett a romákkal végzett munkája során” - tette hozzá az Emberi Méltóság Társaság vezetője. A magyar ajkú cigányokról megfeledkeznek A párkányi konferencia célja a figyelem felkeltése volt. „Azt szoktam mondani, hogy nem konferenciákra, hanem programokra van szükség, amelyek a romák esélyegyenlőségét és társadalmi elfogadottságát növelnék. Szlovákiában éppen rólunk, magyar ajkú cigányokról feledkeznek meg legjobban. Éppen ezért külön köszönettel tartozom Farkas Iván és Szigeti László parlamenti képviselőnek és a környező települések polgármestereinek, akik az erkölcsi támogatás mellett anyagiakkal is segítették a konferencia létrejöttét. Bízom benne, hogy végre sikerült elindítani egy olyan folyamatot, amelyen már évek óta dolgozom, és aminek alapfeltétele a társadalmi összefogás” - jegyezte meg a párkányi roma konferencia szervezője. Aquapark építését tervezik a Kálvária közelében, az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy egy-két éven belül megkezdődhessen az építkezés Harminc évig „szunnyadt” a furat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Udvard. Három évtized után keltették ismét életre a nyolcvanas években egyszer már feltárt termálfuratot a történelmi műemléknek számító Kálvária tövében. A falu önkormányzata komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy egy-két éven belül megkezdjék az Aquapark építését. Kálazi József polgármester elmondta, most tárgyalnak a befektetővel. Már 2004-ben nyilvánvaló volt, hogy a község új településfejlesztési tervének részét fogja képezni a korszerű üdülő- komplexum. A termálfurat vizének elemzése biztató eredményeket hozott. A község megrendelte a furatra vonatkozó részié^ tes műszaki-gazdasági tanulmány kidolgozását, amely mára elkészült. Az érdeklődők a falu önkormányzatának honlapjáról (www.dvory.sk) szerezhetnek további információkat. A beruházás hozzávetőlegesen 33 miihó euróba (994 miihó korona) fog kerülni. A Kálvária alatt a tervek szerint legalább három medence és szálloda épülne. A fürdő üzemeltetéséhez szükséges egy 1500 méteres mélyfurat, hogy elegendő mennyiségű vizet tudjanak a felszínre hozni, továbbá egy körülbelül 200-300 méter mély artézi, hidegvizű furat. A föld alól másodpercenként tíz liter hatvanfokos vizet nyernének. A beruházás megvalósítása függ a leendő kivitelező konkrét elképzeléseitől. „A geotermális furatot 1979-1980-ban tárták fel, akkor másodpercenként 7,2 liter 62 fokos vizet nyertek belőle. A furat és a hozzá tartozó telek 1987-ben került a község tulajdonába. Három évtizednek kellett eltelnie, hogy ismét a figyelem középpontjába kerüljön a kincset érő geotermális hőforrás, amelynek még a karbantartását sem végezték el” - olvasható a műszaki jelentésben, amelyet az Aquapark a Kálváriánál projekthez dolgoztatott ki a falu önkormányzata. A mérési munkálatok 2008 májusától júniusáig tartottak. A furattal kapcsolatos revitali- zációs folyamat eredményeiről idén februárban tájékoztatták az önkormányzati képviselőket. A jelentésből egyebek mellett kiderül: a geotermális furat jó műszaki állapotban van, 1640 méter mélyben a víz 85,5 fokos. Meteorit-eredetű, tengervíztartalmú forrásról van szó, amely mikrobiológiai szempontból is megfelelő, (száz) Sokoldalú felhasználás Üdülési célokra és energetikai felhasználásra egyaránt javasolják a furat vizét a szakemberek, amely 73 családi ház hőellátását tenné lehetővé, vagy egy 67-76 ezer köbméter térfogatú épület kifűtését. A termálfurathoz közeli földek községi tulajdonban vannak. A leendő beruházónak azonban körültekintőnek keü lennie, mivel a település egyik legjelentősebb történelmi emléke éppen a szomszédságában álló Kálvária, (száz) Az udvardi fiatalok többsége nagy hőségben most még a közeli halastavakhoz kirándul ßrödni (Csuport István felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
