Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-10 / 132. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEM Új elem a fenyegetőzésben Phenjan. A Mindzsu Dzso- szon észak-koreai állami lap­ban megjelent kommentár szerint „nukleáris elrettentő erőnk erős védelmet biztosít, illetve lehetőséget nyújt arra, hogy könyörtelen és igazsá­gos megtorló csapást mérjünk azokra, akik akár a legkisebb mértékben is megsértik az or­szág méltóságát és szuve­renitását”. Ez az első alkalom, hogy Phenjan támadó jellegű erőként utal atomarzenáljá­ra. Korábban azt hangoztatta, atomprogramja elrettentő jel­legű, s csak önvédelmi célo- katszolgál. (MTI) Tálibellenes hangulat Iszlámábád. A tálibokkal szembeszegülő, falusiakból verbuválódott milíciák segít­ségére sietett tegnap a pakisz­táni hadsereg az ország észak- nyugati részén. Két katonai he­likoptert vetettek be a tálib fegyveresek ellen, akiket egy faluban körbevettek a felfegy­verkezett helybéliek. A hadse­reg tüzérsége is lőtte a tálibok búvóhelyeit. Egyre többen csatlakoznak a falusiakból szerveződött milíciákhoz, amelyek a súlyos harcok után immár előrenyomulnak. A fa­lusiak szombaton fogtak össze és indítottak támadást a táli­bok ellen, bosszúból egy előző nap végrehajtott öngyilkos mecsetrobbantásért. (MTI) Neonácik rendőrkézen Prága. Házkutatást tartott a cseh rendőrség tegnap bizo­nyos, a neonáci mozgalomhoz közel álló személyeknél, és mintegy 20 embert őrizetbe vett. Az iDnes hírportál szerint a rendőrök Prágában, Pilsen- ben, Čáslavban, Brünnben és több dél-morvaországi telepü­lésen kutatták át olyan szemé­lyek otthonait, akik a neonáci mozgalomban való részvétel­lel gyanúsíthatóak. A közszol­gálati rádió úgy tudja, elsősor­ban különféle rendezvények szervezőiről, weboldalak szer­kesztőiről és zenekarok tagjai­ról van szó, akik eltűrik a rasszista és neonáci beszéde­ket, jelszavakat, (-kés) Nem jött össze a méregpohár Madrid. Az ETA baszk sze­paratista szervezet meg akarta gyilkolni Baltasar Garzont, a nagy hírű spanyol vizsgálóbí­rót, de a terv nem jutott el a végrehajtásáig. Az El País cik­ke szerint a tervet az ETA ápri­lisban letartóztatott vezetője, Jurdan Martitegui iratai kö­zött találták meg. A lényege az volt, hogy egy állítólagos cso- dálója - az Augusto Pinochet egykori chilei diktátor elleni fellépéséért - nevében küldje­nek egy üveg mérgezett, drága konyakot és egy kristálypoha­rat a bírónak, hátha sikerül ki­játszani a bíróság biztonsági intézkedéseit. (MTI) Lehet, hogy amerikai különmegbízott utazik Phenjanba - aggasztóak a sztálinista rezsim praktikái Elítélt amerikai újságírónők Szöul/Washington. Valószínű­leg tárgyalásokat kezdeményez az USAPhenjannal az Észak-Koreában 12 évi kényszermunkára ítélt két amerikai újságíró szabadon engedé­se érdekében. Bill Richardson új­mexikói kormányzó, akinek szerepe volt abban, hogy a '90-es években, Észak-Korea szabadon engedett amerikaiakat, már közölte: hajlan­dó „bármire, amit csak Barack Oba­ma kormánya kér tőle”. Egy másik lehetséges megbízott A1 Gore volt amerikai alelnök, aki az alapítója annak a tévétársaságnak, amelynek a két újságírónő San Franciscóban dolgozik. Egy kormányzati tisztvise­lő azonban elmondta, még nincs döntés arról, mit tegyen Washing­ton az ügyben. Hillary Clinton kül­ügyminiszter szerint az újságírók ügye és Észak-Korea megbüntetése a közelmúltban végrehajtott nukle- Dél-koreai diákok tüntettek tegnap Szöulban az amerikai-koreai Euna Lee és a kínai-amerikai Laura Ling áris kísérleteiért „két teljesen kü- szabadon bocsátásáért. Phenjan kémkedéssel vádolja őket, de az észak-koreai határőrök kínai területről hur- lönböződolog”. (MTI) colták el mindkettőjüket. Phenjan zsarol, engedményeket akar kicsikarni az USA-tól. (SITA/AP-felvétel) Bővítési stopot szeretnének a német konzervatívok, az egyedüli kivétel Horvátország lenne Kevesebb uniós törvényt akarnak Brüsszel. Jósé Manuel Barroso ismét jelölteti magát EB-el- nöknek. A német uniópártok máris benyújtották a számlát Brüsszelnek. Az Európai Par­lamentbe most először beju­tott a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt pedig frakció­társakat keres. ÖSSZEFOGLALÓ Újra megpályázza az Európai Bi­zottság elnöki tisztét az unió kor­mányának eddigi irányítója. Jósé Manuel Barroso portugál konzer­vatív politikus tegnap jelentette be, hogy az EU soros elnökségét ellátó Csehország miniszterelnöke föltet­te neki a kérdést, előteijesztheti-e őt egy második ciklus ellátására. Mint mondta, elfogadta a megtisz­telő felkérést. A múlt heti EP-vá- lasztásokon Barroso pártcsaládja, az Európai Néppárt (ÉPP) szerezte a legtöbb mandátumot. Az 53 éves volt portugál miniszterelnököt az ÉPP mellett több, eltérő politikai színezetű kormány is támogatásá­ról biztosította korábban, így pél­dául a brit és a spanyol. Az Európai Szocialisták Pártjá­nak (PES) vezetősége azonban éle­sen bírálta Barrosót. Azt vetették a szemére, hogy irányítása alatt az EU legfőbb végrehajtó testületé Barroso ismételhet (Reuters) nem tett meg minden tőle elvárha­tót a gazdasági válság következ­ményeinek enyhítése, a növekvő munkanélküliség kordában tartása érdekében. Barroso 2004 novembere óta ve­zeti az EB-t, a testület mandátuma október 31-én jár le. Újraválasztása ellen aligha van esélye a néppárti­akkal szemben esedeg létrejövő szocialista-liberális-zöld összefo­gásnak. Az EP ugyan megkerülhe- tetien, de először a tagállami kor­mányokat képviselő Európai Ta­nácsban kell egyetértésre jutni az EB-elnök személyéről. A jövő csü­törtökön és pénteken tanácskoz­nak Brüsszelben az uniós tagorszá­gok vezetői, és állást kívánnak fog­lalni a kérdésben. Az ÉPP megerősödése nyomán a német uniópártok politikusai máris benyújtották a számlát. A német CDÚ és a CSU több euroképviselője határozott változásokat sürget az unió, illetve az Európai Parlament politikájában. A német uniópártok 42 mandátumot szereztek, és a legnagyobb nemzeti csoportot al­kotják az EPP-frakcióban. Követeléseiket Elmar Brok, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke fogalmazta meg a Financial Times Deutschlandnak adott tegnapi nyilatkozatában, első helyen bővítési stopot sürgetve az EU-ban. Brok szerint a következő törvényhozási ciklusban a bővítés helyett konszolidációs időszakra van szükség, és Horvátországot ki­véve további államok felvételéről nem lehet szó. Brok állást foglalt amellett, hogy az új EP kevesebb európai törvényt hozzon, s ily módon köz­vetve nagyobb mozgásteret bizto­sítson a nemzeti parlamenteknek. A német konzervatív parlamenti csoport vezetője, Werner Langen szerint minderről kötelező ér­vényű megállapodást kívánnak kötni Barrosóval. Más európai országok szélsősé­ges nacionalista szervezeteivel próbál szövetséget összefércelni az Európai Parlamentben a szélső­jobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP). A tegnapi The Independent kiemel­te a BNP és a Jobbik között már meglévő kapcsolatot. A BNP most első ízben jutott be EP-be, két kép­viselőt küldhet, az egyikük Nick Griffin, a párt elnöke lesz. A lap idézi Simon Darbyt, a BNP alelnökét, aki elmondta: Griffin keresi azokat a csoportokat, ame­lyekkel a párt szövetségre léphet. Griffin és Darby már az EP-válasz- tások előtt több európai országban tárgyalt szélsőjobboldali aktivis­tákkal. Áprilisban Darbyt az olasz Forza Nuova (Új Erő) tagjai fasisz­ta köszöntéssel üdvözölték Milá­nóban. A párt, amelyet Griffin régi barátja, Roberto Fiore vezet, 150 ezer roma kitoloncolásáért kam­pányol. A cikk szerint Griffin, aki felszólalt a Jobbik tavaly október 23-i budapesti nagygyűlésén, Londonban is találkozott Jobbik­aktivistákkal. Az EP-ben a frakcióalakításhoz arra van szükség, hogy hét or­szágból legalább 25 képviselőt ta­láljanak. (MTI, ú) Vallatási módszerek Titkosítana a CIA-igazgató Washington. Az amerikai CLA azzal a kéréssel fordult egy szövet­ségi bíróhoz, hogy ne rendelje el a terrorgyanüs személyek vallatásá­val kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, mivel ez a lépés rendkívül súlyos nemzetbiz­tonsági károkat okozna. Leon Pa- netta CIA-igazgató 24 oldalas le­vélben hozta Alvin Hellerstein New York-i szövetségi bíró tudomására: túl sokat feltárna az USA terrorel­lenes tevékenységéről, ha nyilvá­nosságra hoznák a CIA belső üze­netváltásait. Panetta az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) jog­védő csoport által indított peres el­járásban fordult a bíróhoz. A Fehér Ház a per egy korábbi döntése alap­ján tette közzé a Bush-kormány egyes feljegyzéseit a durva vallatási módszerekről - köztük a hírhedtté vált fullasztásos technikáról - és azok jóváhagyásáról, ami széles körű politikai vitát váltott ki. Ugyancsak vita kezdődött a terror­gyanús személyekkel szembeni durva bánásmódról készült titkos fotók közzétételéről, amit az Oba- ma-kormány elutasított. Az elnök közölte: a fotók közzététele szítaná az Amerika-ellenes érzelmeket, és ezáltal veszélyt jelentene az Irak­ban és Afganisztánban szolgáló amerikai katonákra nézve. (MTI) Az FBI mindent lát Ügynökök a mecsetekben Washington. Robert Mueller, az FBI igazgatója helyi idő szerint hétfőn közölte: a muszlim pana­szok ellenére az FBI gyanú esetén továbbra is ügynökökkel fog figyel­tetni egyes amerikai mecseteket. A muszlim szervezetek szerint ártat­lan hívők és papok válhatnak az FBI célpontjaivá az esetleges terroris­ták helyett. Állítják, az FBI muzul­mán hívőket toboroz, hogy kém­kedjenek hívőtársaik és iszlám ve­zetők után. Mueller leszögezte: az FBI a panaszok ellenére folytatja ezt a gyakorlatot, ha bűnös tevé­kenységre utaló bizonyítékot vagy információt szereznek. A mecsetek megfigyelése az egyik leghatéko­nyabb eszköz a lehetséges terroris­ták kiszűrésére. Az FBI eddigi céljai nem változtak, az Obama-kormány hivatalba lépése után is a korábbi erővel lép fel a terrorizmus ellen. A dél-kaliforniai Iszlám Súra Tanács szerint a nyomozók gyanúsított­ként kezelik a muszlim közösségek tagjait ésvallási vezetőit. (MTI) Egész Európát átszőtte a megsemmisítő gépezet Több náci haláltábor volt Az Air France lecseréli Airbusain a külső sebessegmero szondákat Megkezdik a holttestek azonosítását MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Hétfő estig a francia és brazil kutatóhajók további 8 - te­hát már összesen 24 - holttestet ta­láltak az Atlanti-óceánban, ahol feltételezések szerint az Air France repülőgépe a múlt hétfőn lezuhant, 228 emberrel a fedélzetén. A fran­cia szakértők pedig megkezdték a már megtalált holttestek azonosí­tását, elsősorban DNA-minták, va­lamint a hozzátartozóktól kapott fogorvosi kártyák alapján. A kutatóhajók az Airbus több tu­catnyi alkotóelemét és több száz egyéb tárgyat is kifogtak már a víz­ből. A helyszínre érkezett az ameri­kai haditengerészet két nagytel­jesítményű detektora, hogy segít­ségükkel megtalálják a gép két fe­kete dobozát. Ugyanebből a célból érkezett oda tegnap a francia hadi- tengerészet egyik atom-tenger­alattjárója, az ultraérzékeny szo- nárokkal felszerelt Emeraude. A szerencsétlenséget kivizsgáló BEA francia ügynökség elmondta, az Airbus fedélzeti sebességmérő­jét nem cserélték le, szemben a gyártó cég ajánlásával, de ebből még korai volna arra következtetni, hogy ez milyen szerepet játszhatott a tragédiában. Az Air France valamennyi tenge­rentúlra közlekedő Airbusán lecse­réli a külső sebességmérő szondá­kat - közölte tegnap a francia légi- társaság többségi szakszervezete, az SNPL. A vizsgálatok jelenleg ar­ra irányulnak, hogy megállapítsák: a gép külső műszerei, köztük a se­bességmérő szondák eljegesedtek- e. Elképzelhető, hogy a számítógé­pes rendszer ezért diktált túl gyors vagy túl lassú tempót a repülőnek, s ez vezetett a végzetes hibához. E bejelentés előtt a légitársaság másik szakszervezete, az Alter fel­szólította a pilótákat és a személy­zetet: tagadják meg a munkát az olyan Airbusokon, amelyeken a há­romból legalább két szondát nem cseréltekki. (MTI, SITA) Washington. Amerikai szakér­tők legújabb kutatásai szerint a je­lenleg ismertnél sokkal nagyobb kiterjedésű lehetett a náci Német­ország által létesített koncentráci­ós- és munkatábor-hálózat. A wa­shingtoni holokauszt-múzeum ku­tatói egy enciklopédia összeállítá­sán dolgoznak, amely az 1933 és 1945 között működő lágereket és gettókat mutatja be. Geoffrey Meg- argee, a kutatást vezető szakértő elmondta: kezdetben abból indul­tak ki, hogy 5-7 ezer helyet kell megvizsgálniuk. Ez a szám azon­ban egyre nőit, és végül arra a meg­állapításra jutottak, hogy a nácik összesen közel 20 ezer hasonló lé­tesítményt hoztak létre. A nácik 1933-ban, Adolf Hider hatalomra jutásának évében kezd­ték meg a lágerhálózat kiépítését a rezsim vélt és valós ellenségeinek bebörtönzésére. Tizenkét évvel ké­sőbb, a II. világháború végére már egész Európát átszőtte a megsem­misítő táborokból, a kényszermun­ka- és hadifogolytáborokból, get­tókból, átnevelő lágerekből, euta­názia-központokból, börtönökből és bordélyházakból álló hálózat. A náci Németországgal együttmű­ködő több ország, így Franciaor­szág, Románia, Norvégia és Olasz­ország létrehozta saját lágereit, s ezzel a hálózat tovább bővült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom