Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-10 / 132. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Európa felé változik a nyelvtörvény? Pozsony. Megváltozott a szlovák államnyelvtörvény módosítására kidolgozott kormányjavaslat. A parlament kulturális és sajtó- bizottságának tegnapi ülésén kilenc olyan smeres javaslatot fogadtak el, amely a kifogásolt paragrafusokra vonatkozott, „Ajogszabály ebben a formában már elfogadható számunkra” - közölte Biró Ágnes, az MKP képviselője, de felhívta a figyelmet, hogy nem történt semmi rendkívüli, csupán elmozdultak az európai normák irányába. Törölték azt a kitételt, hogy az iskolákban a dokumentációt kizárólag államnyelven kell vezetni. Kimaradt az a kötelesség is, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak államnyelven is sugározniuk kellene, s a jövőben nem járna szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikálna a betegekkel. Az eredeti javaslat szerint az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Az új változat bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy az idegen nyelvű szöveg a szlovák nyelvű előtt legyen, (m, ú) Ma újra drágul az üzemanyag Pozsony. Mától 2 centtel (0,60 korona) drágul a motorbenzin és a gázolaj a hazai töltőállomásokon. A 95-ös oktánszámú benzin literjéhez átlagosan 1,13 euróért (34 korona), a gázolajhoz 1,10 euróért (33,14 korona) juthatunk hozzá. (Nt) Pert nyert az állammal szemben Roman Kvasnica Törvénytelenül hallgatták le VRABEC AAÁR1A Pozsony. Pert nyert a szlovák állammal szemben Maiina Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica. A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság tegnapi ítéletében kimondta, hogy a hatóságok törvénytelenül és indokolatlanul rendelték el 2000- ben az ügyvéd telefonbeszélgetéseinek lehallgatását, a magánéletébe való ily mértékű beavatkozás demokratikus társadalomban elkerülhető. A lehallgatásokra abban az időben került sor, amikor Kvasnica több, a kassai vasműhöz tartozó társaság jogi képviselője volt. A szóban forgó cégek egyikének üzleti kapcsolatait a pénzügyi rendőrség ellenőrizte, és annak kérésére a Besztercebányai Járásíróság engedélyezte Kvasnica telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. Az ügyvéd még abban az évben tudomást szerzett erről, és feljelentést tett. A szlovák belügyminisztérium ellenőrzési osztálya 2001- ben azzal tette félre az ügyet, hogy nem történt törvény- sértés. Kvasnica még akkor az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, amely 2006-ban el is fogadta a beadványát. A testület kimondta: nem bizonyítható, hogy a lehallgatás csak a feltétlenül szükséges ideig tartott, hogy végig a törvény által meghatározott célt szolgálta, a bíróság ellenőrizte, és hogy a lehallgatások ideje alatt is garantálni tudták, hogy az ügyvéd klienseivel folytatott telefonbeszélgetései nem kerülnek nyilvánosságra. A lehallgatott telefon- beszélgetések közül több - pl. a korrupcióllenes hivatal akkori igazgatójával, Jozef Šátekkel folytatott beszélgetés átirata - az internetre is felkerült. A két érintett akkor azt nyüatkozta, hogy az áthat nem pontos, azok, akik nyilvánosságra hozták, szándékosan hozzáírtak. Az elmúlt években több szlovákiai politikus érvként hozta fel Kvasnica ellen a lehallgatott telefonbeszélgetések tisztázatlan ügyét, főleg akkor éledt fel újra a téma, amikor az ügyvéd elvállalta Maiina Hedvig védelmét. Kvasnica a beszélgetések átiratának közzétételével kapcsolatban is panaszt emelt az emberjogi bíróságon, de ezt a testület nem fogadta el. Döntését azzal indokolta, hogy a panasztevő ez ügyben itthon, az alkotmánybíróságon kérhet elégtételt. Roman Kvasnica lapunknak azt mondta, nem fog az alkotmánybírósághoz fordulni, számára elegendő elégtétel a strasbourgi döntés. „Két éve peren kívüli megegyezést ajánlott a szlovák kormány, ebbe nem egyeztem bele, mert azt akartam, hogy elhangozzon: az állam nem avatkozhat be polgárainak magánéletébe. Ez megtörtént, az emberjogi bíróság kimondta, hogy törvénytelenül hallgattak le. Őrülök a döntésnek, és többé nem kívánok foglalkozni az üggyel” - mondta az ügyvéd. Tegnap átadták Szlovákia EP-képviselőinek a megválasztásukról szóló okmányt. „A választások azt mutatják, hogy a demokratikus pártok térnyerése helyett a szélsőséges pártok előretörésének lehetünk tanúi" - mondta Robert Fico kormányfő, miközben előtte ült az SNS EP-képvise- lője. Az ünnepségről Mészáros Alajos MKP-s EP-képviselő betegség miatt hiányzott. (-MSz) (TASR-felvétel) Bugár Béla: nem célunk az MKP választóinak és tagjainak „elhalászása" - Csáky Pál: Híd, ami elválaszt Magyar-szlovák építmény a Híd Pozsony. Az első, szlovák és magyar politikusok által vezetett pártot akarják létrehozni az MKP-ból kivált politikusok. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bugár Béla szerint nem céljuk az MKP választóinak, tagjainak „elhalászása”. „Nekünk nem az a célunk, hogy elvegyük az MKP szavazóit, tagjait - jelentette ki a politikus, aki várhatóan az új pát elnöke lesz. - Mi azokat vátjuk - az MKP-ból és más pártokból is -, akik úgy gondolják, hogy elképzelésünk életképes.” Ugyanakkor állítja, hogy még nem tárgyaltak szlovák politikusokkal a lehetséges együttműködésről. Cáfolta azt is, hogy Iveta Radičovával, az ellenzék elnökjelöltjével egyeztettek volna az új párt alapításáról. „Nem beszéltem vele, mióta lemondott parlamenti mandátumáról” - jelentette ki Bugár. Richard Sulik, az ugyancsak idén alakult Szabadság és Szolidaritás nevű párt elnöke nem zárta ki az együttműködést a Híddal. Az MKP vezetése elutasító az új páttal szemben. Csáky Pál szerint mindent megtettek, hogy a pártban tartsák a képviselőket. Úgy véli, hogy az új pártnak csak a jelenlegi kormányoldal örül. „Ján Slota biztosan küld dísztáviratot Bugár Bélának” - mondta az MKP elnöke. Berényi József közölte: az MKP is együttműködik a szlovák parlamenti pártokkal, elsősorban az ellenzékkel, de az oktatási törvény módosítását a Smer is támogatta. Kételkedik abban is, hogy sikerül-e valóban bekapcsolni szlovák politikusokat is a párt munkájába. „Érdekes gondolat, kíváncsian fogom figyelni például, hogy hány szlovák lesz a vezetésben” - mondta az MKP elnökhelyettese. Grigorij Mesežnikov, az IVÓ társadalomkutató intézet igazgatója szerint nem elképzelhetetlen, hogy a szlovákok és a magyarok bizalmát is megnyerje egy új párt, mely közös szlovák-magyar projekt lenne. „Eddig azonban a Híd inkább az MKP levált részére hasonlít - mondta a politológus. - Nem tudom megítélni, hogy mennyire szólítja meg a szlovákokat.” Úgy véli, az alapítás eddigi momentumai arra utalnak, hogy az új párt egy alternatíva akar lenni az MKP mellett a magyar választók számára. „Ha sikerül az áttörés a szlovák oldalra, az segíthet nekik, de ez még kérdéses - mondta. - Egy közös szlovák-magyar pártnak nincs elődje Szlovákiában, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene megkísérelni.” Szerinte erre csak akkor lenne esélyük, ha jelentős szlovák személyiségeket is sikerülne bekapcsolniuk. „Olyanokat, akik meg tudnák győzni a szlovák lakosságot is a párt előnyeiről” - magyarázta Grigorij Mesežnikov. (lpj) Újabb regionális vezetők léptek ki Pozsony. A komáromi járási elnökség 15 tagja közül öten távoznak a pártból. Bastmák Tibor járási elnökön kívül Bastmák Sándor megyei képviselő, Hortai Éva, Komárom alpolgármestere, Csóka Lajos, Nagykeszi polgármestere és Becse Ottó, a naszvadi alapszervezet elnöke is bejelentette, hogy kilép az MKP-ból. Újabb kilépések voltak a Galántai járásban is. Felsőszeli polgármestere, Dobossy Pál nagymácsédi kollégájával, Lancz Istvánnal együtt távozott a pártból. A Dunaszerdahelyi járásban Bemer Lajos, lányok, Fekete János, Nyékvárkony, Gódány László, Egyházkarcsa, Marczell Zoltán, Kisudvamok és Ravasz Béla, Egyházgelle polgármestere lép ki a pártból. Nem véletlen, hogy a párt az aláírásgyűjtést vasárnap Egyházkarcsán akaija kezdeni, (ú) VILLÁMINTERJÚ BUGÁR BÉLÁVAL Másfél hónapja jelentették be, hogy kilépnek az MKP frakciójából, most pedig már egy új párt, a Híd létrehozásáról beszélnek. Ez nagyon gyorsnak tűnik. Őszintén gondolták az eltelt időben folytatott tárgyalásokon, hogy sikerülhet megegyezniük a jelenlegi pártvezetéssel? Két megoldáson gondolkodtunk: az egyik az elnökcsere volt, a másik a platform. Amikor azt mondtuk, hogy a párt stílusával, módszereivelvan gondunk, akkor arra gondoltunk hogy ezt a párt elnöke testesíti meg. A vezetés hallani sem akart arról, hogy az elnököt lecserélve mentsük a párt egységét. Ezután az országos tanács májusi ülése előtti napon a párt elnöke javasolta, hogy alakítsunk platformot, ha a kisebbségi vélemény megjelenítését akarjuk elérni. Kezdetben Csáky Pál egyetértett a platformmal, viszont az OT-ülésen kiderült, hogy nem támogatja. Akkor kezdtünk el gondolkodni azon, hogy ha ez a játék folytatódik és csak az időt akarják húzni, a platformmal sem értenek egyet, akkor valamit lépni kell. A pártalapításról tehát azOTülése után kezdtünk komolyan gondolkodni, a szervezés pedig most kezdődött. Berényi József szerint a platformok létrehozását támogatta az elnökség, sőt ezt a lehetőséget az önök távozása után is beiktatják az alapszabályba. Valóban nem volt esély a megegyezésre? Amikor legutóbb két hete a mi javaslatunkra tárgyaltunk kiderült, hogy mást mondtak a sajtónak és mást nekünk Csáky Pál arról beszélt, hogy egy ponttal szeretné kiegészíteni a mi javaslatunkat, mely a platformok gyakorlati megvalósítását szabályozta volna. A tárgyalásokon azonban erről a dokumentumról egy szó sem esett, mert a másik 5 elnökségi tag azt mondta, hogy a javaslatunkat meg sem nézték. Kérdem én, igazat mondtak akkor, amikor azt állították hogy támogatták a platformok létrehozását, vagy csak egy,fogatlan” platform létrehozását akarták lehetővé tenni, amit nem lehet megszervezni. Mi lesz a legnagyobb különbség a Híd és az MKP között? A módszerekben lesz a legnagyobb különbség - mi a szlovák pártokkal együttműködve akarunk eredményeket elérni. Ezt a stratégiát igazolja az ellenzék 1998-as Meéiar elleni sikere is. Nem felejtem el, hogy 1997-ben az akkori Kék Koalíció és a három magyar erő közti megegyezést az egyik magyar párt elnöke nem írta alá. Pedig ez tette lehetővé, hogy 1998-ban beléphessünk a kormányba. Az együttműködés mellett a másik fontos pillér a tisztesség, vagyis azok az értékek, melyek az utóbbi időben kivesztek az MKP-ból. Vállalná az új párt elnöki posztját? Már két éve távozni készültem a politikából, de ha valaki két éve azt mondja nekem, hogy ez történik az MKP-ban, akkor kinevetem. Sajnos, ilyen helyzet alakult ki, most nekem is döntenem kell. Ugyan már „politikai nyugdíjba” készültem, de most úgy látszik, hogy nagyobb szerepet kell vállalnom. Ha lesz ilyen igény, akkor vállalom amegméretést. Nem veszélyezteti a szlovákiai magyarság érdekképviseletét, parlamenti képviseletét egy új magyar párt? En azt kérdezhetném, hogy nem veszélyezteti-e a szlovákiai magyarság képviseletét, hogy az MKP politizálása miatt még kevesebben mennek el választani? Nem tudom. Mi 1998-ig megértük, hogy három párt létezett, ebből kettő ki sem állhatta egymást. Mi azokat a magyar választókat akarjuk megszólítani, akik nem mentek el szavazni, akiknek a jelenlegi politika nem felel meg. (lpj-) VILLÁMINTERJÚ CSÁKY PÁLLAL Kizárja az együttműködés minden formáját Bugár Béláék új pártjával, a Híddal? Úgy gondolom, hogy a részükről a pártalapítás hibás lépés volt, az emberek nem akarnak két pártot, és nem akarják, hogy az energiáinkat az egymással szembeni vetélkedésre használjukfel. Nekünk nem marad most más lehetőségünk, meg kell védenünk a pozícióinkat. Beszélni fogunk az emberekkel a járási és a kerületi struktúráinkkal és megpróbáljuk meggyőzni őket arról, hogy mindenki őrizze meg a józanságát, és maradjon a Magyar Koalíció Pártjában. Bizonyos kérdésekben természetesen a parlamentben együtt akarunk működni, gondolokpéldául a nyelvtörvény várható módosítására, Vagy olyan javaslatokra, melyeket mi kívánunk benyújtani. A politikai együttműködés lehetőségét és értelmét nem látom, mert ha ők együtt akartak volna működni velünk, akkor maradhattak volna a pártban. Olyan exkluzív ajánlatokatkaptak, melyek ezt lehetővé tették volna minden területen, a személyi javaslatok terénis. Ha a felmérések, vagy esetleg az őszi választások azt mutatnák, hogy van igény az új pártra, akkor sem tartja elképzelhetőnek az együttműködést? Nincs szükség két pártra, és nincs szükség arra, hogy manipulativ felméréseket végeztessenek, amire másfél évvel ezelőtt már volt példa. Tudomásom szerint most is készül ilyen. Én megtudom mondani előre, hogy milyen számokat lehet oda beírni, ez felesleges pénzkidobás. Az emberek azt mondják, hogynemakarjukezt. Az MKP aktív támogatóinak, tagjainak polgármestereinek hány százalékát szerezheti meg az új párt? Ideológiát nem látok mögöttük, programcélokat nem látok mögöttük. Valószínűleg csak érdekek, személyi, illetve csoport- érdekek vannak a háttérben. Nem látom, hogy nagy mozgásterük lenne. Egyik barátomat tudnám idézni, aki azt mondta, hogy nem látja, mit akarnak, de azt igen, hogy nagyon akarják. Ilyen háttérre nehéz politikát építeni. Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogyszlovák-magyarvegyes pártot akarnak létrehozni. Ügy gondolom ugyanis, hogy sajnos a szlovák politika más irányba megy. Ennek nagyobb esélye lett volna az 1990-es évek elején, vagy akár még2006előtt is. Nem tart attól, hogy egyes régiókból teljesen eltűnhet az MKP? Ismerem az összes régiót, szerintem nincs olyan járás, ahol az MKP nem tudna megmaradni. Lehet, lesznek olyan járások, ahol többen kilépnek, de szerintem megfogják bánni. Egészében véve úgy vélem, hogy a helyzet kezelhető, az MKP meg tudja tartani akcióképességét, sőt, azt sem zárom ki, hogy az immunrendszere magasabb teljesítményre fogja sarkallni. Bugár szerint viszont az MKP elnöke nem a pártot, hanem saját pozícióját mentette. Ez vicces, mert a párt elnöke nem saját döntése alapján lett a párt elnöke, a kongresszus választotta meg. Bugár Béla mondta az év elején, hogy szeretne visszatérni a pártelnöki posztra, és megpróbálták ehhez előkészíteni a terepet, hogy az októberi kongresszuson ez megvalósulhasson. Én a jövőben sem ragaszkodom a posztomhoz. Május elején felajánlotta, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen az őszi kongresszuson. Ez még most is érvényes lesz? Ha az elnökség és az országos tanács ezt igényli, ez az ajánlat ma is él. Ez egy tárgyalási folyamat része volt, ez elől nem futa- modom meg. Addig maradok elnök, amíg az a pártszerv, mely megválasztott, lenemvált. (lpj)
