Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-09 / 131. szám, kedd
16 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 9. www.ujszo.com Budapest, az én városom - Pozsonyban Kiállítás és romkocsmabuli KRASZTEV K. ANNA Pozsony. My City Budapest címmel pesti fílinget, illetve a magyar-szlovák megbékélést promo- táló négynapos rendezvény kezdődik holnap Pozsonyban. A sort 18 órakor a Budapest Fürdőváros című kiállítás nyitja az A4-es térben, az Sznf téren, ahol DJ Cadik- az egyik legnépszerűbb pesti klub- estsorozat, a Rewind rezidens dj-je - biztosítja a talpalávalót. Az ajándékcsomag - mivel a holnapi he- pening a Budapesti Fővárosi Ön- kormányzat és a pozsonyi Magyar Intézet jóvoltából ingyenes - VJ Lee Unflyable-lel kiegészítve közelíti meg egy vérbeli budapesti romkocsmabuli hangulatát. Persze ahhoz, hogy a látogató igazi romkocsma-tölteléknek érezze magát, előbb végig kell hallgatnia a két író, Michal Hvorecký (mellesleg a Wilsonic fesztivál társalapítója) és Körösi Zoltán (többek között a budapesti színiegyetem óraadója) beszélgetését, Budapest-Po- zsony témában. Szerdán végül, de nem utolsósorban a behatárolha- tatlanul alter kultzenekar, a Tudósok szépíti a két nemzet kapcsolatát. A Budapesti A38 hajó rendhagyó My City sorozatának pozsonyi kitérője önmagában is ígéretesnek hangzik, de ha ez mégsem lenne elég, akkor lehet, hogy pogácsa meg bor is kerül az asztalra. Holnap kezdődik a Pozsonyi Nemzetközi Bábfesztivál Vendég a pécsi Bóbita ELŐZETES Pozsony. Harmadik alkalommal, biennáleként rendezik meg a Pozsonyi Nemzetközi Bábfesztivált, minden alkalommal egy adott témára. Idén A szomszéd a legközelebbi rokon címmel - a közös európai otthon eszméjét erősíti a mustra. Ennek szellemében a fesztivál a Szlovákiával szomszédos országokból hívott meg egy-egy bábszínházát. A pozsonyi Bábszínházban holnap kezdődő és június 14-éig tartó bábfesztiválon fellép a pécsi Bóbita Bábszínház, a libereci Naiv Színház, a bécsi Theatre MOJO, a A pécsi Bóbita Bábszínház előadása Varsói BAJ Színház, valamint a Kijevi Akadémiai Bábszínház. A hazai színeket a Pozsonyi Bábszínház képviseli, de a Pozsonyi Színművészeti Főiskola bábtagozatának növendékei is bemutatkoznak egy-egy előadással. A fesztivál különleges vendége szicíliai marionettjeivel a palermói Cuticchio Művész Fiák Bábtársulat, amely Nagy Károly-ko- rabeli lovaghistóriákkal érkezik Pozsonyba. A pécsi Bóbita Bábszínház művészei 11-én, csütörtökön foglalják el a bábszínteret, 18 órakor mutatják be A sárkány palotája című előadásukat, (tébé) (Képarchívum) Szökés egy szibériai gulagról - Peter Weir új filmje Készül a hosszú menet MTl-TUDÓSÍTÁS Sydney. A Gallipoli, a Holt költők társasága és a Truman Show rendezője Bulgáriában forgatja legújabb filmjét A hosszú menet: szökés a gulagról címmel, igaz történet alapján. Slawomir Ra- wicz, a 2004-ben elhunyt lengyel lovassági tiszt öt társával együtt Az új felfedezett, Saoirse Ronan is szerepel a parádés szereposztásban (Reuters-felvétel) szökött meg a második világháború idején Szibériából, útjuk 9 hónapig tartott, ami alatt 5 ezer kilométert tettek meg, és négyen maradtak életben. Weir filmje Rawicz memoárjának adaptációja. Mivel a BBC 2006-ban a történet néhány részletét kétségbe vonta, az ausztrál rendező úgy határozott, hogy a Gallipolihoz hasonló filmet csinál, vagyis fiktív személyeket hoz valóságos helyzetbe. A szökevények a valóságban Szibérián, Mongólián, a Góbi sivatagon és a Himaláján keresztül igyekeztek elérni céljukat, az akkor még brit gyarmat Indiát. A forgatás helyszínei ehhez képest Bulgáriára és Marokkóra szűkültek. A szereposztás parádés: Ed Harris, Colin Farrell, Jim Sturgess és az új felfedezett, Saoirse Ronan. Ók játsszák a főbb szerepeket. Sturgess úgy nyilatkozott az El País című spanyol lapnak, hogy a Weirrel való közös munka nagy előrelépést jelent pályafutásában. A filmet várhatóan 2010 nyarán mutatják be. Cantemus és Kodály-iskola Nyíregyházán - a zene mennyországa; képek a kórusműhely nyílt hétvégéjéről „A teljes napfogyatkozás a cél” A nyíregyházi Kodály-iskola belülről A Pro Musica Leánykar (A szerző felvételei) Ha manapság valami nagyon jól működik, nem biztos, hogy azt a működtetők mással is megosztják. Atudás hatalom, „know-how”, és nem jellemző, hogy a műhelytitkokat csak úgy feltárjuk most, amikor a tényleges társadalmi szolidaritás kimenni látszik a divatból. HORKAYTAMÁS A nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola, valamint az égisze alatt működő, kilenc kórusból álló Cantemus-kórusműhely vezetői ezt másképp látták, és idén, április 23. és 26. között másodszor is megrendezték a Nyűt hétvége a Cantemus műhelyében elnevezésű, előadások, workshopok és hangversenyek érdekfeszítő sorozatát. Magyarország változatlanul énekkari nagyhatalom. Ez még akkor is igaz, ha már „csak” mintegy hetven ének-zene tagozatos általános iskola létezik az országban. A Kodály Zoltán nevéhez fűződő iskolatípus ugyanis az egyik legbiztosabb garancia az énekkari kultúra megtartására és továbbvitelére. Ebben az iskolában naponta van énekóra, a gyerekek „az ingyenes hangszer”, saját torkuk által hatolnak be a zene végtelenül gazdag birodalmába. Ugyanakkor egyéb tantárgyak, képességek terén is nagyon jó eredményeket érnek el. Ennek a ténynek is legékesebb bizonyítéka a nyíregyházi Kodály-iskola, amely a legutóbbi országos kompetenciafelmérésen az összesített második helyen végzett. Szabó Dénes, az iskola és a kórusműhely szellemi vezetője egy abszolút véletlen folytán került Nyíregyházára 1969-ben: a miskolci főiskolán szerzett fuvolaművészi oklevéllel jobb híján lett általános iskolai énektanár. Hihetetlen, de igaz: ifjúkorában ki nem állhatta a kórusmuzsikát! Ehhez képest ma Kossuth-díjas karnagy, a szakma egyik legelismertebb képviselője. De mi is az a Cantemus? A latin kifejezés magyarul annyit jelent: Énekelj! Ezt a nevet akkor kapta az immár több évtizede világhírű együttes, amikor egy finnországi versenyen a bemondó képtelen volt helyesen kiejteni az akkor még nyíregyházi négyes számú általános iskola gyermekkórusának nevét. A Cantemus Gyermekkórus és a Pro Musica Leánykar a kóruscsalád leghíresebb tagjai, kettejük között a 14 éves korhatár az elválasztó vonal. Lenyűgöző az általuk elért aranyérmek, nagydíjak, nemzetközi kitüntetések, elkészített hangfelvételek, rangos vendég- szereplések listája. Japánban minden éven turnéznak, és Kocsár Miklós szinte a Cantemus házi zeneszerzőjének számít. Mi ennek a csodának a titka? Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat a tehetséggel párosult szívós munka, a zene határtalan szerete- te. Szabó Dénes személyes kisugárzása, a belőle áradó plebejus közvetlenség. A megalkuvást nem tűrő szakmai igényesség, ami az egész intézményt jellemzi. A szakértelem és a jóság uralma, a szerénység, önzetlenség és talán bizonyos fokú elszigeteltség is; nem tűnik erőltetett párhuzamnak, ha Joseph Haydn 29 évig tartó kismartoni elzártságát hasonlítjuk össze a nyíregyházi csoda kibontakozásával. És persze maga a Ko- dály-módszer, amit gyakran félreértünk. Mindez a nyílt hétvégén is folyamatosan jelen volt. Hatalmas mennyiségű információt vehettek birtokukba a résztvevők, a rendezők pedig a legapróbb részletekre is ügyeltek mindenfajta gépiesség nélkül. Az emelkedett hangulatot csak Szabó Dénes humora törte meg helyenként. „Halál unalmasak lesznek az énekórák, ha neta- lántán elalusznak, az se baj. De lesznek jó hangversenyek, lesz finom sör, bor, üdítő, kávé, s aki beteg, annak ásványvíz!” így vezette be az eseménysorozatot a közönség hangos derültsége közepette. „Holnap délutántól a tanári szoba átalakul fesztiválkocsmává, ott lehet majd legjobban megtudni a szakmai titkokat!” Mondanom sem kell, a „kocsma” hangulata méltó volt az intézmény szellemiségéhez. Olyat se láttam még például, hogy a koncertek egyik szólistája lett volna a csapos. „Kiskoromban sokat néztem a napfogyatkozást. Aki ismeri, tudja, hogy a 98 százalékos napfogyatkozás majdnem olyan, mint a 99 százalékos, nincs köztük lényegi különbség. De ha bekövetkezik a 100 százalék, akkor megtörténik a világ csodája. Erre kell törekedni a többszólamú éneklésben is: a teljes napfogyatkozás a cél!” Igen, a csiszolt hallásból fakadó tiszta éneklés a titka mindennek. Nem lehetetlen, de oda kell figyelni. „Mondok egy másik példát. Ha egy hordó trágyalébe beleöntünk egy gyűszűnyi tokaji aszút, az attól még trágyalé marad. De ha egy hordó tokaji aszúba keverünk egy gyűszűnyi trágyalevet, akkor az egész trágyalé lesz!” Nem nehéz rájönni, hogy a gyűszűnyi trágyalé jelen esetben megfelel egyetlen, picit figyelmetlen énekesnek egy ötventagú kórusban. Mi minden történt még a nyílt hétvégén? Az élmények olyan tömkelegé volt ez, amiről nehéz távirati stílusban beszámolni. A remekül megkomponált és levezényelt szolfézsórák, sok-sok derűs gyerekarccal. A modern, minden szempontból testre szabott, megnyugtatóan tágas iskolaépület. A meghökkentően virtuóz Banchieri Énekegyüttes koncertje az ódon és hatalmas nyírbátori református templomban és kastélyban. Tagozatos koncert szülőknek és esti hangverseny a Cantemus legjavából, hatalmas éljenzésekkel. Bartók és Kodály kórusművészetének elemzése, a hangképzés és intonáció mesterfogásairól szóló előadás, a kortárs magyar kóruszene bemutatása Kocsár Miklós és Gyöngyösi Levente művein keresztül és az ő jelenlétükben. Vagy a feledhetetlen tokaji zárókoncert a zsinagógában, ahol megtanulván a házi feladatot, a résztvevők is együtt énekelhettek a Cantemusszal. Befejezés helyett az utolsó, Cantemus kórusirodának címzett elektronikus levelemből idézek: „Még egyszer köszönök mindent. Most visszacsöppentem a régi világomba, ami elég nehéz dolog. Az Önök világa, némi túlzással élve, a létező zenei mennyország. Csak bízhatok benne, hogy a saját világomat is sikerül ezek után szebbé varázsolnom.” A XXXIV. DUNA MENTI TAVASZ DÍJAZOTTJAI Tegnapi számunkban az eredményeket a szerző hibájából pontatlanul közöltük. A díjazottak helyes listája a következő: Népi szerkesztett játékok Gyerekzsűri díja: Gyön- gyöcske Színjátszócsoport (Bély): A libapásztorlány lakodalma (népi szerkesztett játék), rendezte: Szakszón Anna Nívódíj: Pitypang (Losonc): Kenderből szőtt vászon (szerkesztett játék), rendezte: Kertész Eleonóra Bábosok Gyerekzsűri díja: Tábita Bábcsoport (Hetény): Édenkerti történet (bábelőadás), rendezte: Écsi Gyöngyi és Szép Erzsébet Bábpedagógiai díj: Pinokkió Bábcsoport (Érsekújvár): Pamacs (állatmese), rendezte: Juhász Zsuzsa és Krošlák Olga Nívódíj: Iciri-Piciri Bábcsoport (Pozsony): Tizenkettőt egy csapásra (népmese), rendezte: Farkas Márta és Boros Andrea Nívódíj: Meseláda Bábcsoport (Feled): A táltos kecske (táltosmese), rendezte: Borsos Beáta, Makó Kovács Erika és Molnár Ágnes Fődíj: Harkácsi Pimpó Bábcsoport (Gömörfalva): Tündérek és manók (bábos mese), rendezte: Dolinszky Irén, Vezér Zsófia és Ve- zémé Gonda Klára Életműdíj Marták Katalin kapta a bábozó mozgalomban kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájáért és módszertani tevékenységéért Színjátszók Aszínészijátékdíja Antal Gábor, a Fókusz Gyermekszínpad (Dunaszerdahely) tagja kapta, A rest macska című játékban nyújtott alakításért Gyerekzsűri díja: Fókusz Gyermekszínpad (Dunaszerdahely): A rest macska (magyar népmese), rendezte: Ja- rábik Gabriella Azsűrikülöndíja: Handabanda Színjátszó Csoport (Galánta): Bolondos királyság, királyi bolondság (dramatizált mesejáték), rendezte: Hlavatý Márta Nívódíj: Kincskeresők Színjátszó Csoport (Tornaija): Az okos lány (magyar népmese), rendezte: Mészáros Piroska és Okos Zsuzsa Nívódíj: Tekergők Színjátszó Csoport (Nyárasd): Ilyen a világ (mesejáték), rendezte: Magyar Gaál Lívia és Nagy Irén Fődíj: Fókusz Gyermekszínpad (Dunaszerdahely): A rest macska (magyar népmese), rendezte: Ja- rábik Gabriella
