Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-09 / 131. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 9. Külföld 5 Folytatják a kutatást Újabb holttesteket találtak Rectfe/Párizs. A kutatásban részt vevő francia és brazil hajók további tizenegy holttestet találtak meg az Atlanti-óceánban, ott, ahol feltételezések szerint az Air France repülőgépe egy héttel ezelőtt lezuhant. A brazil hatóságok korábban közölték, hogy hat holttestet emeltek ki a vízből, így már tizenhétre emelkedett a megtalált áldozatok száma. A tizenegy új tetemből négy férfi, négy pedig nő volt - közölte Henry Munhoz alezredes, a bazil légierő szóvivője. A többi áldozat neméről nem beszélt. A holttestek közül kilencet a Constuitucao nevet viselő brazil fregatt, nyolcat pedig a francia Ventose fregatt emelt ki a vízből. A brazilok a katasztrófa helyszínétől mintegy 800 kilométerre fekvő Fernando de Noronha szigetre szállítják a holttesteket. A brazil és francia hajók az Airbus több tucatnyi alkotóelemét is kihalászták a vízből. Franciaország a további kutatás segítésére a helyszínre küldte Émeraude nevű atom-tengeralattjáróját, amely rendkívül érzékeny szonárokkal van felszerelve. A 2730 tonnás Émeraude-on 68 fős legénység szolgál, maximális merülési mélysége 300 méter. A francia légitársaság Rio de Ja- neiróból Párizsba tartó 447-es járata május 31-én tűnt el, fedélzetén 228 emberrel, akik feltehetőleg mindannyian életüket veszítették. A szerencsétlenül járt gépen négy magyarországi és egy szlovákiai magyar utas is volt. (mti,ú) Két amerikai pere Tizenkét évi kényszermunka Phenjan/Washington. Tizenkét évi kényszermunkára ítélték Észak-Koreában azt a két amerikai újságírónőt, akiket márciusban tartóztattak le illegális határátlépés és ellenséges tevékenység címén. Ezt tegnap jelentette a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A délkoreai média szerint az amerikaikoreai Euna Lee és a kínai-amerikai Laura Ling, a kaliforniai Current TV munkatársai a Turnén folyó kínai oldaláról készítettek filmfelvételeket az észak-koreai határövezetről. Az északi határőrök azonban a határt átlépve, kínai területen vették őket őrizetbe. Phen- jan viszont azt állította, az újságírók illegálisan behatoltak Észak- Koreába, és katonai objektumokat próbáltak felderíteni. Az elítéltek nem is fellebbezhetnek, mert a múlt csütörtökön kezdődött eljárás Észak-Korea legmagasabb szintű bírósága előtt zajlott, amelynek döntései véglegesnek tekintendők. A tárgyalás a sztálinista országra jellemző módon, a nyilvánosság teljes kizárásával folyt le, s a vártnál súlyosabb ítélet született. A Fehér Ház szóvivője, Bill Burton elmondta, Barack Obama elnököt mély aggodalommal tölti el a kiszabott büntetés, és minden lehetséges eszközt meg fog ragadni az újságírónők kiszabadítása érdekében. Elemzők szerint a szigorú ítélettel Phenjan engedményeket próbál kicsikarni az USA-tól a két ország közötti feszült időszakban. Washington ENSZ-szankciókat szorgalmaz Phenjannal szemben a május 25-i, második nukleáris robbantási kísérlet miatt. (MTI) Összefogásra készül a szélsőségesség ellen az Európai Parlament három legnagyobb frakciója Egész Európa jobbratolódott EURÓPAI PARLAMENTI PATKÓ A 2009-ES VALASZT^OI^UTAN ALDE: 81 EPP-ED: 267 UEN:35 736 Egyéb: 90 ■ IND/DEAA: 20 ■ EPP-ED: Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai'' Demokraták Képviselőcsoportja ■ PES: Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja ■ ALDE: Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport ■ UEN: A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja ■ CREENS/EFA: A Zöldek és az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja ■ CUE/NCL: Az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja ■ IND/DEM: Függetlenség és Demokrácia Képviselőcsoport ■ Egyéb csoportok • Forrás: Reuters Brüsszel. A négynapos európai parlamenti választássorozat után jelentősen megerősödtek a jobboldali erők Európában, sokan aggódnak a szélsőjobb előretörése miatt. A szocialisták jelentősen visszaestek, a liberálisok kisebb mértékben, nőtt viszont a kisebb pártok súlya, így például a zöldeké. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament véglegesnek még nem tekinthető összesítése alapján a most megválasztott 736 képviselőből az Európai Néppárt (EPP-ED) 267 képviselői helyhez jutott. A második legnagyobb erőnek, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) nagy visszaesést kellett elkönyvelnie, ők 159 képviselővel rendelkezhetnek az újonnan összeülő EP-ben. A liberálisok 81, a zöldek 54 képviselőt küldenek a testületbe. Eddig 785 képviselő közül a Néppártnak 284, a PES-nek 215 képviselője volt. A liberálisok 103, a zöldek 42 hellyel rendelkeztek. Akisebb frakciókközül a jelentős részben euroszkeptikus erőkből álló Unió a Nemzetek Európájáért csoport 35 helyet birtokolhat (eddig 44), míg a PES-en kívüli más baloldali és kommunista pártokat is magában foglaló egyesült baloldal frakciója 34 (41), az uniós együttműködést sok szempontból nem támogató Függetlenség/De- mokrácia képviselőcsoport pedig 18 (24) tagra számíthat. A fennmaradó 88-90 képviselő kisebb csoportokba tömörülhet, illetve hovatartozásuk egyelőre nem egyértelmű. A részvételi arány 43,1 százalékos volt (2004-ben 45,5 százalék). A győztes ÉPP az eddiginél szorosabb együttműködést lát szükségesnek az Európai Parlament három legnagyobb pártcsoportja, a kereszténydemokraták, a szocialisták és a liberálisok között. Mint Wilfried Martens elnök tegnap elmondta, a mélyebb kooperációt egyfelől a populista és szélsőséges pártok térnyerése teszi indokolttá, másfelől az a tény, hogy az EP-ben egyik erő sem jutott abszolút többséghez. Graham Watson, a liberálisok eddigi EP-frakcióvezetője szintén utalt a három pártcsoport szövetkezésének lehetőségére. Ugyanakkor szerinte a „leglogikusabbnak” egy középjobb (kereszténydemokrata-liberális irányítású) szövetség kiépítése tűnik. A néppárti frakció- vezető, Joseph Daul tegnap jelezte, hogy nehezen tud elképzelni egy koalíciót a zöldekkel, akik egyébként ugyancsak a választás nyerteseinek tekinthetők. A sajtótájékoztatókon személyi kérdésekről is szó esett. A néppárti vezetők - mint az várható volt - megerősítették támogatásukat Jósé Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek, akinek még idén lejár a mandátuma, de jó eséllyel indul egy újabb megbízatásért ugyanezen a poszton. Nézzük néhány meghatározó tagország eredményeit. A botrányoktól hangos Nagy-Britanniá- ban, ahol a munkáspárti Gordon Brown kormányfő sorsa is volt a tét, az EP-választások a Munkáspárt történelmi vereségét hozták, és bejuttatták a brit szélsőjobb legnagyobb erejét, a Brit Nemzeti Pártot (BNP) az uniós törvényhozásba. A BNP két mandátumot nyert, az egyik a párt hírhedt elnökéé, Nick Griffinné, aki tavaly részt vett a Jobbik október 23-ai budapesti gyűlésén is. Az 1997 óta hatalmon lévő Labour a harmadik helyre csúszott vissza, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) mögé, amelynek egyetlen fő politikai programpontja Nagy-Britannia kivezetése az EU-ból. Az egyértelmű győztes az euroszkeptikus Konzervatív Párt. Franciaországban Nicolas Sarkozy elnök tegnap közleményben üdvözölte pártja, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) sikerét az európai parlamenti választáson és megerősítette a hazai reformok folytatását. Az UMP 27,87 százalékkal az eddigi 17 helyett 29 mandátumot szerzett az EP-ben. Az eddig 31 EP-képvise- lővel rendelkező legnagyobb ellenzéki párt, a szocialisták számára a választás pedig óriási kudarc (14 helyet szereztek) lett. Németországban Angela Merkel kancellár tegnap kijelentette, a keresztény pártok szenzációs fölényre tettek szert a szociáldemokratákkal szemben. Az uniópártok több voksot szereztek, mint a legutóbbi Bundestag-választásokon, 17 százalékkal előzték meg a fő riválisnak tekintett szociáldemokratákat (SPD). A konzervatívok számára ez jó kiindulópont a szeptemberi választások előtt. ( MTI, eps, ú) Minden eddiginél alacsonyabb részvételi arány Közömbös uniós polgárok Aggasztó, de nem jelent rendkívüli veszélyt Kilenc tagországban tört előre a szélsőjobboldal ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Uniós szinten a részvételi arány a mostani európai parlamenti választásokon volt a legalacsonyabb az EP-választások eddigi történetében - derült ki az EP honlapján közzétett adatokból. Az egyelőre nem végleges - nagy változások már nem lesznek - számok szerint a június 4. és 7. között tartott EP-választáson a részvételi arány 43,09 százalékos volt. Öt évvel ezelőtt, az akkor huszonöt országot tömörítő Európai Unióban 45,47 százalék volt ez az arány. Az EP-képviselők közvetlen, lakosság általi választását 1979-ben vezették be, akkor a kilenc tagállamban - Németország, Francia- ország, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nagy-Bri- tannia, Dánia és Írország - a polgárok 61,99 százaléka élt szavazati jogával. Azóta a részvételi arány egyre csökkent minden egyes, öt évenként tartott választáson, (e) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Aggasztónak nevezte a szélsőjobboldal előretörését az európai parlamenti választásokon a Német Külpolitikai Társaság szakértője. Jan Techau azonban úgy vélte, hogy mindez nem jelent rendkívüli veszélyt az EU számára. A szélsőjobb megerősödése kilenc uniós tagállamban - köztük pl. Magyarországon, Hollandiában és Nagy-Britanniában is - rejt bizonyos kockázatokat. Az okokkal kapcsolatban úgy vélekedett: Európában két dolog esett egybe. Az egyik maga a válság, amelynek áldozatai mindig hajlamosak a szélsőjobb felé tolódni. Ez a „klasszikus jelenség” a fejlett ipari országokban is megfigyelhető volt. A globalizáció, illetve a válság vesztesei szívesen „házasodnak” azokkal az erőkkel, amelyek eddig is ellenezték az uniót. Könynyen szövetkeznek azokkal a nacionalista erőkkel, amelyek számára az integráció eddig is ördögtől valónak számított, a nemzeti szuverenitást mindenek fölébe helyezték, az uniót pedig antidemokratikus intézménynek tekintik. Mindez azt jelenti, hogy a válság sújtotta jobboldal szövetségre lép az Európa-ellenes jobboldallal, s ezáltal ereje növekszik. Techau szerint a válság sújtotta jobboldal eltűnik, mihelyst a válságnak vége, az Európa-kritikus jobboldali erők - amelyek az elmúlt években, illetve hónapokban tovább erősödtek - a politikai porondon maradnak. Ezt a jelenséget komolyan kell venni. A szélsőjobboldal előretörése inkább nemzeti, mint európai problémát jelent majd, különös tekintettel az unióhoz 2004 óta csada- kozott országokra. Techau szerint ez vonatkozik Magyarországra is, amely egészen különleges eset. Magyarországot ugyanis a válság rendkívüli módon sújtotta, az ország közel állt a csődhöz. Mindez olyan időszakban történt, amikor sem Magyarországon, sem más országokban - például Romániában és Bulgáriában - még nem fejeződött be az átalakulás. Ezzel egy időben ezekben az államokban még nem alakult ki szilárd párt- rendszer, ebből következően a választások hatásai mindig radikálisabbak és hevesebbek. „Magyarország esetében mindenképp jobbratolódásról van szó, de semmi esetre sem beszélnék a szélsőjobb felé való eltolódásról” - hangsúlyozta Techau, utalva arra, hogy a kettő között alapvető különbséget kell tenni. A részvételi arány országként 2009-ben 1. csoport: a hat alapító tagállam és az 19954g csatlakozott kilenc további ország II. csoport: a 2004. május 1-jén csatlakozott nyolc kelet-és középeurópai ország, valamint Ciprus és Málta Németország 43,30 százalék (43%)* Franciaország 40,48 százalék (42,76) I Lengyelország 27,40 százalék (20,87) Olaszország 66,46 százalék (71,72) j Magyarország 36,29 százalék (38,50) Hollandia 36,50 százalék (39,26) Szlovénia 28,02 százalék (28,35) Belgium 85,86 százalék (90,81) j Szlovákia 19,64 százalék (16,97) Luxemburg 91,00 százalék (91,35) Csehország 27,84 százalék (28,30) Nagy-Britannia 34,80 százalék (38,52) Észtország 43,20 százalék (26,83) Dánia 59,50 százalék (47,89) Lettország 20,88 százalék (48,38) Írország 55,00 százalék (58,58) Litvánia 53,06 százalék (41,34) Görögország 52,18 százalék (63,22) Ciprus 59,04 százalék (72,50) Spanyolország 44,30 százalék (45,14) Málta 78,81 százalék (82,39) Portugália 37,50 százalék (38,60) III. csoDort: a 200 7-ben csatlakozott két Ausztria 42,40 százalék (42,43) kelet-európai ország Svédország 43,80 százalék (37,85) Bulgária 37,49 százalék (2007-ben: 29,22 százalék) Finnország 40,30 százalék (39,43) ’ zárójelben a 2004-es eredmény Románia 27,21 százalék (2007-ben: 29,47 százalék) RÖVIDEN ____ Belügynek tartja az EU Brüsszel. Az unió tagországainak a belpolitikai színtéren kell kezelniük azt a helyzetet, amelyet egyes tagállamokban az uniós együttműködéssel szemben szkeptikus vagy szélsőséges pártok megerősödése teremtett. Ezt hangsúlyozta tegnap Jósé Maneul Barroso EB-elnök szóvivője. Az uniós „kormány” szokásos napi sajtótájékoztatóján Johannes Laitenberger egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy az eredmények néhány tagállamban az említett csoportok népszerűségének növekedését mutatják, viszont uniós szintű általánosításként * vonható le az a következtetés, hogy az EP-választásokon az unióbarát pártok egyértelmű és jelentős többsége rajzolódott ki. Ezt emelte ki az eredmények megismerése után tett nyilatkozatában maga Barroso is. (MTI) Vesztett a Hezbollah Bejrut. A Szíria-ellenes koalíció vereséget mért a Hezbollah síita szervezetre és fő szövetségesére, a keresztény Michel Aunra a vasárnapi libanoni parlamenti választásokon. A vereséget a Hezbollah elismerte. Megfigyelők szerint ez az eredmény jelentős csapás a Hez- bollahot támogató Szíria és Irán számára is, és felgyorsíthatja a Szaad Haríri vezette koalíciót támogató USA- val, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal való közeledést. Haríri koalíciója 71 helyet szerzett a 128-ból, a Szíriára támaszkodó ellenzék pedig 57-et. A nyugati és az arab országok támogatását is élvező Fuád Szinjóra kormányfőnek sikerült mandátumot szereznie Szidónban (Szaida). A választásokat rekordrészvétellel (52,2 százalék) és rendkívüli biztonsági intézkedések mellett tartották meg. (MTI) Súlyos incidens a határon Gáza. Izraeli katonák lelőttek tegnap négy palesztin fegyverest, aki megpróbált behatolni Izrael területére a Gázai övezetből. Ezt az övezetet ellenőrzés alatt tartó Ha- mász iszlamista szervezet biztonsági tisztségviselői közölték. Legalább tíz, lóháton és pokolgéppel megrakott járművön közlekedő palesztin fegyveres kísérelt meg bejutni izraeli területre Kami és Na- hal-Oz határátkelő közelében. Értesülések szerint a palesztinoknak a támadás kezdetén sikerült egy izraeli katonát foglyul ejteniük. Amikor az izraeli járőrök észrevették a behatolást, a támadók tüzet nyitottak rájuk. Helyi lakosok szerint a palesztin fegyveresek páncéltörő fegyvereket és robbanóeszközöket vetettek be az izraeli katonák ellen. A palesztinok robbanóöveket is viseltek. (MTI)
