Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-09 / 131. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico a jobboldalról: Nem nyertek semmit Pozsony. „Nem nyertek semmit, mindent elvesztettek” - így összegezte a szlovákiai jobboldali ellenzéki pártok EP-választáson elért eredményét Robert Fico kormányfő, a Smer-SD’'elnöke. „Olyan szégyent, mint Martin Frone, nem szeretnék megélni - jegyezte meg Fico azzal kapcsolatban, hogy a KDH listavezetője lecsúszott a negyedik helyre és nem jutott be az EP-be. - Csáky úgy kiabál, mintha megnyerte volna a választásokat, közben meg szétesik a pártja”. Fico sikerként könyveli el, hogy a Smer-SD kettővel több, összesen öt mandátumra tett szert. Aggasztja azonban más európai szociáldemokrata pártok szereplése. „Úgy tűnik, a Smer- SD az egyetlen szociáldemokrata párt, amely saját országában nyerni tudott az EP-választáson” - fűzte hozzá. (TASR) Frone lemondott KDH-alelnöki posztjáról Pozsony. EP-választási kudarca után lemondott a KDH alelnöki tisztségéről Martion Frone, aki annak ellenére sem jutott be az Európai Parlamentbe, hogy a két mandátumot szerző pártjának ő volt a listavezetője. Anna Záhorská és Miroslav Mikolášik eddigi EP-képvise- lők ugyanis j óval több „karikát” kaptak a szavazóktól. (TASR) Radičová ott lesz Gašparovič beiktatásán Pozsony. Iveta Radičová, az ellenzék közös, sikertelen köztársa- ságielnök-jelöltje részt vesz Ivan Gašparovič államfő hétfői beiktatásán. Radičová a választás óta képviselői mandátumáról is lemondott, mivel egy képviselőtársa helyett szavazott a törvényhozásban, de a parlamenttől kapott meghívót a beiktatásra. Az MKP képviselői viszont nem lesznek jelen a ceremónián, így tiltakoznak az ellen, hogy Ivan Gašparovič a magyarkártyáthasználta kampánya során. (SITA) Csökkenő roaming-díjak az EU-ban Brüsszel. Tegnap hivatalosan elfogadták a 27 európai uniós tagállam miniszterei a mobiltelefonos barangolási díjak új szabályozását, amelynek köszönhetően július 1-jétől olcsóbb lesz a nemzetközi üzenetváltás és adatátvitel. Az Európai Bizottság a döntést bejelentve emlékeztetett arra, hogy az új szabályok szerint a fogyasztónak nem kerülhet 0,11 eurónál többe, ha mobiltelefonj án egy másik uniós tagállamból szöveges üzenetet küld. A nagykereskedelmi árak maximálásának köszönhetően a mobiltelefonjukkal internetező, filmeket letöltő vagy nyári képeiket hazaküldő fogyasztóknak sem kell attól tartaniuk, hogy a nyaralásból hazatérve „számlasokk” éri őket. Az új szabályozás szerint a mobilszolgáltatók másodpercalapú számlázást kötelesek alkalmazni a jelenlegi percalapú rendszerrel szemben: ez akár 24%-os díjcsökkenéssel is járhat. (MTI) Húsz éve akasztottak utoljára Besztercebánya. Húsz évvel ezelőtt, 1989. június 8-án került sor az utolsó kivégzésre Szlovákiában. A hóhér kötelén a családját baltával kiirtó, halott hozzátartozóit megerőszakoló Štefan Svitek szenvedett ki. Az 1960. január 23-án született lopéri (Podbrezová, Breznóbányai járás), többszörösen büntetett előéletű férfit háromszoros gyilkosságért küldte bitóra a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. A férfi előzőleg különböző bűncselekmények elkövetése miatt nyolc évet töltött börtönben. Svitek 1987. október 30-án munkahelyén, a helyi erdőgazdaságban is ivott, majd hazafelé még megállt a kocsmában. Este 11 körül ért haza. Várandós felesége két lánygyermekkel - akik közül egyik az első házasságából származott, a másik pedig közös volt - a hálószobába zárkózott be az agresszív férfi elől. A férje azonban baltával betörte az ajtót, és több csapást mért felesége fejére és nyakára, majd a hat- és négyéves kislányok fejét is szétverte. Mind a három holttestet levetkőztette, volt feleségéből kivágta a még élő magzatot, és egy borotva- pengével feldarabolta. Felesége és a két gyermek holttestével közösült, majd felboncolta a kislányok tetemét is. A rendőrök szülei fel- sőbalogi házában fogták el, két nappal a példátlanul brutális gyilkosság után. (TASR) Paska egymillió koronát is követelt, de nem kap Miklós pert vesztett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elnézést kell kérnie Ivan Miklósnak, az SDKÚ-DS alel- nökének Pavol Paška házelnöktől, amiért 2006 novemberében egy tévés vitaműsorban arról beszélt, hogy összeköttetésben állnak az alvilággal azok a személyek, akiket Paška jelölt a Transpetrol vezetésébe. A Pozsonyi I. Járásbíróság tegnapi határozata még nem jogerős, mertMikloš fellebbez. Paška eredetileg egymillió koronás (33194 euró) kártérítést is követelt, a bíróság ezt nem ítélte meg. „Az alperes kijelentéseinek nincs valóságalapja, ezért sérthették a felperes személyiségi jogait” - magyarázta a taláros testület elnöke. A közel egy éven át tartó tárgyalás során Miklós azzal védekezett, hogy kijelentéseit a Sme napüapban megjelent információkra alapozta, amelyeket szerinte a tárgyalás során senki sem cáfolt meg. Paška az ítélettel elégedett, bevallása szerint még azt sem sajnálja, hogy nem kap pénzt az egykori pénzügyminisztertől. „A legfontosabb, hogy bocsánatot kell kérnie” - jelentette ki. Miklós viszont továbbra is állítja: egy politikusnak az átlagembernél többet kell eltűrnie, s nem volt szándékában megsérteni a házelnököt, csupán figyelmeztetni akarta a közvéleményt, hogy egyes értesülések szerint kétes emberekkel áll kapcsolatban. (dem, s) MKP: A két fél továbbra is kétféleképpen magyarázza az utóbbi napok történéseit Egyelőre nincs tömeges kilépés Az új párt vezetése (ČTK-felvétel) Pozsony. Újabb MKP-tagok követték tegnap a pártot vasárnap elhagyó képviselőket. Az első hullámban 8 megyei képviselő és 24 polgármester is távozott. Tegnap kilépett Bóna Bertalan, a párt érsekújvári szervezetének elnöke is. ÚJ SZÓ-HÍR ,Akkor döntöttem el kilépésemet, amikor Bugár Béla tájékoztatott arról, hogy véget értek a tárgyalások - mondta lapunknak Bóna. - Nem léptem volna ki, ha létrejön a tervezett platform, és nem mondtam volna le a járási elnöki posztról sem.” A két fél továbbra is kétféleképpen magyarázza az utóbbi napok történéseit. Berényi József szerint Bugáréknak nem volt okuk a távozásra. „Az elnökség kétszer is megerősítette, hogy a platformok létrehozását tudja támogatni, és ilyen értelmű javaslatot terjeszt most hétvégén az országos tanács elé” - mondta lapunknak a párt elnökhelyettese. Elismerte azonban, hogy a platformokról szóló eredeti elképzelés változott. „Néhány kijelentés miatt nem kellett volna a tárgyalásokat megszakítani - véli Berényi, utalva Csáky Pál egyes, sajtónak tett kijelentéseire. - Ezt akkor sem tettük, amikor a korábbi három párt egyesült.” Szerinte a pártvezetésben megvolt az akarat, hogy megegyezzen a platformok létrehozásáról. Öllös László politológus szerint az ügyben mindkét fél hibázott, úgy véli azonban, hogy a kilépők nem vasárnap döntöttek, hanem korábban. „Az alapvető stratégiai döntés már viszonylag régen megszületett” - véli Öllös. A távozó Bastmák Tibor szerint a párt 2007 óta nagyot változott. „Valószínűleg kényelmesebb helyzetben lennék, ha maradtam volna, viszont az MKP már nem azokat az értékeket képviseli, mint megalakulásakor’ - magyarázta csatlakozását Bugárékhoz a parlamenti képviselő. Emlékeztetett arra, hogy Csáky Pál a párt elnökválasztási kampányában kiengedte a szellemet a palackból és a hazugság egyesek munkamódszerévé vált az MKP-ban. Simon Zsolt nem látta sok értelmét, hogy Bugárék tárgyalnak. „A párt vezetése, elsősorban Csáky Pál és Duray Miklós ugyanúgy viselkedtek velük szemben, mint velem szemben: mást mondtak a sajtónak, és mát a tárgyalásokon, nem állt szándékukban a megegyezés” - mondta lapunknak Simon. Cáfolja azonban, hogy neki bármi köze lenne Bugárék döntéséhez. „Mindenki tudja, hogy korábban kezdődtek a súrlódások, úgy gondolom, hogy az MKP Csáky Pál és Duray Miklós vezetése alatt saját hibájába esett: kifelé a magyarság érdekeit próbálja védeni a szlovák többséggel szemben, de belül nem hallgatja meg a kisebbségi véleményű’ - magyarázta álláspontját Simon, (szász, vkm, lpj) Hamerlik mégsem lép ki az MKP-ból Bár vasárnap este még Hamerlik Richárd, az MKP elnökségi tagja, nagykürtösi járási elnök is a távozni készülők közé tartozott, időközben meggondolta magát, és mégsem követi Bugárékat. Elismerte azonban, hogy tárgyalt a volt pártelnökkel a kilépésről. „Az én részemről félreértés történt” - magyarázta lapunknak tegnap szűkszavúan a kialakult helyzetet. Úgy véli, nem a Bugárék által választott megoldás a legjobb út. Interjú Öllös László politológussal a pártszakadásról és a szlovákiai magyar politizálás jövőjéről Kíméletlen harc lesz az MKP és az új párt között LAJOS P. JÁNOS Milyen hatással lesz a szlovákiai magyar közéletre, hogy Bugár Béla, és a vele együtt az MKP-ból távozók új pártot alapítanak? Úgy tűnik, folytatódik a harc az MKP-tagságért. A pártnak hozzávetőleg 12 ezer tagja lehet, ha ennek csak kétharmada aktív, akkor is nagy tömegről beszélhetünk. Vagyis egyre élesebb lesz a küzdelem, hogy mekkora darabot lehet belőle kiszakítani és mennyien maradnak. Ez jó nagy „zajjal” fog járni, mivel a nyilvánosság előtt zajlik majd a csata. Szüksége van az új pártnak az MKP régi tagságára? Nem építhet új emberekre? Ezt nem tudom megítélni, kérdés, hogy kik azok, akik politizálni akarnak, kik akarnak csatlakozni egy még bizonytalan sorsú párthoz. Biztosan lesz néhány új ember is, de a régi párt tagjai közül is sokat megpróbálnak megnyerni. Ez történt eddig is, és szerintem folytatódni fog. Mikor csaphat össze először a két párt? Ha nyár végéig, ősz elejéig formálisan megalakul az új párt, akkor az őszi megyei választásokon már az MKP, illetve a többi párt konkurenseként is megjelenhet a választók előtt. Öllös László politológus, a Fórum Intézet munkatársa (Somogyi Tibor felvétele) Az új pártról annyit lehet tudni, hogy kik alapítják, illetve a nevét: Híd-Most Együttműködés Párlja-Strana spolupráce, vagyis nem szerepel benne a magyar meghatározás. Ebből lehet következtetni a párt jellegére? Meg kell várni, hogy valóban kik fogják megalapítani. Ha szlovák-magyar párt akar lenni, akkor meg kell várni, hogy kik lesznek a párt szlovák reprezentánsai. Ha közismert, népszerű szlovák politikusok, akkor lesz esélyük, hogy a szlovák választók egy része is támogassa. Erre reményt ad, hogy igazából a jobboldali pártok sem léptek előre az EP- választáson elért eredményeik alapján. Milyen hatással lesz az MKP- ra Bugár Béla távozása? Ezt nem lehet megjósolni, ez nagy mértékben a párt vezetőinek képességeitől függ. A valódi kenyértörésre majd csak a jövőre esedékes parlamenti választáson kerül sor, és egy év nagyon hosszú idő. Most konfliktusheíyzet van, s még éleződni fog, a felek nem kímélik majd egymást. Ennek lesz egy jelentős demotiváló hatása a választókra. Más módjuk azonban nincs, csak a kíméletlen fellépés. Ugyanis az is látszik, hogy a vezetés és a távozók közt az emberi kapcsolatok is teljesen elmérgesedtek, mindenféle bizalom megszűnt. Enélkül pedig nem lehet szó együttműködésről. Miért végződtek kudarccal a tárgyalások? Most úgy tűnik, elég korán eldőlt a dolog, a platformról szóló tárgyalássorozat már félgőzzel lefolytatott kísérlet volt, nem is használtak ki minden lehetőséget, hiszen a hétvégén lesz az MKP Országos Tanácsának ülése. Tehát a kilépésről szóló döntés már korábban megszületett, függetlenül a tárgyalásoktól? Mindig kettőn áll a vásár, de úgy tűnik, az alapvető stratégiai döntés már viszonylag rég megszületett. Ugyan még megpróbálkoztak a platform létrehozásával, mivel bizonyára Bugárék között is voltak olyanok, akik inkább ezt a megoldást szorgalmazták. De úgy látszik, mindkét oldalon voltak olyanok is, akik ezt nem akarták. Lát esélyt arra, hogy az új párt egy év alatt 5 százalék körüli támogatást szerezzen? Esély mindig van, a kérdés, hogy mekkora ennek a realitása. Ezt most nem lehet megítélni. Bugár Béla az MKP legnépszerűbb politikusa volt, ezt a népszerűségét automatikusan viszi magával az új pártba? Automatikusan biztosan nem, egy párt sikere nem egy ember népszerűségén áll vagy bukik. Sok más tényező is befolyásolja, de természetesen a politikusok személyes népszerűsége is egyik eleme ennek. Már az EP-választás előtt pár nappal az MKP vezetésének egyes tagjai, Duray Miklós, Szigeti László kiszivárogtatta, hogy új pártot hoznak létre a távozók. Ennek milyen hatása volt, mi volt ezzel a céljuk? Bugárék nem akarták bejelenteni az új párt létrehozását a választási kampány finisében, mert akkor a közfigyelmet nem tudták volna magukra vonni. A másik félnek viszont érdeke volt a szivá- rogtatás, hiszen egyértelművé akarták tenni a nyilvánosság előtt, hogy ez a kérdés már eldőlt.
