Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-08 / 130. szám, hétfő
18 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 8. www.ujszo.com A150 éve született hallatlanul termékeny Bánki Donát mérnök három találmánya is állandó kiállítási tárgyként kerül be a müncheni Deutsches Museum falai közé A benzinporlasztótól a légkalapácson át a vízturbináig Ebbe a veterán gépkocsiba még a Bánki elvén működő benzinporlasztó van beszerelve Napjainkban az ENSZ egyik, a fejlődő országok energiaellátásának megoldására készült tanulmánya Bánki Donát vízturbináját javasolja a kisebb energia- szükséglet gyors, hatékony és olcsó fedezésére. Ki gondolta volna, hogy épp ez a találmánya lesz a jövő egyik kulcsa, holott életében a világhírnevet a benzinporlasztóval, ismertebb nevén a karburátorral szerezte meg. Bánki Donát éppen 150 éve született. OZOGÁNYERNŐ A múlt homályába vész az a boldog korszak, amikor egy-egy találmányt akár évszázadokon keresztül is használtak. A világcsúcstartó ezen a téren Arkhimédész, a szira- kúzai zseni, akinek hajítógépeit 1400 éven át alkalmazták, Thomas Newcomen sem panaszkodhat, tekintve, hogy az általa szerkesztett gőzgép másfél évszázadon át szivattyúzta a bányavizet és még napjainkban, csaknem három évszázad múltán is meggyőződhetnek működőképességéről a kensingto- ni múzeum látogatói. Korunk nem ilyen kegyes a feltalálókkal szemben: szinte évente jelennek meg a piacon a legújabb termékek, ami egyben azt is jelenti, hogy tiszavirágéletű a legtöbb találmány. Most is jó a vízturbinája Bár néha akad kivétel: napjainkban az ENSZ egyik, a fejlődő országok energiaellátásának megoldására készült tanulmánya Bánki Donát vízturbináját javasolja a kisebb energiaszükséglet gyors, hatékony és olcsó fedezésére. Ki gondolta volna, hogy épp ez a találmánya lesz a jövő egyik kulcsa, holott életében a világhírnevet egy egészen másikkal, a benzinporlasztóval, ismertebb nevén a karburátorral szerezte meg. Bár ezzel sem volt igazán szerencséje: ugyan hazájában szabadalommal védte le, ez viszont nem akadályozta meg Wilhelm Maybachot abban, hogy ő ugyanezt fél évvel később Németországban megtegye. Tekintve, hogy ez utóbbi ország vált autó-nagyhatalommá, ennek megfelelően a német mérnök aratta le a találmány anyagi sikerét. NeBánki Donát (Képarch.) künk meg marad a vigasz, hogy mégiscsak Bánki és jó barátja, Csonka János volt az első. A magyar technikatörténet egyik legjelesebb alakja Bakony- bánkon született 1859. június 6-án. Mivel a közelben nem volt megfelelő színvonalú iskola, orvos édesapja tanította, az egyes évfolyamvizsgákat Pápán tette le. Még középiskolai tanulmányainak nagy részét is magántanulóként végezte, az érettségi vizsgát a budapesti, V. kerületi főreáliskolában szerezte meg. Ebben az időben már egyre nagyobb hírnevet tudhatott magáénak a budapesti Műegyetem, így az ifjú Bánki Donát számára kézenfekvőnek látszott, hogy hazájában folytatja felsőfokú tanulmányait. Tehetségére, gyakorlati érzékére hamarosan felfigyelt Horváth Ignác mechanikaprofesszor, aki már diákkorában maga mellé vette tanársegédnek. Egyetemi tanulmányait ugyan 1880-ban befejezte, majd különféle mérnöki beosztásokban dolgozott, emiatt is rejtély, hogy oklevelét miért csak 13 évvel később kapta meg. Ganz: ötletek tárháza 1881-től egy éven át a Magyar Királyi Vasutak alkalmazottja, itt figyelt rá az éles szemű Mechwart András, a Ganz gyár vezérigazgatója, aki átcsábítja ót saját cégéhez. Bánki a világhírű vállalatnál a legérdekesebb, legizgalmasabb feladatokat kapja: tervez gabonaelevátort (amely talán napjainkig működőképes lenne, ha nem pusztul el a második világháborúban), forgóekét, vasúti váltót és fordítókorongot, tetőszerkezetet, valamint különféle gázmotorokat. Mechwart menedzseri zsenialitására jellemző, hogy 1878-banmeg- alapítja a Ganz villamossági osztályát, valamint úgy látja, érdemes beszállni a gáz- és robbanómotor gyártásba. Meg is vásárol ehhez egy tönkrement vállalatot, amelyben tucatszám állnak a használhatatlan motorok. Ezek üzemképessé tételével és az új motorok kifejlesztésével Bánkit bízza meg. Már említett sasszemére jellemző, hogy a fiatal mérnököt nem hagyja magára. Mivel már korábban felfigyelt a Műegyetem tanműhelye vezetőjének, Csonka Jánosnak a tevékenységére, aki ebben az időben már ugyancsak több gázmotor szabadalommal rendelkezett, felkéri őt az együttműködésre. Csonka maga is gyáralapításon töri a fejét, emiatt szívesen fogadja ugyan az ajánlatot, de nem lép be a Ganz kötelékébe. Az aranykezű mesterember és a nála hét évvel fiatalabb, nagy felkészültségű mérnök szimbiózisa heteken belül meghozza első gyümölcsét: feltárják az elfuserált gázmotorok szerkesztési hibáit, így az ócskavasként megvett berendezések extrahasznot hajtanak a Ganz gyárnak. Megszületett a karburátor A két feltaláló gyors egymásutánban öt szabadalmat jelent be, amely a gáz-, és petróleum motorok működésének tökéletesítését érinti. Ezek közé tartozik a világ első légkalapácsának leírása is. Az 1893-ban megszerzett, „Újítások petróleum motorokon” néven bejegyzett szabadalmuk tartalmazza elsőként a porlasztót. Ezt Bánki hamarosan továbbfejlesztette, megalkotva a ma ismert „karburátort”. A beszűkülő csőben felgyorsuló levegő elvét ugyan a korabeli tudósok jól ismerték, hiszen ezt Bernoulli tétele már egy évszázaddal korábban tisztázta, viszont Bánkin kívül senki nem gondolt az üzemanyag gazdaságos felhasználására. Egyenletes befecskendezésre csak akkor kerülhet sor, ha a kamrában állandó az üzemanyagszint. Bánki ezt zseniális egyszerűséggel oldotta meg: megszerkesztette a tűszabályozós, úszódobos, féklevegő-bevezetéses, pillangószelepes, fúvókás porlasztót, amelynél a benzinszintet az úszódob tűszelepje milliméter pontossággal tartja ugyanazon a szinten. Ezt a találmányát napjainkban is alkalmazzák, csupán a legmodernebb, befecskendezéses módszer (Somogyi Tibor felv.) haladta meg napjaink magasabb kategóriájú autói esetében. A Bánki-Csonka motorokat a Ganz vállalat évtizedeken keresztül változatlan formában gyártotta, ezek nem kis mértékben járultak hozzá a magyar ipar világhírűvé válásához. Közben Bánki saját szabadalmakat is bejelentett. Ezek egyike a nagynyomású robbanómotor, amelynél a hatásfokot vízpára befecskendezésével növelte. Egy évtizeden át a toplista élén állt ez a termék, csupán a dieselmotorok megjelenése szakította meg karrierjét. Ezt követően motorkerékpárra, elsőkerék-meg- hajtású autóra és turbinára szerez szabadalmat. Tekintve, hogy szabadalmait tudományos kutatásaival támasztotta alá, amelyeket nyilvánosságra is hozott, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet kutatási eredményeiért többször is Hollán- díjban részesítette. Alapos elméleti felkészültsége eleve predesztinálta arra, hogy a jövő mérnökeinek adja át tapasztalatait. így az egyetemi karrier sem maradt el: 1899-ben kinevezték a gépelemek és emelőgépek tanszékének tanárává, egy évvel később pedig a hidrogépek tanszéke vezetőjének. Az új tudományterületen oly gyorsan otthon találta magát, hogy 1903-ban már szivattyúsze- lep-szabadalmat jelentett be. Azt követően, hogy a Liége-i kongresszuson bemutatta gőzturbina elméletét, beválasztották a kor legjelentősebb kiadványa, a „Zeitschrift für das Turbinenwesen” szerkesztőbizottságába. Évente tanulmányutakat tett az iparilag legfejlettebb országokban, ahol a legújabb műszaki megoldásokat tanulmányozta. Érdemes megemlíteni, egy ízben meglátogatta a nagyhírű müncheni „Deutsches Museumot” is. Aligha sejtette, hogy halála után 3 találmánya is állandó kiállítási tárgyként kerül be az intézmény falai közé. Jelentős tevékenységét a szakmai, tudományos körök is elismerték: 1909-ben megválasztották a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület gépészeti szakosztályának elnökévé, két évvel később a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Máig működnek a gépei 1916-ban jelentette meg legjelentősebb művét, Energiaátalakulások folyadékokban címmel, amely több kiadást is megért, idehaza díjakkal halmozták el, ezt követően németre is lefordítva Európa minden részén egyetemi tankönyvvé vált. Ezen elméleti alapokon jutott el a közepes szintkülönbségekre és -vízhozamra kialakított Bánki-féle turbina szabadalmaztatásához 1916-ban, amely saját korában nagy sikert aratott, az országban több száz törpeerőmű számára szállította a Ganz-gyár, sőt néhány közülük még ma is termeli az áramot! A későbbiekben a nagy erőművek kiszorították ugyan a használatból, de épp napjainkban ébred fel tetszhalálából: a fejlődő országok egyik reménysugarát jelenti az energiaínséges időkben. Bánki közvetlenül halála előtt tette közzé turbinája magas hatásfokát igazoló elméleti számításait, amelyért az Magyar Tudományos Akadémia 1927-ben posztumusz nagyjutalomban részesítette. A magyar technikatörténet egyik legjelentősebb alakja 1922. augusztus 1-én hunyt el Budapesten. Az utókor méltóképp ápolja emlékét: a budapesti Műszaki Főiskola róla nevezte el Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki karát, a nevét viseli a fővárosi Közlekedésgépészeti, az ajkai, dunaújvárosi, miskolci, pécsi és oroszlányi szakközépiskola. Szülőfalujában emlékparkot létesítettek a tiszteletére, a Bánki Donát Műszaki Egylet ápolja az emlékét. Szobra a Műegyetem aulájában fogadja a látogatót. Az égre feltekintve, megfelelő erősségű távcsővel megláthatjuk a róla elnevezett, 131763. számú, Bánki Donát kisbolygót. Informačná konferencia: 12.6. - Dom kultúry, Rimavská Sobota Aktuálne otázky v oblasti podpory pre chovateľov ošípaných Program: 9.30 Registrácia účastníkov 1. Svetová finančná a hospodárska kríza a jej dopady na chov ošípaných na Slovensku - hľadanie východísk 2. Chov ošípaných v podmienkach Slovenska 3. Možnosti podpory chovu ošípaných na Slovensku 4. Podpora propagácie poľnohospodárskych produktov a predaj z dvora 5. Vývoj sektoru chovu ošípaných v Českej republike a jeho súčasný stav 6. Fenotypové a genetické trendy reprodukčných a produkčných ukazovateľov materských plemien ošípaných na Slovensku-ľ MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA SLOVENSKEJ REPUBLIKY agro^nform PROGRAM ROZVOJA VÍÖIEKA SR 2007-2013 Spolufinancované ES Európsky pohiohospodársky fond pre rozvoj vidieka: Európa investujúca do vidieckych oblastí BP902024
