Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-08 / 130. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 8. www.ujszo.com Az előadások elsősorban a közösségről szólnak, s nem csupán a színjátszásról Boldog pedagógusok és gyerekek a XXXIV. Duna Menti Tavaszon A minap, még a XXXIV. Duna Menti Tavasz kezdete előtt az egyik iskola igazgatónője arra panaszkodott, hogy akadnak olyan pedagógusai, akik szinte éjjelnappal az iskolában vannak, s a hivatalos tanórák után is állandóan versenyekre készülnek a gyerekekkel. Van, amelyik ezért nem tud férjhez menni, míg a másik nem szülhet gyereket - mondta kaján mosollyal. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Nos, az idei Duna Menti Tavasz után még elégedettebb lehet, ugyanis az említett tanító nénik által vezetett csoport nívódíj as lett. Nem véletlenül kezdtem ezzel a kis emlékkel az írásomat, ugyanis a gyerekszínjátszók mozgalma a kezdetektől fogva elsősorban a pedagógusokról szól. Azokról, akik időt és fáradságot nem sajnálva szabadidejükben is a gyerekek lelki épülésével foglalkoznak, és a napi, sokszor száraz és megerőltető tanítási órák után megtanítják a gyerekeket játszani. S ezek a gyerekek a játéknak köszönhetően sokszor olyan helyekre is eljutnak, ahová kortársaik és osztálytársaik nemigen. A DMT is kezdetektől fogva fel tudott mutatni csodálatos pedagógusokat, akiknek a játék tényleg kikapcsolódást és örömet jelentett. Makki Márta, Csépi Zsuzsa, a tavaly elhunyt Szikhart Zsuzsa, a most életműdíjat kapott Marták Katalin, de azok is szinte kivétel nélkül mindannyian, akik az idén is hoztak csoportot Duna- szerdahelyre. A csoportok többsége ugyanis visszatérőnek számít, évek-évtizedek óta itt van, s az idők folyamán generációk sora cserélő- döttki és nevelődött fel bennük. S hadd idézzem egy pillanatra Körömi Gábor drámapedagógust, a zsűri Budapestről érkezett elnökét: , Az előadások részben szólnak csak a gyerekszínjátszásról, de ugyanakkora mértékben a közösségről. Hisz sokkal fontosabb, hogy mi történik a tornateremben, az osztályteremben, a szülők előtt, hogy hogyan kezdenek el szeptemberben dolgozni, hogyan jutnak el egy előadás kiválasztásáig, s hogyanlesz ebbőlbemutató.” De ha már mégis van versenyjellege a fesztiválnak, hisz szakavatottak értékelték a produkciókat, nézzük ilyen szemszögből is a látott előadásokat. A szervezők évek óta három kategóriába sorolják az előadásokat, így a már hagyományosnak tekinthető bábosok és színjátszók kategóriáján kívül pár éve megjelent a szerkesztett játék is mint külön kategória, de a látott produkciók most sem tudtak meggyőzni arról, hogy a fogalom mit is takar. Színpadi lehetőséget kezdő csoportoknak? Népi hagyományok dramatikus formában való felelevenítését? Ünnepi szerkesztett műsorokbemutatását? Választ nem kaptunk rá az idén sem. Ahogy egyre inkább összemosódik a bábos és a klasszikus színjátszó kategória is. Két évvel ezelőtt egy előadás kapcsán már komoly vita folyt arról, vajon hagyományos Legutóbb Párkányban találtak egyedi filmtekercset Magyar filmek nyomában BALOGH GYÖNGYI de ennek emlékét már csak néAz Édenkerti történet című bábelőadás, amelyet a hetényi Tábita Bábcsoport mutatott be Écsi Gyöngyi rendezésében A D. világháborús életérzést, a világvége-hangulatot árasztó sláger és a két főszereplő, Muráti Lüi és Páger Antal legendás alakításának az idősebb generációban élő, lassan elhalványuló emléke maradt fenn az Egy nap a világ című háborús melodrámából, mely egy letűnt korszak emblema- tikus filmje volt. Elsárgult újságok őrzik még a film sztoriját, egy-két képkockáját, a Filmintézet könyvtárában ott porosodik valahol a forgatókönyv s néhány fénykép, de a film. nem pereg már. Elveszett? Megsemmisült? Egy padláson porosodik? Ki tudja? Ugyanerre a szomorú sorsra jutott a magyar némafilmek kilencvenöt százaléka és az 1945 előtt készült hangos filmek negyede. Korda Sándor 1918-ban forgatott Aranyembere szerencsére még ma is vetíthető, fennmaradt egy rövid töredék a Nagymama című filmjéből is, címszerepben Blaha Lujzával, de a többi magyar filmjét csak a korabeli újságok hasábjain közölt fényképekből és leírásokból ismerhetjük. A később Michael Curtiz néven világhírűvé vált Kertész Mihály Magyarországon forgatott 40 játékfilmje közül csak az elmúlt év során került elő A tolonc (1914) Berky Lilivel, Várkonyi Mihállyal és Jászai Marival a főszerepekben és Az utolsó hajnal (1917). Fejős Pál magyar némafilmjeiből egy sem maradt 'fenn, s Bolváry Géza hazai némafilmes rendezői karrierjéről is csak néhány rövid filmtöredék alapján alkothatunk képet. Budapesten indult a később világsztárrá vált Bánky Vilma, Lukács Pál, Várkonyi Mihály, Gaál Franciska, Lugosi Béla karrietje, hány filmtöredék őrzi. Hiányzik a magyar hangosfilmkorszak egyik első nemzetközi sikerfilmje, a Pardon, tévedtem (1933), elveszett a Beszállásolás (1938), az Álomsárkány (1939), a Mátyás rendet csinál (1939), a Muki (1943) és még sok más filmtörténeti szempontból fontos film. A filmek megőrzésének gondolata későn, az ötvenes években vált elfogadottá Magyarországon. A Magyar Filmarchívum 1957-ben alakult, 56 évvel az első magyar film, A táncz születése után. Több mint fél évszázad magyar filmtermését kellett utólag összegyűjteni, ami majdnem reménytelen vállalkozás. Az archívum munkatársai folyamatosan keresik és próbálják megszerezni a gyűjteményből hiányzó magyar filmeket. Ez a munka még ma sem zárult le, még az elmúlt tizenöt év során is több mint 60 elveszettnek hitt film került a gyűjteménybe, köztük 25 némafilm. Az új szerzemények egy része magyarországi magángyűjtőktől származik, jelentős részük európai filmarchívumokból érkezett csereképpen. A Magyar Nemzeti Filmarchívumnak (MNF) az elmúlt évtizedben az Amerikai Egyesült Államok és Kanada magyar nyelven megjelenő újságjaiban közzétett felhívásai eredményesek voltak, hatásukra többen úgy gondolták, hogy az általuk megőrzött magyar filmek legméltóbb helye Budapesten, a nemzeti filmgyűjteményben van. Az archívum legújabb szerzeménye a Párkányban élő Burza Olga nyugdíjas óvónőnek köszönhető, áld lomtalanításkor a MNF gyűjteményéből hiányzó Megálmodtalak 16 mines kópiájára bukkant. Egy nap a világ, 1943. rendezte Vaszary János amely főleg a bábkészítés fortélyaira összpontosul, ezért is fordulhatott elő az, hogy szinte mindegyik versenyprodukcióban meseszép bábokat láthattunk, viszont az előadások dramaturgiájával és színészi kidolgozottságával még akadtak gondok. Örömteli volt ugyanakkor, hogy egyre kevesebb ezerszer eluntmesejelentmeg, stalána világhálónak is köszönhetően a pedagógusok szélesebb skálából választhatnak. Az idén szinte minden csoport megfogadta a zsűrik által általában sablonszövegként elmondott tanácsfélét, hogy az élő zene és az ének feldobja az előadást, s alig volt olyan előadás, amelyben ne jelent volna meg a furulya vagy a dob, egy-egy népdal vagy ének, de ezek kidolgozására, elhelyezésére többnyire már nem fordítottak kellő figyelmet. Ahogy egy-két kivétellel nem játszanak a fényekkel és a közönséggel sem. A színjátszók az idén elsősorban a klasszikus mesék modem feldolgozására törekedtek, s nem láttunk ún. életjátékot, holott főleg a felső tagozatos gyerekekkel érdemes lenne önmaguk világát eljátszatni. A meseátalakítások közül a legjobban a nyárasdiak munkája sikerült, A császár új ruhája című Andersen-mese nem véletlenül kapott új címet. A versenyelőadások mellett a szervezők még nagyon sok kísérő- rendezvénnyel kedveskedtek a fesztivál résztvevőinek, a Mesevárosban mind a pedagógusok, mind a gyerekek a bőség zavarával küszködtek, s az idén is megnyílt a fesztivál társrendezvényeként az Iskolám és lakhelyem kulturális élete címet viselő képzőművészeti verseny győztes munkáinak a kiállítása, amelybe mintegy 320 produkció érkezett Királyhelmectől Várgedén át Pozsonyig bezárólag. E rövid beszámoló összegzéseként elmondhatjuk, hogy a pedagógusok alulbecsültsége ellenére is szerencsére nagyon sok fáklyavivő ténykedik még tájainkon, az ő munkájuknak láttatására méltó körülményeket biztosított a XXXIV. Duna Menti Tavasz szervezőgárdája. A négy nap alatt nagyon sok boldog pedagógussal és gyerekkel találkoztam, akik valószínűleg eljönnek jövőre is a versenyjubileumi évfolyamára. RÖVIDEN Velencei Biennálé Velence. A vasárnap megnyílt s 53. alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti seregszemle alkotóinak egyik fő témája a vér és a háborúk. A magyar pavilonban Forgács Péter installációja látható. A világ legjelentősebb kortárs képzőművészeti bemutatója november 22-ig tart. (mti) Posonium Irodalmi és Művészeti Díjak Pozsony. 14 órai kezdettel holnap adják át a Csemadok székházának nagytermében (Május 1. tér 10-12.) a Madách Egyesület ez évi irodalmi és művészeti díjait, a Posonium Életműdíjakat, Kü- löndíjakat, a Szülőföld-díjat és az Elsőkötetes díjat, (cs) Kedden Darvasi László-est Pozsony. A kortárs irodalom újabb reprezentáns alakja, Darvasi László lesz a vendége holnap a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének (Védcölöp út 54.) az Irodalom és élet című rendezvény- sorozat keretében. Az ismert prózaíróval és költővel Görözdi Judit irodalomtörténész beszélget. Kezdés: 17.00. (mkki) Pillanatfelvétel a megnyitóból színjátszó-előadást látunk-e bábokkal kiegészítve vagy bábos előadást színjátszóelemekkel felvértezve. Nos, az idei bábos mezőnyben a régi értelemben vett paravá- nos előadást csakegyetláthattunk, a többiben maguk a játszók is megmutatkoztak a közönség előtt, s volt, ahol a bábok kaptak közpon(Huszór László felvételei) ti szerepet, míg másutt inkább csak kellékként jelentek meg. Körömi Gábor árulta el azt is, hogy Magyarországon sokkal gyengébb a bábjátszó mozgalom, s ott a fesztiválokon nem is választják már ketté a bábosokat a színjátszóktól. Nálunk viszont az utóbbi években megerősödött a bábos képzés, A XXXIV. Duna Menti Tavasz díjazottjai Bábosok Gyerekzsűri díja: Tábita Bábcsoport (Hetény); Bábpedagógiai díj: Pinokkió Bábcsoport (Érsekújvár); Nívódíj: Meseláda Bábcsoport (Feled); Fődíj: Harkácsi Pimpó Bábcsoport (Gömörfalva); A Duna Menti Tavasz Életműdíját kapta: Marták Katalin, a bábozómozga- lomban kifejtett több évtizedes áldozatkész munkájáért és módszertani tevékenységéért. Színjátszók A színészi játékért díja: Antal Gábor - Fókusz Gyermekszínpad (Dunaszerdahely); A zsűri különdíja: Handabanda Színjátszó Csoport (Tornaija); Nívódíj: Kincskeresők Színjátszó Csoport (Nyárasd); Fődíj: Fókusz Gyermekszínpad (Dunaszerdahely). Népi szerkesztett játékok Gyerekzsűri díja: Gyöngyöcske Színjátszócsoport (Bély); Nívódíj: Pitypang (Losonc).
