Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-28 / 121. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Újabb riadó az EB-épületben Brüsszel. Tűzriadó miatt kiürítették tegnap az Európai Bizottság székházát, két nappal azután, hogy ismét megnyitották a korábbi tűzeset miatt egy hétre bezárt komplexumot. A riasztást az okozta, hogy jelentős mennyiségű forró víz folyt ki egy vezetékből, amelyet éppen javítottak. A vezeték közelében tartózkodó munkás az EB közlése szerint súlyos égési sérüléseket szenvedett, és kórházba került. A riasztócsengő Jósé Manuel Barroso elnök sajtó- tájékoztatójának idején szólalt meg. (MTI) Ignorálták II. Erzsébetet London. Nagy visszhangot kapott a londoni sajtóban, hogy a normandiai partraszállás 65. évfordulójának jövő heti ünnepségeire nem kapott meghívót II. Erzsébet brit uralkodó. A hírt a Buckingham palota hozta nyilvánosságra. A résztvevők között lesz Nicolas Sarkozy francia és Barack Obama amerikai elnök mellett Gordon Brown brit kormányfő is. Sarkozy hivatala tegnap úgy reagált, hogy a királynőt szívesen látják, és Nagy-Bri- tannián múlik, ki vesz részt az ünnepségeken. Brown hivatala csupán annyit közölt, hogy a kormányfő kapott meghívót. (TASR) Antiliberális intézkedés Moszkva. Az alkotmány- bíróság elnökét és két helyettesét Oroszországban a továbbiakban nem a testület tagjai választják, hanem az államfő javaslatára a felsőház nevezi ki, s mandátumuk időtartamát háromról hat évre hosszabbítják meg. A Dmitrij Medvegyev elnök által javasolt törvénymódosítást tegnap hagyta jóvá a parlament felsőháza. A Kommerszant című lap azt írta, nem tudni, miért szánta el magát a liberális politikusi arculatát ápoló Medvegyev elnök ilyen nyíltan antiliberális intézkedésre. (MTI) David Irving meghátrált Oslo. A rendőrség tanácsára hamarabb hazautazott a holokauszt tagadása miatt korábban elítélt brit történész, David Irving, akinek hétfő óta tartó látogatása vitát váltott ki Norvégiában. Irving eredetileg Lillehammer- be volt hivatalos egy irodalmi fesztiválra, amely kedden nyílt meg, de a meghívását végül visszavonták. Az SOS Racisme civil szervezet aktivistái kedden megpróbálták megakadályozni, hogy Irving a TV2 stúdiójába látogasson, ahol egy műsorban vett részt. Végül arra kényszerítették, hogy egy mellékkijáraton távozzon. (MTI) Az idei év legsúlyosabb terrorcselekményét tegnap hajtották végre Pakisztánban. Egy öngyilkos merénylő autóba rejtett pokolgépet robbantott fel Laborban egy rendőrségi épület mellett, amely teljesen összeomlott. Legkevesebb 15-en - egy rendőrségi forrás szerint 25-en - életüket vesztették. Kórházi források közölték, a sebesültek száma eléri a 126-ot, más források szerint akár 250 is lehet. (SITA/AP-felvétel) Munkapiaci korlátozás Az EB még csak vizsgálódik Brüsszel. Júniusban ad választ az Európai Bizottság a munkapiaci korlátozások további fenntartásáról szóló osztrák döntésre. Brüsszeli sajtóértesülés szerint ezt az EU kormányának illetékes szakszóvivője közölte. Ugyanilyen korlátozásokat Németország is fenn kíván tartani, és az uniós válasz valószínűleg német vonatkozásban is júniusban várható. Az EB egyelőre tárgyal Ausztriával a kérdésről, és az osztrák fél által előterjesztett indokokat vizsgálja. Ha a brüsszeli bizottság nem tartja meggyőzően alátámasztottnak a német, illetve az osztrák korlátozások fenntartásának indokait, akkor elvben szerződésszegési eljárást is indíthat e két ország ellen. Brüsszeli osztrák médiakörökben azonban úgy vélekednek, hogy ez csupán nagyon távoli, elméleti eshetőség. (MTI) Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre, és állítólag újraindította a jongbjoni atomerőművet is - készül a BT-határozat Phenjan már hadüzenetet is emleget Szöul/Phenjan/Moszkva/New York/Washington. Észak- Korea tegnap újabb rakétakísérletet hajtott végre, három napon belül már a hatodikat. Oroszország megelőző intézkedéseket tesz arra az esetre, ha a Koreaifélszigeten az események kicsúsznának az ellenőrzés alól. Moszkva szerint a BT- határozatnak keménynek kell lennie, de tartalmaznia kell a tárgyalások lehetőségét is. ÖSSZEFOGLALÓ A hétfői atomrobbantás és a rakétakísérletek mellett Phenjan újraindította jongbjoni atomlétesítményét. Ezt tegnap írta a Cso- szun Ilbo dél-koreai lap amerikai kémműholdak felvételeire hivatÖSSZEFOGLALÓ Washington/Rangún. A mianmari (burmai) ellenzék hívei világszerte tegnap emlékeztek meg a perbe fogott, Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji pártjának, a Nemzeti Demokratikus Ligának a 19 évvel ezelőtti választási győzelméről, több fővárosban is tüntettek a mianmari diplomáciai képviseletek előtt. A párt 1990. május 27-én megnyerte az utolsó demokratikus választásokat Burmában, de a katonai junta megakadályozta, hogy Aung Szán Szú Kji asszony kormányt alakítson. A párt aktivistái, mintegy háromszázan, Ran- gúnban is összegyűltek - erős rendőri megfigyelés mellett -, és 64 léggömböt eresztettek a magasba, abból az alkalomból, hogy közeledik a bebörtönzött politikus asszony 64. születésnapja. Barack Obama amerikai elnök felszólította a mianmari kormányzatot, hogy haladéktalanul és feltételek nélkül engedje szabadon Aung Szán Szú Kjit. Obama helyi kozva. Phenjan április végén már bejelentette ugyan, hogy elkezdte feldolgozni az erőműből származó, elhasznált nukleáris fűtőelemeket, hogy atomfegyver gyártására alkalmas plutóniumot nyerjen ki belőlük, de e tevékenység tényleges megkezdésének eddig nem volt jele. A lap szerint amerikai kémműholdak több olyan jelet is tapasztaltak, amelyek az újrafeldolgozás megkezdésére utalnak. Ezek egyike az, hogy gőz áramlik ki a létesítményből. Észak-Korea tegnap közölte: hadüzenetnek tekinti, hogy Dél- Korea csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elterjedését meggát- ló kezdeményezéshez (PSI). A közlemény hangsúlyozza: Phenjan a továbbiakban nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban megkötött fegyverszüneti megállapodást, miután az USA „beléptette dél-koreai bábjait” ebbe a kezdeményezésbe. FiA japán fővárosban is tüntetők követelték Aung Szán Szú Kji szabadon bocsátását (TASR/AP) gyelmeztetett: azonnali „kemény katonai lépéseket tesz”, ha Dél- Korea a PSI-re hivatkozva feltartóztat vagy megpróbál átkutatni észak-koreai hajókat, továbbá nem garantálja a jövőben a nyugati partjaihoz közelítő hajók biztonságát. „Akik provokáltak bennünket, azoknak könyörtelen és elképzelhetetlen büntetéssel kell szembenézniük. Az imperialisták és a Ri Mjong Bak (dél-koreai elnök) körüli árulók hadiállapotba taszították a Koreai-félszigetet” - áll a dokumentumban. A Biztonsági Tanácsnak időre van szüksége ahhoz, hogy kidolgozza annak a határozatnak a szövegét, amellyel megbünteti Észak-Koreát nukleáris és rakétakísérleteiért. Ezt azután közölték ENSZ-diplomaták, hogy megkezdődtek az egyeztetések a szöveg- tervezetről. A megbeszélésen az öt állandó BT-tag - az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britanidő szerint kedden Washingtonban nyilvánosságra hozott közleményében koholmánynak minősítette ajunta vádjait. Aung Szán Szú Kji hat éve tartó házi őrizete hivatalosan tegnap járt le, de a junta kedden bejelentette, hogy meghosszabbíthatják az intézkedést. A hatóságok nemrégiben perbe is fogták őt a házi őrizet rendelkezéseinek megsértése címén. Azt állítják, hogy egy amerikai látogatót fogadott, ami persze nem igaz, az illető egy rangúm tavat átúszvajutott a közelébe. Egy magas rangú tiszt elmondta: a hatóságok a közelmúltban fontolóra vették az ellenzéki vezető szabadon bocsátását, egyrészt humanitárius okokból, másrészt azért, mert ő a modem mianmari állam alapítójának, Aung Szánnák a lánya. A tervet azonban Mjint Thein tábornok szerint keresztülhúzta a május eleji „váratlan incidens”, vagyis az amerikai férfi behatolása a politikus otthonába. Aung Szán Szú Kji nem ismerte el bűnösségét. (MTI, SITA, ú) nia és Franciaország -, valamint Japán és Dél-Korea ENSZ-nagy- követei vettek részt. A tárgyalásoknak az a célja, hogy a hét ország megállapodjon a szövegtervezet alkotóelemeiről, s a tervezetet a 15 tagú BT elé terjesszék. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak azt mondta, a BT határozatának keménynek kell lennie, s olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek megakadályozzák a nukleáris tömegpusztító fegyverek tévedésének megakadályozását rögzítő atomsorompó-egyezmény további „elmaszatolását”, de magában kell foglalnia a hatoldalú tárgyalások felújításának lehetőségét és az ehhez szükséges körülményeket is. Lavrov hangsúlyozta: helytelen lenne a tárgyalások megszakadásáért a felelősséget egyedül Észak-Koreára hárítani. Lavrov tegnap telefonon konzultált amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal is. Amerikai csapatkivonás Maradnak még egy évtizedig Washington. A Pentagon nem záija ki, hogy amerikai harcoló alakulatok még egy évtizedig Irakban maradnak, bár Washington és Bagdad megállapodást kötött az amerikai erők 2012-ig történő kivonásáról. George Casey tábornok, az amerikai szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke újságíróknak elmondta: a világ veszélyes és megjósolhatatlan marad, a Pentagonnak pedig terveket kell készítenie. A reális forgatóköny azt feltételezi, hogy amerikai szárazföldi és tengerészgyalogos alakulatok a következő tíz évben Irakban és Afganisztánban maradnak. Az amerikaiiraki csapatkivonási megállapodással kapcsolatban washingtoni tisztségviselők rendszerint megjegyzik, hogy a határidő iraki kérésre kitolható. Ez esetben azonban módosítani kell az egyezményt. Barack Obama elnök február végén megígérte: jövő szeptemberre 35-50 ezer főre csökkentik az Irakban állomásozó amerikai katonák 139 ezerfős létszámát. (MTI) Dmitrij Medvegyev orosz és Ri Mjong Bak dél-koreai elnök tegnapi 20 perces telefonbeszélgetéséről mindkét ország elnöki hivatala közleményt adott ki. Egyetértettek abban, hogy határozott választ kell adni a hétfői észak-koreai atomrobbantási kísérletre. Medvegyev közölte: támogatja, hogy a BT újabb, a korábbinál erélyesebb elmarasztaló dokumentumot fogadjon el. Az orosz megelőző intézkedésekről az Interfax orosz hírügynökség számolt be a fegyveres testületektől származó információra hivatkozva. A forrás hangsúlyozta: nem csapatmozgásokról, összevonásokról van szó, hanem olyan intézkedésekről, amelyekkel fel lehet készülni arra, hogy a Koreai-félszigeten konfliktus törhet ki, amelyben esetleg nukleáris fegyvereket is bevethetnek. Moszkva aggódik az Oroszország távol-keleti területén élők biztonsága miatt. (MTI, ú) Választási felmérés Javulhat a részvétel Brüsszel. Az újabb uniós közvélemény-kutatási adatok szerint növekszik azok száma, akik szavazni szándékoznak a június 4. és 7. között tartandó európai parlamenti választásokon. A nyilvánosságra hozott új eredmény 49 százalékos választási részvételi arányt vetít előre. Ezen belül 43 százalék volt a részvételüket biztosra ígérők, 6 százalék az ezt valószínűsítők aránya. Korábbi felmérések csak 34 százalékos részvételre utaltak. Az év elején a megkérdezetteknek még 19 százaléka mondta azt, hogy bizonyosan távol marad az urnáktól, mára ez lecsökkent 12 százalékra. Arra a kérdésre, hogy érdek- li-e az európai parlamenti választás kimenetele, az év elején még csak a megkérdezettek 44 százaléka válaszolt igennel, május első felében már 53 százaléka. A kampánytémák közül a munkanélküliség problémája iránt mutattak érdeklődést a legtöbben (57 százalék), ezt követte a gazdasági növekedés ügye (45százalék). (MTI) Tegnap hivatalosan lejárt a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji házi őrizete Erősödő nyomás a mianmari juntára
