Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-23 / 117. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 23. www.ujszo.com 16 Szalon A szlovákiai magyar lakosság településszerkezetének változásai - különös tekintettel a szórványosodás kérdésére A szórványosodás folyamata és intenzitása 1921 és 2001 között Szlovákia lakosainak száma 3 millióról 5,38 millióra (79,3%-kal) növekedett. A magyar nemzetiségűek lélekszáma 651 ezerről 527 ezerre, 20,0%-kal csökkent, Szlovákia lakó- népességén belüli részaránya 21,7%-ról 9,7%-ra. GYURGYÍK LÁSZLÓ Az 1950-es mélypontot 1961-ben jelentős gyarapodás, 1970-ben mérsékelt növekedés, majd 1980- ban és 1991-ben minimális emelkedés követi, mindez a magyarság részarányának állandó csökkenése mellett. Törésvonalat az 1990-es évek jelentettek: 2001-ben első alkalommal csökkent a szlovákiai magyarság száma 1950 óta. 1991 és 2001 között a magyar nemzetiségűek száma Szlovákiában 47 ezer fővel csökkent. A szlovákiai magyarok településszerkezetéről A magyar nemzetiségű lakosság legnagyobb része a magyar-szlovák határhoz közeli településeken él, melyek három nagyobb tömböt és néhány nyelvszigetet alkotnak. (Lásd a térképet!) 2001-ben Szlovákia 2881 lakott helységéből 1553 helységben (53,9%) nem éltek magyarok. Azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 10%-ot vagy 100 főt, 513 762 magyar, a szlovákiai magyarok 98,7%-a élt. Az ország többi 777 településén 6766 magyar élt. 1991-ben a 2823 szlovákiai lakott helységből 1382- ben (49,0%) nem számoltak össze magyar nemzetiségű lakost. A szlovákiai magyar lakosság urbanizáltsági foka nagymértékben különbözik az összlakosságétól. 2001-ben a magyar nemzetiségűek 38,5%-a, Szlovákia népességének 55,6%-a élt városokban. A magyarok településszerkezetéről árnyaltabb képet kapunk, ha a települések nagyságcsoportjai szerint tekintjük át a magyarok megoszlását, illetve az összlakossághoz viszonyított eltéréseket. (Lásd a grafikont!) Megfigyelhetjük, hogy a magyar lakosság aránya az országosnál jelentősen magasabb az 500-1999 lakosú falvakban és az 5000-19 999 kisvárosokban, s többszörösen kisebb a legnagyobb, 50 000 főnél magasabb lélekszámú városokban. A szlovákiai magyarság etnode- mográfiai térszerkezetének jellemzője, hogy legtöbben magyar többA szlovákiai magyarság fogyása a településszerkezet további erózióját, a szórványban éló magyarok arányának növekedését eredményezi ségű településeken élnek, s a településeken élő magyarok arányának csökkenésével apad a településeken élő magyarok száma is. Az elmúlt évtizedben a településeken élő magyarok aránya jelentősen módosult. 1991-ben a magyarok 44,5%-a élt 80%-nál nagyobb arányban magyarlakta (erős magyar többségű) településeken, 32,7%-a 50-80%-ban magyarlakta (enyhe magyar többségű) településeken, 14,7%-a 10-50%-ban magyarok által lakott (magyar kisebbségül településeken. Azokban a helységekben, ahol a magyarok aránya nem haladja meg a 10%-ot, a magyarok 8,2%-a élt. 2001-ig a 80%-nál nagyobb arányban magyarlakta (erős magyar többségű) településeken élők aránya 34,2%-ra csökkent, az 50-80%-ban magyarlakta (enyhe magyar többségű) településeken élők aránya 41,9%-ra, a magyar ki- sebbségű településeken élők aránya 16,4%-ra növekedett. A 10%- nál kisebb mértékben magyarlakta településeken élők aránya 7,5%-ra apadt. A településeken élő magyarok arányának változása a települések 9. táblázat A városokban és falvakban élő magyar nemzetiségű lakosság megoszlása a települések etnikai típusai szerint 1991-ben és 2001-ben aránya Ebből Ebből Települések Ebből Ebből Települések a településeken falvakban városokban összesen falvakban városokban összesen Kevesebb mint 10% 5441 40 887 46 328 5198 33 699 38897 10-50% 20820 62 360 83180 31437 53 980 85 417 50-80% 99 349 86143 185 492 121 618 96 485 218 103 80% felett 209 405 42 891 252 296 161664 16447 178111 Összesen 335015 232281 567 296 319917 200 611 520528 megoszlását az egyes településkategóriákon belül is módosította. 1991 és 2001 között a legalább 1 magyar lakost számláló helységek száma (1441-ről 1328-ra) csökkent. Igen nagy mértékben csökkent az erős magyar többségű települések száma: 272-ről 216-ra, de nagymértékben apadt (918-ről 802-re) a 10%-nál kevesebb, legalább 1 magyart számláló települések száma. Növekedett viszont az enyhe magyar többségű (160-ról 194-re) és a magyar kisebbségű (91-ről 162-re) helységeké. (Lásd: 1. táblázat) A falvakban és a városokban élő 0 GRAFIKON A szlovákiai magyarság aránya a helységek nagyságcsoportjai szerint 2001-ben ■ magyarok 2001 1 Szlovákia összesen 2001-499 500-1999 2000-4999 5000-19 999 20 000-49 999 50 000-99 999 100 000 felett ______________________________________________________________________________Forrás: Gyurgyík László magyar nemzetiségűek megoszlása a településeken élő magyarok aránya szerint jelentősen különbözik. A 10%-nál alacsonyabb magyarsá- gú településeken élő magyarok meghatározó többsége, de a magyar kisebbségű (10-50%) települések lakosságának is a nagyobb része városokban él. A magyar többségű településeken élő magyarok, közülük is hangsúlyosan az erős magyar többségű településeken élők döntő többsége viszont falvakban él. Azaz elmondhatjuk, hogy a szórványosodás jelentős mértékben nagyobb tömegeit érinti a városok, mint a falvak magyar lakosságának. (Lásd: 2. táblázat) A magyar lakosság fogyatkozása a települések etnikai típusai szerint a 90-es években igen nagy mértékben eltérő volt. A legkisebb fogyatkozás az erős magyar többségű, s a legnagyobb mértékű apadás a szór- ványjeilegű településeken mutatkozott. Összességében a falvakban 7,3%-kal, a városokban 9,9%-kal csökkent a magyarok aránya. Ugyanakkor valamennyi település- típuson belül a városokban kisebb mértékben csökkent a magyar népesség aránya, mint a falvakban. (Ennek okaira a továbbiakban a nemzetiség és az anyanyelv szerinti összetétel eltérései alapján keressük a választ.) A magyar lakosság számát az eddigiekben a nemzeti hovatartozás, a nemzetiség bevallása alapján vizsgáltuk meg. A szlovákiai nép- számlálások (1970 után) 1991-ben és 2001-ben az anyanyelvre is rákérdeztek. 2001-ben 10,1%-kal volt magasabb a magyarok száma anyanyelv (577 929), mint nemzetiség szerint. A nemzetiség meghatározásánál az egyénnek egy nemzeti közösséghez való tartozását a nyüatkozó meggyőződése, elhatározása határozza meg, s nem mérvadó, hogy mely nyelvet tartja anyanyelvének, vagy mely nyelven beszél jobban. Az anyanyelvre történő rákérdezés a nemzetiségnél egyértelműbb, tulajdonképpen azt tudakolja, hogy müyen nyelven beszéltek a megkérdezett szülei gyermekükkel annak gyermekkorában. Az etnikai kötődés e két változó alapján történő vizsgálata lehetőséget nyújt nemzeti hovatartozásuk szüárdságának egyfajta vizsgálatá(Kép: AP Photo/AI Grillo) ra is. Minél kevésbé tér el két mutató szerint a magyarok száma az egyes településeken, illetve településcsoportokon, feltételezhetően annál szüárdabb a nemzeti kötődésük. Ezeket az eltéréseket a 2001. évre vonatkozólag vizsgáltuk meg a települések etnikai jellege és urbanizációs foka szerint. (Lásd: 3. táblázat) A magyar anyanyelvűeknek a magyar nemzetiségűekhez viszonyított relatív aránya a városokban (113,1%) jelentősen magasabb, mint a falvakban (108,2%). Mire vezethető ez vissza? A szlovákiai magyarlakta települések etnikai infrastruktúrája, ha úgy tetszik intézményrendszere a településeken élő magyarok arányán kívül jelentős mértékben a helységek falusias vagy városias jellegétől is függ. Miről van szó? Míg a legalább 1000 magyar lakost számláló városok rendelkeznek magyar intézmény- rendszerrel, a magyar kisebbségű falvakban a magyar intézményrendszernek inkább csak kevésbé meghatározó szegmensei maradtak meg. Magyar kisebbségű községekben magyar tanítási nyelvű iskola gyakorlatilag nem található, a magyar kultúrához kötődő intézmények (magyar kulturális szervezetek, egyházak, a magyar nyelv- használat szervezett színterei) további szegmensei - ha egyáltalán léteznek - ennek hiányát nem vagy alig képesek pótolni. Ezzel a ma1. táblázat A magyarlakta települések megoszlása a települések etnikai típusai szerint 1991-ben és 2001-ben A magyarok száma, aránya a településeken 1991 2001 Helységek száma % Helységek száma % J Nincs magyar lakos 1382 49,0 1553 53,9 i Kevesebb mint 10%, legalább 1 magyar lakos 918 32,5 802 27,8 10-50% 91 3,2 116 4,0 50-80% 160 5,7 194 6,7 80% felett 272 9,6 216 7,5 Összesen 2 823 100,0 2 881 100,0
