Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-22 / 116. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 22. Kultúra 9 Az idei velencei biennále magyar résztvevője Forgács Péter Col Tempo - A W. projekt című kiállításával Világokat teremtő Velence Június 7. és november 22. között látogatható a Giardi- ni park pavilonjaiban, az Ar­senale hajóépítő csarnok­ban, valamint a lagúnák vá­rosának több más helyszí­nén a világ legjelentősebb kortárs művészeti megmoz­dulása, az 53. Velencei Nem­zetközi Biennále. A gondo­lákkal teli lagúnák, a Szent Márk-tér, valamint a Lídón rendezett filmmustra mel­lett a legnépesebb turista- csoportokat és a legnagyobb figyelmet ez a képzőművészeti seregszem­le vonzza és irányítja Velen­cébe. TALLÓSI BÉLA A biennále sikerét az biztosítja évről évre, hogy évszázados múlt­ja alatt megteremtette a legneme­sebb hagyományokat, amelyekre építeni tud ma is, mégpedig oly módon, hogy a világ egyik legin­kább progresszív szellemű kultu­rális rendezvénye tud lenni. Az idei főkurátor, Dániel Birn­baum művészeti író Világokat te­remteni címmel hirdette meg a mustra központi kiállítását, ame­lyen mintegy kilencven művész teremti meg, tárgyiasítja a meg­hirdetett témát. Ehhez az önálló nemzeti kertekben hetvenhét nemzeti résztvevő adja hozzá sa­ját kortárs művészetét, legújabb munkái prezentálásával. Magyar- országot Forgács Péter Erasmus- díjas médiaművész képviseli Col Tempo - A W. projekt című kiállí­tásával, melynek kurátora Rényi András. Ahogy a Magyar Pavilon kiállí­tásával kapcsolatban a budapesti Műcsarnokban tartott sajtótájé­koztatón Schneider Márta szakál­lamtitkár kiemelte, Forgács Péter, aki a minőség megszállottá, iz­galmas szemléletű filmjeivel, ins­tallációival nemcsak intellektuáli­san, hanem emocionálisan is segít feldolgozni a múltat. A sajtótájékoztatón Rényi And­rás elemezte, mutatta be a Col Tempo - A W. projekt című instal­lációt, amely - mint mondta - egyetlen motívumra, az emberi arcra épül. A kiállítás többféle kontextusba állítva úgy mutatja be az arcot, hogy minél átfogóbb vizsgálatát adja a tekintet kom­munikációjának. A Col Tempo ugyanis a tekintetnek azt a termé­szetét szemléli, kutatja, elemzi, amellyel a másik embert felmér­jük, azonosítjuk, megértjük. A ki­állítás öüetét a Bécsi Természet- tudományi Múzeumban nemrég előkerült fotóarchívum anyaga adta. Ez a fotó- és filmgyűjtemény 1939 és 1942 között készült ausztriai hadifogolytáborokban - őrökről, katonákról, a helyi civil lakosságról és a foglyokról. Nem­zetiszocialista antropológiai kuta­tásokhoz profilból és szembené- zetből készített, mai értelemben vett „rendőrségi típusú” felvételek ezek, melyek annak idején olyan fajbiológiai statisztika elkészíté­séhez szolgáltak alapul, melynek lényege az összemérhetőség - vagyis, hogy az arc pontos felmé­rései alapján megállapított kü­lönbözőségekből vonjanak le kö­vetkeztetéseket. Ez alapján az archívumban ta­lált portréanyag alapján készült az a totálinstalláció, Forgács Péter és Rényi András műve, melyet egy zárt térben, egy ún. fekete doboz­ban helyeztek el. A portrék az ins­talláció részeként mindig más­más kódban és kontextusban, hol antikizáló keretekben, hol animá­cióban, hol olyan térben jelennek meg, ahol csak az arcok világíta­nak, s azzal a kérdéssel konfron- tálják a látogatót, hogy: „miféle vizuális sztereotípiák és automa­tizmusok szerint ítéljük meg azt, akiről valójában semmit sem tudunk”. (Azért mutatja meg a ki­állítás ugyanazt az arcot más-más kóddal és változó kontextusban, mivel másként látjuk ugyanazt az arcot, ha pl. lélekábrázoló portré­ként, rendőrségi nyilvántartásban Forgács Péter vagy valamely embertani felmé­rés adataként találkozunk vele.) Nemcsak portrékat találtak az archívumban, hanem rábukkan­tak 19 maszkra, köztük a belga Gershon Evan gipszmaszkjára is - erre rímel majd a velencei magyar kiállítás egyik terme, amelyben Louise McCagg New York-i szob­rász maszkjait állítják ki. A Col Tempo - A W. projekt című médiaművészeti installáció­val a szándék nem egy holoka­uszt, vagyis történelmi jellegű ki­állítás megalkotása volt, hanem ennek a historikus anyagnak ak­tuálissá „konvertálása” és prezen­tálása. Az előbb feltett kérdés ugyanis, hogy „miféle vizuális sztereotípiák és automatizmusok szerint ítéljük meg azt, akiről va­lójában semmit sem tudunk?” kü­lönösen időszerű manapság, „a rohamos globalizáció, a techno­lógiai robbanás, a válság és a ter­rorizmus korában, amikor még az individuum méltóságának feltét­len tiszteletén alapuló európai ci­vilizációban is felerősödik az et­nikai gyanakvás, az »idegentől« való paranoid félelem”. Ez a kiállí­tás - Rényi András kurátor szerint - „azt kívánja a nézőtől, hogy a történelmi emlékezés, a művé­szettörténeti hagyomány és a kor­társ művészet közös mezsgyéjén járja végig a Másikra vetülő tekin­tet változásainak drámai pályáját, és ismetje fel saját látásának cse­lekvő és előítéletes természetét, másként fogalmazva: erkölcsi felelősségét.” „A totálinstalláció beavatási fo­lyamaton vezeti végig a nézőt, amelynek a végén valamit más­ként fog érzékelni” - mondta Ré­nyi András a sajtótájékoztatón. A kiállításcím - mely Giorgione ve­lencei öregasszonyportréját, a La Vecchiát idézi - a múló idővel szü­lető változást fejezi ki. Az idő mú­lása ad választ arra: a felismerhe­tő jegyeket helyénvalóan olvas- suk-olvastuk-e a másik ember ar­cában. A Londonban megjelent elbeszélő költemény J.R.R. Tolkien eddig ismeretlen műve Irodalmi szenzáció: Sigurd és Gudrun legendája MTl-JELENTÉS London. Nagy irodalmi szen­zációt keltett egy ötszáz vers­szakból álló elbeszélő költemény megjelenése Londonban: a Si­gurd és Gudrun legendája (The Legend of Sigurd és Gudrun), amely a Harper and Collins gon­dozásában került a könyvesbol­tokba, J.R.R. Tolkien eddig isme­retlen műve. A művet a szerző fia, Christo­pher Tolkien jelentette meg. A 84 éves, Franciaországban visszavo­nultan élő utód a The Guardian on-line kiadásának faxon adott interjújában elmondta, hogy apja a poémát valószínűleg az 1930-as évek elején írta, amikor irodalmat tanított az oxfordi egyetemen, bár létezését nem jelzi egyetlen megőrzött levél vagy dokumentum sem. A kéz­iratban alig van javítás, ami azt jelenti, hogy egy végleges válto­zatról van szó. A költemény „szenvedélyes és titokzatos északi legendát” dolgoz fel: Sigurd történetét, a nibelun- gok bukását és Brünnhilde walkür szabadulását meséli el. A művet Christopher Tolkien magyarázatokkal, apja nagy­szerű, a középkori északi költé­szetről szóló előadásával együtt jelentette meg. Véleménye sze­rint a költemény nem könnyű olvasmány - ezt a kiadó is meg­erősítette -, de élvezettel fogják olvasni azok, akik értékelik és csodálják A Gyűrűk Urának alko­tóját. Christopher Tolkien 1973-ban elhunyt apja kifejezett kérésére foglalkozik az irodalmi hagyaték gondozásával. Két évvel ezelőtt jelentette meg a Hurin fiai című művet apja feljegyzései és nem publikált szövegei alapján. A könyv egymillió példányban fo­gyott el. Maga soha nem írt regényt, de büszke arra, hogy segített apjának a kéziratok javításában. Kiskorá­ban két pennyt kapott minden olyan hibáért, amelyet A hobbit- ban talált. Amikor pedig két évig Dél-Afrikában részt vett harcipiló- ta-kiképzésen, apja fejezetenként megküldte neki A Gyűrűk Urát, és tanácsait is kikérte. Végül a fiú több javaslata is bekerült a re­gényfolyamba. RÖVIDEN Albrecht-Nagy Katalin kiállítása Komárom. Albrecht-Nagy Katalin osztrák festőművész alkotá­saiból látható kiállítás a Duna Menti Múzeum és könyvtár épületé­ben (Nádor u. 8.). A kiállítás, melynek kurátora Dr. Gaál Ida művészettörténész, augusztus 31-ig látható, (ú) Liam Neeson Connellyvel forgat Los Angeles. Újabb filmre mondott igent a feleségét a közel­múltban balesetben elvesztő Liam Neeson, aki a Titánok harcának felújított változata után egy szerelmi drámában szerepel majd. A What's Wrong with Virginia? című filmben Neeson mellett az Os- car-díjas Jennifer Connelly játssza a főszerepet. A történet szerint a színésznő egy pszichésen zavart anyát alakít, akinek a sheriff Neesonnal folytatott titkos szerelmi kapcsolatát megzavarja, hogy 16 éves fia beleszeret a sheriff lányába. A filmet késő nyáron Mi­chigan államban kezdik forgatni, a rendezői székben a Milk című mozit forgatókönyvíróként jegyző Dustin Lance foglal helyet, aki­nek rendezői debütálását producerként Gus Van Sant segíti, (mti) Öngyilkos lett Lucy Gordon színésznő Párizs. Két nappal 29. születésnapja előtt Párizsban öngyilkos lett Lucy Gordon brit színésznő, aki a Pókember harmadik részé­ben Jennifer Dugan szerepét alakította. A franciául is kiválóan be­szélő színésznő szerdán végzett magával. A színházi tapasztala­tokkal is bíró művész utoljára a Serge Gainsburg életéről szóló, még be nem mutatott filmben szerepelt, amelyben Gainsburg élet­társát, Jane Birkin angol énekesnőt-színésznőt alakította, (mti) Táncháztalálkozó és néptáncfesztivál Nagymegyeren Táncol majd az utca is ELŐZETES Nagymegyer. A hét végén rendezik meg a városban a Csal­lóközi Táncháztalálkozót és Nagymegyeri Néptáncfesztivált. Holnap, szombaton a városi művelődési központban 10 órakor lesz kapunyitás. 10.30-kor gyerek­táncház várja a legkisebbeket a Juhász zenekarral. A zenekar 11 órától önálló koncertet is ad. 12.30-tól 17.30-ig tánctanítás fo­lyik. A néptáncgála 18 órakor kez­dődő első részében a vajdasági Róna Néptáncegyüttes és a Debre­ceni Népi Együttes lép fel, 19 órá­tól hazai népzenekarok mutatkoz­nak be, majd 20.15-kor a gála má­sodik részében az Ifjú Szivek Ma­gyar Táncegyüttes lép színpadra. 21.30-tól táncmulatság veszi kez­detét. Május'24-én, vasárnap 14 órakor menettánccal kezdődik a néptáncfesztivál. A résztvevő cso­portok a város utcáin vonulnak vé­gig, egészen a Zárda-udvarig, a gálaműsor helyszínéig, ahol 17 órakor kezdődik a program. A két nap folyamán kísérőprogramokkal - kézműves-foglalkozások, kira­kodóvásár, folk kocsma - is váiják a látogatókat. További informáci­ókat a www.csallokozith.mlap.hu oldalon találhatnak az érdeklő­dők. (m) MOZIJEGY A túlvilág szülötte Casey Bell gyűlölte az anyját, amiért az kisgyermekként magára hagyta. Ám amikor megmagya­rázhatatlan események történnek, Casey lassan megérti, az anyja mi­ért ment el. Könyörtelen álmok kí­nozzák, és amikor ébren van, egy gyötrődő szellem kísérti. Kényte­len az egyetlen olyan spiritisztá­hoz, Sendakhoz fordulni, aki véget vethet ennek az egésznek. Sendak segítségével Casey felfed egy csa­ládi átkot, mely a náci Németor­szágig nyúlik vissza: egy lényre lel, aki képes bárkit vagy bármit meg­szállni, és minden alakváltáskor egyre erősebb lesz. Az átok új élet­re kel, és Casey egyetlen esélye a túlélésre az lehet, ha lezárja a túl- világi átjárót, amit felnyitott vala­ki, aki soha nem született meg. The Unbom / Nenarodení. Amerikai horror, 2009. Rendező: David S. Goyer. Szereplők: Odette Yustman (Casey Beldon), Gary Oldman (Rabbi Sendak), Cam Gi- gandet (MarkHardigan), Meagan Good (Romy), Jane Alexander (Sofi Kozma), Idris Elba (Arthur Wyndham). (port.hu) Cam Gigandet és Odette Yustman (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom