Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-19 / 113. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 19. Külföld 7 Megkezdődött a mianmari ellenzéki vezető elleni per, célja: félreállítani a Nobel-békedíjas politikust Bíróság előtt Aung Szán Szú Kji Tüntetők a per helyszíne előtt (ČTK/AP-felvétel) Obama és Netanjahu: Izrael Iránra összpontosít Washington. Benjámin Ne­tanjahu izraeli kormányfővel tárgyalt tegnap a Fehér Házban Barack Obama amerikai elnök. A találkozó eredményeiről lapzár­tánkig nem érkezett hír. Ez a két politikus első találko­zója, amióta hivatalba léptek. Az előrejelzések szerint az izraeli miniszterelnök a palesztin prob­léma új megközelítésével áll elő, elutasítva egy valóban szuverén és Izrael mellett létező palesztin állam létrejöttét. Netanjahu fi­gyelme főként arra irányul, mekkora veszélyt jelent Izrael számára az iráni atomprogram, míg Washington időt kíván hagyni az amerikai diplomáciá­nak a nyitásra Teherán felé. Az izraeli kormányfő tárgyalt Hilla­ry Clinton amerikai külügymi­niszterrel és Robert Gates vé­delmi miniszterrel is. Hoszni Mubarak egyiptomi és Mahmúd Abbász palesztin elnök is hama­rosan a Fehér Ház vendégei lesznek: az egyiptomi államfővel május 26-án tárgyal Obama, két nappal később pedig a Palesztin Hatóság vezetőjét fogadja, (mti) Rangun. Tegnap megkez­dődött a mianmari ellen­zék legismertebb vezetője, a Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Kji elleni bírósági eljárás Rangunban. A per ellen az egész demokrati­kus világ tiltakozik. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A politikust azzal vádolják, hogy megsértette házi őrizetének szabá­lyait, mert egy amerikai férfi két hete titokban bejutott a házába és ott töltött két napot. A tárgyalást a hírhedt Inszein börtönben tartják zárt ajtók mögött. A börtön körül szigorú bizton­sági intézkedéseket léptettek élet­be, európai nagyköveteket sem engedtek be a tárgyalásra. Nagy- Britannia, Franciaország, Német­ország és Olaszország nagykövete, valamint egy osztrák diplomata próbált bejutni az épületbe, de konvojukat egy úttorlasznál visszafordították. Egyedül az ame­rikai nagykövetség képviselője léphetett be a börtönbe, mert a perben egy amerikai állampolgár is érintett. Az épület közelében az ellenzé­ki vezető Nemzeti Liga a Demok­ráciáért (NLD) elnevezésű pártjá­nak mintegy 200 tagja tartott bé­kés tiltakozó megmozdulást. A párt ifjúsági szervezetének egyik vezetőjét állítólag őrizetbe vették, de erről részletek egyelőre nem ismertek. Aung Szán Szú Kjit csütörtökön szállították át az Inszein börtönbe otthonából, ahol 2003 óta házi őrizetben tartják. A politikus ártat­lannak vallja magát. A per napo­kon vagy heteken át tarthat, az ügyészség 22 tanút idézett be. Ha a bíróság bűnösnek találja a 63 éves ellenzéki vezetőt, akár öt évi sza­badságvesztésre ítélhetik. A mianmari emigráns szerveze­tek elmarasztaló ítéletre számíta­nak, mert ezzel az országot irányí­tó katonai junta kizárhatja a poli­tikust a jövőre esedékes választá­sokból. Aung Szán Szú Kji házi őri­zete májusban járt volna le. Ezért olyan vélemények is megjelentek, hogy az amerikai turista „láto­gatását” valójában a katonai junta szervezte meg. Az ENSZ, az Euró­pai Unió és több nyugati ország is élesen elítélte az ellenzéki vezető bíróság elé állítását, és azonnali szabadon engedését követelte. Néhány nappal a per kezdete előtt az Egyesült Államok egy évvel meghosszabbította a mianmari junta ellen bevezetett büntetőin­tézkedéseit. Az EU is kilátásba helyezte a szankciók szigorítását. Az uniós intézkedések jelenleg a mianmari politikai vezetők beutazási tilal­mát, fegyverembargót, valamint az Európában fellelhető mianmari javak zárolását foglalják maguk­ban. A 2006-ban elrendelt szank­ciókat 2007-ben megszigorították, kiterjesztve azok hatályát egyes gazdasági szektorokra vonatkozó együttműködési tilalomra. Előre hozott választásokat akarnak a brit konzervatívok Gyűrűzik a költségtérítési botrány Jól szerepeltek a magyar jelöltek Horvátországban Kétszer több mandátum MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. A parlament azonnali feloszlatását és a jövőre esedékes választások minél előbbi kiírását követeli a brit konzervatív ellen­zék vezére. Az ok a képviselői költségtérítések ügyében kirob­bant súlyos belpolitikai botrány. Az ügy miatt tegnap példátlan nyilatkozatban kért elnézést az alsóház elnöke, elismerve: a tör­vényhozás tagjai „súlyos csaló­dást okoztak” a brit választópol­gároknak. A The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali na­pilap május eleje óta riportsoro­zatban tálja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen megdöbbentő címeken vettek fel költségtérítéseket. Az ügy kipattanása után Gor­don Brown munkáspárti minisz­terelnök és David Cameron, az el­lenzéki Konzervatív Párt vezére és kormányfő-jelöltje egyaránt nyilvánosan elnézést kért. A friss közvélemény-kutatások azonban már jelzik, hogy a két nagy parlamenti párt támoga­tottsága meredeken zuhan. Cameron tegnap kijelentette: mivel a botrány teljesen megbé­nította a brit belpolitikát, azon­nal fel kell oszlatni a parlamen­tet, és az európai parlamenti vá­lasztások után a lehető leghama­rabb brit parlamenti választáso­kat is kell tartani. A munkáspárti brit kormány mandátuma 2010 nyaráig szói, ám a tory vezető szerint az ország nem akar még egy évet várni a politikusokról alkotott ítélete ki­mondásával. Cameron közölte: petíciót szervez az előrehozott választások érdekében. MT1-HÍR Zágráb. A Horvátországi Ma­gyarok Demokratikus Közösségé­nek (HMDK) jelöltjei minden ed­diginél jobb eredményt értek el a vasárnapi horvátországi önkor­mányzati választáson. Az egyelőre nem hivatalos eredmények alap­ján biztosnak tűnik, hogy a korábbi hat helyett összesen 14 magyar képviselő foglalhat helyet nyolc eszéki-baranyai önkormányzat­ban. A jelölteket önállóan vagy horvát pártokkal koalícióban indí­totta a magyar szervezet, és mind a nyolc önkormányzatnál fontos pozíciókat szereztek. Százezer moldovai kapott román állampolgárságot Románia revíziós húrokat penget Dalia Grybauskaite fölényesen győzött az elnökválasztáson Litvánia nőt választott Eddig az EU költségvetését irányította. Vajon megbirkózik a litvániai válsággal is? (Reuters-felvétel) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Vilnius. Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi litván elnökvá­lasztáson a független Dalia Gryba- uskaite, akit már az első forduló­ban megválasztottak a balti állam első női államfőjévé. Az 53 éves, fekete öves karatés Grybauskaite eddig az Európai Bizottság pénz­ügyi tervezésért és a költségveté­sért felelős tagja volt, ezért a brüsszeli testületnek új biztos után kell néznie. Grybauskaite a szavazatok kö­zel 68 százalékára tett szert. Mivel a választásra jogosultak több mint a fele adta le voksát, második el­nökválasztási fordulóra nincs szükség. Litvániában az öt esztendőre vá­lasztott államfőnek korlátozott a végrehajtói hatalma, legfőbb fel­adata a kormány külügyi, védelmi és igazságügyi politikájának kont­rollja, és jelentős befolyással bír az ország gazdaságpolitikájára is, megvétózhatja például a költség- vetést érintő törvényeket. Az elnökválasztás után a kor­mánynak le kell mondania, majd az elnöknek ki kell jelölnie az új kabinetet. Az új államfő várhatóan újra Andrius Kubiliust fogja kije­lölni a négy párti jobbközép koalí­ciós kormány élére. Dalia Gryba­uskaite azonban nem titkolta, hogy nincs megelégedve egyes miniszterek munkájával, ezért nem zárta ki, hogy személycseré­ket hajt végre a kabinetben. A roppant népszerű politikus teljes mellszélességgel támogatja a jobbközép miniszterelnök költ­ségvetési megszorításait, bár hely­telenített egyes adóemeléseket. Dalia Grybauskaite a kivitel ser­kentését, az uniós segélyek gyor­sabb felhasználását, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott adókedvezmények bevezetését tartja szükségesnek a gazdasági válság leküzdéséhez. Litvánia a gazdasági válság által leginkább sújtott európai államok egyike, így az elnökválasztási kampány ve­zértémája is a krízis elleni küzde­lemvolt. MT1-JELENTÉS Bukarest. Mintegy százezer moldovai kapott román állampol­gárságot 1991-92 óta - mondta Cristian Diaconescu román kül­ügyminiszter. Azokról a szemé­lyekről és családtagjairól van szó, akik „visszakapták” állampolgár­ságukat, amelyet bizonyos törté­nelmi események miatt veszítettek el. Diaconescu arra utalt, hogy a mai Moldova területét is felölelő Besszarábia a Szovjetunióhoz ke­rült, de ez utóbbinak a felbomlása után nem egyesült Romániával. A miniszter 300-350 ezerre be­csülte az elbírálásra váró állam­polgársági kérelmek számát, de hozzáfűzte, hogy számuk az ala­posabb megvizsgálás után keve­sebb lesz. A miniszter ugyanakkor kizárta az állampolgárság automa­tikus megadásának bármely válto­zatát, akárcsak azt, hogy nagy tö­megek kapjanak uniós állampol­gárságot. Traian Basescu államfő az EU- tagállamok nagyköveteivel folyta­tott megbeszéléséről kiszivárgott dokumentum szerint azt mondta: Románia jelenleg hetente mintegy 75 moldovainak ad állampolgár­ságot, legkésőbb 2010-ig azonban heti ezer főre kívánja növelni a po­zitívan elbírált kérelmek számát. Basescu állítólag megerősítette korábbi vélekedését, miszerint a chisinaui román nagykövetségen 600 ezer kérelem vár elbírálásra. Ez becslése szerint 800 ezer és egymillió közötti igénylőt jelent, tekintve, hogy családok is be­nyújthatnak kérelmet. Basescu szerint a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogá­solta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampol­gárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai meg­fontolásból könnyítette meg a ha­táron túli románok honosítását, megpróbálva esélyt adni például a Moldovai Köztársaságban élő fia­taloknak. A német újraegyesítés­sel példálózva Basescu arra is fel­hívta a figyelmet: noha a második világháború után Romániát is fel­osztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságá­ról beszéljen. A kolozsvári Krónika című ma­gyar nyelvű lap szerint Basescu az EU részéről érkező aggályok hatá­sára nyíltan revíziós húrokat pen­dít. Moldávia teljes joggal vádol­hatja Bukarestet revíziós törekvé­sekkel a román elnök azon kijelen­tése miatt, hogy az egykor Romá­nia részét képező Besszarábia szovjet bekebelezésével, a Molo- tov-Ribbentrop paktum elismeré­sével lenne egyenértékű, ha a ha­tárok kölcsönös elismeréséről egyezményt írna alá Chismauval - véli a Krónika. RÖVIDEN Orbán Erdélyben kampányol Budapest. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a romániai Kovászna megyében kam­pányol a júniusi európai par­lamenti választás előtt az erdélyi Magyar Összefogás jelöltjeit támogatva. A Ma­gyar Összefogás a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös szö­vetsége. (m) Fatah-Hamász: nincs áttörés Kairó. Nem hozott áttö­rést a Fatah-Hamász tárgya­lások tegnapi újabb forduló­ja. A Fatah azt akarja, hogy az iszlamista Hamász irá­nyítása alatt álló biztonsági erőket váltsák fel egy közös 10-15 ezer fős egységgel. A Fatah-vezető szerint azon­ban a Hamász fenn akarja tartani a Gázai-övezetben saját alakulatait és egy leg­feljebb 300 fős közös egy­ség létrehozására lenne haj­landó, amelynek csak a ha­tárok ellenőrzése lenne a feladata. A tárgyalások vár­hatóan a következő hetek­ben folytatódnak, (m) Az EU vizsgálatot követel Brüsszel. Nyilatkozatot tettek közzé az EU külügy­miniszterei, amelyben nem­zetközi vizsgálatot követel­nek a Sri Lanka-i harcok so­rán elkövetett emberi jogi sérelmek felderítésére. A dokumentum felszólítja mind a kormányerőket, mind a lázadókat, hogy te­gyenek meg minden szük­séges intézkedést az újabb emberveszteségek elkerülé­séért. (mti) Égett az Európai Bizottság épülete Brüsszel. Kiürítették az Európai Bizottság brüsszeli székhelyét tegnap, miután észlelték, hogy füst gomo­lyog az épület teteje körül. Ä tűz az oltók közlése sze­rint azon a felső szinten ke­letkezett, ahol az EU-bizto- sok irodái találhatók. A tűz­fészek egy technikai helyi­ségben, kábelek között volt. Minden bizonnyal műszaki probléma okozta, a szándé­kosságot kizárták, (m) Grúz ellenzéki tévéállomás Tbiliszi. A főváros mel­lett négy népesebb városra is kiterjeszti sugárzását a legnagyobb ellenzéki grúz televízió. Az grúz ellenzék többször is a hatalom sze­mére vetette, hogy ellenőr­zése alá vonta az ország közszolgálati televízióját, és rátette a kezét két ma­gánállomásra is, melyek egyoldalúan számolnak be a Tbilisziben zajló esemé­nyekről. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom