Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-15 / 110. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 15. Kertészkedő 19 A pünkösdirózsa nem tül hosszú ideig virágzik a kertben, ám csodálatos színvilága bőven kárpótol minket ezért A májusi kertek legszebb virága (Fotók: képarchívum) Pünkösd idején borul virág­ba a pünkösdirózsa, az egyik legrégebbi és legked­veltebb kultúrnövényünk. Frissessége, üdesége jelké­pezi a lélek megújulását, a kert kiteljesedését. A pün­kösdirózsák nevükkel ellen­tétben nem rózsafélék, ha­nem csak távoli rokonaik. ÖSSZEFOGLALÓ Az egykor gyógynövényként tisztelt pünkösdirózsa mára kert­jeink elmaradhatatlan illatozó dí­szeivé vált. A növényt Kínában már 2000 évvel ezelőtt is igen ked­velték. Feljegyzések szerint az egyik császár kertjében több ezer különböző színű tő díszlett. A pün­kösdirózsa virága nem túl hosszú életű, ám csodálatos színvilága kárpótol minket. Az egyszerű, fé­lig telt vagy telt virágok a rózsa­szín, a vörös, a fehér, a piros, a lila és a sárga különböző árnyalatai­ban pompáznak. Dísznövényként nálunk a 16. században jelent meg A bazsarózsafélék családjába (Paeoniacea) tartozó pünkösdiró­zsák nemzetségében akadnak lágy­szárú évelők és fás szárú, lombhul­lató cserjék egyaránt. A vadon ter­mő fajok száma meghaladja a har­mincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő. A kelet-európai, szibériai, kaukázusi, tibeti, kínai, fagyálló szülőktől szár­mazó évelő fajták többségét Hol­landiában állítják elő. A pünkösdi­rózsa kerti dísznövényként való­színűleg a 16. században jelent meg nálunk. Parasztkerti dísznö­vényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Az 1606-ban Po­zsonyban született Lippai János, akinek nevéhez az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyv, a Po- soni kert írása fűződik, már 1664- ben ültetési és szaporítási tanácsok­kal látja el az e növényeket ked­velőket. Kezdetben gyógynövény­ként tisztelték A fehér és a vörös virágú pünkös­dirózsát kezdetben az orvoslásban használták, elnevezését is ennek köszönheti. A legenda szerint Pa­ean görög tudós az istenek, többek között Plútó sebeit gyógyította vele, kivívva ezzel a gyógyítás istenének, Aszklepiosznak a haragját. Más for­rások a virág nevét a paean szóra vezetik vissza, ami győzelmi éneket jelent. A pünkösdirózsa gyökeréből készült kivonat többek közt paeo- niflorint tartalmaz. Kivonatával sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát gyógyítottak. A növény azonban mérgező, kivéve a ta­vasszal vagy ősszel kiásott gyökér­gumókat. A növény ápolása A pünkösdirózsa sok örömet sze­rez annak, aki az ültetésen túl meg­felelően gondoskodik a nevelé­séről. A növény napfénykedvelő, ezért olyan helyre kell ültetni a kertben, ahol fürödhet a napsuga­rakban, de legalább fél napos meg­világítást kap. Mélyen megmun­kált, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Ahol homokos a talaj, ott célszerű komposztot és kevés agyagot a földjéhez keverni, mert ez utóbbi megakadályozza a gyors kiszáradást. Vigyázzunk, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvedenül a komposzttal. A pünkösdirózsa egy kis adag meszet is szívesen lát. A gyökérzóna körül a föld legyen mindig nyirkos. Az ajánlott talaj pH értéke 6,5-7. A növényt ritkán kell műtrá­gyázni. Viszont száraz időben ön­tözzük. A tavasszal fenyegető fertőzések elkerülésére jól le- vegőzött talajra és környezetre van szüksége. Legfőbb betegsége a szürkepenész, amely ellen pl. bor­dói lével védekezhetünk. Ősszel a lehullott növényi részeket mindig el kell távolítani. A pünkösdi ró­zsa általában könnyen ápolható növény. Nem szereti az átültetést. Ha mégis új helyre kerül, akkor néhány évig nem virágzik. Gyakran ajánlják, hogy a pün­kösdirózsát tavasszal virágzás után trágyázzuk meg, de ez nem szüksé­ges. Néhány évente egy kevés szárí­tott tehéntrágya és mész a növény köré szórva több, mint elegendő. Erősebb trágyázásnak akkor van ér­telme, ha a növény vágott virágként lesz felhasználva. A növény minden évben gazdagabban virágzik, ha otthon érzi magát. A pünkösdiró­zsák fő színei a rózsaszín, a vörös és a fehér világospiros, vöröseslila, mélyvörös, lila és krémfehér átme­nettel. A pünkösdirózsáknak egy­szerű vagy töltött viráguk van. ...és szaporítása A pünkösdirózsa legjobb ülteté­si időszaka októbertől novemberig terjed, miután a növény elhagyta a régi leveleit. De a kertészetek által kínált cserepes, konténeres egye- dek egész évben ültethetőek. Mind a fás szárú, mind az évelő pünkös­dirózsa szaporítható magvetéssel is, de mivel magvai hajlamosak több évig is elfeküdni, eredménye­sebb a hajtásgyökereztetés vagy a tőosztás. Az évelő pünkösdirózsát vaskos gyöktörzsének szétosztásával, fel- darabolásával lehet eredménye­sen szaporítani. Éles késsel vágjuk szét a gyöktörzset úgy, hogy mind­egyiken legyen néhány szem és elegendő gyökérzet. Ne ültessük túl mélyre. Ha túl mélyre kerül, akkor rosszul vagy nem virágzik. A gyökérszár levegőnyílásai csak 5-7 cm-nyi talajjal lehetnek betakarva. Legtöbbször azonban 2-3 évig is eltart, amíg a növény virágozni kezd. Ha még akkor is kimarad a virágzás, akkor ősszel ajánlatos ki­ásni és új helyet keresni számára, ahol jobban érzi magát, (kert- pont.hu, bakker-holland.hu és más források nyomán) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Díszmadarak élősködői Egyszerű falusiak lévén van­nak tyúkjaink, kacsáink, libá­ink. Nagyanyánk mesélte, hogy ők mindenféle praktiká­kat alkalmaztak a háziáüatok- nál a betegségek kezelésére, megelőzésére. Önnek ezekről mi a véleménye? (K. A) Van egy jákó papagájunk. Az utóbbi hetekben azt vettük észre, hogy több helyen hiá­nyos a toUazata. Az áUatorvos megáUapította, hogy a madár­nak atkái vannak. Adott vala­milyen folyadékot, amelyet néhány napig alkalmazni keU. Lehet-e az atkák eUen más módon is védekezni? (H. E.) DR. NAGY KORNÉL A díszmadarak tes­tén gyakran külön­böző paraziták él­hetnek. Ezek közül talán a legtöbb problémát az at­kák okozzák. Az atkáknak két fa­juk van. Az egyikbe tartoznak a vörös színű madártetű atkák, melyek díszmadarainkat csak időszakosan, vérszívás céljából keresik fel. Ha megfelelően meg­szívták magukat, elhagyják a madár testét és elrejtőznek búvó­helyeiken. A másik csoportba so­roljuk azokat az atkákat, ame­lyek áüandóan a madáron élősködnek, s ritkán, csak olyan­kor másznak át egy másik ma­dárra, ha a gazdaállat, melyen addig élősködtek, elpusztul. A díszmadaraknál az idősza­kos paraziták fordulnak elő gyak­rabban. A meleg kedvez elszapo­rodásuknak. Vérszívásukkal ál­landóan zavarják, idegesítik a madarat, sőt súlyosabb esetben pusztulását is okozhatják. Az at­kák, mivel a bőr rétegeibe hatol­nak, csúnya bőrgyuüadást okoz­hatnak. A paraziták különösen sok kárt okoznak a fiatal, növen­dék madarakon, hiszen gátolják fejlődésüket. Az idősebb mada­rak a betegség miatt kevesebb eledelt fogyasztanak és ritkáb­ban párosodnak. A vörös madártetű atka em­berre is átteijedhet. Szabad szemmel alig észrevehető, pará­nyi parazita. Ha nem észleljük őt időben, nagyon elszaporodhat. Kezdetben a madarakat csak éjjel keresi fel vérszívás céljából, nap­pal a kalitka repedéseiben, az ülőrúdon bújik meg. Ha túlságo­san elszaporodik, akkor nappal is felkeresi a gazdaállatot. Az atkák tojás és körte alakú­ak. Amíg éhesek, inkább sárgás színűek. Ahogy teleszíyják ma­gukat a madár vérével, színük sötétpirossá válik. Igen ellenál- lóak, fejlődési alakjaik közel fél évig is elélnek táplálék nélkül. Éppen ezért, ha a kalitkát né­hány hónapig üresen hagyjuk, nem szabadulunk meg az atkák­tól. Petéket raknak, amelyek a melegben gyorsan fejlődnek. Napokon belül kibújnak belőlük a lárvák, amelyek rövid idő alatt felkeresik a madarat, és vérét szívják. Emiatt a madarakon vér- fogyottság, sennyvesség lép fel, az ellenáUó képességük nagy­mértékben csökken, s néha el is pusztulhatnak. Az atkásságot könnyen felis­merhetjük, ha a kalitkára éjjel fehér ruhát teszünk, mert a vö­rös madártetű atkák reggelre rá­telepednek. A paraziták fertő­zött madarakkal hurcolhatók be. Éppen ezért tanácsos min­den új jövevényt alaposan át­vizsgálni, mielőtt a többi madár közé helyezzük. A paraziták el­len védekezhetünk bizonyos vegyszerekkel (pl. ditrifon piret- rin), ám mivel nem mindegy, hogy milyen hígításban alkal­mazzuk a szert, ezért a kezelés­nél mindenféleképpen áUator­vos segítségét kell kérni. A lábrühösséget parányi rüh- atkák okozzák. Az atkák a lábak toüatlan részét fedő bőrpikke­lyek alá furakodnak, s jelenlétük­kel hamarosan bőrgyuüadást okoznak. Először a kissé felemel­kedett bőrpikkelyek közé a bőr­felületre szivárog a szövetnedv, majd ez beszárad, és a bőr el­kezd korpásodni, pörkök kép­ződnek rajta. A beteg láb megle­hetősen viszket, az áUat csipke­di, s ez még inkább fokozza a pörkképződést. A végtag előbb- utóbb megvastagszik, s olyan, mintha mész tapadt volna rá. In­nen a betegség másik gyakori neve: a meszes láb. A gyuüadás miatt az áUat tipeg, nehezen áU a lábán, sőt néha általános közér­zeti zavarok is jelentkeznek ná­la. A fertőzés az egyik állatról a másikra könynyen terjed, mivel az atkák a beteg áUatról az egészségesre is átmásznak. A meszes láb - jeUegzetes tü­netei miatt - könnyen felismer­hető. A súlyosabb esetek is vi­szonylag könnyen gyógyíthatók. A pörköket először meleg, glice­rines vízzel keU felpuhítani, majd óvatosan eltávolítani. Kitűnő és bevált szer az amitráz és a ditri­fon megfelelő hígításban. Az ol­dat elkészítéséhez tanácsos az ál­latorvos segítségét kérni. Piaci árséta Pozsony május 13-án Komárom május 13-án ■ Rimaszombat május 13-án Zselíz május 13-án Losonc május U-én Szepsi május 13-án Kassa május 13-án sárgarépa 1-1,20 euró/cs 1 euró/kg 0,73 euró/kg 0,30 euró/kg 0,90 euró/kg 0,99 euró/kg 0,40 euró/cs petrezselyem 1,30 euró/kg 1,20 euró/kg 1,33 euró/kg 0,80 euró/kg 1,06-1,29 euró/kg 1,59 euró/kg 1 euró/kg burgonya 0,40 euró/kg 0,300,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,500,75 euró/kg 0,40 euró/kg 0,36 euró/kg 0,32 euró/kg tojás 0,10-0,14 euró/db 0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,11 euró/db 0,11 euró/db hagyma (fokhagyma) 0,60 (3,30) euró/kg 0,60 euró/kg (0,10 euró/db) 0,66 (3,32) euró/kg 0,50 (2) euró/kg 0,40 (3,29) euró/kg 0,49 (3,50) euró/kg 0,40 (3,10) euró/kg zeller 1,30 euró/kg 0,95 euró/kg 1,33 euró/kg 0,30 euró/db 1,10-1,16 euró/kg 0,99 euró/kg 0,86 euró/kg paprika 0,600,80 euró/db 0,30-0,40 euró/db 3,50 euró/kg X 2,90-4 euró/kg 1,99-2,89 euró/kg 2-2,55 euró/kg paradicsom 2,503 euró/kg 2,30 euró/kg 2,20 euró/kg 2,70 euró/kg 2,50-2,70 euró/kg 2,29 euró/kg 1,75-2,55 euró/kg kelkáposzta 2 euró/kg X 1 euró/kg X 0,80-0,96 euró/kg 1,69 euró/kg 1,06 euró/kg retek/új hagyma 0,35/0,35 euró/cs 0,30/0,40 euró/cs 0,35/0,45 euró/cs 0,40/0,40 euró/cs 0,400,50/0,400,50 euró/cs 0,35/0,35 euró/cs 0,40/0,200,40 euró/cs alma/körte 0,80/x euró/kg 0,50-0,80/x euró/kg 0,88/1,80 euró/kg X 0,400,80/1,75 euró/kg 0,89/1,69 euró/kg 0,330,70/1,80 euró/kg fejes saláta 0,300,60 euró/db 0,40 euró/db 0,45 euró/db 0,40 euró/db 0,200,40 euró/db 0,34 euró/db 0,250,50 euró/db karfiol/karalábé 1,50/0,500,80 euró/db 0,501,50/0,40 euró/db 1,50/0,50 euró/db x/0,50 euró/db 1,60-1,80/0,200,600 euró/db 1,79/0,59 euró/db 1,50/0,400,60 euró/db káposzta 1,50 euró/kg X 0,33 euró/kg X 0,80 euró/kg 0,40 euró/kg 0,230,68 euró/kg savanyú káposzta/dióbél 1/6-8 euró/kg x/4,98-5,90 euró/kg 0,85/5 euró/kg x/5 euró/kg X 0,59/3-4 euró/kg x/1-5,60 euró/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom