Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-15 / 110. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 15. Kultúra 9 Holnap az ország nyolcvan múzeumában és galériájában várják a látogatókat érdekes programokkal A múzeumok éjszakája 2009 A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) moszkvai határozata szerint 1978 óta május 18. a múzeumok nemzetközi napja. Idehaza kezdetben csak a főváros, idővel pedig a vidéki nagytelepülések múzeumai is csatlakoztak ahhoz az európai világvárosokból indult kezdeményezéshez, amelynek értelmében ehhez a nemzetközi naphoz kapcsolódva megrendezik A múzeumok éjszakája elnevezésű projektet. TALLÓSl BÉLA A múzeumok éjszakája francia „találmány”, a francia kulturális minisztérium indíttatására az Európa Tanács védnöksége alatt 2005-ben tartották meg először A múzeumok éjszakája elnevezésű rendezvényt, amely később összeurópai eseménnyé fejlődött. Az évek óta sikerrel zajló eseménynek a célja, hogy minél több látogatót vonzzanak be ezen a napon a múzeumokba és a galériákba, s ezzel népszerűsítsék ezeknek az intézményeknek a tevékenységét (akit a múzeumok éjszakáján sikerül bevonzani egy-egy kiállításra, az valószínű más alkalmakkor is figyelmesebb lesz a múzeumi és galériákbeli bemutatókra). A múzeumok éjszakájának hozadéka lehet az is, hogy az emberek - az eseményhez csatlakozó intézmények programjai, aznapi kínálata révén - közelebbről megismerik a múzeumok és galériák tevékenységét, jobban belelátnak munkájuk menetébe, felismerik, hogy ezek nem csupán „konzerv” intézetek, hanem élő alkotóhelyek, ahol a munkatársak változatos munkát végeznek ahhoz, hogy a látogatókhoz eljuttassák a kulturális értékeket. Az effajta közelebb kerülést segíti az a lehetőség, hogy egyes múzeumok holnap lehetőséget teremtenek arra, hogy az érdeklődők betekinthessenek a „kulisszák” mögé is, egyebek közt beléphessenek a látogatók előtt máskor elzárt műtárgyraktárakba, megforduljanak a restaurátorműhelyekben, s nem utolsósorban szakmai tanácsadásra is lehetőség nyílik. A múzeumok hosszú éjszakája ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a csatlakozó kiállító helyiségek meghosszabbított nyitva tartással, éjfélig (az utolsó belépés 23.00) kínálják állandó és időszaki kiállításaikat, hanem pluszként különféle kísérőprogramokat is szerveznek a filmvetítéstől kezdve a zenei prezentációkig, továbbá tárlatvezetéseket és olyan élő programokat kínálnak, például alkotóműhelyt indítanak, múzeumpedagógiai alkotótevékenységre teremtenek lehetőséget, ahol főleg gyerekek próbálhatják ki magukat különféle művészeti területeken, szakemberek vezetésével. Idehaza holnap több városban, nyolcvan múzeumban és galériában várják éjszakába nyúlva a közönséget. A fővárosban a már (Képarchívum) megszokott múzeumokhoz és galériákhoz a Szlovák Képzőművészeti Unió is csatlakozott, amely egyebek közt szakmai vezetéssel az egykori Umelecká beseda épületét is bemutatja az érdeklődőknek. Újdonságként nyitja meg ajtaját A múzeumok éjszakáján az Aréna Színház is, pontban éjfélkor kínál művészeti élményt a Perfect Days című előadással ugyanazért a jegyért, amelyet valamely múzeumban, illetve galériában váltottak meg - természetesen helyfoglalás szükséges. Apropó, jegyváltás. Holnap egyetlen helyen elég megváltani a belépőt 1,5 eurós áron, amely a többi csadakozott intézménybe is érvényes. Az egyes múzeumoknak és galériáknak a szombati eseményhez kapcsolódó részletes programja a www.muzeum.sk honlapon is megtekinthető. Pozsony kívül említsük meg Dunaszerdahelyt is. A Csallóközi Múzeum A múzeumok éjszakája alkalmából ingyenes lehetőséget kínál kiállításainak megtekintésére holnap 10-től 19 óráig, vasárnap 10-től 22 óráig. Holnap 19 órakor kezdődik Nagy Iván etnológus előadása Vámbéry nyomdokain - Új eredmények címmel. Az előadást követően 20.30-kor kezdődik a Noisecut együttes koncertje - fellép az Information együttes is. A SZLOVÁKIAI MAGYAR KULTÚRA MÚZEUMA ♦ A pozsonyi Brámer-kúriában holnap délelőtt 10 órától éjfélig tekinthetik meg a látogatók a Hagyományok és értékek - Magyarok Szlovákiában című állandó kiállítást, valamint a Danubius Fluvius című, nagyszabású és látványos Duna-tárlatot, amelyen a 18. század elejének illusztrált térképétől a mai kor filmjeiig, a metszetektől a számítógépes animációig minden a Dunáról szól. ♦ A múzeum udvarán az aranymosást is kipróbálhatják a látogatók 11.30-tól 15.00-ig. ♦ Délelőtt 10 órától este kilencig a Dunáról szóló dokumentumfilmeket láthat a közönség, + 21 órakor mutatják be Forgács Péter A dunai exodus című dokumentumfilmjét, amely két különös hajóút történetét is merteti: 1939. július 2-án indult első útjára Andrásovits Nándor kapitány Erzsébet királyné nevű hajója, amelyet a nácik és Tiso elől Palesztinába menekülő szlovák zsidók vettek bérbe. A kapitány, szenvedélyes amatőrfilmes lévén, forgatott a hajón. A filmen a menekülő zsidók útját követjük a Fekete-tengerig, ahonnan a Noemi Júlia teherhajóval mennek tovább Palesztina felé. Egy másik útján a kapitány ismét filmezett, akkor, amikor 1940 őszén, a Hitler-Sztálin paktum következtében, a Romániától elcsatolt Besszarábiából németeket utaztatott ki Németországba, (ú) Duba Gyula és Mács József közös beszélgetése a kezdetekről és pályájuk fontos állomásairól írói kérdezz-felelek CSÉPLŐ FERENC Rendhagyó író-olvasó találkozó színhelye volt a közelmúltban a pozsonyi Csemadok-székház nagyterme: több díjjal kitüntetett prózaíróinknak, Duba Gyulának és Mács Józsefnek ugyanis nem egy harmadik személy volt a beszélgetőtársa, hanem egymást faggatták pályájukról. Mács József, palóc származásához híven, humorral kezdte. Mint elárulta, költőnek indult, nem prózaírónak. Még szülőfalujában, „süldő korában” szerelmes verset írt szerelméhez, Jolánkához. Később, amikor már Pozsonyban, a tanítóképzőben szerelmes lett a későbbi feleségébe, előszedte a régi verset (mert mit kínlódna egy új vers „faragásával”?), és kicserélve a címben a Jolánkát Jucikéra, átadta imádottjának. Ebből aztán akadt egy kis bonyodalom, mert nagyanyja rájött a turpisságra. Azt a tanulságot vonta le ebből, hogy az írással nagyon vigyázni kell, mert idővel a fejére olvashatják. Duba Gyula az első írói próbálkozásai felelevenítése mellett azt is elmondta, milyen tekervényes utakon (inas, gyári munkás stb.) jutott el a kassai magyar ipariba, ahol a faliújságon jelentek meg első, rövid humoros kritikái. Ő sem tagadta meg palóc voltát és Pozsonyban, már főiskolás korában Mács Józsefhez hasonlóan humoros írásaival jelentkezett az akkori magyar lapokban. A két író által „oda-vissza adogatott ” kérdésekből és feleletekből az is kiderült, milyen váltakozó sikerek kísérték pályájukat, milyen élethelyzetekkel, milyen problémákkal kellett megküzdeniük, míg irodalmunk olyan elismert íróivá váltak, akik folytatták Mács József és Duba Gyula a népi írók (Féja Géza, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László és mások) ideáját. A jó másfél órás beszélgetés - a közönség nem lanyhuló figyelme mellett - dedikálással végződött. Mács József elhozott néhány példányt mostanában megjelent, (Somogyi Tibor felvételei) Magasság és mélység című regényéből, amelynek a Nő-beli közlését a harmadik rész után a hetvenes évek elején letiltották. Duba Gyula könyveinek néhány „házi példányát” hozta el, mert az üzletekben ezek már nem kaphatók. RÖVIDEN Fődíjas lett a Megszegett ígéret Los Angeles. Fődíjas lett a Los Angeles-i Zsidó Filmfesztiválon a Megszegett ígéret című új szlovák film (rendezője Jin Chlumský), melynek világpremierjét ezen a seregszemlén tartották április 25-én. (A hazai mozik április 30-tól vetítik az alkotást, és eddig több mint 8000 néző látta.) A fődíjat a Los Angeles-i filmes mustrán a nézők szavazatai alapján osztják ki. A Megszegett ígéret a legmagasabb pontszámot érte a fesztiválon vetített 30 film közül. A valós történet egy fiatal szlovák zsidó fiú sorsáról szól, aki eltökéltségének, döntéseinek és persze a szerencséjének köszönhetően is túlélte a II. világháború poklát, (ú) Cserna-Szabó András Királyhelmecen Királyhelmec. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című beszélgetősorozatának vendége lesz Cserna-Szabó András író, gasztronómiai újságíró, akivel Krasztev Péter, az MKKI igazgatója beszélget ma 17 órakor a városi művelődési központban. Cserna-Szabó András rendszeresen publikál heti- és napilapokban, valamint irodalmi lapokban. Balsorsot hozó nők, mese, alkohol, kőtömbbe zárt képzelet, boldogságkeresés... A pikáns humorral fűszerezett könnyed stílus mély érzelmeket takar, gondolatokat ébreszt. Nemrég Darida Benedekkel közösen megírta a másnaposság, a macskajaj kultúrtörténetét, egy új tudományág, a katzenjammerológia alapjait rakva le. (ú) A nyugalom horvát fordításban Budapest/Zágráb. Horvátul is megjelent Bartis Attila A nyugalom (Spokoj) című regénye, amelyet a József Attila-díjas író jelenlétében mutatnak be hétfőn Zágrábban, az ottani könyvvásár keretében. Az Egyesült Államokban A nyugalom (Tranquility) a legjobb lefordított könyv díját, a Best Translated Book Awards-ot nyerte el februárban, (mti) Vasárnap 17 órakor az egyházkarcsai templomban közös koncertet ad Vamus Xavér, a népszerű budapesti orgonaművész és Pavel Šporcl prágai hegedűvirtuóz. Bach, Vivaldi, Paganini, Dvorák művei mellett nem egy zenei csemegét tartogatnak közönségüknek. (Képarchívum) Régi tervét váltja valóra az amerikai rendező Scorsese filmje Sinatráról MTl-JELENTÉS Los Angeles. Játékfilmet készít Frank Sinatra életéből Martin Scorsese - jelentette be szerdán a Variety című amerikai szaklap. A Universal és a Mandalay Pictures gyártásában készülő filmet a világhírű olasz-amerikai rendező már évek óta tervezte, a munkát azonban a nagy énekes-színész örökségét gondozó Frank Sinatra Enterprises-szal vívott jogi vita késleltette. A forgatókönyvet Phil Alden Robinson írja, arról azonban egyelőre semmi nem szivárgott ki, hogy ki személyesíti majd meg a „Hangot” (The Voice), ahogyan Sinatrát emlegették. Ez lesz az első alkalom, hogy nagyjátékfilmen idézik fel az 1998-ban, 82 évesen elhunyt sztár életét és pályafutását. Korábban két tv-filmet készítettek róla, 1992-ben és 1998-ban, akkor Philip Casnoff, illetve Ray Liotta játszotta. Nem lesz kis feladat, mivel a 20. századi amerikai kultúra és szórakoztatóipar egyik mítosza, a legendásan kék szemű, sármos Sinatra nem csupán dalaival írta be magát a történelembe - olyan halhatatlan slágereket adott a világnak, mint a Strangers In The Night, a My Way vagy a New York, New York-, hanem színésznek is kiváló volt. 1954-ben Oscar-díjat kapott Fred Zinnemann Most és mindörökké című James Jones-adaptá- ciójának olasz katonája, Maggio megformálásáért, de híres alakítása volt az Aranykezű ember (1955) drogos, szerencsejáték-függő hőseként, a Mandzsúriái jelölt (1962) hadifoglyaként vagy az Elrabolt expresszvonat (1965) Ryan ezredeseként is. Kérdés, sikerül-e majd Scorsesének „mítoszrombolás” nélkül bemutatni a nagyvilági életet élő, nőket habzsoló, az italt sem megvető, a legmagasabb körökkel és a maffiával is jó kapcsolatokat tartó művész életét. Mindenesetre a produceri munkákban az énekes lánya, Tina Sinatra is részt vesz.
